Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-04 / 29. szám

4 Kelet-Magyarország 1982.február 4. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke a Kremlben fo­gadta a Szocialista Internacionálé Moszkvában tartózkodó küldöttségét. Brezsnyev mellett balról a küldöttség vezetője, Kalevi Sorsa, a Szocialista Internacionálé alelnöke. a Finn Szociáldemokrata Párt elnöke. (Kelet-Magyarország tele- foto) Megnyílt az FKP XXIV. kongresszusa Nemzetközi szakszervezeti mozgalom (1.) Megosztottság és közeledés A szakszervezeti világkongresszus színhelye. (Folytatás az 1. oldalról) — Mi magunkat a nemzet­közi felszabadító mozgalom szerves részének tekintjük. Népünk ezen eltökéltsége fontos tényező ahhoz, hogy eljussunk céljainkhoz. Tud­juk, hogy harcunk igazságos, és éppen ezért nem is va­gyunk egyedül. — Népünket megelégedés­sel tölti el, hogy vannak ba­rátaink a Szovjetunióban, a többi szocialista országban és az el nem kötelezettek moz­galmában csakúgy, mint Af­rikában, Ázsiában, Latin- Amerikában. Ez a nemzetkö­zi összefogás és támogatás is fontos garancia számunk­ra az elérendő győzelemhez. — A jelen körülmények elle­nére is népünk ma jobban hisz a győzelmében, mint va­laha, és optimista! Amikor elkezdtük a harcunkat, eleve hosszú küzdelemre számítot­tunk. Azóta csak nőtt népünk hite a győzelem kivívásában. Az elmúlt időszak harcai, eredményei, minden veszte­ség?. mindért áldozat telienére, szamunkra politikailag ked­vezőbb helyzetet teremtettek és katonai tekintetben is kedvezőbb lehet számunkra a harcok kimenetele” — je­lentette ki budapesti sajtóér­tekezletén Jasszer Arafat. Szerdán elutazott Buda­pestről a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet küldöttsé­ge, amely a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Ember a szalína alatt 21. Ezután V. lényegében be­ismerte, hogy a pénz K.-tól származik, mégpedig úgy, hogy leütötte. Mégsem volt egyszerű az ügy. V. védekezett, amihez joga volt, bár ahhoz nem, hogy ártatlan embereket vádoljon. Először úgy adta elő az ese­tet, hogy Bogyó és Bandi ne­vezetű társaival közösen csi­nálták, aztán volt úgy is, hogy ezek közül egy elmaradt, te­hát ketten követték volna el. Később bemártotta —, illetve be akarta mártani — testvé­rét, K. élettársát is. ■ Meséit mind tisztázni kel­lett, s ez nem volt könnyű. Előfordult, hogy a bíróságon új változatokat talált ki, s ennek igazolása vagy cáfolá­sa végett a bíróság pótnyo­mozásra adta vissza az ügyet. De végül mindegyik társ szerepe, cselekvése tisztázó­dott, s bebizonyosodott: nem vehettek részt a K. meggyil­kolásában. Ezt V. egyedül tette. Ha nehezen is, ment, és csak a bizonyítékok súlya alatt kö­vetkezett be, V. végül is ma­gába szállt és elmondta, va­lójában mi üs történt azon az éjszakán a szalmakazlak kö­rül. Bizottsága és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa meg­hívására Jasszer Arafatndk, a PFSZ Végrehajtó Bizottsá­ga elnökének vezetésével tett hivatalos, baráti látogatást Magyarországon. Látogatásá­ról közös közleményt hoztak nyilvánosságra. Ebben mind­két fél hangsúlyozta a rend­szeres véleménycsere fontos­ságát a kölcsönösen érdeklő­désre számot tartó kérdések­ről. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára és Házi Vencel külügyminiszter-helyettes búcsúztatta. Jelen volt Ab­dallah Hijazi, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet bu­dapesti képviseletének veze­tője. Amikor K. megszámolta a szobában a borjakért kapott pénzt, benn volt V. is. Látta. Ezután kiment az istállóba és elhatározta, hogy megszerzi a pénzét. Ez este hét óra táj­ban történt. Azt is eldöntöt­te, lényegében milyen mód­szerrel kaparintja meg a szá­mára mérhetetlenül nagy pénzösszeget. A terve készen állt tehát és a megvalósítás érdekében csalta K.-t szalmáért olyan állhatatosan, s ezért vette magához a kisbaltát, nem azért, hogy tüzelőt vágjon vele visszafelé. Mikor elindultak, megnéz­te a karóráját, s innen tud­juk, hogy épp 23 óra volt. (Egyébként végig ezzel a hi­deg számítással, az izgatott­ság legkisebb jele nélkül cse­lekedett: főbenjáró bűn elkö­vetésére készül, s legfőbb gondja, hogy hány órakor kezdi.) Ködös, hűvös idő volt, a tájat hó födte. Tíz perc alatt értek a szal­makazlakhoz. Beszélgettek, főként családi dolgokról. K. panaszkodott, hogy élettársa milyen könnyen megsértődik, és akkftr otthagyja őt egy rö­vid időre. A kazalnál letették a köte­let — és V. a baltát, — s húzni kezdték a szalmát a kötélre. Egy óvatlan pilla­natban V. hirtelen fölkapta (Folytatás az l. oldalról) nemzeti vagyon hatván szá­zaléka még mindig a csalá­dok tíz százalékának kezében van, és a francia családoknak fele csak a nemzeti vagyon 5,5 százalékával rendelkezik. Az igazságos társadalom mindenekelőtt azt jelenti, hogy mindenki számára biz­tosítani kell a munkát, és mindenkinek megfelelő vá­sárlóerővel kell rendelkeznie. Az igazságos társadalom megteremtéséhez azonban a termelés növelésére van szük­ség. Ehhez feltétlenül szük­ség van arra, hogy a társa­dalmi termelés legfontosabb eszközei köztulajdonban le­gyenek. Természetesen nincs szó arról, hogy mindent álla­mosítsanak. A közösségi szek­tor mellett lesz magántulaj­donon alapuló gazdasági szektor is. A magántulajdon­ban lévő kis- és középválla­latokra, a magánvállalkozást folytató kereskedőkre és ipa­rosokra a szocialista társada­lomban szükség lesz. A szocialista társadalom­ban a dolgozók aktív részvé­tele a gazdasági haladás mo­torja. A köztulajdonban lévő vállalatok önállóan gazdál­kodnak majd, s minden szin­ten biztosítani fogják a dol­gozók tényleges beleszólását az ügyek vitelébe: így kell előre haladni az önigazgatás felé. A szocializmus biztosítani fogja az egyéni és politikai szabadságjogokat. Az FKP mindenkor tiszteletben fogja tartani a választások ered­ményét. Az egypártrendszer — mint ezt Thorez már 1963- ban kijelentette — nem felel meg a francia hagyományok­a baltát és K.-t hátulról, nagy erővel fejbe vágta. A férfi hanyatt vágódott, erre V. négyszer egymás után az arcába csapott Azt gondolta, hogy K. erre meghal. De nem, életjeleket mdott. Ekkor V. gumicsizmás lábával ráállt a nyakára és mindaddig ott maradt, míg K. meg nem fulladt. A földön fekvő halott só­gor zsebéből kivette a pénzt, aztán fölemelte áldozatát és egy kisebb csomó szalmához cipelte. Egy mélyedésben he­lyezte el és - betakarta szal­mával meg törekkel. Visszatért a szalmakazal­hoz, fölvette a kötelet és a baltát, majd hazament. A la­kásban lecsavarta a lámpát, hogy ha valaki véletlenül föl­ébred, a gyér világításban akkor se lássa meg, mit csi­nál. Megszámolta a pénzt, s be­varrta a zakója bélésébe, ez­után piedig lefeküdt. 1965. július 2-án hozott íté­letet a Nyíregyházi Megyei Bíróság az ügyben. Bár az ügyész halált kért a vádlott­ra, — hiszen három minősítő körülmény is indokolta ezt: az emberölést előre kitervel­ve, különösen kegyetlen mó­don, továbbá nyereségvágy­ból követte el V., — a me­gyei bíróság úgy vélte, hogy nak. A proletariátus diktatú­rája sem felel meg Francia- országnak, mint ezt már a XXII. kongresszus is megál­lapította — fejtegette az elő­adó. Marchais ezután arról szólt, hogy az FKP demokratikus úton kíván előre haladni a cél felé. Ez természetesen nem lehetséges harc nélkül, a francia burzsoázia nem fog­ja feladni ellenállását. A de­mokratikus, békés előrehala­dás azt jelenti, hogy Francia- országban olyan változások­nak kell bekövetkezniük az erőviszonyokban, amelyek le­hetetlenné teszik majd a bur­zsoázia számára, hogy erő­szakhoz folyamodjék. Egy­ségben kell előre haladni mindazokkal, akiknek érde­kük fűződik a változás meg­valósításához. Még hatalmas tartalék áll tehát rendelkezésre. Széles tömegeket lehet megnyerni a szocializmusért folytatandó harchoz, a párt céljainak, munkastílusának meghatá­rozásánál ebből kell kiindul­ni. » A baloldali erők egységé­ről szólva az FKP főtitkára rámutatott: az FKP lojális és hatékony egységet akar, amelyen belül mind az FKP mind a szocialista párt meg­őrzi önálló arculatát és tevé­kenységét. A kormány által hozott eddigi intézkedések jó irány­ba mutatnak, de nem szabad eltitkolni azt sem, hogy to­vábbra is vannak súlyos problémák, munkanélküliség, az infláció és a vállalatokon belüli demokrácia hiánya. Ezeket a problémákat továb­bi időveszteség nélkül meg kell oldani. Az FKP a kor­mányon belül, a parlament­ben, s az egész országban minden erejét latba veti en­nek érdekében. „Ezen az úton haladva messzire akarunk eljutni — hangsúlyozta Marchais. Olyan ütemben megyünk előre, ahogy azt népünk kívánni fogja, de előre akarunk ha­ladni a most megnyílt pers­pektíva, a demokratikus ön­igazgató szocializmus felé.’’ Az FKP kongresszusa ma folytatja munkáját. a 24 éves, büntetlen előéletű, bár primitív és erkölcsileg fogyatékos vádlottal szem­ben túlságosan szigorú volna a legsúlyosabb büntetés ki­szabása, a társadalom védel­mét egy hosszabb szabadság- vesztéssel is el lehet érni. A Legfelsőbb Bíróság ál- láspontja szerint azonban — nem! Idézzük: „A vádlott maga­tartásában rendkívüli elvete­mültség ismerhető fel. Meg­ölte azt az embert, aki vele szemben csak jót tett. Ven­dégként befogadta a házába, sőt apró pénzösszegekkel is támogatta. A gyanú elterelé­sére még arra is képes volt V., hogy jókedvet mutasson, énekeljen, harmonikázzon. Ezek az emberi és erkölcsi érzék teljes hiányára mutat­nak. Ritka eset, hogy a Legfel­sőbb Bíróság úgy mondjon ki egy ügyben halálos ítéletet, mint V. esetében: az első fokú bíróság ítéletét megváltoztat­va. V. védője emberül megtet­te a kötelességét: kegyelemért fordult az Elnöki Tanácshoz. V. azonban nem kapott ke­gyelmet. Az ítélet végrehajtását ok­tóber 29-én reggel hét órára tűzték ki. Ismertették V.-vel az Elnöki Tanács döntését, majd 7 óra 4 perckor végre­hajtották az ítéletet. K. I Február 10—15. között Havannában tartja X. kongresszusát a szakszer­vezeti világmozgalom. Csaknem két évszázados múltra tekint vissza a szerve­zett munkások mozgalma. Először Angliában, a XVIII. század végén ismerték fel az ipari munkások, hogy a siker reményében csak akkor küzdhetnek az embertelen ki­zsákmányolás ellen, ha ere­jükét egyesítik, szervezetbe tömörülnek.' A XIX. század­ban aztán Európa többi or­szágának munkásai is követ­ték az angol példát. Először a franciák, azután mind töb­ben és többen. A magyar szakszervezeti mozgalom is több mint egy évszázados múlttal rendelkezik. Nem telt el hosszú idő és a munkásosztály azt is felis­merte, hogy nemcsak nemze­ti, hanem nemzetközi mére­tekben is szükség van az ösz- szefogásra, a szolidaritásra. Ennek a gondolatnak a je­gyében a II. Internacionálé- nak 1889-ben, Párizsban tar­tott alakuló kongresszusán határozták el május élsejének a megünneplését. A munká­sok egyrészt így adtak nyo- matékot a nyolcórás munka­nap bevezetésére vonatkozó követelésüknek, másrészt az 1886-i, haymarketi vérengzés négy mártírjának emlékére, az amerikai dolgozók iránti szolidaritásból választották május elsejét á nemzetközi munkás-összetartozás napjá­vá. Nem szándékunk most a szakszervezeti mozgalom tel­jes történetének áttekintése, csupán a legújabb kor né­hány fontos eseményének a felidézésére vállalkozunk abból az alkalomból, hogy a közeli napokban, február 10- én ül össze Havannában a X. szakszervezeti világkongresz- szus. Még javában dörögtek a fegyverek a második világhá­borúban, még tartotta magát a német fasiszta hadsereg, bár a háború kimenetele már eldőlt, amikor Londonban ta­lálkoztak a brit és a szovjet szakszervezetek képviselői, akik elhatározták, hogy a há­ború befejezését követően az egész világ szervezett dolgo­zóit egyesítő nemzetközi szakszervezeti központot hoz­nak létre. Ez az elgondolás valósult meg 1945-ben Párizsban, ahol megtartotta alakuló kong­A Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén a cseh­szlovák néphadsereg, a szov­jet hadsereg, valamint a Ma­gyar Néphadsereg kijelölt ala­resszusát a Szakszervezeti Világszövetség. Sokan „a túl­élők nagyszerű seregszemlé­jének” minősítették ezt a ta­nácskozást. S valóban, az ülésteremben éppen úgy, mint a találkozó szüneteiben, az interjúkban és nyilatkoza­tokban is tükröződött, hogy történelmi eseményről van szó: a szervezett munkások mozgalmának történetében először sikerült az egész vi­lágot átfogó szövetséget létre­hozni. A nehezen, súlyos tanulsá­gok árán létrehozott egység azonban hamar felbomlott a hidegháború következtében. Elmélyült a szakadék Kelet és Nyugat között, 1949-ben ez a folyamat megosztotta a nemzetközi szakszervezeti mozgalmat is. A nyugati or­szágok szakszervezeteinek többsége, amerikai kezdemé­nyezésre és nyomásra kivált a Szakszervezeti Világszövet­ségből és megalakították a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségét. A szakadást követően gya­korlatilag minden kapcsolat megszakadt a két nemzetkö­zi központ és tagszervezetei között. Hosszú időnek — csaknem negyedszázadnak — kellett eltelnie ahhoz, hogy ismét felvegyék a párbeszéd fonalát, megnyíljék a köze­ledés, az együttműködés útja. Az enyhülés légkörének jó­tékony hatása érvényesült a szakszervezeti mozgalomban is. Főként Európában szület­tek kedvező eredmények, ahol a kontinens szakszerve­zeti vezetői immár rendsze­resen, kétévenként találkoz­nak Genfben, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet kereté­ben és vitatnak meg közös érdekű kérdéseket. A két központ, az SZVSZ és az SZSZNSZ azonban mindmáig nem vette fel egy­mással a hivatalos kapcsola­tokat, bár a Szakszervezeti Világszövetség a szakadás óta tevékenysége középpont­jában tartja az egység szol­gálatát. Ennek jegyében rendezik meg négyévenként a „nyi­tott kapuk” kongresszusát. Erre a fórumra meghívják a világ minden olyan szakszer­vezetének képviselőit, akik felelősséget éreznek a mun­kásügy szolgálatáért. Az idén kerül sor a X. kongresszusra, a nyugati félteke első szocia­lista államának, Kubának a fővárosában. Következik: Világkongresz- szus Havannában. kulatai által végrehajtott Ba­rátság ’82 közös hadgyakor­lat magyar részvevői felada­taik sikeres végrehajtása után hazaérkeztek. A Külkereskedelmi Minisztériumban dr. Ambros János és Andres Yebra külkereskedelmi miniszterhelyettesek aláír­ták az 1982. évre szóló magyar—kubai árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet. (Kelet-Magyarország telefoto) 'Szabolcsi b&M&qyi múzeum Hazaérkeztek a Barátság ‘82 közös hadgyakorlat magyar résztvevői

Next

/
Oldalképek
Tartalom