Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-21 / 44. szám

llonkertet Moldván útinaplója lakásba! Ausztráliából i pack Itt a Márka, Hosszú élet erje hol a sorsjegy? titok nélkül 16 vizet iszunk! Új és bővített vízművek — Ezer mintát analizáltak Lakás, státusz, anyagiak Ifjúsági parlamentekről jelentjük A Divat Ruházati Vállalatnál Gönczi Borbála szabászt vá­lasztották meg a tanácsi ipar fiataljainak parlamentjére. Szinte hihetetlen, de igaz: a harmadik ötéves terv kez­detén mindössze hat telepü­lésen volt vízmű Szabolcs- Szatmár megyében, de még a IV. ötéves terv kezdetén is csak 12 vízmű működött, s a naponta kitermelt 25 ezer 500 köbméter víz 13 település la­kóinak volt elegendő, öt év múlva már harminc vízmű üzemelt, s negyvenkét telepü­lést látott el, s miután akkor még a lehetőségek is nagyob­bak voltak, a VI. ötéves terv kezdetére már 79 település lakói ihattak jó vizet, az 57 vízmű kapacitása meghaladta a napi 86 ezer köbmétert. Ebben a tervidőszakban ha valamivel lassúbb ütemben is, de tovább folytatódik Sza- bolcs-Szatmárban a vízmű­program. Ha sikerül a tervet megvalósítani, 1985 végére több mint 400 ezer ember, a megye lakóinak közel 70 szá­zaléka ihat egészséges vizet. Még az elmúlt ötéves terv­időszakban kezdtek hozzá, de már átadták a rozsályi, a mándoki, a tuzséri, a tibor- szállási, az ibrányi, a nagy­halászi, a kemecsei, a tisza- dadai, a tiszanagyfalui, a szamoskéri, a nyírbogáti víz­művek építését, most folynak a nyomáspróbák Balkányban és Szakolyban, megtörtént a szálkái és a dombrádi vízmű bővítése, Penészleken még az idén befejezik a munkákat, s folyamatban van a fényeslit- kei, a nagyecsedi és a fá- biánházi vízművek építése. Még ebben a tervidőszak­ban elkészül a tiszabecsi, az ajaki, a tiszabezdédi, a ho- dászi, a tyukodi, a porcsal- mai, a kállósemjéni, a nyír- bélteki, a nyírpazonyi, a pa- szabi, a tiszaberceli, az apa- gyi, a gulácsi, a tiszaadonyi, a nyírtelek-varjúlaposi, Ro- hoddal és Őrrel együtt a va­jai vízmű építése, bővül a kisvárdai és vásárosnaményi hálózat, ez utóbbihoz kapcsol­ják Gergelyiugornyát és Ján- dot, a dombrádihoz pedig Ti- szakanyárt és Kékesét is. Befejeződik Tiszabercel ha­tárában a Nyíregyháza el­látását szolgáló vízmű építé­se is, ahol egyelőre tízezer ' köbméter víztermelő kapaci­tás épül. Elkészült tizennyolc kút, majdnem kész a 20 ki­lométeres .távvezeték, két 3000 köbméteres tároló épül Tiszabercelen, két 2500 köb­méteres tárolókeverő pedig a fogadótelepen, hogy a nyírte­leki és tiszaberceli vizet ke­verve juttassa majd el Nyír­egyháza lakásaiba. A vízmü­vet úgy építik, hogy szükség esetén kapacitása bővíthető. Nemcsak a vízműépítésre és bővítésre fordítanak nagy gondot; rendszeresen ellen­őrzik a víz minőségét is. A megyeszékhelyen például csaknem ezer vízmintát vet­tek a közelmúltban annak vizsgálatára, milyen vizet iszik a lakosság. Megállapí­tották: mind Kótajban, mind a Nyírteleken lévő kutakban biológiailag jó víz vari. Víz­mintavételi pontokat válasz­tottak ki, melyek között böl­csődék, óvodák, iskolák, üze­mek, utcai kutak, egyéb in­tézmények szerepeltek. A kifogásolt helyek száma kevés volt. Nem volt meg­felelő a butykatelepi óvoda vize, kifogásolták a TIGÁZ Bogyó utcai telepén, a sóstó­hegyi baromfitelep, a rádió- állomás, a kultúrpark, a Mó­ricz Zsigmond Színház vizét. A közkutak közül az Oros, Diák utca sarki és a Fő utca 35. előtti kút vizében találtak a szabványtól némileg eltérő vizet. A kifogásolt helyek vi­zének javítására intézkedése­ket tettek, s újólagos méré­sekkel ellenőrzik a hatást. MEZŐGAZDA ÉS NYELVÚJÍTÓ Emlékezés Pethe Ferencre A település nagy szülött­jére, Pethe Ferencre, a me­zőgazdára, szak- és újság­íróra tudományos ülésen em­lékeztek tegnap Tiszavasvá- riban — halálának 150. év­fordulója alkalmából. Az emlékülésen előadások hang­zottak el Pethe Ferenc mun­káságáról, aki a debreceni főiskolán tanult, majd 1788- tól nyolc éven át Utrechtben folytatta tanulmányait. Bécs- ben 1796-ban ő lett az első magyar nyelvű gazdasági lap, a Vizsgálódó Magyar Gazda szerkesztője, kiadója. Az em­lékülés előadói bemutatták: hogyan kívánta ez a kiváló mezőgazda a XIX. század el­ső harmadában a jobbágyi termelésen nyugvó hazai me­zőgazdaságot európai színvo­nalra emelni. A kezdemé­nyezéseivel, elképzeléseivel korát megelőző Pethe Ferenc emlékére rendezett tudomá­nyos ülés az ünnepelt szob­rának megkoszorúzásával ért véget. Az időről sok szó esett szombaton négy nyíregyházi tanácskozáson. Például meny­nyi idő alatt juthat most la­káshoz egy pályakezdő fia­tal, mikorra számíthat fele­lős beosztásra, aki most kezd dolgozni ifjú diplomásként, mennyi és szabad-e valójá­ban a szabad idő. A megyé­ben sorra kerülő tizenegy középszintű ágazati ifjúsági parlament közül négyet tar­tottak tegnap, amelyeken ezek a kérdések — sok más mellett — szinte mindenütt megfogalmazódtak. Az ipari szövetkezetek fia­taljaink parlamentjén példá­ul elhangzott, hogy az ifjú szakemberek nélkülözhetetlen munkát végeznek, már csak azért is, mert a szövetkeze­tek tizenhatezer tagjának fe­le a harminc éven aluli. Kö­zülük sokan tanulnak is, csaknem mindenütt támogat­ják a szakmai továbképzést, amellyel a fiatalok élnek is. A beszámolóban olvastuk, hogy az ösztöndíjak odaítélé­sénél előnyben vannak a szö­vetkezeti tagok gyermekei. Ez nem elvtelen protekció, hanem következetes igényes­ség az utánpótlással szem­ben ; törekednek is arra, hogy a szövetkezeti mozgalmat már ismerő fiatal szakembe­rek kerüljenek vissza. Most főképpen a számviteli és a könnyűipari főiskolán tanul­nak szövetkezeti ösztöndíjak­kal. A legtöbb segítséget termé­szetesen a lakásépítés támo­gatása jelenti. Kamatmentes kölcsönöket adnak, félkészla- kás-akciót kezdeményeznek. A Nyíregyházi Vas- és Fém­ipari Szövetkezetnél ügyesen szervezik ezeket az akciókat; tíz lakás már elkészült, s ha­marosan hozzálátnak az újabbakhoz. Ezek már a gyors No-fines módszerrel készül­nek. A szövetkezeteknél sokféle technológiát alkalmaznak. Nagy gondot fordítanak ar­ra, hogy mindig pontos és friss legyen a fiatalkorúak számára tiltott munkakörök jegyzéke. Ilyenek például a cipőiparban a ragasztót nagy mennyiségben alkalmazó munkakörök, az Elekterfém- nél pedig a galvanizálómű­hely. A tanácsi iparban is ha­sonló — csaknem ötvenszá­zalékos — a fiatalok aránya. Közel ezer 30 éven aluli ifjú szakember dolgozik a hat ta­nácsi iparvállalatnál. Küldöt­teik is szombaton tartották ifjúsági parlamentjüket. Már a beszámoló tartalmazott, továbfejlesztett több, a helyi parlamenteken megfogalma­zott véleményt. Volt, ahol a fiatalok kritizálták a szociális ellátás gondjait, másutt a középvezetők irányító, neve­lő tevékenységét kifogásol­ták. így mód nyílott vitára is. mert számos jó tapaszta­lat is elhangzott: az egyik vállalatnál bírált fogyatékos­ság a másiknál már a múlté, mert elkészült az új fürdő, öltöző, klub; megint másutt lényegesen megfiatalodott a középvezetői gárda. Lényeges változások vol­tak az előző ifjúsági parla­mentek óta a tanácsi ipar- vállalatoknál. A VAGÉP-nél és a faipari vállalatnál új üzemcsarnokok, a Patyolat­nál új központi üzem épült, ezekben már összkomforto­sak a fiatalok munkakörül­ményei. A beszámolóban fo­galmazták meg, hogy néhány helyen a munkarendet ru­galmasan állapították meg, segítve a bejárók, nagycsalá­dosok munkába járásán. A Divat Ruházati Vállalatnál például a kismamák számá­ra külön munkahelyet szer­veztek, ahol a munkaidő be­osztása igazodik a sajátos követelményekhez. A fogyasztási szövetkeze­tek fiataljainak megyei par­lamentjén elhangzott adatok­ból kitűnt, hogy egyik-má­sik szövetkezetnél többség­ben vannak a harminc éven aluli fiatalok, munkájuk a vásárlók érdeklődésének kö­zépontjában áll. A parlamen­ten elhangzott, hogy a jó példák mellett néhány szö­, (Folytatás a 4. oldalon) Sarkvidéki hideg Szokatlan hideg uralko­dik Szabolcs-Szatmárban. Az elmúlt napokban Nyír­egyháza többször is az or­szág leghidegebb pontja volt, gyakran mértek mí­nusz tíz-tizenegy Celsi- us-fokot. Ekkor szélcsend uralkodott, most viszont óránként 12 kilométeres széllökések kísérik a mí­nusz 5—7 fokos hideget, így ezt az időjárást der- mesztőbbnek érezzük, , mint a korábbit. Februárban már napsü­téshez, enyhe levegőhöz szoktunk, de a meteoroló­giai állomáson feljegyez­ték: 1940. február 18-án mínusz 27,8 fokot, 1954- ben ezen a napon mínusz 17 fokot mértek. Két év­vel később, 1956 is szigorú téllel köszöntött megyénk­re, február 17—18-án mí­nusz 23 fokig süllyedt a hőmérő higanyszála. A Keleti-Kárpátokon sarkvidéki hideg áramlik be most a megyébe, s ez azért is erős, mert az or­szágban már csak Sza­bolcs és Hajdú megyét borítja összefüggő hóta- karó. A nyíregyházi tejüzemben szombaton két és fél műszakban 38-an dolgozták fel a nagycsarnokba beérkező tejet. A 125 ezer literből többek között megtöltöttek 6500 egyliteres és 1150 félliteres tasakot. Ezen a napon 35 ezer po­haras tejföl, 2700 liter kannás tejföl, valamint kétezer kilogramm tízdekás és 350 kilogramm ötdekás vaj hagyta el a raktárt. Szombat éjszaka egy órakor indultak a járatok: friss tejet vittek a vendéglátóhelyekre, kórházak­ba, gyermek- és szociális otthonokba. mim — ■ ■ r m u XXXIX. évfolyam, 44. szám ARA: 1,40 FORINT 1982. február 21., vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom