Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-19 / 42. szám

4 Kelet-Magyarország 1982. február 19. Kommentár A szankció­törekvések háttere C jabb szankciókról ha­tározott a nyugatné­met és a japán kor­mány, s hasonló döntést ho­zott a holland parlament is. A megszorító intézkedések — mint a korábbiak is — Len­gyelország és a Szovjetunió ellen irányulnak. Tartalmu­kat nem kell különösképpen elemezni, a kapcsolatok szű­kítését, a gazdasági együtt­működés akadályozását ered­ményezik. Az utóbbi hónapok esemé­nyei, a szankciók sora bebi­zonyította: az Egyesült Ál­lamok vezető körei a lengyel válságot több célra is fel akarják használni. Először is megfelelő alkalmat látnak arra, hogy a nemzetközi kap­csolatok hőfokát a lehető leghidegebbre hűtsék, ez ugyanis kedvez a fegyverke­zési hajsza újabb és újabb hullámainak. Másrészt a len­gyel válságot fel akarják használni arra, hogy az USA egykori vitathatatlan vezető szerepét visszaállítsák: soha nem volt még talán ennyire erős az amerikai nyomás az európai NATO-államokra, mint most. Harmadszor: az amerikai hatalom közelébe került ultrakonzervatív kö­rök a jelenlegi helyzetet akar­ják új kommunistaellenes ideológiai keresztes hadjára­tuk céljaira felhasználni. Természetesen a bonni, to­kiói és hágai intézkedéseket nem lehet azonosítani e wa­shingtoni törekvésekkel, ám nem kétséges az összefüggés. Végső soron annak lehetünk tanúi, hogy számos nyugat­európai politikus fokozato­san átveszi az amerikai jel­szavakat. Pedig nyilvánvaló, hogy kontinensünkön jobban megértik mi forog kockán. Példázza ezt Herbert Wehner varsói látogatása is. Ez a helyzet aligha nevez­hető könnyűnek. A lengyel vezetés harcot folytat a bel­politikai stabilitásért, a gaz­daság működésének normali­zálásáért. Az is biztos, hogy a nyugati gazdasági lépések ezt a folyamatot gátolják. Nem szabad azonban elfe­ledkezni arról, hogy a szánk- % ciók és a belügyekbe való beavatkozás politikája visz- szaüthet azokra is, akik ilyen intézkedéseket hoznak. Kéthónapos szünet után Varsóban megjelent a Polityka Varsóban kéthónapos szü­net után csütörtökön ismét megjelent a „Polityka” cí­mű tekintélyes hetilap. Mieczyslaw Rakowski mi­niszterelnök-helyettes, aki to­vábbra is a lap főszerkesztő­je, vezércikkében a többi kö­zött emlékeztet Wojciech Ja­ruzelski hadseregtábornok­nak a szükségállapot beveze­tésekor elhangzott felhívásá­ra, amely így hangzott: „Ne építsünk barikádot ott , ahol hídra van szükség”. Rakows­ki hangsúlyozza, hogy a szük­ségállapotot nem tekinti a híd lebontásának, s az álta­la vezetett hetilap a korábbi tárgyilagossággal éppen a híd építését kívánja szolgál­ni. Az újra megjelent hetilap számos cikke elemzi az el­múlt másfél év lengyelorszá­gi eseményeit, a többi között külpolitikai szempontból is. Ez utóbbi nézőpontból az egyik szerző megállapítja, hogy az 1980 augusztusában megindult társadalmi moz­gásokban érvényre jutott egy olyan szélsőséges irányzat, amely már-már nemcsak Lengyelország létét fenyeget­te, hanem az enyhülési poli­tika alapját képező európai status quot is. ÜJ SZOVJET MŰHOLD Csütörtökön a Szovjetunió­ban felbocsátották a legújabb „Kozmosz 1339” elnevezésű — űrkutató műholdat. A szputnyik kezdeti ke­ringési ideje 104,8 perc, a földfelszíntől való legna­gyobb távolsága 1029, legki­sebb távolsága pedig 975 ki­lométer, pályájának az egyenlítő síkjával bezárt szöge 82,9 fok. A műhold fe­délzeti berendezései kifogás­talanul működnek. II. JÁNOS PÁL EGYENLÍTŐI GUINEÁBAN II. János Pál pápa csü­törtökön — gaboni látogatá­sa befejeztével — az Egyenlí­tői Guineái Köztársaságba érkezett. BARTÓK BÉLA- EMLÉKÉREM Ünnepélyes külsőségek kö­zepette adták át szerdán Mexikóvárosban a Bartók- emlékérmet Carmen Romano de Lopez Portillo asszony­nak, a mexikói köztársasági elnök feleségének. Az ünnep­ség alkalmából bejelentet­ték, hogy Carmen Romano de Lopez Portillo asszony el­nökletével Nemzetközi Bar­tók Társaság alakult, amely­nek alapítói között van Je- hudi Menuhin, Doráti Antal, Sándor György és ifjabb Bar­tók Béla. AZ USA HASZNÁLHATJA FRANKFURT REPÜLŐ­TERÉT Az NSZK kormánya szer­ződésben fogja engedélyezni az Egyesült Államoknak, hogy az amerikai hadsereg katonai célokra használja fel a frankfurti polgári repülő­teret. A Stern legújabb számá­nak nagy feltűnést keltő cik­ke szerint Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter és Arthur Burns, az Egyesült Államok bonni nagykövete március­ban Bonnban aláírja a szer­ződést, amelynek értelmében az amerikai hadsereg úgyne­vezett „válságidőkben” igény­be veheti a frankfurti polgá­ri repülőteret, annak min­den berendezésével. Széles körű biztonsági intézkedések közepette pénteken kezdődik Madridban a tavaly februári puccskísérlet elkö­vetőinek pere. Képünkön: magas rangú katonatisztek tájé­koztatják a sajtó képviselőit a tárgyalás lefolyásáról. (Ke­let-Magyarország telefotó) Választások az ír Köztársaságban Az fr Köztársaságban kö­zép-európai idő szerint este 10 órakor zárják be a szava­zóhelyiségeket. Tekintettel arra, hogy az országban ren­des munkanap van, sokan csak az esti órákban mennek szavazni, s így meglehet, hogy péntekig ki sem derül: milyen arányú volt a rész­vétel. Az előjelzések ala­csony szintű érdeklődéssel számolnak, miután a legutób­bi általános választásokat alig 8 hónappal ezelőtt tar­tották. A végeredmény legjobb esetben pénteken késő éjsza­ka várható. Csütörtökön parlamenti vá lasztásokat tartottak az ír Köztársaságban. Képünkön Charles Haughey ellenzéki vezető adja le Dublinban szavazatát. (Kelet-Magyaror­szág telefotó) Műemlék város Koprivstica — a Szófiától alig száz kilométerre lévő városka — teljes egészében műemlék. A népi építészet, a bolgár reneszánsz hasonlít­hatatlanul szép és gazdag gyűjteménye minden utcája. Előreugró faerkélyek, fino­man faragott díszítések, át­tört facsipkék, fakeretes ab­lakok, színesre festett falak. Magas kerítések, cizellált ka­puzárak, girbegörbe utcák. A legtöbb ház ma is lakott. Az ódon hangulatú főtér közelében kobaltkék, címe­res, zsalugáteres épület. A szomszéd porta sárgán, fe­héren ragyog. Több épületet kitárnak a turisták előtt: úgy rendezték be, amilyen száz évvel ezelőtt lehetett. Az Oszlenkov-ház — gazdag ke­reskedőcsalád tulajdona volt; az épület fényűző gazdáiról vall. A négy oszloplábon ál­ló, előreugró erkély, az íves oldalerkély, az áttört facsip­kés falak némi török hatást mutatnak. Csakúgy, mint a berendezés egyes tárgyai. # Oszlenkov sokáig élt külföl­dön, s a konstantinápolyi ke­reskedőházak mintájára épít­tette sajátját. Dúsan faragott a mennyezet, díszesek a fa­lak. A padlót szőnyegek bo­rítják. A falak mentén kere- vet fut körbe, népi hímzésű párnákkal, térítőkkel díszít­ve. A legtöbb koprivsticai ház kétemeletes, nagy zárt verandákkal, erkélyekkel. Az épületeket magas kőfal veszi körül, egyszerű fakapus be­járattal. Odébb a mesteremberek utcája vezet fel a dombra. Az egyik üzletet — a cipé­szét — be is rendezték: régi szerszámokkal, kaptafákkal, ódivatú lábbelikkel. S felöl­töztettek egy bábot, odaültet­ték a kaptafához. A hegyre futó girbegörbe utcák, régi kőhidak, csörge­dező patakok vezetnek el a város legrégibb építészeti emlékéhez, a Pavlikjanszka- házhoz. A 300 éves épület szinte csodával határos mó­don épségben túlélte a 18. század végi, 19. század eleji városégéseket. Koprivstica temploma, az 1817-ben épített Szűz Mária- templom értékes ikonosztáz- zal, püspöki trónnal, faragott kereszttel és egy 1644-ből származó kézzel írott evan­géliummal büszkélkedhet. A templom udvarán helyezték el a város szülöttének, a nagy bolgár költőnek, Dimcso De- beljanovnak különös sírem­lékét. A fiát visszaváró anya életnagyságú szobrát mintáz­ta a művész — Ivan ^azarov — a sír fölé. A festői fekvésű város a török időkben forradalmak, a nemzeti felszabadítási moz­galmak központja volt. Itt született Ljuben Karavelov, a forradalmár, — szülőháza — ma a forradalmak és a felszabadító harcok emlék­múzeuma. (Karavelov mint a moszkvai lapok tudósítója később Újvidékre került és a szerb nacionalista mozgal­makkal való kapcsolata mi­att Pesten bebörtönözték.) Sok politikust, forradalmárt, írót, költőt adott e város a bolgár népnek. Itt született Kableskov, Benkovszki, Do- rosziev — házaik múzeum­ként őrzik emléküket. A vá­ros közepén — fákkal, bok­rokkal körülvéve mauzóle­um áll. Az „első puskalövés” emlékművének is nevezik, s azon a helyen emelték, hol az 1876. április 20-án a törö­kökre az első lövést leadták a koprivsticai és a környék­beli hazafiak. E mauzóleum­ban nyugszik Todor Kables­kov is, s a felkelés sok veze­tője. Az egyik emelkedőn, tö­megsírban a fasizmus ellen harcoló és elesett hősöknek állítottak emlékművet. K. M. Koprivsticai házak SZOVJET ÉLET ■ Demokrácia az óragyárban A Minszki Óragyár az iparág élvonalába került az utóbbi években. „LUCS” márkájú karórái híresek, s nemcsak a Szovjetunióban, hanem külföldön is. A gyár­ban úgy vélik, hogy ez nem kizárólag a konstruktőrök és mérnökök érdeme. A mun­kásoké is. Sok függ tőlük egy-egy termék „arculatá­nak” kialakításában. Nemrég kaptuk a feladatot — mondja Alekszej Kazan- cev, a gyár igazgatója, — hogy kezdjük el egy elvileg új típusú kvarcóra gyártását. Sok műszaki problémát a termelési tanácskozások se­gítettek megoldani. Az egész üzemből, a műhelyekből 650 ember vesz részt ezek mun­kájában — mérnökök, konst­ruktőrök, technológusok és túlnyomó többségben nagy tapasztalattal rendelkező munkások. A konstruktőrök elkészí­tették az új órák mintada­rabját. Ezt előbb a termelési tanácskozás tagjai nézték meg, majd megmutatták a műhelyekben a brigádoknak is. A megbeszélések során a munkások sok javaslatot tet­tek az órák mechanizmusá­nak javítására, a technológia és a sorozatgyártás módosí­tására. Javaslataik alapján tökéletesítették a modellt, több mint 200 új technológiai folyamatot dolgoztak ki, az új termék gyártásán dolgozó munkásoknak külön tanfo­lyamokat szerveztek. A konstruktőrök, mérnökök és a munkások közös összefogá­sával így oldottak meg egy bonyolult műszaki feladatot. A termelési értekezletek a szakszervezeti bizottságok irányításával végzik mun­kájukat. Együtt dolgozzák ki a munkatervet, amelynek készítése során figyelembe veszik a munkások javasla­tait és a vállalatvezetőség kí­vánságait, a kollektíva egy- egy időszakra kitűzött fel­adatait. Gyakran előfordul, hogy a vállalatvezetőség kéri meg a termelési tanácskozást az egyik vagy másik termelési probléma megoldására, de még gyakoribb, hogy maga a tanácskozás áll elő ilyen kez­deményezéssel. 1981 elején például a Minszki Óragyár termelési tanácskozásának tagjai kezdeményezték az energiafelhasználás ellenőr­zését. Sorra vizsgálták a mű­helyeket, végül is 76 alapo­san átgondolt, kidolgozott ja­vaslatot nyújtottak be az igazgatóságnak, és később gyakorlatilag minden javas­A Minszki Óragyár az utóbbi években az iparág él­vonalába került. „LUCS” márkájú karóráit ismerik külföldön is. latot hasznosítottak. A válla­latvezetőség mindig figye­lembe veszi a termelési ta­nácskozás ajánlásait, és min­den vezetőt kötelez azok megfontolására, érvényesíté­sére. 1980-ban például országos átlagban számítva a több mint 1,5 millió ilyen ajánlás­ból és javaslatból kellő mér­legelés után 800 ezret elfo­gadtak, a többit pedig figye­lembe vették a termelési ter­vek és a kollektív szerződé­sek kidolgozásánál. Kiszámí­tották, hogy ezek gazdasági haszna pénzben átszámítva megközelítően 1,5 milliárd rubel volt, tehát átlagban minden javaslat egyezer ru­belt hozott a szovjet népgaz­daság „konyhájára”. Az említett minszki gyár­ban is mérhető az eredmény: a termelési tanácskozások ja­vaslatai révén az elmúlt egy­másfél év alatt az elektromos energia költsége 7, a fűtő­anyagköltség 8 százalékkal csökkent, 9 százalékkal nőtt a munka termelékenysége. Javaslatukra állítottak be a szerelőműhelyekbe automa­tákat és új szerelőszalagokat, vezették be a vegyi fényezés és nikkelezés legmodernebb technológiai folyamatait, ja­vítottak több száz dolgozó munkakörülményein. A gyár mindenképpen csak nyer a termelési tanácskozások mű­ködésével. És a munkások? A Minszki Óragyárnak 1980-ban 20 millió rubel nye­resége volt, ebből 6 milliót használtak fel szociális cé­lokra. Az ilyen összegekből épít a gyár lakásokat a mun­kásoknak (évenként 230—240 család lakáskörülményei ja­vulnak), bölcsődéket, óvodá­kat, úttörőtáborokat, bérel sportcsarnokokat és sportpá­lyákat, ezekből épít továbbá szanatóriumokat és üzemi üdülőket, fedezi az üdültetés költségeit. A gyár minden ötödik munkása ingyen üdülhet. Ami pedig a fizeté­seket illeti, évenként 3—4 százalékos növekedésről szá­molhatnak be. A legkiválóbb minőségi munkáért és a ter­ven felüli teljesítményekért a munkások havi prémiumot kapnak (az alapfizetés 30— 40 százaléka), az éves teljesí­tés után pedig az eredmé­nyektől függően az úgyneve­zett „tizenharmadik” havi bért. I ÉPÍTKEZŐK FIGYELMÉBE! Tájékoztatjuk a magánfelhasználókat, hogy az általunk gyártott és TÜZÉP-telepek által forgalmazott PERLITPAPLAN HŐSZIGETELŐ TÁBLÁK méretei az alábbiak: 250x50x 6 cm. 250x50x 8 cm. 250x50x10 cm. MŰVI ELADÁS ESETÉN: GYÁRTELEPI KISZOLGÁLÁS. Alkalmazásáról a helyszínen tájékoztatót adunk. PERLITELEMGYÁR 4461 Nyírtelek-Belegrád.

Next

/
Oldalképek
Tartalom