Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-18 / 41. szám

1982. február 18. Kelet-Magyarország 3 f------------------------------\ Vállalni az újat A z országban az utol- • sók között kullog mind az állami, mind a szövetkezeti ke­reskedelem a megyében, ami a boltok, vendéglátó- helyek új rendszerű üze­meltetését illeti. Bár már egy év eltelt a rendelet megjelenése, s a lehetőség óta, mégis ennyi idő alatt mindössze 20 üzletet ad- takf át szerződéses üzemel­tetésre. „Több boltot meghirdet­tünk mi, azonban alig akadt ember, aki átvette ívolna ezeket. Versenytár­gyalásra pedig egyáltalán nem került sor” — jelle­mezte a helyzetet az egyik ÁFÉSZ-elnök minden­esetre a szándék már ön­magában dicséretes, azon­ban nem árt megnézni azt sem, hogy miért nem „kel­nek el” a boltok, vendég­látóhelyek. Könnyű utána nézni, hogy ahol mozgo­lódtak, ott olyan boltokon akartak keresni, amelyek eddig ráfizetésesek voltak, vagy mélyen a szövetkeze­ti átlag alatt jövedelmez­tek. Megszívlelendő viszont a tapasztalat, amiről leg­utóbb a MÉSZÖV küldött- közgyűlésén a Nyíregyházi ÁFÉSZ elnöke beszélt. Ná­luk a bérbe, szerződésbe adott öt üzletnél emelke­dett a forgalom, jobb az árukínálat, udvariasabb a kiszolgálás. A haszon te­hát kettős: egyrészt — s ami az új formánál a leg­fontosabb — jól járt a la­kosság, mert magasabb színvonalú kereskedelem­mel találkozott, másrészt viszont nyert a szövetke­zet is, hiszen a szerződés­re átadott boltok, vendég­lők nagyobb hasznot hoz­nak. S ahogy az üzemel­tetők mondják, ők sem fi­zettek rá a vállalkozásra, többet keresnek — igaz, többletmunkával —, mint mikor egyszerű boltosok, vendéglősök voltak. A kereskedelem megyei irányítói ébresztgetik az álmos vállalatokat, szövet­kezeteket, hogy merjék vállalni az újat, több üzlet, vendéglő kerüljön szerző­déses formába. Az év vé­gére azt szeretnék elérni, há fezek száma theghalad- ná a kétszázat. Csakhogy ehhez tényleg átgondolt intézkedések kellenek. Olyan feltételeket szüksé­ges teremteni, hogy való­ban megérje a szerződés- kötés, s a vállalat, szövet­kezet ne a vállalkozó ká­rára akarja végre nyeresé­gessé tenni a boltot. Van egy másik, szemérmesen elhallgatott oldala is az új üzemelési formának. Ugyanis néhány szövetke­zetnél, de az állami keres­kedelemben is jóval keve­sebb íróasztalra lesz szükség a központokban, ha magasabb a szerződé­ses üzemelés aránya. Csakhogy nehéz a „leüle­pedett” embereknek oda­adni a felmondólevelet, kisebbnek érzi magát egy- egy főnök, ha kevesebb a beosztottja. Pedig valahol ez megint a kereskedelem hasznára válna, mert ki­sebb általános költség ese­tén több pénz jutna a be­rendezések korszerűsíté­sére, netán új boltok és vendéglők építésére. (lányi) V__________________J A HAFE nyíregyházi gyárában készül a cseh TAZ—ZVARENSE cég részére az a festő- berendezés, melynek hűtő- és fűtőegységét szereli Bedécs András és Rinyu Mihály. (Já­vor L. felv.) Több munka— több pénz? Haig négyezer összejin... A szalag monoton egyhangúsággal rója a köröket. Cipeli a hátán a felfordított cipőtalpakat. Minden munkagépnél leemeli valaki, ragaszt rá valamit, üt rá kettőt-hármat a géppel, majd ismét felteszi, s nyúl a következő darabért. A mozdulatokat is egyszerre indítják és fejezik be. Itt bár­mennyire igyekszik valaki, nehezen tudna többet dolgoz­ni, mint a társai. Kereshet, ha akar Lobogó hajú fiatalember nyújt kezet, Hersku Miklós. Betanított munkásként keres legalább hatezret egy hónap­ban. A Minőségi Cipőgyár nyír­bátori üzemében a kötött üte­mű szalagnál a kereset is hasonlóan alakul mindenki­nél. Az aljazóban 16,60 forin­tos órabért fizetnek, ha tel­jesül a norma. A szabászat­ban, a fűződében saját tem­pójuk szerint dolgoznak a szak- és a betanított munká­sok, így a fizetésük is több ezer forintos különbséget mu­tat. A csákózóban csoportos és egyéni darabbért is fizetnek. Arra kerestünk választ, ha valaki többet termel, többet is visz-e haza a borítékban. Aprócska művelet Demeter Sándorné betaní­tott munkás, hét éve buszozik be naponta a gyárba. Sarok­bevonást, talpbélést, orr­merevítő élezést végez leg­gyakrabban. — Ha van elég alapanyag, lehet haladni. Általában há­rom és fél ezer forint körül keresek, de legutóbb csak 2600 volt a borítékban. — Év elején a készletezés miatt elég nehéz a szükséges bőröket beszerezni — egészíti ki a főmérnök, Guti Hugó. — Ha minden rendelkezésre áll, nincs is probléma a teljesít­ménnyel. Molnár Lajosné ugyancsak betanított munkás, encsencsi. Ketten-hárman együtt dolgoz­nak, úgy vélik, így többet kereshetnek. Aprócska műve­let, amit Molnárné most vé­gez: női szandáloknál a talp­bélést és a nyitott felsőbőrt ragasztja össze. — Igyekszem hajtani, amennyire csak tudok. Janu­árban 3700 forintot kerestem, de volt már 4 ezer is. Jól jönnek a szabad szombatok, a mennyiséget ennek ellené­re hozzuk, s így a fizetés sem csökken. Megerőltetés nélkül Ruszin Katalin a fűződé­ben betanított munkás, hét éve. A szandálok pántját varr ja le. — Még ezerforintos eltérés is lehet a két fizetés között. Ha előttem rosszul dolgoznak, vagy minőségi hibát vét va­laki, azt korrigálni kell, s ez természetesen időkiesést je­lent, s addig én sem halad­hatok olyan tempóval, mint amilyennel akarok. Minden különösebb megerőltetés nélkül lehet 100—110 száza­lékot teljesíteni, s ilyenkor megvan a 4 ezer. Kovács Zsuzsa jó fél éve vette át a szakmunkás-bizo­nyítványát, cipőfelsőrész-ké­szítő. Eleinte nagyon oda kellett figyelni, hogy megle­gyen a normája, most már felszabadultabban, nyugod­tan dolgozik. Szerencsére, ha valaki rossz passzban van, csak saját maga látja kárát. Igaz, tartósan nem függetle­nítheti senki magát a többi­ektől, hiszen ugyanazokon a darabokon dolgoznak vala­mennyien. Neki általában háromezer felett összejön egy hónapban. A kölcsön £ gy csodaszép márciusi reggelen teljesen vá­ratlanul összetalálkoz­tam az utcán egy régi bará­tommal, akit már jó két esz­tendeje nem láttam. Azaz, hogy ő rohant át az utca túl­só oldaláról, elém toppant és így kiáltott: — öregfiú, hiszen én 50 koronával tartozom neked! Bizony, Olsson volt. Elő­szedte zsebéből a pénztárcá­ját. — Te persze azt hiszed, hogy én megfeledkeztem az adósságomról! — folytatta. — Dehogy! Sohasem szoktam el­felejteni az adósságaimat! Kotorászott a pénztárcájá­ban, azután kifordította. — Óh, jaj! — sóhajtott fel. — Nincs még egy pénztárca a világon, amely üresebb volna, mint az enyém ... Ma­gad is meggyőződhetsz ró­la ... Igen, ez Olsson volt, ez az ő stílusa. — Azonnal megkaptad vol­na a pénzedet, csakhogy kis­fiúnk született, és sürgősen egy használt gyermekkocsit kell szereznem neki. Apropó, a te kis lurkód biztosan már — Most felsőrészeket rög­zítek, gép segítségével kapja meg a cipő feje a végleges formáját. Műszakonként 1100 —1200 pár cipő kerül ki a kezünk alól. Decemberben nagyon jól ment a munka, nyolcezer forintot kerestünk. Igaz, ebben a béremelés is benne volt, ennek ellenére, ha jó fizetést akar valaki, itt van rá lehetőség. Igaz, fizi­kailag is igénybe veszi a szervezetet, de így nem csak a műszakot tudjuk le, ha­nem a fizetés is tartósan ma­gas. A főmérnök mutatja a sta­tisztikát. Míg tavalyelőtt 37 ezer 296 forint volt az átlag- kereset, tavaly már 40 ezer 925 forintot fizettek átlagban egy dolgozónak. A 9,7 száza­lékos bérszínvonal-növeke­dés párját ritkítja. A nagy- vállalat nyereségesnek bizo­nyult, s Nyírbátorban sem fukarkodtak a teljesítmény­nyel, így aztán, aki keresni akar, á Minőségiben megta­lálja a számítását. Tóth Kornélia felcseperedett, és már nincs szüksége gyermekkocsira, ugye? Vannak olyan emberek, akik szinte saját akaratuk el­lenére elbűvölik az embert. Olsson ehhez a fajtához tar­tozott. Pontosan két perc alatt sikerült rábeszélnie, hogy adjam el neki a gyerekko­csinkat. Újabb egy perc múl­va pedig beleegyeztem abba, hogy másnap déli 12 órára el­viszem azt az Északi pálya­udvar előtti térre, ahol várni fog rám. ... Megkeresni egy gyerek­kocsit, amely egy hosszú év óta hever valahol a padláson —, ez bizony nem könnyű do­log. Végül 12 órára mégis si­került a megtisztogatott és le­mosott gyerekkocsival megér­keznem az Északi pályaudvar előtti térre. Olsson egy óra­kor jelent meg és mondta: — Már szereztem egy gye­rekkocsit Holmbergtöl. Rá­adásul teljesen ingyen. Ezért kellett meghívnom egy étte­rembe, de, azt hiszem, túlbe­csültem az anyagi lehetősége­imet ... És ez a szegény Holmberg most ott ül a ven­déglőben, és vár rám. Nem tudnál kisegíteni... Ha Holmberg még most is ott ül és Olssont várja — ak­kor hiába vesztegeti az ide­jét. Ulle Karle Friss erő EGY PÁRTSZERVEZET IGÉNYESSÉGE mérhető az­zal is, gondot fordít-e a pártépítésre? Ahol az új kommunista nemzedék ne­velését elhanyagolják, ott valójában a jövő alapozá­sáról mondanak le, és akar- va-akaratlanul a holnapi pártszervezetet gyengítik. Nagy figyelemmel kíséri a csaknem 150 pártalapszer- vezet pártépítő munkáját a mátészalkai városi-járási pártbizottság. Rendszeresen egy-egy pártszervezet ez irányú munkáját elemzi a pb. Ilyen alkalommal az új párttagok kiválasztásától egészen a felvételükig és az első párt­megbízatások teljesítéséig nyomon követik, mi törté­nik a pártba kerülő fiata­lokkal, nőkkel, munkások­kal. így adnak segítséget, jó módszereket a többi párt- szervezet vezetőségének is. Tapasztalható bizonyos szemléletváltozás. Amikor Tinái Gyulával, a városi­járási pb titkárával arról beszélgettünk, milyennek értékelte a testület a párt- szervezetek pártépítő mun­káját, elmondta: elsősorban nem a számok domináltak. Csupán annyiban, hogy ösz- szehasonlítást végeztek. Kételyeket elkerülendő je­gyezte meg: „Tavaly 222új párttagot vettek fel párt- szervezteink. Ebből a 30 éven aluli fiatal 124 volt. És az sem mellékes, hogy az ipari szakmunkásképzőt és középiskolát végzettek száma együtt meghaladta a 140-et. Figyelemre érdemes az is, hogy az új párttagok közül 159 a munkás, a fizi­kai dolgozó. Növekedett a járás pártszervezeteiben a fiatal műszaki értelmiségi­ek aránya is.” Ennek ellenére sem telje­sen elégedett a járási párt- bizottság az alapszerveze­tekben a pártépítő munka bizonyos fázisaival. Különö­sen nem a kiválasztással. Néhol engedményeket tesz­nek. Ezért került sor nyolc kérelmező elutasítására. Másutt a követelményekkel kapcsolatban tesznek en­gedményeket. Tinái Gyula elmondta: „Nagyon fontos a jelöltek felkészítése. Eb­ben bizonyos aránytalansá­gok tapasztalhatók. Egyes fiatal jelölteket túlterhel­nek megbízatással, mások­nak meg nem adnak mun­kát. De ez csak akkor derül ki, amikor a felvételre ke­rül a sor.” TAVALY MÁTÉSZAL­KÁN és a járásban 30 párt- alapszervezetben egyetlen új párttagot sem vettek fel. Ezek többsége hivatali, in­tézményi pártszervezet Igaz, nem is erőlteti a pb, de azért a jövőre is gondol­ni kell, mert az elöregedés maholnap már nemcsak ve­szély. Néhány pártszervezet vezetősége azonban egysze­rűen elhanyagolja a párt­építő munkát. S ez már ve- zetési igénytelenség. A pb véleménye szerint olyan termelőüzemekben például indokolt lett volna a párt­építő munkára figyelmet fordítani tavaly is, mint a Zöldért mátészalkai alma- tárolója, a nyírcsáholyi tsz, a hodászi pedagógus párt- szervezet, a nyírmeggyesi községi pártalapszervezet, vagy a Győrteleki ÁFÉSZ. A pártépítő munka egyet­len napra sem eshet ki a pártvezetőség látóköréből. Elemzései során a városi­járási pártbizottság meg­állapította azt is, hogy a sok nőt foglalkoztató üze­mekben több gondot kelle­ne fordítani a kiválóan dol­gozó munkásnők politikai képzésére, párttaggá neve­lésére is. Ez várható el a MOM mátészalkai gyárá­ban működő pártszerveze­tektől, a Szatmár Bútorgyár kollektíváitól és a Nyíregy­házi Konzervgyár tyukodi üzemében. Néhány tsz-ben ugyancsak elhanyagolják a nők párttaggá nevelését. Csengerben, Kocsordon, Mátészalkán a közös gazda­ságok pártvezetőségei párt­építő munkáját feltétlen ja­vítani szükséges. Nem a statisztika, nem az arányok igénylik ezt. Nem arról van szó, hogy ezután előírják valamelyik pártszervezetnek, mennyi új párttagot vehet fel. Nem is követel tőlük senki irreális terveket. Azt viszont a párt folytonosságára és megúj­hodására alapozott politiká­ja nemcsak igényli, de kö­veteli is, hogy szüntelenül gondoskodjanak a frissítés­ről, a pártszervezetek új erőkkel való feltöltéséről. Farkas Kálmán A nyíregyházi papírgyárban különböző mintázatú több szín nyomású falvédő papírt készítenek. (J. L.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom