Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-16 / 39. szám
1982. február 16. Kelet-Magyarország 7 KISTERMELŐK-KISKERTEK Légipostások Még ma is a leggyorsabbak Veszélyforrások a növényvédelemben A postagalambok, a levegő postásai, régmúlt idők óta hoz- zák-viszik az ember üzeneteit. Régen a galambforgalomnak politikai jelentősége is lehetett, de munkájukat még ma is igénybe veszik. Egy angol kórházban például gyorsabb és sokkal olcsóbb a vérmintákat velük elküldeni a távoli laborba, mint motoros küldönccel. Aki Nyíregyházán, a Holló utca még meglévő felén befordul, a deszkakerítés mögött szép, tisztán tartott galambházat lát, és még a laikusnak is szembetűnik, hogy ezek a galambok nem a fazékban végzik életüket. örökmozgó, repkedő, szép formájú, karcsú madarak. Gazdájuk, dr. Bánhidi László nyit ajtót. Sport ez a javából — győz meg vendéglátóm kérdéseket meg sem váró lelkes kiselőadása: — A Magyar Postagalamb- tenyésztök Szövetségének Keletkettes körzetéhez tartozunk. Ez egy háromszög, amelynek csúcsain Kisvárda, Karcag és Berettyóújfalu helyezkedik el. Helyi klubunk a Honvéd utcai művelődési házban van. A körzetben kétszáznegyvenen versenyezünk. — Hogyan lehet a versenyeket megszervezni, hiszen sok az ellenőrizhetetlen momentum ? — A lelke a versenyóra, amelyet a klubban ólomzárolunk, és a sporttársakkal egyszerre indítjuk. A galambokat lezárt kosárban viszik a feleresztési helyre, és ahogy visszaérkeznek, a lábukon levő gumigyűrűt az órába dobjuk, és az egy papírszalagra rányomja az időpontot. Ezt hasonlítjuk később össze. A körzetben tavasztól őszig zajlanak a röptetések, de az igazi, az országos viadal, amikor külföldről kell hazatalálniuk a galamboknak. Konténeres autó viszi őket Haliéba, 840 kilométerre, vagy a jugoszláviai Gevgelijába, ami még távolabb van, 980 kilométerre. — Izgalmas lehet a várakozás! — Ha a helyszínen jó idő van, szombat hajnalban nyitják ki a A galambvár. kosarakat. Vasárnap délelőtt kiülök az órával ide a galambház elé és várok. Ekkorra a gyorsabbjai már kezdenek feltünedezni. Holtfánadtan, hiszen jószerivel pihenés nélkül teszik meg az utat hazáig, súlyukból is jócskán veszítve. A jobb teljesítményűek átlagsebessége eléri a hetven kilométert óránként. — Mind hazatalál? — Kivétel nélkül hazatalálnának, de körülbelül minden tizedik odavész. Lelövik, befogják, elkapja valami ragadozó. Legnagyobb ellenség a rossz idő. — Mit csinál a galambász télen? — Ez épp olyan szép, mint a versenyidőszak, tulajdonképpen arra készülünk. Most kerül előtérbe a tenyésztő munka, a szelekció, a tenyészpárok össze- válogatása. — Könnyű dolga van, hiszen állatorvos. — Elég sok állatorvos van a sporttársak között, de a többiek is legalább olyan értő gonddal veszik kezükbe szenvedélyük tárgyát. Negyven tenyészpárt tartok, ezek utódai versenyeznek. Márciusra kell elérniük a versenykondíciót. Sokan nem fordítanak erre kellő gondot, pedig az elhízott galambokból még a jobb képességűek is odavesznek az első úton. — Hogyan állította össze az állományát? — Már gyermekkoromban is voltak galambjaim, de igazából csak az egyetem elvégzése után kezdtem hozzá, hiszen pénz kell ehhez, és nem is kevés. Csak a sport gyönyörűsége van, bevétel semmi, nem úgy mint Nyugaton, ahol a lóversenyhez hasonló fogadási rendszer van, és egy kiváló tenyészpéldá- nyért 150 000 belga frankot is megadnak az árveréseken. A legjobb tenyészpárjaim a csongrádi Kotyán Imrétől származnak, aki tízszer volt kerületi bajnok egy sorban, és klubtársamtól, Toronyi András háromszoros bajnoktól, (é. s.) Á nagyecsediek klubjában A nagyecsedi kertbarát- klub 1982. február 6-án a művelődési házban tartotta meg soron következő foglalkozását, amelyre meghívták a velük közvetlen kapcsolatban álló klubok képviselőit. A foglalkozást Osváth Sándor, a klub elnöke nyitotta meg. Elmondta, hogy Nagy- ecseden 1975-ben alakult meg a klub 16 fővel, ma 35 fős a létszámuk. A nagyközség lakossága korábban állattenyésztéssel foglalkozott, de ma már jelentős részük 200—300 négyszögöles házikertjeikben — ahol főleg almát termelnek — virágzó fólia alatti termelést honosítottak meg. Nem probléma itt a kertészeti kultúra kialakításánál a talaj, de a talajerőutánpótlás sem, mert az állattenyésztés minden szükséges mennyiségben biztosítja az istállótrágyát. Dr. Varga Imre, a mezőgazdasági főiskola adjunktusa tartott fimvetítéssel kapcsolatos szakelőadást, amit a hallgatóság nagy érdeklődéssel kísért. Sok olyan jó tanácsot adott munkájuk végzéséhez, amelyek alkalmazása még inkább jövedelmezőbbé, eredményesebbé teszi az ismertetett fóliasátrak, fólia- és üvegházak alatti zöldségtermelést. Az uborka felfuttatását javasolta, karós-huzalos függőleges irányban szinte megtízszereződik a terméshozam. Kísérletekkel igazolt, hogy a 7,5X2,5 méteres fóliasátrakban négyszeri termékváltással egy termelési időszakban komoly jövedelemhez juthat, aki zöldségfélét szándékozik termelni. Korai paprika, uborka, paradicsom, zöldségfélék, de a mind közkedveltebbé váló patison és padlizsán is jelentős hasznot biztosít a problémás almaértékesítéssel szemben. Különösen a paprika alakú paradicsom iránt volt nagy az érdeklődés, amit ez előadó kísérletezett ki, s amiből kevés vetőmagot is megígért az ecsedieknek. Ezt követően a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészei szórakoztatták magyarnótákkal és versmondással a társaságot. V. F. A növényvédő szerek szakszerű felhasználás esetén nem rejtenek veszélyt az ember és környezete számára. A különböző növényi termékekben a növényvédő szerek egy bizonyos idő (élelmezés-egészségügyi várakozási idő) múlva káros maradványok nélkül elbomlanak. Ezt a növényvédelmi és agrokémiai állomás felügyelői az analitikai laboratórium segítségével a nagyüzemi gazdaságokban figyelemmel kísérik. A megengedettnél magasabb szermaradvány észlelése esetén a gyümölcs vagy zöldség szedését, szállítását, értékesítését az érvényes rendelet alapján megtiltják. A szúrópróbaszerű mintavétel a háztájiból és a kiskertekből piacra került terményeknél is szükségszerű. Az elmúlt években a kisüzemekben is növekedett a növényvédőszer-felhasz- nálás, így egyre sürgetőbb valamennyiünk egészségét védő ellenőrzés kiterjesztése és szigorítása. A mintavétel elvégzéséhez permetezési napló szükséges, amely az értékesítésre kínált növényi termék növényvédőszeres kezeléseit tartalmazza. Ennek vezetését a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint az egészségügyi miniszter 5/1977. MÉM—EüM. sz. együttes rendeleté írja elő. Eszerint azok a termelők, akik forgalombahoza- talra szánt terményt növényvédő szerrel kezelnek, kötelesek a növényvédőszeres munkáról nyilvántartást vezetni. Ennek tartalmazni kell a permetezés befejezésének időpontját, a készítmény nevét, a felhasználás töménységét, a szedés időpontját. A nyilvántartást 3 évig meg kell őrizni és azt az ellenőrző hatóságnak be kell mutatni. Az ellenőrzés során az illetékes hatóság vizsgálja a pillangós aprómagvak (lucerna, vöröshere) árusítását is, ami az érvényes rendeletek értelmében magánkereskedelemben tiltott tevékenység. A növényvédő szerek mellett a műtrágyák is veszélyforrást jelenthetnek az ember és környezete számára. A helytelen tárolás következtében élővizekbe, kutakba bejutva azok káros sótartalmát megnövelik, ami emberre, állatra mérgező. Óvakodni kell az indokolatlan, túlzott műtrágyahasználattól, például nagy adagú nitrogénműtrágya esetében káros mértékben megnövekszik a talaj és a növény nitráttartalma. Csapadékos időben a talajból kimosódva bekerülhet az élővízbe. A házikertekben és kisegítő gazdaságokban is ajánlatos a műtrágyázást talajvizsgálat alapján végezni, így nem történik túladagolás. A talajvizsgálatot az állomás laboratóriuma végzi. A gondosan tárolt és szakszerűen felhasznált műtrágya nem jelent veszélyt az élővilág számára. Amennyiben a fentiekben felsorolt szabályokat, előírásokat betartjuk, úgy magunkat, valamint környezetünket megvédhetjük a növényvédő szerek és műtrágyák káros hatásaitól. Endreffy Zsolt A szakkönyv haszna —Talajminta kiskertből — Mit ajánl a Herbária? Kertbarátok összejövetele A megyei kertbarátok és kis- tenyésztők társadalmi szövetsége február 1-én Nyíregyházán, a megyei könyvtárban a mező- gazdasági könyvhónap megnyi- ■ tása alkalmából ünnepi értekezletet tartott, amelyen részt vettek a megyében működő klubok képviselői és a meghívott vendégek. Dr. Széles Csaba, a szövetség elnöke üdvözölte a nagy létszámú résztvevőket és szólt a könyvhónap jelentőségéről, a szakirodalom adta hatékony segítségről, elismerve, hogy hazánkban e téren igen gazdag tárházzal rendelkezünk. Ismertette a könyvhónap alkalmából kiadott fontosabb könyvek címeit és íróit, megállapítva, hogy ezek az újabb kiadványok a háztájiban, a kisgazdaságokban munkálkodóknak igen hasznosak, olvasásuk eredményesebbé teszi tevékenységüket. Ezt követően Gévay János, a Kertészet-Szőlészet főszerkesztője, — a Nyírség szülötte, — tartotta meg előadását: Mi így csináljuk: Uj technológiák témakörökben . Mint a nagyvíemek és a kisgazdaságok között összekötőé szerepet betöltő lap főszerkesztője kérte a jelenlevőket, hogy a kistermelői munkájuk során eddig jól bevált módszereik közreadásával segítsék a szerkesztők munkáját, — különös tekintettel az Idejében szólunk és a Mi így csináljuk rovat útján. A továbbiakban szólt arról, hogy elsősorban a szabolcs- szatmári tájakat jellemző jonatán almafák a telepítéstől kezdve milyen metszést igényelnek. Megállapította, hogy a túlzott metszéssel leromlik a fák termőképessége, mert ennek következtében a felvett táplálékok jelentős részét a felesleges hajtások kinevelésére fordítják. Célszerűnek tartja az almafák zöldmetszésének az elvégzését a vegetációs időszakban. A növényvédelemmel kapcsolatban az előrejelzések és a helyi tapasztalatok alapján ajánlotta a célszerű és gazdaságos védekezés megfontolását. A permetezések nagy számának alkalmazását, a túlbiztosítást nem tartja eredményre vezetőnek sem egészségügyi, sem pedig a többletköltségek vonatkozásában. Nem mechanikusan, menetrend szerint, hanem az idejében alkalmazott, szakszerű védekezést kell folytatni. A túlbiztosított permetezés szennyezi a környezetet, mérgezi a gyű-: mölcsöt, magát a kerttulajdonost, de a fogyasztókra is ártalmas. Margittal Miklós, az Agrokémiai és Növényvédő Állomás munkatársa a talajmintavétel és a talajerő-utánpótlással kapcsolatban tartott tájékoztatót, ismertette a mintavétel technikai módszereit, a beküldéssel és a vizsgálattal járó teendőket. Az állomás készséggel áll rendelkezésre a kistermelőknek is. Erre korábban nem volt lehetőség.-A Herbária vállalat részéről tájékoztatót, kaptak, a »megyében erednféÍTyesen -«'gazdaságosan termelhető gyógynövényekről, így pl. a menta, majoránna stb. tekintetében. Az AGROKER igen hasznos kiadványaival ajándékozta meg a résztvevőket, amelyek valamennyi növényvédelmi szerrel, műtrágyákkal, kisgépekkel, szerszámokkal kapcsolatban adnak igen hasznos és értékes útbaigazítást. A megyei könyvtár könyvkiállítást rendezett, a könyveket a helyszínen meg lehetett vásárolni. Minden résztvevőnek könyvkatalógust adtak át, amelyből tájékozódhattak a kiadásban megjelent mezőgazdasági szak- könyvekről. Varga Ferenc megyei szervező titkár Tapasztalataim a „babkávéról“ Egyre több újsághirdetés lát napvilágot, melyben kávémagot ajánlanak megvételre 1—2 Ft-ért darabonként. Mielőtt bárki is venne, rendelne belőle, hadd írom le a kávémaggal kapcsolatos tapasztalataimat. Két éve, mint kezdő kertbarát igen sok kertbaráttal leveleztem, csereberéltem, így jutottam a kávémaghoz, amelyhez még termesztési jó tanácsokat is kaptam. A magokat május első hetében vetettem el, s gyönyörű növények lettek, az 1 méter magasságot is elérték. Szeptember végén értek be a babhoz hasonló, kis tokocskák. Gondosan megszárítottam, majd megpörköltem a „kávét”. A kávédaráló tüstént lisztté őrölte, hiába próbálkoztam a darálási idő csökkentésével. A kávéfőzőben pedig megkeményedett, összeállt, nem engedte „kiforrázni” magát. A főző felrobbanásától tartva két kísérlet után feladtam a küzdelmet. Kíváncsi lettem, hogy mit termeltem, mert erős volt a gyanúm, hogy ez a növény nem kávé. így tudtam meg, hogy az egynyári „kávé” pontos neve lóbab, (Vicia faba L) és semmi köze az igazi kávéhoz, azaz kávé- cserjéhez. Származása Dél- Amerika, ahol is lisztjét kenyérnek használják fel. Az igazi kávécserje, az örökzöld (Coffea arabica L) csonthéjas termésében két mag található. Pörköletlen állapotban zöld színűek, míg a lóbab termése a babhoz hasonlít, és fekete színű, vagy sötétbarna, s tokjában 4—« babhoz hasonló kis mag található. Gondolom a hirdetők is tapasztalták és tudják is a fent leírtakat. Hogy mégis hirdetik — joguk van hozzá, de tapasztalatlan kertbarátokat rászedni nincs. HORGÁSZOKNAK Valóra vált tarvek Kocsordon Horgászok, halászok együttműködése A kocsordi Kraszna Sporthorgász Egyesület tagjai nem várták meg, hogy a szájukba repüljön a sült galamb. Maguk teremtették meg a közel héthektáros horgászvizüket. Mint mondták: „Igaz, hogy körül vagyunk véve vízzel, — a Kraszna itt folyik el a kertek alatt és csatornák, holtágak szelik a községet, mégis az az Igazi, ha saját vizünk is van.” A megvalósításról a múlt év kora tavaszán döntöttek. Ősz végén pedig már birtokba is vették a vízzel is feltöltött új horgásztavat. A január második felében megtartott közgyűlésen az egyesület titkára, Somlyai József már nemcsak a társadalmi munkával megvalósított tó birtokbavételéről beszélt. Jelentette azt is, hogy bár az egyesületet erre a felettes hatóság nem kötelezte, de 15 mázsa kétnyaras pontyot, 50 kilogramm amurt és 50 kilogramm busát behelyeztek a tóba. Ehhez jön a tavaszi telepítés során a MOHOSZ-tól az első halasítási támogatás. Ezt szintén kétnyaras pontyban kapják. _9, Az új horgászvíz kialakítása miatti nagyobb mérvű társadalmi munka, a halasítási hozzájárulás összegének kérése egyharmadá- val megcsappantotta az egyesület taglétszámát. így most 126 felnőtt, 32 ifjúsági és 23 gyermek- tagra módosult a tagság száma. Az önzetlen áldozatvállalás arra késztette az egyesületet, hogy a felvehető tagok számát 130 főben állapítsák meg. A közgyűlés ezt jóváhagyta. Azt is elmondták, hogyha mégis akadna néhány új belépő, annak 1200 forintot kell befizetni az egyesület pénztárába. A közgyűlés a horgászást a saját vizen a második fél évtől is csak szombaton és vasárnap engedélyezi. A vezetőség beszámolt a közgyűlésnek minden múlt évben végzett munkáról is. Az ifjúsági felelős és az ellenőrző bizottság tevékenységét dicsérték. A fogási naplók összesítése során kiderült, hogy a kocsordi horgászok 2792 kilogramm halat fogtak. Ez a felnőtteknél 17 kilogrammos átlagfogásnak felel meg. Sikeresnek értékelték az egyesületi halfogóversenyt, gyümölcsözőnek a környező egyesületekkel, az intéző tjizpttsággal, s ,a tanáccsal tartott kapcsolatot. Különös hangsúlyt kapott az egyesület és a Rákóczi Halászati Termelőszövetkezet vezetősége között kialakult jó együttműködés. A HTSZ szállította az új vízbe a halat. Az egyesület tagsága pedig több mint 200 munkanapot dolgozott a szövetkezet intenzíven kezelt vizének lehalászásánál. A hozzászólások során Molnár Sándor alelnök az elvégzett társadalmi munkát végzőket dicsérte, és javaslatot tett az elkövetkezendő időszak terveinek megvalósítására is. Elmondta, hogy környezetszépítés miatt az U-ala- kú tó belső és külső részén erdősítést kívánnak megvalósítani. A tótól 150 méterre a müút mentén járműparkolót alakítanak ki. Kérte a közgyűlést, hogy társadalmi munkában segítsék ezek megvalósítását. Javasolta, hogy az első öt évben büntessék meg mindazokat, akik a víz környékén bármilyen nemű kisfát vágnak ki. A tó keskenysége miatt a stégépítést és csónaktelepítést nem javasolta. A vízparton pedig beállítanak egy kiselejtezett autóbuszt — az egyesület ezt már megvásárolta — amelyik az Időjárás viszontagságaitól védi a horgászokat. Szabó József és Sáfár László horgászok a halvédelem, a lékelés fontosságáról beszéltek. Kérték a vezetőséget, hogy a tó partján szeméttározőt rendszeresítsenek. Takács István a horgászetika betartására, a keresztbedobá- lások elkerülése, a vlzpartl hangos rádiózás, magnózás mellőzésére kérte a fiatalokat. Gulács Antal és Katona Sándor azt indítványozták. hogy a fegyelme- zetlenkedőkkel szigorúbban járjon el a fegyelmi bizottság. Tapasztalták, hogy a Holt-Számos vize, szinte állandóan szennyezett. Fő vízszennyezőként a Nyíregyházi Konzervgyár porcsalmai üzemét nevezték meg. Mint mondották: a horgászoknak nem vigasz a hatóság által kiszabott nagy összegű bírság megfizetése sem. A hatóságok bírják rá az üzemet a Holt-Szamosba engedett szennyvíz megtisztítására. A vízügyi szakemberek figyelmét a lápról jövő nyári szennyeződés kiiktatására szeretnék ráirányítani. Az egyesület elnöke, Kósa Árpád válaszában megköszönte a tagság tóépítésben, valamint a közgyűlés eredményessége érdekében kifejtett áldozatkész tevékenységét. ígérte, hogy a horgászrend megszegőivel, a -víz szennyeződését előidézőkkel szemben eljárnak, illetve eljáratnak. Célul a Tiszta víz, rendezett vízpart mozgalom kiteljesedését jelölte meg. .A közgyűlésen-az intéző bizottság képviselője a tagság nagyfokú fegyelmezettségéről, ügybuzgalmáról győződött meg. Az egyesület működése szabályos, a vezetőségi ülések rendszeresek, az ügykezelés mintaszerű, akár példaképül is állítható. A hat éve működő egyesület a saját erővel épített tó üzembe helyezésével, s az önerőből történt ha- lasítással bizonyította, hogy a horgászsportban is micsoda előnyt jelent az ésszerű kezdeményezés a cél érdekében vállalt társadalmi munka. Sigér Imre Menyhal mínusz tíz fok alatt A kevésbé fázós pecások nem várják meg a tavaszi tél végi élénkebb halmozgást. Télen is éppúgy kijárnak a vízre, mint a melegebb évszakokban. Nemcsak a lékhorgászat kínál izgalmas kalandot. A szabad vizeken most van a menyhal szezonja, ugyanis ilyenkor ívik. Partközeiben, kövek között rakja az ikráit, a horoggal Is itt kell keresni. A Tiszán a legkedveltebb menyhal- fogó hely a tiszalöki duzzasztó utáni kanyar. A legutóbbi verőfényes, de igen hideg hét végén is sokan keresték fel mindkét partját. A fenekező készségeken az előrelátóbb horgászoknál élő kishal fickándozott, de a menyhalról jó tudni, hogy az orra után tájékozódik, így minden szagos csali „érdekli”. Ha kap, akkor sűrűn lehet akasztani a jól megtermett törpeharcsányl példányokat. Nagyon falánk, ha egyszer elkapta a csalit, nem ereszti, sokszor a hasából kel! „kioperálni”. Érdemes tehát egy féltucatnyi élőkét egyes méretű horoggal előkészíteni, és egyszerűen levágni a lenyelt zsinórral együtt, majd otthon a tisztításnál meglesz a horog. A tartalék élőké azért is hasznos, mert ahol a menyhal jár, ott a fenekező hamar megfeneklik, és ha szakad is, rögtön pótolható. A leakadást elkerülendő végsúlynak egy drótpálcát használnak a tapasztalt horgászok. Érdemes megpróbálkozni ezzel a kevésbé ismert hallal, súlyának majdnem fele a mája, ami igazi fnyencfalat.