Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-02 / 27. szám

MA Hi van a raktárakban? (2. oldal) • Kijutottak a zsákutcából (3. oldal) A zárszámadó közgyűlés résztvevői Kelet aayaiforszag AZ MSZMP SZABQLCS-SZATMAR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIX. évfolyam, 27. szám * ARA: 1,49 FORINT 1982. február 2., kedd Arafat Budapesten A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghí­vására hétfőn a Palesztinái Felszabadítási Szervezet kül­döttségének élén hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Jasszer Arafat, a PFSZ Végrehajtó Bizottságá­nak elnöke. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára és Házi Vencel külügyminiszter-helyettes fo­gadta. Jelen volt Abdallah Hijazi, a. Palesztinái Felsza­badítási Szervezet budapesti irodájának vezetője. A megérkezést követően Sarlós István megbeszélést folytatott a Palesztinái de­legációval, melyen részt vett Nagy Gábor, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezető­je és Kovács Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára. Délután az MSZMP Köz­ponti Bizottságának székhá­zában Gyenes András tár­gyalt Jasszer Arafattal. A ba­ráti légkörben folytatott tár­gyaláson áttekintették az idő­szerű nemzetközi kérdéseket, különös tekintettel a közel- keleti térség legújabb fejle­ményeire. Jubileumi ünnepi egységgyűlés a munkásőrség megyei türzséuél A munkásőrség megyei tör­zse a közvetlen alegységekkel január 31-én Nyíregyházán tartotta jubileumi ünnepélyes egységgyűlését. Az eseményen részt vett Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára. Ott voltak a bázisüzemek, vala­mint a fegyveres erők és fegyveres testületek képvise­lői is. Tar Imre a megyei pártbi­zottság nevében köszöntötte az egységgyűlés résztvevőit, köztük külön is az alapító munkásőröket. A megyei pártbizottság első titkára ün­nepi beszédében megemléke­zett a 25 évvel ezelőtti törté­nelmi időkről. Elmondta: pár­tunk fegyverbe szólította a dolgozó embereket, a karha­talom, a rendőrség, a hadse­reg tagjait, S mellettük meg­jelentek a felfegyverzett dol­gozók első alakulatai is. Ez a nép hatalmát demonstrálta, bátorítást adott a becsületes embereknek, a szocializmus híveinek. Elősegítette a párt­ós a nép között megrendült bizalom helyreállítását, a nyugalom és a biztonság meg­teremtését. A munkásőrség szervezett erőként, aktív ré­szese lett annak a történelmi jelentőségű fejlődésnek, amely pártunk politikája alapján 25 év alatt hazánk­ban végbement. A párt hívó szavára 25 év­vel ezelőtt tízezrek esküdtek „A dolgozó nép hatalmát, szocialista hazánkat, pártun­kat ha kell, életem feláldozá­sával is megvédem”. Ezek a vörös karszalagos munkások, parasztok, értelmiségiek tör­ténelmi tettet hajtottak vég­re. A munkásőrség soraiban együtt voltak az 1919-es vö­röskatonák, a II. világháború Tar Imre köszönti a megyei törzs ünnepi egységgyűlésének résztvevőit. (Császár Csaba felvétele) Negyven évvel ezelőtt... Negyven évvel ezelőtt, 1942. február 1-én jelent meg elő­ször a Szabad Nép, akkor a Kommunisták Magyarországi Pártjának illegálisan terjesztett újságja, amelynek hagyo­mányát folytatja — immár negyedszázad óta — a Népsza­badság az MSZMP központi lapja. Az évforduló alkalmából a Népszabadság szerkesztősége hétfőn ünnepséget rendezett, amelyen Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet, majd leleplezte a Szabad Nép megjelenésének és első főszerkesz­tőjének, Rózsa Ferencnek emléket állító dombőrművet a Népszabadság-székház előcsarnokában. A Szabad Nép egykori szerkesztőinek, munkatársainak, a mai magyar sajtó vezető képviselőinek jelenlétében Övári Miklós felidézte Rózsa Ferenc kommunista újságírói alak­ját, munkásságát, s társainak hősies helytállását, amely ak­kor, a háború rendkívül nehéz viszonyai között lehetővé tette a lap megjelenését és terjesztését. A Szabad Nép — mondta — hitet tett amellett és bizonyította, hogy Magyarországon is vannak olyan erők, amelyek készek felvenni a harcot a fa­sizmus barbársága ellen. S nemcsak megírta, hanem szervez­te is a harcot a független demokratikus Magyarországért. — Az évfordulón nemcsak a négy évtized alatt megtett útra emlékezünk, hanem fel kell idéznünk a harc közben el­kerülhetetlen és elkerülhető nehézségeket és a tanulságokat is. A párt és a nép ma azt várja az MSZMP központi lapjá­tól, kommunista sajtónktól, hogy közös felelősségünk tuda­tában segítse a mai kor feladatainak minél színvonalasabb megoldását. A lap születésnapján — hangsúlyozta a Köz­ponti Bizottság titkára —‘ a múltra emlékezve, figyelmünket a jelen feladataira összpontosítva kell a jövőbe tekintenünk, teljesítenünk a pártsajtó nemes küldetését. Az ünnepség végén a Rózsa Ferenc portréjával ékesített domborművet — Kalmár János alkotását — megkoszorúzták az MSZMP Központi Bizottsága, a Népszabadság szerkesztő­sége és pártalapszervezete, valamint a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének képviselői. partizánjai, fiatalok és idő­sek. 2957 február közepéig Szabolcs-Szatmár megyében is megalakultak az első al­egységek, létrejött a megyei törzs, a nyíregyházi városi, a nyíregyházi járási, a. kisvár- dai, a mátészalkai, a tiszalöki és a vásárosnaményi önálló egység. A megye munkásőrei­nek első nagy politikai akció­ja egybeesett azzal az orszá­gos demonstrációval, amely az 1957. március 15-re meg­hirdetett fegyveres ellenfor­radalmi próbálkozást bénítot­ta meg. Akik akkor fegyvert fogtak és most visszatekintenek a megtett útra, nyugodt lelki­ismerettel, és megelégedéssel mondhatják: érdemes volt fegyvert fogni, harcolni a szocialista társadalom, a dol­gozó nép érdekeiért. Amit pártunk akkor ígért, azt nem­csak megtartotta, annál lé­nyegesen többet is adott. Az elmúlt 25 év során megvéd- tük és megszilárdítottuk a munkásosztály hatalmát, le­raktuk a szocializmus alap­jait, megyénkben is szocialis­ta ipart, szocialista mezőgaz­daságot hoztunk létre. A XII. pártkongresszus, a megyei pártértekezlet határo­zatai alapján az illetékesek a megye lakosságával közösen dolgozták ki az 1985-ig terje­dő időszak feladatait. Ezek a feladatok a békés építőmun­ka tennivalóit tartalmazzák, amelynek egyetlen célja a még jobb életfeltételek meg­teremtése, Szabolcs-Szatmár megye további fejlesztése. A VI. ötéves terv első eszten­dejére kitűzött feladatokat teljesítettük, több fontos te­rületen túlteljesítettük. Gond­jaink vannak és nem is ke­vesek, mégis meggyőződé­sünk, hogy kidolgozott ter­veinket, megvalósítjuk. Befejezésül megköszönte a megye munkásőreinek áldo­zatkész, segítőkész,, alkotó te­vékenységét. — A megyei pártbizottság nagyra értékeli azt a mun­kát, amelyet a megyei törzs­ben dolgozó elvtársak, köztük az alapító munkásőrök vé­geznek. A munkásőr elvtár­sak a termelőmunkában, a közéletben, pártunk politiká­jának "megvalósításában ered­ményesen tevékenykednek. Külön is említést érdemel a parancsnoki állomány, amely nagy felelősséggel, kellő poli­tikai és szakmai felkészült­séggel elkötelezetten végzi feladatait. A munkásőr elv­társaktól továbbra is azt kér­jük, hogy esküjükhöz híven teljesítsék feladataikat, épít­sék, gyarapítsák és védel­mezzék békés, szocialista éle­tünket — mondta végezetül a megyei pártbizottság első tit­kára. A társ fegyveres testületek nevében Gluchman László ve­zérőrnagy, a bázisüzemek ne­vében Varga József, a Nyír­egyházi Konzervgyár párttit­kára köszöntötte az egység­gyűlés résztvevőit. Lendvainé Juhász Gabriella, a KISZ me­gyei bizottsága nevében mél­tatta a munkásőrök, a KISZ- esek, az ifjúgárdisták és az úttörők együttműködését. (Folytatás a 4. oldalon) j Megkezdődött a zárszámadás Kedvező eredmények a kemecse—kótaji tsz-ben Februárban százhuszonhat mezőgazdasági termelőszö­vetkezet ad számot elmúlt évi gazdálkodásáról, s hatá­rozza meg az idei esztendő feladatait. Elsőként megyénk­ben a kemecse—kótaji Egye­sült Erő Termelőszövetkezet­ben tartottak — hétfőn — közgyűlést. A kemecsei kul- túrházban Pál Elemér, a ter­melőszövetkezet elnöke is­mertette a tagsággal 1981. eredményeit. összességében kedvezően alakult a 4350 hektáron gaz­dálkodó szövetkezet tavalyi éve. Száztízmilió forintos ter­melési értéket értek el, a nyereségük pedig meghaladta a 11 és fél millió forintot. Bú­zát 477 hektáron termesztet­tek, s az eredetileg tervezett négytonnás hozam helyett — a belvíz miatt — 3,3 ton­nát takarítottak be. Nem így a kukoricából. 1300 hektár átlagában hat­tonnás eredményt értek el, s ez egy tonnával több a terve­zettnél. A napraforgó 1,6 ton­nával fizetett, a dohány át­lagtermése pedig megközelí­tette az egy tonnát. Terven felül termett az alma is, ami­nek nagy részét a Szovjet­unióba exportálták. Ezzel szemben az állatte­nyésztés nehéz körülmények között a tervezettől kisebb nyereséget biztosított. To­vábbra is bizton számíthat­nak a melléküzemágakra: a fa- és gumifelújító üzemre. Az új gazdasági esztendő,- az 1982-es év tervéről a szö­vetkezet elnöke elmondta, hogy a tagok munkahelyi gyűléseken megismerték és elfogadták. Jól sikerült ősz­szel a 815 hektár búza vetése, s kukoricából az idén is 1300 hektárt terveznek. Szarvasmarha ágazatuknál már korábban tejtermelésre szakosodtak, s tervük év vé­gére a háromezer literes át­lag elérése, emellett 415 mar­ha hizlalása. A juhtenyészté- si ágazatban a saját szapo­rulatból fejlesztik az állo­mányt. Jelentős árbevételt és nye­reséget biztosít az Egyesült Erő Termelőszövetkezetben a melléküzemági tevékenység. Tavaly a nyereségnek több mint a 40 százalékát adta, s az idei terv is hasonló. A fa­üzemükben Szabolcs ládát, szőlőtámaszt gyártanak. Az egy éve működő gumifelújító üzemben a személygépkocsi­abroncsokon kívül február második hetében megkezdik a tehergépkocsi-abroncsok újrafutózását. A nők állandó foglalkoztatása érdekében bélragasztó üzemet létesíte­nek, s ennek a termelését a TERIMPEX-en keresztül tő­kés országokba szállítják az év közepétől. A közgyűlésen a szövetke­zet tizenegy tagja kapott Ki­váló Dolgozd kitüntetést, a Vör.ös Csillag szállítási szo­cialista brigád arany,- az ál­lattenyésztő Kossuth szocia­lista brigád ezüst, a kertésze­ti Kossuth szocialista brigád pedig bronz fokozatban ré­szesült. (sípos) Horváth István belügyminiszter részvételével Parancsnoki értekezlet a rendőr-főkapitányságon Parancsnoki értekezletet tartottak hétfőn délelőtt Nyír­egyházán, a Szabolcs-Szatmár megyei Rendőr-fokapitánysá- gon. Az értekezleten részt vett Horváth István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, belügyminiszter, Tar Imre, a megyei pártbi­zottság első titkára és Tisza László megyei tanácselnök. A parancsnoki értekezleten be­jelentették, hogy Gluchman László vezérőrnagyot, a me­gyei rendőr-főkapitányság vezetőjét a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa, a Szocialista Magyarországért Horváth István a parancsnoki értekezleten. Érdemrenddel tüntette ki. A nyugállományba vonuló Gluchman" Lászlónak a bel­ügyminiszter adta át a magas kitüntetést és példamutató helytállásáért egy arany tőrt adományozott. A parancsnoki értekezleten ismertették a belügyminiszter parancsát, amellyel Gulácsi Sándort rendőr ezredessé, s egyben a megyei rendőr-fő­kapitányság vezetőjévé ne­vezte ki. A parancsok ismertetése és a kitüntetések átadása után Horváth István belügymi­niszter méltatta a nyugdíjba vonuló Gluchman László ér­demeit. Elismeréssel szólt ar­ról a helytállásról, amely 37 évvel ezelőtt próbarendőri szolgálattal kezdődött, s min­den lépcsőfokot bejárva tá­bornoki rendfokozattal és a megyei rendőr-főkapitányi székben ért véget. Gluchman László volt közrendőr, volt osztályvezető, a rendőrségi pártbizottság titkára, kilenc éve pedig főkapitánnyá ne­vezték ki. Munkája nyomán (Folytatás a 4. «oldalon) /

Next

/
Oldalképek
Tartalom