Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-20 / 16. szám

1982. január 20. \ Kelet-Magyarország 7 olvasóink leveleiből Postabontás Oktalanul Tíz aláírással kaptunk le­velet Nyírtétről, a Dózsa György utcai lakosoktól. ír­ják, hogy 1981 tavaszán a községben a hóolvadás és egyéb csapadék következté­ben némely utca járhatatlan­ná vált. Közöttük is elsősor­ban a Dózsa György utca. A tavasz folyamán árkot ástak az utcában, hogy a víz le tudjon • folyni. A munka eredményes volt, a víz levo­nult, viszont az árokból kike­rült föld egy része ott ma­radt. A lakosság összefogott, a föld egy részét tereprende­zésre felhasználták. Agyagos errefelé a talaj, amikor felázik, bizony jár­hatatlan. Aggódnak panaszo­saink, nem tudni, mikor le­het szükségük mentőre, gyors segítségre, esetleg tűzoltóra. Intézkedést sürgetnek leve­lükben, miközben azt is ja­vasolják, helyezzenek el egy táblát, hogy behajtani tilos, mert veszélyes az útszakasz. Ezt korántsem gondolják komolyan levélíróink, hiszen érdekük nem az útszakasz le­zárása, hanem éppen, hogy járhatóvá tétele. Nem meglepő számunkra, ha ilyen gondok közepette a levélírók mintegy számon kérik: hová költötte a ta­nács a községfejlesztési hoz­zájárulást? Miért fizessék, ha még utat sem csinálnak? Bár mi is a községi tanács­hoz fordultunk e panasszal, de korántsem azzal a céllal, hogy talán elszámoltassuk, mi mindenre futotta a beru­házások elenyésző részét fe­dező községfejlesztési hozzá­járulásból. Tudjuk, hogy mindenütt a legjobb helyre kerülnek ezek az összegek, a megoldásra váró feladatok fontossági sorrendjében. A nyírtéti levélírók ügyé­ben is tehát az illetékes — az apagyi — községi taná­csot kerestük meg, ahol meg­tudtuk: a belvízveszély elhá­rítása érdekében Nyírtéten, a Dózsa György utcában mint­egy 25 lakóházat mentettek meg a levélben is szereplő árok megnyitásával. A rekla­mált földtömeget tereprende­zésre használták fel, a fenn­maradó egy részét elszállítot­ták, a többi, sajnos, ottma­radt, mert a termelőszövet­kezet a fontos mezőgazdasá­gi munkák miatt vállalását nem tudta időben teljesíteni. Most, a gépek felújítása után fogják a földet elszállítani. A végleges megoldást az utca szilárd burkolattal tör­ténő ellátása fogja jelenteni, erre azonban még várni kell, előreláthatólag a VI. ötéves terv vége felé kerülhet rá sor. Reméljük, levélíróinkat ezek megnyugtatják, bennün­ket viszont rosszul érintett a hír, amit a tanácson hallot­tunk: pontosan a levélírók voltak azok, akik kevésbé aktivizálták magukat a te­reprendezésben. Ügy látszik, könnyebb, egy­szerűbb volt panaszkodni... Soltész Ágnes ÉTVÁGYÜZÖ Január 9-én Nyíregyházán a Toldi utcai ABC-ben egy kalácsot vásároltam. Amit azonban nem tudtam elfo­gyasztani, mert már az első karéjban szemetet találtam, s ez elég volt ahhoz, hogy az étvágyamat elvegye. id. Rozman Gyula Nyíregyháza Toldi utca 35. szám „JÓ” ÜZLET Január 14-én a Vöröshad­sereg utcai kórházban vol­tam, s míg a leletekre vára­koztam, az ottani újságos­pavilonban vettem egy Éva képesújságot. Visszatérve a rendelőbe, akkor vettem ész­re, hogy 1981-es kiadásút kaptam. Ha ezt előbb látom, nem adtam volna érte 19 fo­rintot. Visszamentem rekla­málni, mert közben meglát­tam, hogy a legújabb szám is megjelent. Nemcsak a ki­dobott pénz bosszantott, ha­nem a hangnem, ahogy az elárusító visszautasított: „ .. Van magának szeme, mi­ért nem nézte meg mit vesz, vagy miért nem kérdezte meg, hogy mikor jelent meg.” Kardos Jánosné Nyíregyháza Árpád utca 48. szám AKAR A STRUCC Az OTP megyei igazgató­sága még 1981 júliusában ér­tesített, hogy az átutalási be­tétszámlával kapcsolatos megbízásomat elfogadták: Azóta élvezem ennek az elő­nyét, a villany- és gázszám­lák kivételével. A TITÁSZ és a TIGÁZ díjbeszedője ugyan­is változatlanul „üldöz”, s aztán kölcsönösen, ha éppen nem talál otthon. Csak azt nem tudom, hogy miért ilyen makacs ez a két vállalat, amikor az OTP is — talán már nem is egyszer — közöl­te az átutalási betétszámlám létezését és számát. Több hó­napos bosszankodásom alatt én is számtalanszor jeleztem mindkét vállalatnál, hogy ezentúl szíveskedjenek figye­lembe venni az OTP-nél nyi­tott 5279—7 számú átutalási betétszámlámat, tehát oda küldjék a számlákat. De mint a strucc, homokba dugják a . fejüket, s nem hajlandók ké­résemet figyelembe venni. T. P. Nyíregyháza Jósa András utca 16. szám III. em. NÉMA KAPUTELEFONOK 1981. augusztus 2-án köl­töztünk Mátészalkán a Baj­csy-Zsilinszky út 21. számú négyemeletes épületbe, örömmel nyugtáztuk, hogy van kaputelefonunk, ez azon­ban csak jelkép, mert beköl­tözésünk óta nem működik. A Kraszna lakásépítő szövet­kezet szervezésében és az ÉPSZER kivitelezésében ké­szült az épület. Annyit már tudunk, hogy megállapítot­ták: a kaputelefonok gyári hibásak. De, hogy ki és mi­kor fogja ezeket „megszólal­tatni”, működésbe hozni, senki sem tudja. A Bajcsy-Zsilinszky utca 21. számú ház lakói Mátészalkáról IDŐS EMBEREK KÉRÉSÉ Reménykedtünk, hogy ha­marosan megnyitják Nyír­egyházán az Északi temető oldalkapuját is. Sajnos — mint megtudtuk — ez elma­radt, egyelőre bizonyos okok miatt. Kár, mert a kapu megnyitásával nagyon sok idős embernek — akik a te­metőbe látogatnak — köny- nyítették volna meg a hely­zetét a 800—1000 méter he­lyett esetleg csak néhány métert kellene gyalogolniuk hozzátartozóik sírjához. Kiss Miklós Nyíregyháza Sóstói út Családi pazarlásaink (Vita) NEM VESZIK VISSZA Mindig rossz lelkiismeret­tel dobom sutba a táppal vásárolt papírzsákokat. Eze­ket ugyanis nem veszik vissza, újabb vásárláskor sem hasznosítható. Vagy összegyűjti tehát az ember (de minek) vagy a szemét­be dobjuk, elpazaroljuk. Most, amikor oly sokat hal­lani a hasznosítható hulla­dékok értelmes összegyűj­téséről, felhasználásáról, va­jon a MÉH miért nem tudja — legalább egy hónapban egyszer — ezek felvásárlá­sát is megoldani, illetve be­gyűjtését. Nemcsak a sok fölös papírzsákokra gondo­lok, egyebekre is, amiket a népgazdaság hasznositani tudna, s melyek összegyűj­tése csak a jó szervezésen múlik. Ennek elmulasztása is pazarlás, nekem vitacik­kük ezt juttatta az eszem­be. Eszenyi János, Záhony, Új Élet utca 41. szám NAPPAL IS ÉG — Jó lenne az „arany közép­utat” megtalálni a közvilá­gítás ki- és bekapcsolásánál. Míg korábban amiatt pa­naszkodtunk, hogy még sö­tétben sem égnek a villa­nyok, rtiösT a Jósa városban azt tapasztalom, hogy reg­gelente túl későn — tehát már világosban — kapcsol­ják ki a közvilágítási lám­pákat. Pazarlás ez is, mert a hiábavaló világítás pénzbe kerül nem is kevésbe. Itt is takarékoskodhatnánk. Pazár Istvánné Nyíregyháza, Ungvár sétány PAPÍRHULLADÉK Takarítónő vagyok, 9 éve egy könyvtárban dolgozom. Mindig bosszantott, amikor a rengeteg papírt, dobozt a szemétbe kellett dobnom, ar­ra gondoltam, mennyi új könyv készülhetne belőle. Egy idő óta gyűjtögettem a papírt, s a szomszédos is­kola diákjai elvitték a MÉH- be. Majd ez a lehetőségem is megszűnt, akkor pedig a MÉH mozgó átvevőkocsija vitte el. Jól járt a begyűjtő is, én pedig nyugodt vpj^m, hogy a hulladék sem vet- szett kárba. Újabban sajnos az intézmény gondnoka el­záratta a papírhulladékot, és azóta újra csak a szemétbe kerül haszontalanul. Ez is pazarlás. T. G.-né Nyíregyháza, Május 1. tér 7. szám MEGJÁTSSZUK A GAZDAGOT A vitaindító írást, s a szerkesztőséghez érkezett leveleket érdeklődéssel ol­vastam. Elszorult a szívem, amikor a kidobott ruhákra gondoltam. A még jó álla­potban lévő, de már meg­unt, kukákba dobott ruha­neműkre. Én három kisko­rú gyermeket nevelek egye­dül. Mit mondjak? Nehezen élünk. Ismerek olyan csalá­dot, ahol kidobálják a kuká­ba a megunt ruhákat. El­kérni szégyellném. Bár tud­ják, hogy segítenének raj­tam, de ők is szégyellik ne­kem adni, félnek, hogy meg­sértenek vele. Valahol itt van a hiba: adni is kapni is szégyen. Valamennyien megjátsszuk a gazdagot. In­kább pazarolunk. Krámer Istvánné, V ásárosnamény Szerkesztői üzenetek Csipke Béláné ajaki, K. Varga László vásárosnamé- nyi, Bucskó István balká- nyi, Kovács Mihály tiszake- recsenyi, Nagy Zsuzsanna tunyogmatolcsi, Kurucz Ist­ván nyírbátori, Debróczki Józsefné sóstóhegyi, Matol- csy Lajos sóstóhegyi, Erdei Sándor nyíregyházi, Tóth Istvánné petneházi, Kardos Gyula nyíregyházi, Szélpál István tiszavasvári, és Dan- kó Borbála dögéi olvasóink­nak levélben válaszoltunk. Tusa János nyíregyházi, Kiss Pitémé f nyíregyházi, Káplár Mihályné bökönyi, Tölgyes Elek vásárosnamé- nyi, Jámbor Gábor keme- csei, Rinyu Ferencné nyír­bátori, Batta Jánosné gégé- nyi, id. Farkas Sándor nyír­egyházi, Nanszák Pál nyír­egyházi, Endrei Béla mária- pócsi, Barnai Miklósné nyír- tassi, Boro^Tiborné ^nyír­egyházi, Torzsás Béláné tarpai, Csizmarik Béla oro- si, Dányádi Miklós kölesei, Kincs Géza szamosújlaki, Jánvári László dögéi, Janek Ferenc kállósemjéni, Tamá­si István jármi, Pataki Jó­zsefné gávavencsellői, Végh András kisvárdai, Kocsordi Istvánné ófehértói, id. Szto- roszta Ferenc sonkádi, Szedlák Béláné nyírbátori, Almásiné Dudás Éva kis­várdai, Szűcs István nyír­egyházi, Badarász István apagyi, Czvik Péter nyíregy­házi, Ilku Pál gyermekvá­rosból érkezett levél ügyé­ben, Borbély Józsefné ke- mecsei, Pózer Ferencné vi- rányosi, Szűcs Géza tisza- szentmártoni és Tálas Mik­lós nyíregyházi lakosok ügyében az illetékesek segít­ségét kértük. Borbély Józsefné keme- csei, Toronicza Lászlóné nyírparasznyai, Simon Róza csengeri, Balázsi Elekné kisnaményi olvasóink ked­ves köszönő soraikat meg­kaptuk. örülünk, hogy se­gíthettünk. Hornyák József napkori levélírónk 1982 januárjá­ban jogosult jubileumi ju­talomra a munkakönyvi be­jegyzése, a ledolgozott al­kalmi munkaidő, valamint a tagsági idő összeszámlálá- sa alapján. Az illetékes válaszol A GYALOGOSOKÉRT „Hol a sárga?” címszó alatt megjelent észrevételre közöljük, hogy a gyalogátke­lőhelyeknél felszerelt nátri­umgőz lámpatestek idő előtt tönkrementek. Minőségi kifo­gásaink alapjáig "azdzsólárn- pagyár tekintélyes összegű visszatérítést adott vállala­tunknak, az igényelt újabb izzókat pedig a napokban szállították le. Így a cikk­ben említett helyen és a vá­rosban másutt is rövidesen elhelyezzük az égőket és az azokhoz szükséges gyújtókat, hogy a biztonságos gyalogos- forgalmat biztosítsuk. TITÁSZ Vállalat Nyíregyházi Üzemigazgatósága MÉLTÁNYOLJÁK jf r )iú ’ A közelmúltban az egyik levélíró szóvá tette, hogy depóáruházunkban hibás fa­zekat vásárolt. Kirendeltsé­günk intézkedett, hogy a pa­naszos kívánságára — amennyiben'- ^az » árut mag nem használta — a fazekat visszavesszük és megfelelő minőségűre kicseréljük. Ha viszont az áruhoz ragaszko­dik a levélíró, a fazék ere­deti fogyasztói árából 40 szá­zalék engedményt adunk, ha a címére írt levelünket fel­mutatja depóáruházunkban. VASVILL Kereskedelmi Vállalat, Szabolcs megyei kirendeltsége, Nyíregyháza A l Hin r I r ■ különélést pótlékról Az igazolatlan távoliét következményei J. I.-né gyermekgondozási szabadságát szeretné meg­szakítani, de a munkáltató csak három műszakban tudja foglalkoztatni. Kérdése az, hogy kérheti-e az egy műszak­ban való foglalkoztatását? A dolgozó nőket terhességük negyedik hónapjától kez­dődően gyermekük egyéves koráig egy műszakban kell fog­lalkoztatni. Éjszakai munkára nem kötelezhető. A gyermek hathónapos koráig egyáltalán nem, ezt követően egyéves koráig csak beleegyezésével lehet túlmunkára és készenlét­re igénybe venni. A több műszakban való foglalkoztatást a jogszabály nem tiltja. Bagaméri Kálmán nyíregyházi olvasónk az egyik ter­melőszövetkezetben portási munkakört tölt be. Többszöri kérésére a műszakpótlék folyósítását megtagadták és en­nek oka miatt érdeklődik. A műszakpótlék bevezetésére és kiterjesztésére vonat­kozó jogszabály a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre nem terjed ki. A termelőszövetkezetek a több műszakban való foglalkoztatottak részére műszakpótlékot fizethetnek, de ez nem kötelező, tehát nem követelhető. Kiss László tiszadadai levélírónk 1956-ban az egyik termelőszövetkezetben hat hónapot dolgozott. A huszonöt éves jubileumi jutalom kifizetéséhez ez a hat hónap hi­ányzik, aminek igazolását a termelőszövetkezet megtagad­ta. Kérdése az, hogy hogyan tudná igazolni ezt a munkavi­szonyt. Olvasónk leveléből nem derül ki, hogy milyen minő­ségben végzett munkát a termelőszövetkezetben. A mező- gazdasági termelőszövetkezeti tagként eltöltött idő csak ak­kor számít munkaviszonyban töltött időnek, ha a társada­lombiztosítási szabályok szerint a nyugdíj megállapítása szempontjából a szolgálati időként figyelembe veszik. Ol­vasónknak azt tanácsoljuk, hogy kérelmével forduljon a társadalombiztosítási igazgatósághoz a termelőszövetkezet és az ott eltöltött idő pontos megjelölésével. Kupái Jánosné rohodi lakos sérelmezi, hogy a férjétől megvonták a különélési pótlékot, mert 14 óra helyett 13 óra 51 percig van távol. A változó munkahelyre alkalmazott bejáró építőipari dolgozót akkor illeti meg különélési pót­lék, ha a lakóhelyétől legalább napi 14 órát tölt távol. A 1 tivoliét időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni a napi munkaidőn túl a munka utáni tisztálkodási időt, a vállalat közlekedési eszköz menetrendje szerint a lakóhelyétől való indulástól az oda történő visszatéréséig az utazással és a szükséges várakozással eltöltött időt. Fi­gyelembe lehet venni a dolgozó lakóhelyén a helyi közle­kedéshez szükséges időt, legfeljebb azonban egy órát. Ha tehát olvasónk férje a menetrend szerint közlekedő köz­forgalmú járművel úgy ér haza, hogy a napi távoliét a 14 órát nem éri el, és a vállalat a lakóhelyén szükséges köz­lekedési időt figyelmen kívül hagyja, a különélési pótlék nem követelhető. Ezen a körülményen az sem változtat, ha olvasónk férje korábban (évekkel ezelőtt) különélési pót­lékban részesült. Bodó Istvánné tiszalöki levélírónk a szabadság kiadá­sával kapcsolatosan érdeklődött. Tájékoztatjuk, hogy a szabadság kiadásának időpont­ját a munkáltató határozza meg. Előbb azonban a dolgozó véleményét ki kell kérni és azt lehetőleg figyelembe kell venni. Az igénybevétel előtt ha a kollektív szerződés el­térő időpontot nem állapít meg, legalább harminc nappal a dolgozót értesíteni kell. Az így megállapított időponttól azonban csak közös megegyezéssel lehet eltérni. Olvasónk leveléből az állapítható meg, hogy a szabadság iránti igé­nyét ugyan bejelentette, de azt részére nem írták ki. Ennek megfelelően távolmaradását igazolatlan mulasz­tásnak tekintették. Az igazolatlan mulasztás fegyelmi vét­ség, tehát az írásbeli figyelmeztetés megalapozott. Ha a kollektív szerződés ilyen előírást tartalmaz, a textilutalvány húsz százalékkal való csökkentése az igazolatlan mulasz­tással minden külön intézkedés nélkül együtt jár. Ellenke­ző esetben a textilutalványt csökkenteni csak fegyelmi büntetés keretében lehet. Ebben az esetben az írásbeli fi­gyelmeztetés és a fegyelmi büntetés együtt nem szabható ki. Túlmunkának az a munkaidő minősül, amit a dolgozó napi, heti vagy havi munkaidőn túl teljesít. Az igazolatlan távoliét nem számítható be a törvé­nyes munkaidőbe, így olvasónkat annak mértékéig túlóra- pótlék nem is illeti meg, mert a heti törvényes munkaidőt így dolgozta le. A dolgozót munkával ellátni a munkáltató kötelessége. Ha a dolgozó a munkáltató oldaláról felmerült ok miatt munkát végezni nem tud, állásidő és erre az idő­re a dolgozót a munkakörére előírt bértétel alsó határának megfelelő díjazás illeti meg. Nagy Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom