Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-08 / 6. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. január 8. xta.i'k'gA'A'is 0®©0©Q Papp Ágnes népművelő ajánlja: a nevelési tanácsadást — A Szülők iskolája tele­víziós sorozathoz kapcsolódva szerveztük meg a megyei és városi művelődési központ­ban a nevelési tanácsadó szolgálatot. Június 30-ig szombatonként 10-től 12 órá­ig pszichológus várja a szü­lőket a kisgyermekek és az általános iskolás korúak ne­velési problémáival. — A célunk a tanácsadó szolgálattal az, hogy lehető­séget teremtsünk a Szülők is­kolája sorozat kapcsán felme­rülő kérdések megválaszolá­sára. Másrészt szeretnénk elősegíteni, hogy a rideg ren­delői környezetnél sokkal ba­rátságosabb feltételek között beszéljék meg gondjaikat szakemberrel a szülők. Az új művelődési ház negyedik szintjén található játszószoba erre is igen alkalmas. Ha kisebb a nevelési probléma, akkor a pszichológus helyben orvosolja. Ha hosszabb keze­lést igényel — például be­szédhibák esetében —, akkor a Nevelési Tanácsadóba irá­nyítják a gyereket. — Azokra a Nyíregyházá­tól távol lakó szülőkre is gondoltunk, akik nem tudnak személyesen eljönni. A mű­velődési központnak címzett levélben is feltehetik kérdé­seiket, melyekre szakszerű vá­laszt, tanácsot kapnak. Program hét végére Szombaton díjtalan Szombaton díjtalanul láto­gathatók a múzeumok. A nyíregyházi, a nyírbátori, a kisvárdai és a vajai tíztől hatig, a mátészalkai tíztől négyig, a vásárosnaményi és a tiszavasvári tíztől kettőig tart nyitva. A Sóstói Múze­umfalu a téli hónapokban nem fogad látogatókat. Mű­velődési házaink a hét vé­gén a szokásos nyitvatartás szerint működnek. Ezúttal a megyei és városi művelődési központ, valamint a kisvár­dai és a vásárosnaményi há­zak programját ajánljuk ol­vasóink figyelmébe: ezeken a helyeken színvonalas gyer­mekfoglalkozásokra várják a gyerekeket. Legyen útitársunkl Néptánc, színjátszók, tanácsadás Folytatódnak a tanyanapok Kulturális programokkal teljesen ellátatlan települések­re is eljutni időnként — ez a céljuk a megyénkben már ha­gyományos tanyanapoknak. A program január 10-én folyta­tódik: ezúttal a nagykállói művelődési központ megy ven­dégségbe Ludastóra. Délelőtt gyermekfoglakozást tartanak, délután a felnőttek hallhatnak egészségügyi és jogi tanácso­kat, este pedig a Vox Humana irodalmi színpad, illetve a Kállai kettős népi együttes mutatja be műsorát. Új bemutatóra készülnek Színháznaptár Három hét múlva tartanak új bemutatót a Móricz Zsig- mond Színházban, erre az előadásra próbál most a nyír­egyházi társulat. Bozóky István rendezésében viszik színre az argentin szerző Dalmiro Saens művét, mely­ből Ez aztán szerelem cím­mel Fülöp Kálmán és Wolf Péter írt zenés játékot. Be­mutató: január 30-án, a Mó- ricz-bérlet keretében. Január 8-án, pénteken es­te a Shakespeare-, 9-én szom­baton 18 órai kezdettel pedig a fiatal házasok Kiss Mányi- bérlete érvényes az Űri muri előadásaira. A színház szün­napja vasárnap és hétfő, utá­na kedden este hétkor, majd szerdán délután háromkor játsszák az Űri murit, 12-én a Zrínyi-, 13-án a Csiky if­júsági bérletben. Csütörtö­kön kel Búbos vitéz előadást láthatnak a gyerekek, 10-kor, illetve délután 3-kor. A Cson­gor és Tündével aznap Kis­várdán tájolnak, déli 12-kor és 3 órakor. A színház történetében elő­ször két beugrással játszották szerdán Nagykállóban a Cson­gor és Tündét. Két megbete­gedett művész helyettesítésé­re volt szükség. Holl István­tól a Tudós szerepét Bozóky István vette át, Mirigy szere­pébe pedig Petényi Ilona he­lyett Jancsó Sarolta ugrott be — nagy sikerrel. Képzőművészek a környezetért Az egyetemi tárlat Nyíregyházán Miként reagálnak a képző­művészek környezetünk vál­tozásaira, hogyan igyekeznek formálni és emberi léptékű­vé tenni az uniformizált lakó­telepeket, a körülöttünk lévő világot? Erre keresi a választ a Környezetünk — tárgya­ink — terveink című temati­kus képzőművészeti kiállítás, melyet az MVMK Szabadság téri kiállítótermében január 8-án, ma délután négykor nyitnak meg. Az egyetemi tárlat néven közismert anyag legutóbb Debrecenben szere­pelt nagy sikerrel. Felvételünkön: Tóth Sán­dor: Ballamói bronzkapu terve. Nyírbátor Kép: A Krucsay-oltár egy részlete (E. E.) Téli hétvégen nagyszerű ki­rándulási célpont Nyírbátor. A megye minden részéből jól megközelíthető vonattal, busszal, gépkocsival. A Nyír­ség déli részén lévő, fejlődő város sok látványosságot ígér. Megtekintésre érdemesek gyönyörű, ép műemlékei, va­lamint az egykori Ferences­kolostorban (épült 1717-től 24-ig) kialakított, országos hírű múzeumának gyűjtemé­nyei is. A múzeum, mely Báthori István erdélyi vajda, a tele­pülés névadójának nevét vi­seli, gazdag régészeti, törté­nelmi, képzőművészeti, nép­rajzi anyagot kínál. Az épü­let — régi rendház és mellet­te a templom — barokk stí­lusban épült. A templomban található a művészettörténet­ben Krucsay-oltár néven is­mert fafaragásé szoborcso­port, melyet 1731-ben isme­retlen észak-magyarországi mester készített. A város másik kiemelkedő műemléke a késő gótikus re­formátus templom, mely a XV. század végén épült. Klasszikus példája a hálóbol- tozatú teremtemplomnak. Mellette a legrégibb magyar fa harangtorony látható. A zsindellyel fedett építmény 1640-ben készült. A múzeum hétfői napokat kivéve reggel kilenctől min­dennap nyitva van. A refor­mátus templom kulcsa a lel­késznél található. A Nyírbá­torba látogató a városban megfelelő ellátásban részesül, étterem, cukrászda, bisztró, emléktárgy-árusító helyek várják. JAVÍTÁS helyett TISZTÍTÁS Vjllaiyborotvától a színes tévéig jßiu.rwi Teljesen mindegy, hogy egy húszfilléres alkatrész vagy éppen a képcső romlott el a televízióban, a fogyasztónak az a fontos, minél előbb megjavítsák. A múlt évben 60 ezer készüléket javított az ELEKTERFÉM Ramovill szervize. Több mint a felét a nyíregyházi Mártírok terei központban, a többit a Jósavásrosban és a Sóstói úton, valamint Nagy­kállóban, Nyírbátorban, Kisvárdán és Baktalórántházán. A hibás gépek hetven százaléka híradástechnikai, a többi ház­tartási volt. A villanyborotvától a szí­nes tévéig szinte minden tí­pus megtalálható a javításra váró készülékek között. Van olyan, amelyikből szinte na­ponta bejön egy. Ilyen a nők körében igen népszerű NDK- gyártmányú hajsütő vas. Ez azonban rövid élettartamú — konstrukciós hibára gyana­kodnak a szervizben —, vi­szont vékonyabb a sütővas felülete és így — állítólag — szebb frizura készül vele, mint a hazaival. Gyakran azonban a hibás használat miatt kerül a szer­vizbe a készülék. A kávéőr­lők legtöbb típusa alkalmas mák, dió, cukor őrlésére is. A kezelési utasítás rögzíti, hány másodpercig szabad be­kapcsolva tartani a gépet. Sokan nem tesznek eleget ennek a kívánalomnak, így a motor sokkal rövidebb idő Kétezer fácán a terítéken Mit ér az agancs, ha arany? Csibét vettek Hencidáról Csak kevesen tudják, hogy apró vadban az egyik leggaz­dagabb terület itt a megyé­ben a közép-nyírségi dimbes- dombos terület. A Balkány, Bököny, Geszteréd, Szakoly és Nyírmihálydi — határait egyesítő Nimród Vadásztár­saság „birodalmában” ma ’»z őzállományt 240-re, a fácáno­kat több ezerre becsülik. Vaddisznó azonban csak rit­kán, vendégségbe érkezik a homoki világba. A vadászterület — mint azt a társaság elnöke Réti Gábor közölte —, 10 ezer 760 hek­tár, és az elmúlt évben a Ti­szántúlon itt lőtték a legtöbb fácánt. Különösen az osztrák vendégvadászok sikere volt nagy. Kilőttek tavaly 20 őz­bakot, köztük egy arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet érő trófeás állatot. Puskavégre kaptak ezenkívül 1015 fácánt. A társaság tagjai — 34-en vannak — fácánlövésben szintén jeleskedtek, hiszen több mint ezer madarat fek­tettek terítékre. A balkányi vadásztársaság területén jól gazdálkodik, a külföldi vendégek fogadása szépen jövedelmezett. A húsz őzbak elejtéséért például ösz- szesen 265 ezer forintot fizet­tek. Az aranyérmes trófea ára 50 ezer 600 forint volt. 42 ezer forintot fizettek az ezüstérmes agancsért, 30 600 forintot a bronzérmesért. Egy fácán kilövése 220 forint, de ha a vadász a madarat is megtartotta, azért külön fize­tett. A Nimród társaság bevéte­le tavaly több mint félmillió forint volt. E pénz egy részét a vadállomány felfrissítésére, más részét a nemes vadak megvédésére fordítják. Idén a hencidai vadgazdaságtól öt­ezer fácáncsibét vásárolnak. Gondoskodnak arról is, hogy az őzsuták ellése, a gidák fel­növése zavartalan legyen. Ezért is irtják a duvadakat, közülük a legtöbb kárt a ró- Imt teszrprte ticedelür az-áttaw' mányt a kóbor kutyák is. A fácán nagy .^ellenségei a fé­szekrabló szarkák, a varjak, ezek irtására is sok töltényt kilőnek. A vadásztársaság elkészí­tette az 1982. évi tervét. E- szerint 20—25 őzsuta kilövé­sére, selejtezésére kerül sor. Az őzbak-, a fácán- és nyúl- vadászat a tavalyival meg­közelítően megegyezik. A vendégvadászokat ezúttal is fogadják. S. E. alatt mondja fel a szolgála­tot. A híradástechnikai gépek közt gyakoribb a hiba, de nagyon sok mulasztásnak ta­núi a szerelők. A magnóknál például a kombinált fejet he­tente kell tisztítani, alkoho­los vattával letöröljük a rá­rakódott vasoxidot. Számta­lanszor viszik be javíttatni a magnót azért, mert tompán szól a felvétel, viszont elfe­lejtkeztek a legalapvetőbb tisztításról. A külföldi gyármányú ké­szülékek javítása a Ramovill- szervizre tartozik. Gyakran találkoznak gyártási, tervezé­si hibára visszavezethető okokkal. Gondolkodás nélkül kiadják a csereutalványt a már említett hajsütő vasra. A színes televíziók javítása változatlanul akadozik, amint a képcső cseréjére kerül sor, mert a nálunk kapható al­katrészek közül ezt nem le­het mással pótolni. Ugyan­csak a Junoszty televíziónál nem olvassa el mindenki gondosan az utasítást, s arra panaszkodnak, nem jön be a 2-es program ezen a típuson. Pedig csak sávot kell válta­ni a készüléken, amit részle­tesen elmagyaráznak a mű­szaki leíráson. A külföldi al­katrészek szakaszosan érkez­nek, így ezek javítását sem mindig vállalhatják megsza­bott határidőre. A múlt évben 4,5 millió forint értékben javítottak híradás-technikai és háztar­tási gépeket. Az idei ered­ményük valószínűleg növek­szik, mert 1981 'novémberé- 4fen ad«ll* át £P***Várdai és idén márciusban költöznek be a nyírbátori szervizbe. Mindkettő jóval nagyobb alapterületen, korszerű körül­mények közt fogadja a meg­rendelőket. Az ötnapos munkahetet úgy vezetik be, hogy a javí­tás hét végén szünetel, de hi­bás készüléket és bejelentést vesznek fel a nyíregyházi Mártírok terei központi szer­vizben, szombatonként héttől 13 óráig. T. K. A tárgyalóteremből Borotva a zokniszárban Az elmúlt év március 7-én a kékcsel művelődési házban rendezett discóban szórakozott Volkó János 19 éves és Mar- czinkó István 20 éves szabolcs- veresmarti lakos, a művelődési ház előtt pedig Horváth András kékcsel lakos állt. Az Ittas Vol­kó és Marczinkó megbeszélték, hogy az ugyancsak Ittas Hor­váth Andrást megverik. A kö­zelben lévő buszmegállóhoz vit­ték Horváthot, ahol Marczinkó leütötte és megrugdosta, majd Volkó is többször belerúgott Horváthba. Mint akik jól végez­ték dolgukat, eltávoztak. A rúgá­sok következtében Horváth And­rás bordatörést és agyrázkódást szenvedett, sérülései nyolc na­pon túl gyógyulóak voltak. Egy hónapot sem kellett várni az újabb verekedésre Kékesén. Az április 4-én rendezett discó­ban külön-külön társaságban szó­rakozott Volkó János és az ugyan­csak szabolcsveresmarti Fekete László. Előzetes szóváltás után egymásnak ugrottak, s ütötték egymást. A verekedés hevében Volkó János kivette a zokni szá­rában lévő borotvát és többször megvágta vele Feketét. A sérülé­sek 8 napon túliak voltak, a tény­leges gyógyulás 21 nap volt. A Kisvárdai Járásbíróság dr. Kutas István tanácsa az alkoho­lista Volkó Jánost kétrendbeli testi sértésért — amelyből egy esetben társtettes volt — halma­zati büntetésül 1 év 2 hónap bör­tönre büntette, egy évre eltiltot­ta a közügyektől és elrendelte kényszergyógyítását is. Marczinkó Istvánt súlyos testi sértés miatt mint társtettest héthónapi bör­tönre ítélte a bíróság. Az ítélet Jogerős. (v) 1982. január: Nyíregyháza, Mártírok tere. (Jávor L. felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom