Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-31 / 26. szám

Kelet-Magyarország 1982. január 31. 4 ­Munkásőrgyülések megyénkben Á hét három kérdése O Hogyan alakul a szov­jet—amerikai viszony a genfi találkozó után? Géni­ben majdnem nyolc órán át tárgyalt egymással a szovjet és az amerikai külügyminisz­ter. Találkozójuk egyik sza­kaszában négyszemközt vitat­hatták meg a felmerült kér­déseket. Négyszemközt — ez a diplomáciában legtöbbször a tolmácsok jelenlétét is ma­gában foglalja, de talán Gro- mikónak és Haignek erre nem volt szüksége, mivel a szov­jet külügyminiszternek ides­tova 45 éve (!) munkanyelve az angol... 1937-ben már a washingtoni szovjet nagykö­vetségen szolgált. A háború idején ott volt Jaltában, majd Potsdamban a világtörténelmi jelentőségű szovjet—ameri­kai—angol tárgyalásokon, az­óta meg -a szovjet—ameri­kai párbeszédnek úgyszólván minden fordulatát személyes részvevőként élte meg. (Haig — az amerikai rossznyelvek szerint — nem is tud olyan jól angolul, mint szovjet kol­légája. A sajtó az óceán mind­két oldalán szemére veti nyelvtani hibáit, stílusbeli pongyolaságait...) Gromiko mindenesetre vi­lágosan és egyértelműen ki­fejtette, Tiogy a Szovjetunió nem hajlandó Lengyelország­ról tárgyalni és visszautasí­totta a? amerikai beavatko­zási kísérleteket. Viszont az egész világ szempontjából döntő kérdésekre , összponto­sított. A Szovjetunió kész máris tárgyalni a hadászati nukleáris fegyverek korláto­zásáról, holott az USA poli­tikája arra irányul, hogy aka­dályozza e probléma megol­dását, mivel a tárgyalások megindításának kérdését ösz- szekapcsolja a lengyelországi helyzet alakulásával. (Az USA változatlanul a szükségálla­pot megszüntetését, az inter­náltak szabadon engedését és a lengyel kormány, a szoli­daritás meg az egyház közti tárgyalások megkezdését sür­geti.) A genfi tárgyalások világ­visszhangjának középpontjá­ban az a felismerés áll, hogy a lengyel ügyben megmutat­kozó súlyos nézeteltérés elle­nére a két fél megállapodott az eurostratégiai fegyverek hogy az ideges férj képtelen volt megfékezni az indulata­it és megölte a feleségét. Cs. György tárgyalását au­gusztus 24-én tartották. Á vád: különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés. A tárgyaláson kétféle val­lomást lehetett hallani. Elő­ször is ott voltak az asszony rokonai, barátnői. Teljesen elfogult, túlzásokkal teli val­lomásaikban igyekeztek a le­hető legjobban' befeketíteni Cs. Györgyöt. Kötekedő, go­romba, durva embernek fes­tették le, aki okkal, ok nélkül üti-veri a feleségét, a csalá­dot, italozik — szóval mini­den rosszat elmondtak, amit csak el lehetett. Mellettük persze másokat is kihallgattak. És a többi vallomás nem igazolta a hozzátartozók ál­tal adott rossz véleményt. Akik csak érintkezésbe ke­rültek az erdésszel, mindany- nyian megbízható, rendes embernek ismerték ... Nem így viszont Cs. Györgynét... K. I. (Folytatjuk) Szabolcsi bűnügyi múzeum 18. Gyilkosság az erdészházban A tervezett napon Cs.-né egy pótkocsis vontatóval vo­nult ki az erdészházhoz. Az erdész kaput nyitott a vontatónak, s beengedte az udvarra. A traktoros félt, hogy harag lesz az elköltöz- tetésből, s ezt meg is mond­ta Cs. Györgynek. Mert ha harag lesz — így a traktoros —, akkor ő máris megy. Az erdész azt válaszolta, mehetnek. Az asszony azonban bezár­ta a vontató előtt a nagyka­put, s nem engedte őket ki. Előbb a munkásszálláson vitatkoztak egy keveset apa- pírokon, aztán Cs. György meg a felesége bement a konyhába. Az ajtót — a külső köpenyajtót is — behúzták magukra. A vontatóvezető, meg a ra­kodómunkások ezt az időt használták ki és gyorsan el­távoztak az udvarról. A konyhában a házaspár ismét összeveszett. Cs. György bereteszelte áz ajtót és meg akarta verni az asszonyt. Az asszony fölkapott egy tőrkést és azzal többször — ám nem nagy erővel — döfködéssze- rűen megszúrkálta a férjét. Dulakodtak és közben az erdész kicsavarta a felesége kezéből a tőrt. Az asszony az ajtó felé menekült. Az erdész utána. S ekkor a szarvasagancs­ból készült acéltőrrel hatszor nagy erővel az asszonyba szúrt, majd a mellébe még kétszer. Az asszonyból ömlött a vér és eszméletlenül esett össze. Cs. György a padlón fekvő feleségét is tovább szúrkálta. Cs. Edit — a lányuk — igyekezett a bezárt ajtót ki­feszíteni, mert hallotta bent- ről az édesanyja sikoltozá­sát. A köpenyajtót kitépte, de beljebb nem tudott menni, mert közvetlenül a belső ajtó mögött játszódtak le az ese­mények. Az ajtó üvegét be­törte és úgy próbálta meg- ákadályozni az apját a szúr- kálásban. Cs. György ekkor vele szemben is támadóan lépett föl, a lány ezért kiszaladt a műútra, megállított egy te­herautót és az utasaitól se­gítséget kért. Amikor az autó utasai a lakáshoz értek, Cs. György megfenyegette őket, nehogy be merjenek menni, mert megöli valahányat. Később ő maga kért segít­séget a közelben tartózkodó méhészektől, akik mentőt hívtak. A mentősök Cs. Györgyöt kórházba vitték, a feleségén azonban már nem tudtak segíteni. Ez a története annak a há­zasságnak, amely nem indult rosszul, de egy hónap alatt a külső beavatkozások követ­keztében annyira elromlott, Kedden szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó színhelye volt Genf. A képen jobbra Andrej Gromiko, balra Alexander Haig. tumáig még lesz egy—két vá­ratlan izraeli lépés ... Haig amerikai külügymi­niszter számára sem volt kel­lemes, hogy ä jelek szerint hiába járt két héten belül kétszer is Jeruzsálemben. A közel-keleti probléma­körben új elem, hogy Mu­barak, aki a minap újra szov­jet szakértőket hivatott meg az asszuáni gát üzemeltetésé­hez, egy, az olasz tévének adott nyilatkozatában kije­lentette: a Szovjetuniónak is részt kell vennie a közel-ke­leti rendezésben. (Folytatás m 1. oldalról) gyesi József, Márkus Gyula, Adorján István, Virág Sán­dor, Ignácz Miklós, Marinka .János, Dani István, Nagy Jó­zsef, Reszegi József, Tóth Ár­pád, Botrágyi István, Czuczor Géza, Filkó István, Gincsai András, Kovács János, Palicz Zoltán, Pálházi István és Rakita György. A fehérgyarmati városi-já­rási munkásőregység ünnepé­lyes gyűlésén részt vett Ti­sza László, a párt megyei végrehajtó bizottságának tag­ja, a megyei tanács elnöke. Az egységgyűlés színhelyére a fehérgyarmati munkásőrök a csapatzászló alatt felvonul­va érkeztek. A demonstrációt főleg az indokolta, hogy az elmúlt évben az önálló egy­ségek közötti versenyt ez az egység nyerte. A legjobb egy­ségnek járó vándorserleget Gyurján László megyei pa­rancsnokhelyettes adta át Pásztor István egységpa­rancsnoknak. A fehérgyarmati ünnepsé­gen jubileumi emlékjelvényt kapott Falcsik József. Ki­váló parancsnoki kitüntetést négyen, Kiváló Munkásőr ki­tüntetést öten kaptak. Az egységgyűlés résztvevőit az 1. számú általános iskola diák­jai és a pedagógus énekkar köszöntötték. A mátészalkai városi-járá­si egységgyűlést a Szatmár Bútorgyár csarnokában tar­tották. Az eseményen részt vett Hegymegi István, az MSZMP KB tagja, a Máté­szalkai Állami Tangazdaság igazgatója és Cservenyák László, a párt megyei végre­hajtó bizottságának tagja, a tanárképző főiskola főigaz­gatója. A résztvevőket úttö­rők köszöntötték színes mű­sorral. A fegyvert jelképesen Szőke József alapító mun­kásőr adta át Borzován Jó­zsefnek. A mátészalkai ünnepségen a Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatát kapta Szén János, bronz fokozatot kapott Szondi István. Jubi­leumi emlékjelvényt kaptak: Bakos Sándor, Becze Jenő, Koroknay Géza, Sándor And­rás, Szép Ferenc, Szívós László, Szőke József, Suki János, Veres Lajos, Virág János, Balogh István, Czine Gusztáv, Fodor János, id. Gergely László, Kiss László, Nagy József, Palicz Géza, Szeregnyi Sándor, Szerencsi Sándor, Szén János és Varga Bernát. A vásárosnaményi városi­járási munkásőr egységgyű­lésen részt vett Ekiér György, a megyei pártbizottság titká­ra. A résztvevőket úttörők, KISZ-esek, ifjú gárdisták műsorral köszöntötték. A fegyvert jelképesen Losonczi István adta át Kovács Lászlónak. A vásárosnaményi ünnep­ségen a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatá­val tüntették ki Csomako- vics Józsefet. Jubileumi em­lékjelvényt kaptak: Bruszki József, Fekete Menyhért és Zeleznik Bertalan. A nyírbátori munkásőr ün­nepségen részt vett Tóthné Kiss Mária, az MSZMP KB tagja, a nyírbátori cipőgyár dolgozója és Lakosi Kálmán. a Központi Bizottság munka­társa. A fegyvert jelképesen Gilányi Miklós adta át Gaj­dács Kálmánnak. Jubileumi emlékjelvényt kapott Török Mihály. Az ünnepélyes egy­séggyűlés a város, illetve a járás fiataljainak kulturális műsorával ért véget. Fehérgyarmati munkásőrök. (Császár Csaba felvétele) Kiszabadították James Dozier amerikai tábornokot. A NA- TO-tisztet 42 napig tartották fogva a Vörös Brigádok ter­roristái. A képen a tábornok szabadulása után. (Kelet-Ma­gyarország telefotó) nem szakadt meg, az USA nyugat-európai szövetségesei számára is megkönnyebbülést jelentett. O Hogy an hat ki a közel- keleti helyzetre az ENSZ- közgyűlés rendkívüli üléssza­ka? A Biztonsági Tanács, © Ki tud-e lábalni bajai­ból a Közös Piac? „Zsákutca”, „süket párbeszé­de” — egyre gyakrabban hal­lani, olvasni ilyen megállapí­tásokat a nyugat-európai gaz­dasági közösség, a „tizek” saj­tójában arról, hogy a Közös Piac különböző problémái mindegyre megoldatlanok maradnak. LA francia—olasz határon az olasz borszállítmányokat bo- rongatják ki, a francia—spa­nyol határon az NSZK-ba szánt saláta kerül az ország­út árkába, jelezve, hogy kü­lönösen a francia gazdák elé­gedetlenek a Közös Piaccal. A brüsszeli bizottság, a Közös Piac „kormánya” átlag 9 százalékos áremelést java­sol. Nagy-Britannia megint az, amelynek a válasza: „no!” Az angolok minél kisebb mér­vűre szeretnék leszorítani az áremelést, a legtöbb ország­ban viszont a termelők mel­lett kardoskodnak, hogy leg­alább 16 százalékos (,) eme­lésre van szükség. A munkanélküliségről pe­dig szinte nem is lenne sza­bad beszélni a Közös Piacon, akárcsak az akasztott ember házában a kötélről sem. A tízmillió körül jár a munkáju­kat vesztettek száma a „ti­zek” országaiban. Pálfy József A hét elején Varsóban ülést tartott a lengyel parlament. A képen Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsá­nak elnöke, miniszterelnök beszédét mondja a szejm-ta- nácskozáson. (Kelet-Magyar­ország telefotó) korlátozásáról Genfben meg­indult kényes és bonyolult tárgyalássorozat folytatásá­ban. A tény, hogy a Moszk­va—Washington párbeszéd amint az várható volt, nem tudott mit kezdeni a Golan- üggyel. Az amerikai vétó meg­akadályozta, hogy a szíriai te­rület jogtalan bekebelezése miatt az ENSZ-nek ez az ope­ratív döntésekre elsősorban hivatott szerve Izrael ellen tényleges büntető intézke­déseket hozzon. Amikor arról hangzott el javaslat, hogy a diplomáciai patthelyzetben a Biztonsági Tanács adja át a szír panasz ügyét az ENSZ- közgyűlésnek, amely külön e célra ül majd össze, akkor az USA (és a leghívebb szövet­ségesének mutatkozó Nagy- Britannia) már csak tartózko­dott a szavazástól. Mindenki más a Biztonsági Tanácsban a rendkívüli közgyűlés össze­hívása mellett adta le vok- sát. Az ülésszak arra minden­esetre jó lesz, hogy a világ figyelmét ráirányítsa a Golan- fennsík annexiójára és arra az izraeli politikára, amely mindegyre új meg új megle­petéseket tartogat. Meglehet, hogy. áprilisig, a Sinai-félszi- get kiürítésének tervezett dá­A hét címszavakban I1ÉTFÖ: Jaruzelski tábornok a szejm ülésén elmondott beszédében a rendkívüli állapot enyhí­tésének lehetőségeiről szólt — A megszállt Betlehem és Gaza polgármestere Izrael elis­merésére szólított fel, a Palesztina! Felszabadítási Szervezet elítélően nyilatkozott a fel­hívásról — Reagan üzenete „az unió helyzetéről”. KEDD: Gromiko és Haig majdnem nyolcórás megbeszélést folytatott Genfben — Stefan Olszowski a Lengyel Egyesült Munkáspárt feladatairól foglalt állást — Árrendezést jelentettek be Csehszlovákiában. SZERDA: A szovjet külügyminiszter látogatása Berlinben — Az amerikai külügyminiszter Izra­elbe utazott — Letette a hivatali esküt Koivisto finn elnök — Váratlan egyiptomi—szudáni csúcstalálkozó volt Asszuánban. CSÜTÖRTÖK: Haig Kairóban Mubarakkal tárgyalt a palesztin autonómia kérdéséről — Az olasz rendőrség különleges osztaga kiszabadította a Vörös Brigádok által fogvatartott Dozier amerikai NATO-tábornokot — Oscar Fischer, az NDK külügyminisztere Budapesten. PÉNTEK: Mubarak egyiptomi elnök az olasz tévének adott nyilatkozatában közölte, hogy szerin­te a Szovjetuniót be kell vonni a közel-keleti rendezésbe — Husszein jordániai király önkénteseket küld Irán ellen Irak oldalán — Megkezdődött az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka. SZOMBAT: Schmidt kancellár lemondással fenyegetőzik, ha gazdasági terveit nem fogadják el — A francia—nyugatnémet viszonyban ismét közeledés mutatkozik Mauroy bonni látogatása után — Brüsszelben bejelentették, hogy júniusban NATO-csúcstalálkozó lesz Reagan euró­pai körútja során — Mubarak európai körútra indult, amelynek első állomása Róma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom