Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-31 / 26. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. január 31. Szatmári szilva Fülöp hercegnek Karrier talyigán ízlett-e a szatmári szilvapálinka Fülöp hercegnek? Miért rajzolták két napig He- tényegyházán a tirpák talyi- gát? Csak a híres-nevezetes Antal Mihály lovász a megmondhatója, aki a nagycser- ke'szi Kossuth Tsz messze földön ismert és sok díjat nyert kisbéri típusú, magyar félvér törzstenyészetének versenyfogatait hajtotta sikerrel a területi bajnokságokon, és a hortobágyi lovasnapokon, ahol első díjat nyert négyes fogatával. A siker után hívták meg a kecskeméti fogathajtó világbajnokságra Antal Mihályt. — Ott mutattam be azt a nyírségi tirpák talyigát, amelyikkel a piacra jártak őseink — emlékezik. — Nagy izgalommal készülődtünk Cserkeszen. Egy ibrányi emberrel új kasokat fonattunk. Régi hagyományaink szerint öltöztem fel. Hófehér bőujjú inget öltött, lajbi feszített a mellén. Fekete nadrágot viselt csizmával, szájában csutorás pipa csüngött. Az egyfogatos talyi- gában a Mica ló mellett Szamos, a csikó ugrándozott. A talyiga alatt pedig kutya csaholt. A kasfarban egy pár liba, zöldségfélék, és háziszőttes, zsákokban búza, árpa. — így vonultam fel. Olyan tapsvihar fogadott, hogy meg kellett ismételnem a hajtást — említi a sikert. — Fülöp herceg, II. Erzsébet angol királynő férje a bemutató után odajött hozzám és gratulált. Én meg egy pohár panyolai szilvapálinkával kínáltam meg. Lehajtotta. De úgy látszik nagyon ízlett, mert később odaküldte a tolmácsot pálinkáért. Megbuggyantottam egy literes üveget a bütykösből. Antal Mihályt Fülöp herceg egy négyes fogatot ábrázoló rézdomborítással ajándékozta meg. Ezt őrzi a lovász. — Nagyon megtetszhetett Fülöp hercegnek a tirpák talyiga, mert amíg a maratoni verseny tartott, a hetényegy- házi üzemegységben két ember, két napig rajzolta a hűvös, nyárfasorba állított tirpák járművet. Képünkön: A 3 arany- és ezüstérmes fogathajtó Antal Mihály ezúttal a tirpák talyigával. (E. E.) Farkas Kálmán Új név — négyszázért Védettet ne... Ha megunom a cipőm, veszek egy újat. S ha a nevemet unom meg? Választok egy másikat! No, azért ez nem ilyen egyszerű. Hiszen amellett, hogy a névváltoztatásért 400 forintot kell leszurkolni, még belügyminiszteri engedély is szükséges hozzá. — Kivéve, ha házasságkötéskor változtatja meg nevét a feleség. Ugyanez vonatkozik a válásra is, ha 60 napon belül kér új nevet az asz- szony. Ez esetben fizetni sem kell érte — tájékoztat Je- szenszki Istvánná anyakönyvvezető. — Volt rá példa, hogy a férj kérte: vegyék le nevéről elvált feleségét.- Kérését nem teljesíthettük: ebben ugyanis csak a nő határozhat. Egy évben átlagosan 50— 60-an kérik nevük cseréjét Nyíregyházán. A többség — tavaly mintegy félszáz ügyfél — a vezetéknevével volt elégedetlen. A cserére rendszerint akkor van szükség, ha a név félreérthető, esetleg gúny tárgya, vagy egyszerűen nem tetszik viselőjének. Az anyakönyvi hivatalban a Belügyminisztérium által kiadott listáról választhat új nevet a kérelmező. Lehet például Agárdi, Balatoni, Fenyő, Hernádi, Rátkai, Kalász, Tihanyi, vagy Somló. A minisztériumba küldött kérelmen 1—3 nevet tüntethet fel az igénylő, mely közül végül egyet hagynak jóvá. — Nem szükséges feltétlen ragaszkodni a listához — folytatja az anyakönyvvezető. — A kikötés csupán az, hogy ne válasszon y-ra végződő elnevezést a kérelmező, s hazánk nagyjainak nevét sem pályázhatja meg. (Például a Kossuth, vagy a Széchenyi szóba sem jöhet.) A keresztnevünkkel rendszerint elégedettek vagyunk. Persze van, aki ezt is megváltoztatja: — Sok családban megtörténik, hogy nem a bejegyzett ne\fén, hanem más keresztnéven szólítják a gyereket. Ez az iskolában gondot okozhat, hiszen társai és tanítója máshogy hívja a gyereket, mint a család. A kavarodást egyszerűbb elkerülni azzal, hogy törvenyesíttetik a megszokott nevet. Sokan kapnak születésükkel két keresztnevet, melyek közül végül, csak egyet használhatnak. A két keresztnév felcserélését illetve az egyik elhagyását 20 forint ellenében a megyei tanács igazgatási osztálya engedélyezi. A névváltoztatásból persze nem lehet sportot űzni. Aki egyszer már felvett egy új nevet másodszor hiába is kér: nem kap rá engedélyt. <h) Téli csendélet a sóstói múzeumfaluban. (GB) Kalotai László IBUSZ: Beharangoztuk, hogy ezen a télen már nem zár be a sóstói kiállítási csarnok. Mivel sikerült megoldani az épület fűtését, ezért a hideg hónapok alatt ide várják koncertre, diszkóra Nyíregyháza fiatalságát. A hír igaz volt — de csak félig valósult meg. A csarnok tényleg nem zárt be. Viszont nem kimondottan az ifjúság részére tart nyitva: átmenetileg Expóáruház lett belőle. — Erre a télre a fűtés kipróbálása céljából engedtük át a csarnokot a Kelet-Szövker. Vállalatnak — tudtuk meg Hargitai Lajostól, a sóstói kultúrpark igazgatójától. — A fűtés ugyan elkészült, de még mindig vannak hiányosságok. Nagy szükségünk van a Kelet-Szövker-től kapott bérleti díjra. Ebből épült a kazánház, s ebből fedezzük a hiánypótlásokat.' Mint megtudtuk, jövő télen igyekszik kárpótolni Nyíregyháza fiatalságát az ifi. Várhatóan minden hét végére jut majd egy program. — Havonta 3—4 alkalommal szeretnénk majd koncertet rendezni a csarnokban. Az ifjúsági parkkal szomszédos napközistáborban pedig már épül egy 300 személyes kultúrterem, ahol diszkókat fogunk tartani. (h) Kérek egy olcsó utat! Ezzel kerestük meg négy szabolcsi utazási iroda vezetőjét. Kiss Gyula Cooptourist: — Mivel az 'útjaink többsége Budapestről indul, ezért szabolcsiaknak különösen kedvező az április 4-től 7-ig tartó bécsi utazás. Egyrészt azért, mert Nyíregyházáról indul a csoport, s ide is érkezik vissza. Másrészt mert 2880 forintba kerül. Egyébként minden hónap első csütörtökjén az utazásra befizető vendégeknek 20 százalékos kedvezményt adunk. Szigligeti Imre Express: Üjabban nagyon népszerű az egyéni turizmus. Az ilyen utakhoz irodánk 25 százalékos Melyiket válasszam? Tétovázók a Cooptouristban. (Elek Emil felvétele) kedvezménnyel ad vonatjegyeket. Jól jár a fiatal, ha nálunk rendeli meg a szállást, ugyanis olcsó áraink vannak. Az NDK-ban például már 70 forintért is tudunk szállást biztosítani. Szervezett útjaink közül ajánlom az egyhetes Bécs—Salzburg—München társasutazást. A busz Nyíregyházától Nyíregyházáig viszi a csoportot, melynek tagjai teljes ellátást kapnak. Mindez 4400 forintért. Csallány Géza Nyírtourist: — Programjaink közül elsősorban a megyejáró kirándulásokra hívom fel a figyelmet. Az egész napos nyírségi körút például 155 forintba kerül. A kirándulók a megyeszékhelyről indulnak. Idegenvezető kalauzolja végig a csoportot Nagykállón, Nyírbátorban, Öfehértón, Baktalórántházán, Vaján. Az egynapos beregi körút 188, a szatmári irodalmi körút pedig 211 forintba kerül. Júliusban és. augusztusban indítjuk az egynapos beregi fürdőjáratot. Az ára 168 forint. — Az egyik legkedvezőbb ajánlatunk ez évben: két hét a Naposparton április 3 és 17 között. Az utasokat repülő visszi az üdülőhelyre, ahol teljes ellátást kapnak egy szép, tengerparti szállodában. A fürdőzés, napozás mellett kirándulások is' szerepelnek a programban. Az ára? ötezer forint. Nyíregyházán, a Bethlen Gábor utca és a Bessenyei tér sarkán elbontották azt az épületet, melynek helyén a színészház épül. Fotóriporterünk játékos kedvében, képzeletben már fel is építette a házat. Képünkön a környék és a makett montázsa. Beharangoztuk... Diszkó helyett Expó? Melyiket válasszam...? Kérek egy olcsó utat Míg tart a lamur... Pillantás az éjszakába Az ismerkedés könnyű volt a nyíregyházi étteremben. Üveges tekintettel bámultam a pincérre, mit akar tőlem? Sehogysem akartam neki elhinni, hogy az imént én hívtam oda. Rövid győzködés után előkotortam direkt erre az alkalomra kölcsönkért levéltárcámat, amelyből három asztallal arrébb is láthatóan kandikáltak ki a ropogós ötszázasok. Míg markomba számolták a visszajáró aprót, sandán felpillantottam a szomszédos asztalnál ülő Valira és biztos voltam benne, hogy nyertem. — Mi az kisöreg? Nem találod az iránytűt? Hazasegítselek? Aztán ha jobban leszel, egyszer majd visszaadhatod. — Jó lenne — mondtam ki részegtagoltsággal, de még jobb lenne ha az ágy jönne közelebb. — Egy szavadba kerül, hercegem, — mondta —, s mire kitámolyogtam, már a lift is előállt. A megrendelést már a szállodai szobából adta: Lacikám, felhozna nekünk egy pezsgőt két pohárral? Laci jött, Laci ment, a dugó pukkant, én egyre tisztábban ejtettem ki a szavakat, s egyre kíváncsibb lettem. — Most akarsz valamit, vagy csak lelkizünk? — kérdezte, de az egyenes választ elkerültem. Mintha magamnak beszéltem volna, kikoty- tyantottam, hogy egy kicsit félek. Mert egyszer már „haza akart kísérni” egy lány, csak túl közelről jött mögöttünk a stricije... — Mindent értek már kisöreg. Tudod ki volt az? Egy ócska! Persze honnan tudhatnád, mikor több tucat fut belőlük. Isteni szerencséd van, hogy velem hozott össze a sors. Tudod mit csinálnak azok? Kocsmákban ismerkednek. Kiszúrják, kinek van pénze, aztán ha látják rajta, hogy eleget ivott már, elcsalják a legközelebbi parkba, ott a nyakába borulnak, s míg tart a lamur, szépen átvándorol a pénztárca. — Mert tudod, a férfiak mind ostobák. Hová teszik a szemüket, mikor szóba állnak ezekkel? Mond meg, de őszintén: neked kellene az, aki két féldeciért odaadja magát? Mert ilyen is van ám. Csak te nem ismered az éjszakát. Biztos anyuci most is azt hiszi rólad, hogy dolgozol. — Ismered a Loncit? Nem? Kár. Pedig ő vette le eddig a legtöbb férfit a lábáról. Persze nem egyedül. Hazavit-te a pasasokat, még meg is itatta őket, aztán menetrendszerű pontossággal hazaért a férj és örült a hapsikám, ha fájdalomdíjként odaadhatta a megmaradt dohányt. És a Gizit? öt sem? Ja, hát nem is ismerheted. Megnyílt előtte a határ. Volvóval húzta el a csíkot a Beneluxig. Pedig ő is két féldeciért adta oda magát először. De a szakmát Pesten tanulta. Mikor hazajött, nem rúgtunk mellette pezs- gősdugóba, lesepert bennünket a piacéról. — Nem is érdekel, hogy mennyiért maradok veled éjszakára? Persze a szoba ára is a tied, de majd meglátod, nem bánod meg. Micsoda? Hogy ez neked sok? Meg, hogy csak ki akartál faggatni? Tudod kivel kellett volna neked találkozni? A Jolival. Akkor írhatnád a hülye . riportodat a bőrgyógyászatról. Balogh József Háti bosszúságunk Suba alatt Először csütörtök reggel hallottam a rádió reggeli krónikájában, hogy hiába van Szabolcs-Szatmár- ban két halászati tsz is, mégsem lehetett egész évben halat venni. Pénteken újból eszembe jutott a dolog, hiszen a Kelet- Magyarország is beszámolt a népi ellenőrök ama bosszankodásáról, amit a halhiány megállapításának ténye okozott. Már-már felejteni kezdtem a bosszúságomat, mert minek ilyesmivel gatyázni, amikor azt is megtudtam, hogy aki például épp ezt — mármint alsónadrágot — keresett, sokszor az is csak bosszúságot talált. Akkor meg minek kereste volna a nemlétező atlétatrikót, hiszen ezeket együtt szokta cserélni az ember a gyermekének, akinek ha szerencséje volt és mondjuk 27-es lába, legalább cipő akadt rá, mert a 23— 26, a 31—34-es lábú gyermeknek lábbeli is csak ritkán fordult elő. És aki nem talált pulóvereket, mindjárt kapott egy ötletet: ha már kevesebb lesz otthon a ruhanemű, többször kell mosni, vegyen mosógépet. De azért búsulásra nincsen okunk. Mert a vizsgálat azt is tudtunkra adta, hogy zöldségből és gyümölcsből volt viszont elég, mert növekedett a fólia alatt termesztett áruk mennyisége. Ez az. Ezt kellett volna követni a ruházati szakmában is: suba alatt beszerezni, amit a vevő keres. B. J. Mellesleg Az álarc is belépett a hiánycikkek közé. Mint arról kollegám szomorú szívvel tudósított lapunk tegnapi számában: itt vagyunk télvíz és farsang idején álarc nélkül. Mellesleg ezt a problémát én nem érzem rendkívül fontos ügynek. Néhány szót is csupán azért fecsérlek rá, hogy megnyugtassam mindazokat, akik áru helyett „sajnos nincs’’ feleletet kapnak a boltokban. Utóvégre is itt legfeljebb arról lehet szó, hogy valamilyen meglepő új álarcot nem tudnak kapni, hiszen jártunkban- keltünkben lépten-nyomon álarcokat fedezhetünk fel az utcán. Van például, aki fülig nyíló szájjal igyekszik palástolni nagy-nagy bánatát, például amiatt, hogy helyette a munkatár- ' sát léptették elő, küldték külföldi jutalomútra. Találkozni olyanokkal is, akik már-már csaknem könnyeznek nagy bánatukban, így leplezvén el örömüket a nem mindennapi örökség megszerzése fölött. Találni aztán olyanokat is, akikről az ember azt sem tudja, hogy nevet-e vagy sír, ezzel kölcsönözvén magának tekintélyt. Szerintem ezt a hiánycikket valamennyien ragyogóan tudjuk pótolni házilag. Nem kell hozzá egyéb, csupán az, hogy a nagy báli forgatagban is maradjunk meg olyanoknak, amilyenek napközben vagyunk. A kölcsönzőben pedig, ha nem kapunk álarcot, vágjunk hozzá jó arcot. (angyal)
