Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-05 / 3. szám

Terveztek az állami gazdaságok, tsz-ek Kenyérgabona nagyobb területen Csökken a tavaszi vetésű kultúrák aránya Ibrányban gyártják csuklós buszokhoz Az ibrányi Rákóczi Terme­lőszövetkezet lakatosüzemében csuklós autóbuszok harmoni­kájához feszítőköteleket gyár­tanak. Németh Pál, az excen- tergéppel a kötelek végére csa­vart roppant. Elek Emil felv. Félidőben az ifjúsági parlamentek lék terméshozam-növelést terveznek a mezőgazdasági nagyüzemek. Állattenyésztésben mind a szarvasmarha-, sertés-, juh- és baromfiállományra a nö­velési készség jellemző. Ez a mérvadó az állati termékek tekintetében is. A szarvasmarha-állomány az állami gazdaságokban vár­hatóan 12,5, tsz-ekben 5,8 százalékkal lesz több 1982- ben, az előző évhez viszonyít­va. A tehénállomány 28,2, il­letve 7,5 százalékkal gyara­podik. A szövetkezeti gazda­ságokban, elsősorban — ked­vező szabályozó rendszer ha­tására — a húshasznosítású szarvasmarha-létszámot nö­velik. flgronómusok továbbképzése A termelésirányítók hét- - főn Debrecenben megnyílt '■ ötnapos tanfolyamával i megkezdődött a nádudva- 1 ri termelési együttműkö- f dés, a KITE téli tovább­képzése. A tavaszi mun- | kák megkezdéséig Debre­cenben és Hajdúszobosz­lón csaknem 2500 agronó- I miai és műszaki szakem- j[ bér vesz részt ezen az ok- I tatáson, amelyen a külön­böző ágazatok vezetői és dolgozói megismerik és megvitatják az idei esz­tendő legfőbb célkitűzé­seit Bevezető előadásként Balogh Csaba, a KITE j megbízott igazgatója ősz- - szegezte az ország legna­gyobb növénytermelési rendszerének 1982. évi fel- f adatait. A nyírbátori városi-járási pártbizottság ülése Január 4-én ülést tartott és személyi kérdésekben döntött a nyírbátori városi-járási pártbizottság. Az ülésen részt vett Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára. Kovács Ferencet, saját kérésére, érdemei elismerése mel­lett nyugállományba helyezték és felmentették a pártbizott­ság első titkári tisztségéből. Tar Imre méltatta Kovács Ferenc több évtizedes mun­kásságát. Elmondta, hogy 1945 óta tagja a pártnak és har­minc évig pártmunkásként különböző beosztásban szolgálta a közösséget. Az utóbbi 21 évben a járási első titkári teen­dőket látta el. Jelentős érdemei vannak abban, hogy a vá­ros és a járás számottevően fejlődött. A további fejlődés­hez is hozzájárulhat, hiszen a közéleti munkától a jövőben sem szakad el. Tagja maradt a városi-járási pártbizottság­nak, a végrehajtó bizottságnak és a megyei tanácsnak is. A megyei pártbizottság első titkára megköszönte Kovács Ferenc eddig végzett munkáját és átadta a megyei pártbi­zottság ajándékát. A városi-járási pártbizottság az első titkári teendők el­látásával ideiglenesen Freund Sándor titkárt bízta meg. Január közepétől: ágazati tanácskozások Negyedik alkalommal ren­dezik hazánkban az ifjúsági parlamenteket, amelynek a megye lakosságának közel egyharmadát érintő esemé­nyei október közepétől zajlot­tak Szabolcs-Szatmárban. Az eseménysorozat félidőhöz ér­kezett : valamennyi munkahelyen megtartották a helyi par­lamenteket, s január kö­zepétől az ágazati ifjúsá­gi parlamentekre kerül sor. Márciusban és áprilisban — szintén ágazatonként — ren­dezik majd a fiatalok orszá­gos tanácskozásait. Megyénkben — ha számí­tásba vesszük, hogy egyes nagyvállalatoknál, intézmé­nyeknél több lépcsőben ren­dezték az ifjúsági parlamen­teket — több mint ezer mun­kahelyi tanácskozáson tekin­tették át: mit tettek az ifjú­sági törvény megvalósításá­ért, milyen főbb feladatok vannak a következő parla­mentig terjedő hároméves időszakra. Az ifjúsági parlamentekre jellemző volt, hogy az állami, gazdasági ve­zetők jól felkészültek, színvonalas beszámolók hangzottak el a munka­helyek többségében. Ez elsősorban annak az eredi ménye, hogy a korábbi há­rom parlament után jól lát­ható : megfelelő előkészítés­sel, következetességgel, a fel­adatok -jó megfogalmazásá­val a fiatalok cselekvőén vonhatók be a munkahely előtt álló tennivalók megva­lósításába. A párbeszéd mind­két fél — a szakmai vezetés és az ifjúság — számára egy­aránt hasznos. A-tanácskozá­sok eredményességéhez hoz­zájárult a KISZ és a szak- szervezet közreműködése. A diákfiatalok parlament­jein az új tanterv, az ötnapos munkahét kérdései, a tan­könyvek minősége volt a fő téma, amelyről szinte minde­nütt szó esett. (Hasonló té­mák foglalkoztatták a fiatal pedagógusokat is.) A közép­fokú oktatási intézmények, a főiskolák parlamentje­in az előzőek mellé tár­sult még az ösztöndíjak odaítélésének értékelésé,, az új ösztöndíjtervezetek véleményezése. Javaslatok hangzottak el a szabad idő, az építőtáborok, az üdülőtáborok szervezésé­hez, programjához. Az ipari üzemekben a bé­rek, a kezdő fizetések foglal­koztatták a fiatalokat, de sok helyen a lakáshoz jutás segí­tése szerepelt fontos kérdés­ként. Az üzemekben dolgozó fiatalokat a képzés, tovább­képzés is foglalkoztatta: mi­nél több területen alkalmaz­ható ismeretek szerzését igénylik, rangja van a több szakmás munkásnak. (Folytatás a 4. oldalon) ■BanBBBOHHCr! A Fémmunkás nyíregyházi gyárában a zalaegerszegi csempegyár vasszerkezetét készítik az év első napjaiban. (Jávor László felvétele) JANUÁRBAN MEGKEZDŐDNEK a zárszámadó közgyíilések a léeszekben A termelőszövetkezetekben január elején megkezdődnek a zárszámadó közgyűlések, amelyeken a tagság összege­zi az elmúlt évi munka ered­ményeit és megvitatja az 1982. évi terveket, elképzelé­seket. A zárszámadásoknak az idén különös jelentőséget ad az, hogy a mezőgazdasági szabályozó rendszerben vál­tozások történtek. Ezekről a szövetkezetek vezetősége már jó előre, időben értesült, így volt idő és lehetőség az ala­pos elemzésre. A véglegessé vált tervjavaslatokat viszik most a tagság elé jóváha­gyásra. Miután a módosult szabályozó rendszer az üze­mektől nagyobb önállóságot és szigorúbb gazdálkodási fe­gyelmet követel, a most sor- , ra kerülő közgyűlések mun­ka jellege minden szempont­ból meghatározó lesz. A négy évvel ezelőtt módo­sított termelőszövetkezeti tör­vény a sorrendiségben el­sőbbséget biztosít a küldött- gyűléseknek. Ezeken a tag­ság eredményesen vitathatja meg egy-egy részterület munkáját és jó javaslatokat adhat az egész gazdaság ter­vének alakításához. A kül­döttgyűléseken fölvetett gon­dolatokat, fontosabb észrevé­teleket és javaslatokat a köz­gyűlés is megtárgyalja, illet­ve jóváhagyja vagy elveti. A szövetkezeti demokráciának ebben a jól bevált intéz­ményrendszerében várhatóan olyan észrevételek hangzanak majd el, amelyek hozzásegí­tik a tsz-eket a mind kemé­nyebb feladatok megvalósí­tásához. A közgyűléseket március végéig tartják meg a tsz-ek­ben, nem úgy, mint tavaly, amikor június vége volt az utolsó határidő. (Ezt a tá- gabb határidőt akkor a VI. ötéves terv időszakának tervezőmunkája, s az ezt kö­vető széles körű vita indo­kolta.) Az idén — ugyanúgy, mint eddig — a küldöttgyű­lés által jóváhagyott mérleg alapján lehet kifizetni a kü­lönféle járandóságokat, tehát ezzel nem kell megvárni a zárszámadó közgyűlést. Több mint 1400 tsz, mező- gazdasági szakszövetkezet és halászati termelőszövetkezet készít, illetve készített zár­számadást, Ugyanúgy mérle­get vonnak munkájukról a szövetkezeti társulások és azok vállalatai is. Ezeket az igazgató tanács ülésén vitat­ják meg, illetve fogadják el a jövő évi tervekkel egye­temben. Az 1982. évi tervezés min­den gazdaságtól, társulástól és szövetkezeti vállalattól kö­rültekintő előkészítő munkát követelt, hiszen az idén a termelőszövetkezetek az elő­irányzat szerint 5,5 száza­lékkal növelik majd a ter­melést. A gabonatermelés to­vábbi ösztönzésére hozott kormányhatározat nyomán várhatóan bővül a búzater­melés. Az állattenyésztésben az elmúlt évihez képest 2—3 százalékos teljesítménynöve­lést irányoztak elő. A gazda­ságoknak nagy munkát ad a kistermelők további és im­már folyamatos támogatása. Erre egy jellemző adat: ta­valy 2 milliárd forint értékű szolgáltatással járultak a tsz- ek a kistermelők sikereihez és 3,5 millió tonna takarmányt adtak el a velük együttmű­ködő háztáji gazdáknak, kis­termelőknek. Nyolc szabolcs-szatmári állami gazdaság, száz­huszonhat mezőgazdasági termelőszövetkezet, és há­rom társulás adott jelentést a megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztályának többek közt a főbb szántóföldi termelés és állattenyésztés alakulá­sának 1982. évi tervéről. A tervek szerint a sertés- állomány nagyüzemi szinten 10,9 százalékos, ezen belül a kocalétszám 9,3 százalék nö­vekedést mutat. Ugyanakkor a juhtenyésztéssel foglalkozó nagyüzemek többsége is fej­leszteni kívánja az ágazatot, az anyajuhlétszám növelési terve meghaladja a 12 száza­lékot. Míg a felnőtt baromfi- állományban nem kevesebb, mint 21,4 százalék létszámnö­velést terveznek megvalósí­tani a megyében mezőgazda- sági nagyüzemek. Az egy tehénre jutó tejter­melést, az előző évi mintegy 30Ó0 literről 3340 literre kí­vánják növelni a termelőszö­vetkezetek jobb tenyésztési munkával. A vágóbaromfi­termelés csaknem 25 száza­lékkal lesz eredményesebb az előző évinél 1982-ben, míg a gyapjúhozamot 10 százalék körüli jobb eredménnyel ter­vezik növelni a szabolcs- szatmári mezőgazdasági nagy­üzemek (a. b.) A megyében a kenyérgabo­na területi aránya 1982-ben a tavalyi 26,7 százalékról 34,8 százalékra nő. Jelentősebb a növekedés a búza javára; a tsz-ek 18 ezer 635, az állami gazdaságok mintegy ezer hek­tár területnövelést irányoz­tak elő. A tsz-ek 1000 hek­tárral gyarapítják az őszi ár­pa vetési helyét. Csökkentik többé-kevésbé a megyei mezőgazdasági nagy­üzemek, a tavaszi vetésű- ültetésű kultúrák jelentős ré­szét. Kukoricából az állami gazdaságok mérsékelt terüle­ti növelést, viszont a terme­lőszövetkezetek 2 ezer 698 hektáros csökkentést tervez­tek. Burgonyát mindkét szek­torban, kevesebb területen ültetnek. A cukorrépavetést a szövetkezeti gazdaságok — az előző évihez képest —, 835 hektárral csökkentik. Vi­szont szembetűnő a naprafor­gó • területének alakulása: csaknem 5 ezer hektárral lesz kevesebb. Dohányból több mint ezer hektárral ül­tetnek kevesebbet. A szántóföldi termelésszer­kezeti változást a gazdaságok jobb fajtaválasztékkal és in- " tenzívebb termelési módsze­rekkel kívánják kiegészíteni. Többek közt búzából 66,4 százalékkal (101 ezer tonná­val!) terveznek több termést a megyében. Kukoricából 9 ezer tonna körüli a több ter­més előirányzata. Repcéből a termésnövelési cél: több száz tonna. Dohányból 15,4 száza­XXXIX. évfolyam, 3. szám ARA; 1,40 FORINT 1982. január 5., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom