Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-19 / 15. szám

1982. január 19. Kelet-Magyarország 7 fl szobafenyő gondozása A szobafenyő Norfolk szi­getéről származik. Hazájában lucfenyő méretűvé növő örök­zöld faj. Koronája rendkívül dekoratív, „piramis” alakú. Agörvei körkörösen szim­metrikusak. Télen lehetőleg 9—10 Cel- sius-fokú helyiségben, párás viszonyok között, az ablak közelében tartsuk. Nagyon vigyázzunk arra, hogy az ér­zékeny növényre rá ne nyis­suk az ablakot, mert nem bírja a huzatot. A váratlan- hideghatás következtében el­pusztulnak ,finom” levelei, esetleg ágcsoportjai is. Nem érzi jól magát füstös, poros szobában sem. Borús időben tartózkod­junk az öntözésétől, de nap­sütéses meleg napokon —, amkor a párologtatás a leg­nagyobb — a déli órákban lo­csoljuk. Szakszerűen öntöz­zük, hogy a cserép földje so­hase száradjon ki, de ugyan­akkor a cserép alatt se ma­radjon „pangó” víz. Átülte­tésére két-három évenként kerülhet sor, amikor gyöke­rei a földlabdát már teljesen átszőtték. Erre a műveletre rendszerint késő tavasszal, az új hajtások kifejlődésekor kerítsünk alkalmat. Ha a rovarkártevők közül tripszek támadnák meg a szo­bafenyőt, úgy a fertőzés ész­lelésekor azonnal védekez­zünk. Jó hatású növényvédő szer a 0,15%-os ANTHIO 33 EC ködszerűen kipermetezve, egyenletes permetléfilmet biztosítva. Környezetvédő növényvédelem a házikertben A gazda fáradozását csak ak­kor koronázza a siker, ha kellő szakértelemmel védi növényeit a károsítóktól. Figyelemmel kell lennünk arra, hogy minden gyá­rilag kiszerelt növényvédő szer használati utasítása a csomago­lóburkolatra van nyomtatva, vagy a szer mellé csomagolják, eszerint járjunk el! A szer átvétele után gondosan tanulmányozzuk át a használati utasítást. Annak előírásait a növényvédő szer szállítása, rak­tározása, előkészítése és fel- használása során maradéktala­nul tartsuk be. Ez nagyon fon­tos: mind a szer növényvédő ha­tásának biztosítása, mind pedig egészségvédelmünk és környeze­tünk védelme érdekében. Mivel a legtöbb növényvédő szer mé­reg, a csekélynek látszó gondat­lanság is súlyos és helyrehozha­tatlan mérgezéseket okozhat. A növényvédő szerek tárolásánál az érték és minőség megóvásán túlmenő alapvető követelmény­ként a feltétlenül biztonságos, minden elszóródást és illetékte­len beavatkozást kizáró megőr­zés a legfontosabb. Ezért a növényvédő szereket kizárólag eredeti csomagolásban (vagy használat után szabály- szerően lezárt eredeti csomago­lásban) avatatlan felnőttek, gyermekek, haszonállatok szá­mára hozzá nem férhető, kulcs­csal lezárt és csak a növényvé­dő szerek tárolására használt szekrényben vagy ládában, tűz­veszélyt. robbanást kizáró kö­rülmények között szabad tárol­ni. A felhasználók kötelesek az engedélyokiratokban megszabott felhasználási előírásokat, várako­zási időket (I. sz. élelmezés­egészségügyi várakozási idő meghatározza, hogy a növény­védő szerrel kezelt növény vagy növényi rész az utolsó permete­zés, porozás vagy talajfertötle- nítés után hány nappal szüretel­hető, vagy takarítható be: 2. a munka-egészségügyi várakozási idő az a napokban megadott időtartam, melynek eltelte után a kezelt területen a felhaszná­láshoz előírt védőfelszerelés nél­kül munka végezhető. (Betarta­Boraink kezelését nagy kö­rültekintéssel kell végezni. A legfontosabb alapszabály — a tisztaság, mert ezzel a bőr­betegségeket és a borhibákat' megelőzhetjük! Ha a mustot tiszta, gondo­san, helyesen kénezett hordó­ban 15 Celsius-fokon erjeszt­jük. úgy kedvező feltételeket tudunk teremteni a hasznos mikroorganizmusok, a bor­élesztők számára. Mivel a szőlő szüretkor, sok helyen penészes volt, ezért*a gondos gazdák borkénnel ke­zelték — igen helyesen — a mustot 5 g hl dózisban. De ilyen esetben sem sza­bad megfeledkezni a fajélesz­tő felhasználásáról. Ugyanis a hidegtűrő fajélesztők szak­szerű adagolásával — még kedvezőtlen körülmények esetén is — már könnyű meg­indítani az erjedést. Az erjedés hőtermelő fo­lyamat, így a must hőmérsék- .ete 10—15 Celsius-fokkal is megemelkedhet, ezért a hor­dóban a megfelelő „erjedési űrt” kell biztosítani. Az erje­dést lezárt hordóban, kotyo- góval lehet szinte automati­kusan szabályozni. Amíg a must erjedésben van, a felületén levő szénsav megóvja a káros mikroorga­nizmusoktól. Ha az erjedés megszűnt, a borokat töltö­gessük fel, és dugjuk be könnyedén a hordókat. Ha azt akarjuk, hogy a bor hama­rabb tisztuljon le, akkor is­mét kénezzük. A bor érése, fejlődése szempontjából igen fontos a pince levegőjének tisztasága, mert a dongákon keresztül, valamint a fejtések alkalmá­val a hordóba jutó levegő ér­leli igazán a jó bort. A pince hőmérséklete lehetőleg 10—14 Celsius-fok legyen. Amint a seprő leülepedett, s a bor megtisztult, fejtsük le. Sajnos előfordul, hogy ká­ros mikroorganizmusok a bor valamelyik alkotórészét el­bontják, és kellemetlen ízű vagy szagú anyaggá alakítják át. E káros anyagok gyakran a bor zavarosságát is előidéz­hetik. Sok olyan panaszt hall­hattunk az utóbbi időben, hogy a bor „beteg”, szaga és íze záptojásra vagy a fok­hagymáéra emlékeztet. Ennek az az oka, hogy egyes mikro­bák a ként kénhidrogénné változtatták. Ezt szellőztetés­sel, nyílt fejtéssel szüntethet­jük meg. A gumicső alá apró lyukú szűrőt tegyünk és így egy tál­ba finoman permetezzük át a bort. Majd két-három hét múlva ismét nyílt fejtést, és kénezést (10 g hl) alkalmaz­zunk. Ha azt tapasztaljuk, hogy a bor felületén „virágo- sodás" azaz finom szürkés nyálkahártya van, s a bor íze üres, jellegtelen, akkor topóval szúrjuk át a hártyát, majd öntsük tele a hordót és a felemelkedő hártyát fújjuk le. és távolítsuk el. Ezután nagyon ügyeljünk arra, hogy a hordó mindig színültig le­gyen. Alacsony savtartalmú bo­roknál (magas erjedési hő­mérséklet utáqj tapasztalható — ha a bor levegővel hosz- szabb ideig érintkezett —, hogy a bor szaga „szúrós”, íze kellemetlen savanyú, ecetes lesz. A bor levegővel érintke­ző felületén ecetbaktériumok szaporodnak el, s azon vé­kony hártyát képeznek. A bor alkoholtartalmát e káros szervezetek ecetsavra és víz­re bontják el. Amennyiben ezt a veszélyes jelenségei még a kezdeti időszakban észleljük, úgy 10—15 g/hl bor­kén adagolásával megbénít­hatjuk az ecetbaktériumok működését, s az ezt követő töltögetéssel megállíthat­juk a további ecetesedést. Ha borunkban rendellenes elváltozásokat észlelünk, fel­tétlenül derítsük ki a baj okát, állapítsuk meg, mitől ered, s a bort haladéktalanul vegyük kezelésbe, gyógyítsuk meg! (Sz. Cs.) ni és a szükséges védőöltözetet viselni!) Méreg jelzésű növényvédő szerből a felhasználás helyén előkészíteni és őrizet mellett tá­rolni legfeljebb egy nap alatt felhasználásra kerülő mennyisé­get szabad. A növényvédő sze­rekkel kapcsolatos valamennyi munkafolyamat során törekedni kell arra. hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen. A munka közben elkerülhetetlenül elszó­ródott, elfolyt növényvédő szert gondosan — szennyeződésmente­sen — össze kell gyűjteni, s eredeti vagy előírás szerinti szükségcsomagolásban — a to­vábbiakban — rendeltetésszerű­en fel kell használni. A fel- használásra alkalmatlan nö­vényvédő szereket „Növényvédő szer — hulladék" feliratú csoma­golásban kell a növényvédőszer- raktárban elhelyezni. A szer hatástalanítása, meg­semmisítése Magyarországon je;, lenleg „Fűeíő gyártelepen" tör­ténik, az ezzel kapcsolatos fel­világosítások a megyei növény- védelmi szakirányítástól kapha­tók. A vegyszerek szakszerű és ok­szerű (előrejelzésen alapuló) használata fokozza a termesztés biztonságát és megóvja környe­zetünket a növényvédő szerek káros hatásától! A megyei KÖJÁL-ban toxiko- lógus gyógyszerészek bevonásá­val végzett, 9 év távlatára ki­terjedő növényvédőszer-fel- használás, elsősorban kisterme­lőket érintő néhány érdekes ösz- szefüggését kívánjuk most meg­világítani. A megyében 1978-ban összesen fi 287 972 kg növényvédő szert használtak fel és ebből 952 315 kg (15%) került a kiskereskedel­mi értékesítő hálózaton keresz­tül forgalomba. Vizsgálódása­inknál ezt teljes egészében a kistermelők felhasználásával vettük egyenlőnek. Feltűnő és elgondolkodtató, hogy egy megyén belül milyen sok helyen raktároznak és for­galmaznak veszélyes és kevésbé veszélyes növényvédő szereket (102 elárusítóhely). A felhasznált növényvédő sze­rek járásonként megoszlása 1978-ban a következő volt: Járás Mennyiség % (kg) fehérgyarmati 80 893 8,5 kisvárdai 157 967 16,6 mátészalkai 233 595 24,5 nyírbátori 56 929 6,0 nyíregyházi 355 768 37,4 vásárosnaményi 67 163 7,0 ÖSSZESEN: 952 315 100,0 Az összes felhasználásból já- ban (17"„), a legkisebb a vásá- rásonkénti részarányát tekintve. rosnaményi járásban (12° ,i.) a legnagyobb a kistermelők Szercsoportok szerint a kis- részesedési aránya az átlag 15".,- termelők felhasználása a követ­hoz képest a nyíregyházi járás- kezűképpen oszlik meg: Szercsoportok Mennyiség % (kg) gombaülő 659 202 70 rovarölő 259 969 27 gyomirtó 12 349 1 egyéb _____________________________________20 795_______________Z______ ÖSSZESEN: 952 315 100 Külön figyelmet érdemelnek az egyes boltok és az ezek által ellátott körzetek. Ebben a cso­portosításban Rakamaz van az első helyen 109 449 kg-os évi forgalommal, megelőzve Fehér- gyarmat (63 219 kg). Tyúkod (55 600 kg). Csenger (51 600 kg) boltjainak forgalmát. A nagy forgalmú boltok mellett létezik azonban 20 olyan községi eláru­sítóhely — az összboltok 20,)„-a —. ahol az éves szintű forgalma­zás nem éri el az 1000 kg-ot. Ezt a sort Besenyőd község zárja 41 kg-mal. A mennyiségi elemzésen , túl­menően nem ♦ szabad figyelmen kívül hagyni, hogy minőségi vo­natkozását tekintve, a 27"„-os mennyiségi arány ellenére a ro­varölő szerek az összes mérgező hatás 66° „-át képviselik. Ha részleteiben vizsgáljuk, ak­kor veslKlyaÖStgfeintve ,£j rovar­ölő szerekotii^rbelül: a szerves foszforsav és foszforészterek 50"„-ot; a dinitrofenol származé­kok 44",„-ot képviselnek az ossz mérgező hatásból. Kevésbé mérgezőek a foszfor- savészter csoporton belül a di- tio- és tiofoszforsav-származé- kok. A társadalom érdekében történő, egyre fokozódó növény- védőszer-íelhasználás csak akkor eredményezhet tényleges gazda­sági és társadalmi haladást, ha az elvárt maximális eredmény minimális kockázat mellett ér­hető el. A vegyi anyagok humán vagy környezeti veszélyességét nem­csak az anyag mérgező vagy egyéb kedvezőtlen tulajdonsága, hanem nagymértékben a fel­használó képzettsége, intelligen­ciaszintje és lelkiismeretessége is meghatározza. Dr. Pauwlik László— * dr. Széles Csaba HORGÁSZOKNAK Á 28. horgászegyesület Múlt év végén Tiszaszalkán megalakult a megye 28. hor- gászegyesülete. Az alakuló jegyzőkönyvet 48-an írták alá, és a Beregi Tiszahát Horgász Egyesület nevet vették fel. Az új egyesület tagságának zöme korábban a Vásárosnaményi Pos­tás Horgász Egyesületben tevékenykedett. A horgászegyesület alakulását a Magyar Acélárugyár tiszaszalkai gyáregységének a szocialista brigádjai kezde­ményezték. Elképzeléseikhez csatlakoztak a helyi gazdasági egységek és intézmények dolgozói. Az alakuló közgyűlésen a tagság eldöntötte azt is, hogy csatlakoznak a községi közmű­velődési tanácshoz. Irodahelyiséget a horgászegyesületnek a művelődési ház biztosít. A kezdeményezést a község vezetői is támogatták, mivel így az ötnapos munkahétre való átté­réssel járó szabadidőtöbblet ésszerű eltöltésére nagyobb a le­hetőség. A közgyűlés az egyesület elnökévé Krecz Istvánt, titká­rává Lakatos Józsefet, pénztárosává Orosz Bertalant válasz­totta. Az egyesület tervei között nem csak új tagok fogadá­sa, de saját víz szerzése is szerepel. Ülésezett az intéző bizottság A MOHOSZ Szabolcs-Szat- már megyei Intéző Bizottsága január 15-én Nyíregyházán, a Vöröshadsereg útja 46/a alatti irodahelyiségében megtartot­ta ez évi első ülését. A testü­leti ülésen megvitatták és jó­váhagyták az 1981. évi mun­káról szóló beszámolót. Is­mertető hangzott el a MO- HOSZ-küldöttközgyűlés ha­tásköréből az intéző bizottság hatáskörébe utalt teendők végrehajtásáról. A testület megvitatta és elfogadta az 1982. évi munkatervet. Beszámolót hallgattak meg az ellenőrző bizottság hor­gászegyesületeknél végrehaj­tott ellenőrzésének tapaszta­latairól. Megbeszélték az első negyedév során végrehajtan­dó teendőket. Ezek egyik leg­fontosabbika a tavaszi hala- sítás lebonyolítása. Az intéző bizottság a császárszállási tó­ba a múlt év őszi telepítés­ből elmaradt 22 mázsa pon­tyot, 25 mázsa amurt és 20 mázsa busát kíván telepíteni. Ezzel együtt szállítják a saját vízzel rendelkező egye­sületek részére megrendelt és kifizetett, mintegy 90 mázsa halat, melynek 70 százaléka ponty. A szállításra az intéző bizottság a Hortobágyi Álla­mi Gazdaság Tógazdaságával megkötötte a szerződést. Az április első felében történő szállításról az egyesületeket időben értesítik. A megye horgászegyesüle­teiben megkezdődtek a köz­gyűlések. A sort január 7-én az elmúlt esztendő utolsó ne­gyedében alakult nyíregyhá­zi KEMÉV HE nyitotta. Bakó Antal elnökhelyettes köszön­tötte a tagságot és az intéző bizottságot képviselő titkárt. Ezt követően került sor az 1982-es év munkatervének is­mertetésére. HORGASZ­igazolvänyok Az egyesület gyakorlatilag most kezdi a működését. Az új belépést kérők jelentkezé­sének az elfogadása most van folyamatban. A tagság az ál­lami horgászjegyek árát és a tagsági díjakat ezekben a na­pokban fizette, illetve fizeti be. A horgászigazolványok kiadását január 25-én kezdik meg. Igaz, az egyesületnek nincs saját vize, mégis jók a hor- gászási lehetőségeik. Az egyesület vezetőségének ké­résére az intéző bizottság A küldöttközgyűlés határozata Ki lehet egyesületi tag? Területi horgászengedélyek díjai — Gyermekhorgászjegy A MOHOSZ múlt évi küldött- közgyűlése 1982-től kezdődően a szövetségi tagdíjat felnőtt hor­gászonként 90 forintban, a ked­vezményre jogosultakét pedig 45 forintban állapította meg. Fel­nőtt tagnak a horgász jegyért a következő összeget kell befizet­ni: szövetségi tagdíjként 90 fo­rintot, horgászfejlesztési hozzá­járulásként 50 forintot, állami illetékként 20 forintot, összesen 160 forintot. A kedvezményre jogosult tagoknak szövetségi díjként 45 forintot, horgászfej­lesztési hozzájárulásként 40 fo­rintot, állami illetékként 20 fo­rintot. összesen 105 forintot. A küldöttközgyűlés állásfogla­lása alapján a havi 2500 forin­tot meg nem haladó, de legalább ötéves horgászmúlttal rendelke­ző olyan nyugdíjasok, rokkan­tak. akiket a legutóbbi öt év­ben fegyelmileg nem marasztal­tak el. a sorkatonai szolgálatot teljesítő, vagy kereset nélküli továbbtanuló fiatalok, a horgász- egyesületi tagok horgászó házas­társai, élettársai, és az ifjúsági egyesületi tagok (18 éven aluli­ak) 1982-től a mindenkori szö­vetségi felnőtt tagdíj 50 százalé­kát fizetik. A 18 éven felüliek részére vá­lasztási lehetőséget kell adni, hogy — amennyiben a felsorolt jogcímek egyikének megfelel — a felnőttek vagy a kedvezmé­nyezettek részére rendszeresí­tett horgászjegyet kívánja-e ki­váltani. A választásnál a következők­kel kell tisztában lenni: Kedvezményezett horgász­jegynek a birtokában, azokra a vízterületekre, ahol a vízkezelő (szövetség és megyei intéző bi­zottság) „kedvezményes” éves területi engedélyt is forgalmaz, csak azt veheti igénybe. A ked­vezményes horgászjeggyel az ifjúságiak részére előírt korláto­zással lehet horgászni. Azok a kedvezményezett horgászjeggyel rendelkező 18 éven felüliek, akik nem kívánnak kedvezményes éves területi jegyet váltani, tel­jes árú napi, illetve heti területi engedélyt válthatnak (mivel ezekből kedvezményes engedé­lyek nem kerülnek kiadásra) és ennek birtokában a felnőttekre vonatkozó előírások betartása mellett horgászhatnak. Azokon a vizeken, ahol ked­vezményes területi engedély nem kerül forgalomba, természetesen a 18 éven felüliek részére rend­szeresített (felnőtt árú, éves. heti. napi) területi engedélyt ve­hetik igénybe, s a felnőtt hor­gászokra vonatkozó előírások szerint horgászhatnak. Megjegyezzük, hogy a 18 éven aluli fiatalok részére rendszere­sített területi engedélyeknél semmiféle változás nem törté­nik. tehát továbbra is ifi éves, heti és napi jegyek váltására jogosultak, mellyel az ifikre vo­natkozó korlátozások szerint horgászhatnak. Azokról a vízterületekröl, ame­lyekre a kedvezményes területi engedélyekkel lehet horgászni, az egyesületeknél és az intéző bizottságnál lehet tájékozódni. Hangsúlyozzuk, hogy a fenti­ek során a MHOSZ-nak az ál­lami horgászjegyért fizetendő összegről beszéltünk. A horgász ennek befizetésével nyer jogot arra. hogy az egyesületében a tagság által közgyűlésen megha­tározott dijakat befizetve hor­gászhasson a birtokában lévő te­rületi engedélyeken feltüntetett vizeken. 1982-től kezdődően gyermek- horgászjegyet csak 10 évet meg nem haladó korú fiatalok vált­hatnak. A gyermekhorgászjegy ára 100 forint. A gyer­mekhorgászjegy birtokában to­vábbra sem fogható méretkor­látozás alá eső halfaj, de to­vábbra is érvényes a Balatonra, a HTSZ vizekre, valamint a MO­HOSZ használatába adott vala­mennyi vizterületre (beleértve az egyesületi vizeket ts). Az országos érvényű területi engedélyekről. melyeket az egyesületeknél lehet megvásárol­ni, a következő tájékoztatással szolgálunk: a MOHOSZ részleges területi horgászengedély ára fel­nőtteknek 1200 forint, ifik ré­szére 500 forint. Az összevont területi horgászengedély ára fel­nőttek részére 1800 forint. ifik részére 700 forint. Az általános területi horgászengedély ára 3500 forint. E háromfajta enge­dély érvényességéről az egyesü­leteknél. valamint a MOHOSZ Szabolcs-Szatmar megyei Intéző Bizottságánál lehe; tájékozódni. Sigér Imre hozzájárult, hogy a KEMÉV- es horgászok a császárszállá­si horgászvizen stégrendszert építsenek ki. Erre az enge­délyt a vízügyi igazgatóság­tól már meg is kapták. Ezen­kívül az egyesület - a stégek közeiében két „Hajdú” lakó­kocsiból horgásztanyát is lé­tesít. TÁRSADALMI MUNKA A vezetőség a vállalat ál­tal már leselejtezett két lakó­kocsit át is vette. Szakembe­rekből bizottságot alakítottak, akik megvásárolják a felújfJ táshoz szükséges anyagot és elvégzik a lakókocsik célnak megfelelő javítását. Megszer­vezik „a horgásztanyák” víz­partra szállítását. Az intéző bizottság a sté­gek és a horgásztanya helyét a tó délnyugati oldalán jelöl­te ki. A közgyűlés hozzászó­lói elmondták azt is, hogy a horgászpadok környékéről a hínárt társadalmi munkában kiirtják, s. ezzel is biztosítani kívánják a zavartalan horgá­szatot. A „Hajdú” lakókocsik ter­veik szerint nemcsak az idő­járástól védik a KEMÉV-es horgászokat, hanem jól segí­tik a családok pihenését, a szabad idő vízparton való el­töltését. Szóltak a tó környe­zetvédelméről, s a környéken fellelhető szemét eltávolítá­sát vállalták. Mások a leendő horgásztanyához vezető út kialakításánál vállaltak tár­sadalmi munkát. BESZÁMOLÓ ALAPISMERETÉKBŐL Az intéző bizottság titkári elmondta, hogy a KEMÉV-es horgászok is igénybe vehetik az intéző bizottság császár- szállási horgásztanyáját. Itt az egy éjszakai szállásért a horgásznak és gyerekének fe­jenként 20 forintot, családja nem horgásztagjának pedig 40 forintot kell fizetni. Az igénybevétel szándékát jó ha előre közlik az intéző bizott­sággal, vagy a helyszínen a tanyagazdával. A közgyűlésen megállapod­tak abban is, hogy az egye­sület vezetői minden hétfőn délután fél 5-től fél 7 óráig a központi irodaház földszinti oktatótermében intézik a tag­ság ügyes-bajos dolgait. A vezetőség negyedévenként szintén itt tartja üléseit. A közgyűlés az új belépők hor­gászismereti beszámolóját ja­nuár 25-re tűzte ki. KISTERMELŐK- KISKERTEK I /P»N IV \\ IST- \ ^ ■■ »11 \ \r, I i/^wi/ \f /7) Megkezdődtek a közgyűlések Bőrbetegségek gyógyítása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom