Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-16 / 13. szám

1982. január 16, Kelet-Magyarország 13 Kereszirejivén y i860, január 17-én született Anton Pavlovics Cse­hov orosz Író, a dráma nagy mestere. Az 1880-as évek elején tűnt (el, szatírába hajló humoros kar- colatalval. Mint Író, a polgárosodó nemesi... folyt, a sorrendben beküldendő vlzsz. 1. (zárt betűk: O, S, S, N) és függ. H. (zárt betűk: A, P, E) sorokban. VÍZSZINTES 14. Minta, szabály. 15. Kerti vi­rág. 16. Indíték. 17. Zamata. 19. Tagadószó. 20. Négyszázkilenc­venöt római számmal. 21. Sürge­tő szócska. 23. Sokan már csak ezzel járnak. 26. Becézett női név. 27. Évben, évében latinul (+’). 29. Kossuth-díjas állatorvos (1868— 1952). 30. Női név. 31. Teljes zűr­zavar. 33. Nyitva a szeme. 34. Ro­ham németül. 35. Sporteszköz. 36. Kopasz. 38. Amerikai tábornok volt. 39. Az ABC kezdete. 40. En­gesztel. 41. Mezőgazdasági eszköz. 42. Japán társasjáték. 44. Vörös németül. 46. Nagyon kemény fa. 47. Kettőzve városunk. 48. Régi tárgyra mondják. 50. Gyakori cukrászkellék. 52. Az étellel te­szik. 54. Eszme. 55. Erei. 57. Pú­pos tulokfaj. 59. Halfajta. 60. Spa­nyol város. 62. Gyakoritó képző. 63. Azonosak. 64. Béke oroszul. 65. Ladoga egynemű betűi. 67. Igekötő. 68. London keleti része (két sző). 71, Közönséges, elcsé­pelt. 73. Egység, egységesség la­tinul fonetikusan. FÜGGŐLEGES 2. Hozzátartozói. 3. Háromne­gyed óra! 4. Kásmir belseje! 5. A szárnyasok őrlőmalma. 6. Latin olaj. 7. Egyiptomi napisten. 8. Kettős betű. 9. Esőben állnak. 10. Kelta néptörzs. 11. Némán tolom. 12. Láva közepe. 13. Földközi-ten­geri francia—olasz partvidék. 18. Dobál, hajigái tájszóval. 22. A vízsz. 21. sz. betűi. 24. Szovjet sakkmester. 25. Mezőgazdasági munkát végez. 26. Rút betűi. 28. Olasz vendéglő. 30. Itt is laktak a magyarok. 32. Férfi ruhadara­bok. 34. Mohamed prófétától szár­mazó arab nemes. 37. Zenei rövi­dítés. 38. Régi súlyegység. 43. Ha­jat bodorít. 45. Oktat. 47. A Teve- re másik neve. 49. Félig tendáL 50. Budapesti helyérdekű vasút 51. Táncmulatság. 53. A „zug” párja. 55. Francia író (Gyula). 56. Hirtelen eltűnik. 58. Műszaki ka­tona. 60. Szedi a lábát. 61. A kap­ni ellentéte. 64. Némán motozó. 66. Árvízvédelmi építmény. 69. Tagadószó. 70. Két római szám. 71. Szomorúság. 72. Éneklő szócs- kci> Ä megfejtéseket január 25-lg kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL! December 31-1 rejtvénypályáza­tunk megfejtése: ......... mint a magad gyermekét add szívedet neki, s ne sajnáld tőle munkád.” Nyertesek: Borbély György, Juhász Lászlóné, Kálóczy Elemér­né, dr. Kiss László, Torna Péter- né nyíregyházi, Podlovics Imre buji, Illyés Sándomé csengerl, Kozák Andrásné gávavencsellől, Bankó Lajosné kisvárdal és Vi­téz Ferenc újkenézt kedves rejt- vényfejtőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük.-£r A MAJOM ÉS A BOKA — Nem nevezhetsz meg egyet­len, bármily ügyes állatot sem, akit nem tudnék utánozni! — dicsekedett a majom a rókának. A róka mégis igy válaszolt: — Te pedig megnevezhetsz-e egyetlen, akármilyen nyavalyás állatot is, aki hajlandó lenne té­ged utánozni? Nemzetem írói! Fejezzem ki ma­gamat még érthetőbben? A SAS ÉS A RÓKA — Ne büszkélkedj a röptöddel — mondta a róka a sasnak. — Hi­szen csupán azért emelkedsz olyan magasra, hogy nagyobb te­rületet pásztázhass végig dögke­selyűk után. Ismerek férfiakat, akik nem azért lettek mélyértelmű bölcsek, mert szerették az igazságot, ha­nem azért, mert zsíros jövedel­mű katedrára kacsingattak. A JÓTÉTEMÉNYEK — Van-e nagyobb jótevőd az állatok közt, mint én? — kér­dezte a méh az embert. — Van — válaszolta az ember. — És ki légyen az? — A juh. Mert gyapjára szük­ségem van, míg a te mézed csak kellemes. A FÖSVÉNY — Ó, én szerencsétlen! — jaj- veszékelt egy fösvény a szomszéd­jának. — Az éjszaka ellopták a kertben elásott kincsemet, és egy nyomorult követ raktak a helyé­be! — Hiszen nem is használtad a kincset — mondta a szomszéd. — Gondold azt, hogy a kő a kin­csed, így semmivel sem lettél szegényebb. — Ha én nem is lennék szegé­nyebb — válaszolta a fösvény —, másvalaki mégis gazdagabb lett. Mindenki mondja a magáét A genetikus: Vizsgálgatva a géneket azt találtuk igaznak; ^ általában a gyerekek szüleiktől származnak. A horgász: „Kleine Fische gute Fische”? Ne mondja ezt atyafi se! A filozófus: Amit fenn látunk és lenn az fenn van-e? lenn-e? S ha nem volna semmi: sem akkor mi is lenne? Az archeológus: Űr vagyok én — úr, ha mondom! Minden ősi szemétdombon. A vadász: Uraim, gyanítom már rég; irigyelnek — s méltán — Önök. Egyedül nekem dicsőség minél nagyobb bakot lövök. Az antropológus: Föltárul a nyoma nyomban: ősember volt Cro- Magnonban. Verbőczy Antal 1982, január 16., szombat KOSSUTH RÁDIÓ 8,30: Lányok, asszonyok. — 8,55: 4x4 — játék. — 10,10: Lev Tolsztoj és a muzsika. V/l. rész. — 11,00: örömök kertjé­ben. — 12,20: Zenei anyanyel­vűnk. — 12,30: Magyarán szól­va... — 12,45: Janacek-kórus- művek. — 13,00: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. — 14,05: A hét embere. — 14,15: Kalmár Magda énekel. — 14,30: Pénzügyi szabályozás a mező- gazdaságban. — 15,05: Uj Ze­nei Újság. — 16,00: 168 óra. — 17,30: Nikolaj Gjaurov opera­felvételeiből. — 18,50: Rádió­színház. Maróti Lajos: Súlyta­lanság. — 20,03: Népdalest. — 20,59: 25 éve halt meg Tosca­nini. — 22,15: Magyar fúvósok. — 23,15: Heródiás. Részletek Massenet operájából. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Kovács Lajos nótákat énekel. — 8,20: Tíz perc külpo­litika. — 8,38: Népszerű dalok — népszerű együttesek — ope­rettekből — 9,15: Mit — hol — mikor — hogyan? — 9,30: Hogy tetszik lenni? — 10,33: Többet ésszel... — 11,40: Fiatalok­nak. — 12,33: Jó ebédhez szól a nóta. — 13,30: Táncrend. — 14,00: Ritmus. — 14,35: Orvosi tanácsok. — 14,40: Két költő­portré. — 15,10: Liza MinelU énekel. — 15,38: Kísérlet New Lanarkban. Gyárfás Endre rá­diójátéka. — 16,35: Pophullám. — 17,30: Fenntartott hely az el­múlt hetek legsikeresebb mű­sorai számára. — 19,20: Mag­nóról — magnóra. — 20,05: Sanzonok. — 20,38: A Magyar Rádió Karinthy Színpada: Karc. — 21,35: Énekszóval, mu­zsikával. — 22,00: Szimfonikus könnyűzene. — 23,15: Sláger­múzeum. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 8,30: Hírek. Időjárás. Lap­szemle. Évfordulónaptár. — 8,45: A héten történt. — 9,00: Hobbi­mikrofon. — 9,05: Mi a vélemé­nye a tüzelőellátásról, a járdák tisztaságáról, a téli sportlehető­ségekről? Riporter: Várkonyi Zsuzsa, Tarnavölgyi György, Pálfy Balázs. — 9,30: Világslá­gerek. — 9,40—10,00: Észak-ti­szántúli krónika. Lapszemle. Műsorelőzetes. Szerkesztő: Ró­zsavölgyi Erzsébet. Tvasarnap) ■ “6,30; Hírek, Időjárás, lap­szemle, évfordulónaptár. — 8,45: Nyírségi népdalkörök mű­sorából. — 9,00: Tájközben. Bö- köny. Riporter: Gönczi Mária. — 9,25: Az én slágereim. Kör- tély Sándornál, az OTP Sza­bolcs megyei igazgatójánál Bálint Attila vendégeskedik. — 9,57—10,00: Műsorelőzetes. MAGYAR TV 8,00: Idősebbek is elkezdhetik. — 8,05: Iskolatévé. — 9,30: Csak gyerekeknek! Kisfilm-össze- állítás. — 10,10: Autó-motor­sport. — 10,30: Nem kell min­dig kaviár. Magyarul beszélő NSZK filmsorozat. X/2. rész: A francia konyha (sz. ism.) — 11,25: A történelem lapjairól. Francia dokumentumfilm­sorozat. VI/6. rész: Irány a Dardanellák (1914.) (sz. Ism.) — 12,20: A fele sem Igaz! Ve­télkedőműsor (ism.) — 12,55: ízlések és pofonok (sz. ism.) — 14,40: Bélyegvilág (sz.) —14,50: Szókimondó. — 15,30: Reklám. — 15,35: Magilla gorlUa — amerikai rajzfilmsorozat. XIX/ 2. rész (sz.) — 16,00: Riadó — a Magyar Filmhíradó filmje (sz.) — 16,20: Híres magyar könyvtárak. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. — 16,55: Hí­rek. — 17,00: A tihanyi apátság — rövidfilm (sz.) — 17,25: Rek­lám. — 17,30: Riporter kereste­tik — I. elődöntő. — 19,00: Reklám. — 19,10: Idősebbek is elkezdhetik. — 19,15: Esti me­se (sz.) — 19,30: Tv-híradó (sz.) — 20,00: Vers — mindenkinek. Ady Endre: A perc-emberkék után (sz.) — 20,05: A bandita. Magyarul beszélő amerikai film (sz. )— 21,45: Rezonancia 4 oktávon. Szegedi Molnár Gé­za műsora (sz.) — 22,25: Cseh­szlovák körkép. — A hűtlen Marijka. Csehszlovák film. — 23,40: Tv-hiradó 3. (sz.) 2. MŰSOR 14,55: Tengerre, magyar! Ké­pes útinapló. IV/3. rész: Még a tenger sem fenékig tejfel... IV/4. rész: A Távol-Keleten (sz. ism.) — 16,45: Kék fény... Ri­portműsor (ism.) — 17,50: Más­fél millió lépés Magyarorszá­gon. Végig az országos kék tú­ra útvonalán. — XIV/4. rész: A Mátra gerincén (sz. Ism.) — 18,30: Telesport. 1. Ut • VB- döntöig (sz.) — 2. MUNDIAL ’82. A sorsolás közvetítése Mad­ridból (sz;) — 20,00: Vers — mindenkinek. Ady Endre: A perc-emberkék után (sz.) — 20,05: Turgenyev: Egy hónap falun. Tragikomédia három felvonásban. A kaposvári Csi- ky Gergely Színház előadása, felvételről. — Közben, , 21,35: Tv-híradó 2. (sz.) MOZIMŰSOR Krúdy mozi: KONCERT (m.) ZÁRTKÖRŰ ARCHÍV FILM­KLUBI ELÓADAS 14 és 22 órá­tól! Béke mozi: CSALOGÁNY (sz.) E. k.: 16 óra! FÉLELEM A VAROS FELETT (16 év!, fr.) óra! >i se ' K iss|-9ff eotapjfitieieeio . ijeistsőlíes Mátészalka: A FEKETE HER­CEG (sz.) Fehérgyarmat: KALÓZOK JAMAICABAN (ang.) Vásárosnamény: DÉDELGE­TETT KEDVENCEINK (m.) 16. szombat, 14,30: CSONGOR ÉS TÜNDE. 17,. vasárnap: SZÜNNAP. 18., hétfő: SZÜN­NAP. Minden bérletes előadás­ra 6 napos jegyelővétel a szín­ház pénztárában előadási na­pokon délután 14—19 óráig. (271 Más — gazdagabb! Hát nem őr­jítő! A TÖLGY ÉS A DISZNÓ Mohó disznó magos tölgy alatt makkolva hízott. Még szét sem Toppantotta az egyik makkot, már a másikat falta a szemével. — Hálátlan jószág! — kiabált le neki a tölgy. — Az én gyümöl­csömet zabálod, s még egy hálás pillantást sem vetsz rám, ide fel? A disznó elgondolkozott, aztán válaszul azt röfögte: — Hálapillantásaim nem ma­radnának el, ha bizonyos lennék abban, hogy csak az én kedve­mért hullatod a makkjaidat. A PACSIRTA ÉS A CSALOGÁNY Mit mondjak a költőkről, akik oly előszeretettel szárnyalnak magasan fölébe legtöbb olvasójuk befogadóképességének? Mi mást, mint amit a pacsirta mondott a csalogánynak: — Kedves barátnőm, talán azért szárnyalsz oly magasra, hogy meg se halljalak? Fordította: Romorődi József Bélyeg­gyűjtés TTT T T T T ▼ v Melyik a legszebb? Gyakorlatlan még a kezünk, írásban sokszor visszatévedünk keltezésben 1981-re, máris ítéletet kellett mondani az elmúlt év újdonságai felett. Elsőként a Né­met Demokratikus Köztársaság postája kér véleményt bélyegei­ről. Melyik kiadvány grafikája tetszett a legjobban, melyik tárja elénk tömören, meggyőzően a ki­bocsátás társadalmi célját? A két kérdésre német barátaink Kenn­wort 19, Briefmaken-Preisumfra- ge, DDR-Berlin PF 67. címre vár­ják a magyar filatelisták vála­szát. A hazai bélyegek szépségverse­nyét előreláthatóan csak az év közepén tartják meg. A kocka el van vetve A posta illetékesei nemrégiben megtudakolták a sajtó illetékesei­től, hogyan vélekednek a bűvös kockát megörökítő bélyegről. A kocka (bélyeg) el van késve, vél­ték egyesek, de kibocsátása még most is indokolt. Rubik Ernő ta­lálmánya a magyar játékipar és export újjászületését vagy éppen megszületését hozta — ezért még ■sorozatot is javasoltak a forga­tás közben kialakuló tarka ol­dalképekből. Ismert, hogy a bű­vös kocka lehetőségeinek teljes kiaknázásából lemaradtunk. Kár lenne, ha a bélyeggel is így jár­nánk. Az NSZK postája mérethű- en, eredeti színekben közzétette az 1982. évi Európa sorozat terv­rajzait. Holger Börnsen műve a római szerződés illusztrálására a bűvös kockát választotta, jelké­pül az európai népek szorosabb együttműködésére. Más elgondo­lást választottak, ott a kocka el van vetve, bár a színes tájékoz­tató alapján szép bélyeg lett vol­na. Művészet? A bélyegterveket grafikusművé­szek készítik. Milyen lehetősé­gük van önálló alkotásra? Egyér­telmű választ adni nehéz, a mű­vek nem is egyenértékűek. Cso­dálatosak a festményeket, szob­rokat ábrázoló sorozatok, de a tervezők munkája többnyire csak a keret és a feliratok megformá­lására korlátozódik. Más esetek­ben a kötött témák másolására, kicsinyítésére kényszerítik a ce­ruzát vagy az ecsetet vezető ke­zet. Az alkalmazott művészetet mindig a megrendelő befolyásol­ja. Néhol több lehetőséget adnak a művészeknenk. Az NSZK-ban csak az alaptémát határozzák meg előre, így az 1982. évi bélyegnapi kiadásnál a levélírást kellett nép­szerűsíteni. A rajzolók modern, hagyományos vagy éppen sze­cessziós stílusban a postagalamb­tól az íróasztalokon felhalmozódó levelekig 18 elképzeléssel jelent­keztek. A méretet is maguk ha­tározhatják meg. Az illetékesek­nek nem könnyű választani, mert a rajzokat utólag közzéteszik és a döntést a filatelisták szigorúan bírálják. Újdonságok 1982 első magyar bélyege elő­reláthatóan január 26-án kerül forgalomba. A munkásőrség 25 éves fennállását köszönti 1 és 4 forint névértékű bélyegpár. For­gács Miklós tervrajza alapján a Pénzjegynyomda készíti az új kiadványt, amely elénk idézi, hogy az alakulatokban már há­rom nemzedék küzd együtt. Kuba a felszabadítás! harc 25 év előtti kimagasló győzelmeire, hőseire emlékezik három bélyeg­gel. 75 éve alapították a stockholmi postamúzeumot. Az évforduló al­kalmából az újdonság-előjegyző- ket emlékbélyeggel ajándékozták meg, ez azonban bérmentesítésre nem használható. A táj képes forgalmi sorozat — az ismételt tarifamódositás kö­vetkeztében — 14 schilling név­értékű bélyeggel bővült. Ezen a címleten az osztrák posta a Salzburg közelében található Weiszsee tavat mutatja be. A finn posta 1,20 rak bélyeggel köszönti a folyóirat-kiadás 200 éves jubileumát. Az első időszaki lap svéd nyelven látott napvilágot. Jelenleg 1000 folyóirat várja olva­sóit Finnországban és nem is hiá­ba, mert a felnőttek átlagban na­pi 40 percet olvassák a szak- és szórakoztató folyóiratokat. RH111! IKöSttüíRMCU FILM RÁDIÓ Lessing meséiből Eduard Medvedkin: Szoba _ kiadó— — Jöjjön be! — irányít­ja a soros „ügyfelet” —, tessék helyet foglalni! E-gen, e-gen, csak szép sorban! Szóval pályaudva­ron éjszakázik, a szállodá­ban nincs hely, diákszálló­ba nem mehet! Nagyon helyes, hogy hozzánk for­dult. Segíteni fogunk. Nap­fényes, világos szoba, für­dőszoba, W. C. Nagyon szép minden. Kérem a munkakönyvét! Hogyhogy miért! Csak tudnom kell, hogy kit engedek a laká­somba; holmi csavargót-e vagy egy kiváló dolgozót? Hozzon jellemzést a mun­kahelyéről, két vagy há­rom ajánlólevelet, és írja alá a kötelezvényt, áhun ni, ott van az asztalon: nem tarthat kutyát, nem horkolhat, nem dohányoz­hat, nem trappolhat, nem szemetelhet, nem nyöghet, nem használhat rezsót... — Halló — veszi fel a te­lefont — Szmirnov? Az ik­tatási számot mondja! Nyolcharminchét? E-gen A szemésztől hozzon lele­tet. Van, van, persze, hogy van, de az régi, érvényét vesztette... C sak késő este áll fel a mi emberünk az asztaltól. Ilyenkor kiteszi ajtajára a „Zárva” táblát. Átmegy a másik szobába, bekapcsolja a te­levíziót, s teát szürcsölve üres szemmel a képernyő­re mered. — Ilyen hajtás mellett még annak is örül az em­ber, ha kifújhatja magát — gondolja magában, ahogy elárad benne a jól végzett munka okozta fá­radtság —, de ezek még azt is elvárnák tőlem, hogy idevegyem őket albérlő­nek! (Fordította: Bratka László) selő egyetemista. Nem sok jót ígért az ilyen lakó. „Biztos majd egész éjjel szipogni fog ez itt nekem” — gondolta Szpiridon Apollonovics, de beszélni udvariasan beszélt, álta­lánosságokban fogalmazott. Az egyetemista után egy mérnök jelentkezett, aztán egy könyvelő, ekszkavátor- kezelő, aztán ... Kisko mindegyikőjükkel elbeszélgetett, űrlapot töl­tetett ki, kérvényt Íratott velük. Kérte, hogy telefo­náljanak, érdeklődjenek, addig ő majd egyeztet, ik­tat... Most már túlzsúfoltak voltak a napjai, semmiben sem különböztek a régi munkás hétköznapoktól. A kiadó szobába beállított egy íróasztalt, dossziékat, gyorsfűzőket vett magá­nak, kartotékokat állított össze a jelentkezőkről. — Magát nyolcadikán tizenegy harmincra kértük ide, és ma még csak hato­dikadon! Tegye le a tele­font! — kiabált a kagyló­ba —, csak mástól rabolja az időt. — Halló! Ki az? Butil- kin? Azonnal utánanézek! Igen, igen a kérvényből hiányoznak a felesége ro­konságának az adatai. — Halló, Szinyin!? Ér­tem! Határozat született! Sajnos semmi jóval nem tudom megörvendeztetni. Azt mondja, hogy fúrják? Lehet. N agyon szépen bú­csúztatták a nyug­díjba vonuló kollé­gát. Az osztályvezető be­szédet mondott a tisztele­tére, evőeszköz-készletet- kapott ajándékba; a do­bozra ezt írták: A mi drá­ga Szpiridon Apollonovics Kiskónknak, nyugdíjba vo­nulása alkalmából”. Válaszbeszédében az ün­nepelt célzott rá, hogy szívesen maradna a bará­ti kollektívában, ám a kollektíva tagjai eleresz­tették a célzást a fülük mellett. Egyhangúan peregtek a nyugdíjas napok. Szpiri­don Apollonovics nagysze­rű egészségnek örvendett; az étvágya kitűnő volt, az álma mély; egyszóval unalmas volt az orvoshoz járni. Kiülni a parkba — hát bizony ebben sincs va­lami nagy öröm. A lakás meg üres. A felesége har­minc éve világgá ment előle. A gyerekei nagy rit­kán írnak. Még a macská­ja is áttelepült a padlás­ra. Egyszóval nem volt ki­nek utasításokat adni. Egyik fiatalabb szomszéd­jának próbált „lelkére be­szélni”, akinek piszkos volt a lábtörlője, de amit vála­szul kapott, azt nem rak­hatta ki az ablakba. Aján­lottak neki különböző, ahogy mondani szokás — sorállománnyal járó 9Un~ kát, íer hiem, ő irányítani akart. Végül aztán unalmában úgy határozott, hogy al­bérlőt vesz a lakásba. Hajdani munkahelyén gépeltetett egy tucat hir­detést, és kirajzszögezte őket a buszmegállókban. És a jelentkezők nem is várattak magukra. Még aznap este beállított egy sovány, elkínzott arcú, ko­pott bársonynadrágot vi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom