Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-16 / 13. szám

1982. január 16. Kelet-Magyarország 3 HATÉKONYABB PÁRTELLENŐRZÉS Nyíltan, konkrétan JÁRÁSI BIZOTTSÁGUNK szakítsuk ki a mindennapi megkülönböztetett módon se­gíti az alapszervezeteknél a határozatok feldolgozását, egységes értelmezésük kiala­kítását, a végrehajtás meg­szervezését és ellenőrzését. Arra törekszünk ugyanakkor, hogy növeljük a szervezetek önállóságát, felelősségét, hogy színvonalasan politizáljanak. Meggyőződésem, hogy e te­vékenység hozzájárult mező- gazdasági üzemeinkben az utóbbi években végbement fejlődéshez, a termelési ered­mények növekedéséhez. A fej­lődést csak két számmal kí­vánom érzékeltetni. A szántó- terület 40 százalékán folyik korszerű iparszerű növény- termesztés, 1 milliárd forint­tal nőtt 5 év alatt a mezőgaz­dasági üzemek termelési ér­téke. A pártellenőrzés a pártpoli­tikai munka szerves részévé, szükségletté vált. Az alap­szervezetekben mindinkább felismerik, hogy a párt veze­tő szerepe érvényesülésének is egyik fontos feltétele a meg­felelő színvonalon végzett el­lenőrzés. Tartalmában is so­kat fejlődött ez a tevékeny­ség, formái, módszerei kiala­kultak. Javultak a személyi feltételek. Fejlődött a párt­tagság, a választott testületi tagok általános, politikai, szakmai műveltsége, gazdago­dott mozgalmi tapasztalatuk. Az alapszervezeti titkárok 60 százaléka rendelkezik közép-, vagy felsőfokú állami iskolai végzettséggel, közel fele kö­zép-, illetve felsőfokú politi­kai ismeretekkel. Különösen a kongresszus időszakában a pártközvéle­mény és a párton kívüli ba­rátaink is kifejezték, hogy a politika jő, csak ezt á jó poli­tikát következetesebben kell végrehajtani mindenütt. Ez fejeződik ki a XII. kongresz- szus egyik megfogalmazásá­ban: „Az elkövetkező idő­szakban a legfontosabb fela­datunk a végrehajtás jó meg­szervezése és ellenőrzése." politikai munka egészéből, tanuljuk meg minden kérdés kapcsán felismerni a politi­kai, ideológiai összefüggése­ket, levonni a következtetése­ket, meghatározni az ideoló­giai nevelőmunka feladatait. A párt belső életének terü­letén előtérben vannak olyan kérdések, mint a pártdemok­rácia érvényesülése, a hatá­rozathozatali készség javítá­sa, az üzemekben folyó ká­der- és személyzeti munka tapasztalatai. Egyre gyako­ribb a vezetés, a vezetői mun­ka színvonalának, hatékony­ságának értékelése pártfóru­mokon. Gond, hogy néhány alapszervezetben bátortalan­ság tapasztalható a szükséges kádercserék kezdeményezé­sében. Egyes helyeken a saját ha­tározatok kevésbé alkalma­sak az ellenőrzésre elsősor­ban a konkrétság és a szemé­lyi felelősök megjelölésének hiánya miatt. Ilyen feladatok fogalmazódnak meg egyes alapszervezetekben: „Töre­kedni kell a vezetés megjaví­tására", „Javítani kell a mi­nőséget”. Az így megfogalma­zott feladatok nehezen, vagy egyáltalán nem kérhetők szá­mon. Tapasztalataink szerint az ellenőrzést a segítő szán­dék vezérli és nem a hiba­keresés. A segítő szándék ter­mészetesen nem egyenlő a fe­lelősség elkenésével. A cél mindig az, hogy ösztönözze a végrehajtást, ez pedig csak ott érhető el, ahol létjogosult­sága van a bátor, őszinte kri­tikának. A munka hatékonyságát se­gíti, hogy a pártszervek és -szervezetek mindinkább fi­gyelembe veszik a párttagság és a pártónkívüliek észrevé­teleit, javaslatait. Kiemelked­nek e téren a beszámoló tag­gyűléseket megelőző egyéni beszélgetések, amelyek 1981- ben is sok hasznos, a munka jobbítását szolgáló véleményt hoztak felszínre. Az alapszervezetek többsé­ge a gazdaságpolitikai tevé­kenység elsődlegessége mel­lett megfelelő arányban fog­lalkozik a pártélet kérdései­vel, a társadalmi és tömeg­szervezetek tevékenységének segítésével. Bár tapasztalni előrelépést, mégsem tartjuk kielégítőnek az ideológiai, a kulturális élet területével való foglalkozást. Ebben a munká­ban is több figyelmet igé­nyelnek a tudati, az emberi, a morális tényezők. A pártellenőrzés tartalmi­lag a pártszervek és -szerve­zetek belső életének javítása mellett a járás mezőgazdasá­gi ágazata továbbfejlesztését elősegítő legfontosabb kérdé­sekre, témákra irányul. Rend­szeresen foglalkoznak a ter­meléssel, a szövetkezet, az üzem belső életének kérdései­vel, az olyan minőségi köve­telmények érvényesülésével, mint a termelőmunka haté­konysága, az üzem- és mun­kaszervezés, a technológiai és munkafegyelem, a termé­kek minőségének javítása, a gazdaságosság, a takarékos­ság. Gondot jelent, hogy az alap­szervezetek egy részének el­lenőrző tevékenysége főleg a mindennapi időszerű mun­kákra terjed ki a politikai összefüggések, az érdekviszo­nyok, az emberszeretet, a minőségi követelmények meg­ítélésének rovására. A pártellenőrzés érzékenyen reagál az önkényeskedésre, a dolgozókat lebecsülő maga­tartásra, a hatalommal való visszaélésre, vagy éppen a kö­zösség érdekében a hatalom­mal való nem élés jelensé­geire. Az ideológiai munkában a gyorsabb előrehaladás azt igényli, hogy ne misztifikál­juk ezt a fontos kérdést, ne. A pártellenőrzés formái, módszerei kialakultak, sok­színűek. A legáltalánosabb és jól bevált a beszámoltatások rendszere. Helyenként sok a tájékoztatási forma, amit ese­tenként a számok sokasága jellemez és hiányzik a meg­felelő tartalom. A beszámol­tatásoknál még* mindig elő­fordulnak átfedések. A kü­lönböző vizsgálatokat, mint módszert elsősorban az irá­nyító pártszervek alkalmaz­zák, az alapszervezetek gya­F igyelj csak ide. Bli­nov — mondta a részleg főnöke. — Adok neked egy speciális jegyzetfüzetet. Ebbe be­írod, hogy a munkanap folyamán milyen melót végeztél el, és azt is, hogy hány órát töltöttél a rész­legben ... Blinov, az esztergályos, vett egy mély lélegzetet, és hanyag elegánciával dob­ta be a speciális jegyzet- füzetet az esztergapad fi­ókjába. A munkanap vé­gén elővette a frissen ka­pott speciális jegyzetfüze­tet, és a következő szöve­get véste bele: — „Pontosan nyolc órát töltöttem a munkadarabok esztergálásával...” — Hogy képzeled az egészet, Blinov — dorgál­ta meg főnöke az eszter­gályost. — Ez így nem elég kifejező. Nem elég részle­tes. Nem elég világos, hogy tulajdonképpen mi­I ért is kapod a prémiu­mot! A következő napon Bli­nov ezt jegyezte be speci- I ális jegyzetfüzetébe: — „A 258 41/B. tervrajz i szerint esztergáltam egész riiisBiuawHwnbib—iiiniM mi 11n i■Tmwrrrw i uimmhiwi—mm korlátában még kevésbé ter­jedtek el. Kevés helyen ad még az alapszervezet vezető­sége, vagy a taggyűlés meg­bízást párttagoknak, szakem­bereknek egy-egy téma ala­pos vizsgálatára, elemzésére, javaslatok kidolgozására. Ez a módszer pedig jó alapul szolgálna a megalapozottabb döntésekhez. TAPASZTALATAINK SZE­RINT a vezetők általában jól fogadják, sőt igénylik a párt­ellenőrzést. Lényegében meg­szűnt az a korábbi években tapasztalt helytelen szemlé­let, amikor a pártellenőrzést bizalmatlanságnak, vagy sér­tésnek tekintették. Előfordul­nak azonban a pártalapszer- vezetek lebecsülésének olyan jelenségei, amikor a felkért gazdasági vezetők nem ké­szülnek fel megfelelően a pártrendezvényekre. A tapasztalatokból több kö­vetkeztetést is levontunk az ellenőrző munka továbbfej­lesztésére. A legfontosabb az ellenőrzés hatékonyságának javítása, amelynek feltétele többek között: a nyíltság, a konkrétság, a helyzet alapo­sabb feltárása, a személyi fe­lelősség. A pártmunkában jobban előtérbe kell állítani a mezőgazdasági termeléssel összefüggő minőségi követel­mények teljesítésének ellen­őrzését. A pártellenőrzésnek is jobban kell ösztönözni a rendszeresebb és tartalmasabb politikai, ideológiai, kulturá­lis nevelőmunkát, a tartatma- sabb emberi élet alakulását. Kapjanak nagyobb figyelmet az üzemi demokrácia kérdé­sei, a demokratikus vezetési módszerek. Következeteseb­ben kérje szárheh az ellenőr­zés á munkahelyi ' demokrá­cia alapvető fórumainak még eredményesebb működését. Az ellenőrzés nem egyenlő a beszámoltatással. Annál hatékonyabb lesz, minél in­kább minden párttag napi feladatává válik azáltal is, hogy a pártmegbízatások job­ban beépülnek az ellenőrzés rendszerébe. FONTOS, HOGY MINDIG ÉRZŐDJÉK a segítő szándék. A pártellenőrzés is erősítse a vezetőkben azt a tudatot, hogy saját alapszervezetük­nek, közösségüknek tartoz­nak elsősorban felelősséggel. Bánóczi Gyula, a nyíregyházi járási pártbizottság első titkára And re j Logvinov: A zseni nap, és becsülettel letaka­rítottam az esztergapa­dot ...” — így már jobb — di­csérte a főnöke. — De gondolkozz csak egy ki­csit, Blinov. A 258’41/B-s tervrajz által előirt mun­ka a fogyasztási szövetke­zeti tröszt határidős meg­rendelése. Az esztergapad rendbetétele pedig mun­kaköri kötelességed, vagy ha úgy tetszik, harc a jobb minőségű termékek elő­állításáért! Blinov vett egy mély lé­legzetet, és a munkanap végén ezt jegyezte be im­már munkanaplójává vált jegyzetfüzetébe: „A friss levegőjű csar­nokban a munka frontján. A Kisvárdai Ruházati Szövetkezetben az exportra készülő termékeket Pózner Gáborné, Zakor Józsefné és Nagy Józsefné méret és szín szerint csomagolja. (JL) SZERVEZETTEBB RAKODÁS Kivédeni a bírságot Fekete bárányként emle­gették a megyei szállítási bi­zottság ülésein a gabonafor­galmi és malomipari vállala­tot. Visszatérő gond volt, hogy a hozzá érkező vasúti kocsik felét, vagy még többet is ké­setten rak ki, tetemes kocsi­álláspénzt fizet, ahelyett, hogy megszervezné a rakodást, a vasúti kocsik fogadását. A bírsággal ugyanis — különö­sen az őszi szállítási csúcsban — nem oldják meg az égető vagonhiányt. Kiszolgáltatott helyzetben? ,-n Végre bekövetkezett a változás, a - legutóbbi bírálat- utón közösen beszéltük 'meg a tennivalókat, s számottevő a javulás — örül az utóbbi ne­gyedév eredményeinek Bucz- kó Ferenc, a MÁV nyíregy­házi üzemfőnökségének veze­tője. — Fokozott figyelmet fordítunk az előjelzésre, hogy mikor érkeznek a kocsik, s az iparvágányon is cseréljük a kocsikat, ha a rakodás úgy kívánja. Legjobban a számok mu­tatják a változást. Amíg 1980- ban az utolsó negyedévben az érkezett 263 vasúti kocsiból a nyíregyházi telep 117-et ké­setten rakott ki, s közel 77 ezer forint bírságot fizetett,----------------------------------1 harcba vetettem magam a jobb minőségű termé­kek előállításáért. A mun­kapadot pedig előkészítet­tem az újabb feladatok le­küzdéséhez ...” — Ez már igen! Derék legény vagy, Blinov! — dicsérte meg a főnök, mi­után elolvasta a bejegy­zést. — Ehhez még csak az kellene, hogy legyél egy kicsit politikusabb ... addig most októbertől januá­rig 230 vagonból mindössze 30-nál késett meg a rakodás, a bírság összege alig 16 ezer forint. — Vállalati intézkedési ter­vet is készítettünk, hogy vég­re megszűnjön ez a helyzet — magyarázza Szőke Sándor- né szállítási osztályvezető a gabonaforgalmi vállalatnál. — Csakhogy sokszor kiszol­gáltatott helyzetben vagyunk, mert mi nem feladjuk, ha­nem fogadjuk a küldeménye­ket, és sokszor egyszerre ér­keznek a vagonok. Vasúti előrejelzés A legtöbb panasz a nyír­egyházi és a kisvárdai tele­pekre volt. Ám ezek azok, amelyek a legtöbb árut is fo­gadták. A vállalat a múlt év­ben például 150 ezer tonna szemes terményt kapott más megyékből. Megesett, hogy a nyíregyházi keverőbe annyi vagon érkezett, hogy magára a telepre a felét sem lehetett beállítani. — Ügyeleti rendszert szer­veztünk, a hét végi rakodás jól bevált módját finomítot­tuk — folytja Szőke ^án-_ dorné. — A vasúti előrejelzés pedig különösen a délután ér­kezett kocsiknál nagy segít­ség. Van viszont egy gon­dunk; az éjszakai rakodásra nem tudunk berendezkedni. A mostani jó eredmények­nek a gabonaforgalmi válla­latnál is örülnek. Októberben és novemberben például a nyíregyházi keverőtelepre ér­kező kocsiknál olyan eredmé­nyes volt a rakodás, hogy az egy évvel előtti egy kocsira jutó 267 forintos bírság he­lyett már csak 41 forintot m kellett fizetni, s ez összefügg az előbb említett okokkal. így a rakodás már azon a szin­m ten van, amit általában el­várnak a fuvaroztatóktól. — A fejlesztési lehetősége­ink is meghatározzák, hogy mit tehetünk a vasúti rako­dás gyorsításáért — tájékoz­tat Marosi Károly igazgató. Mindkét félnek hasznos Baktalórántházán például ninc.s iparvágánya ß yállalat- nakt'áz Sftomasf^f* Szállítják a terményt.' Ezért égy olyan silót szeretnének kialakítani az állomáson, amely alkal­mas az átmeneti tárolásra, s ütemesebbé válhat a szállí­tás. Itt évente ezer vasúti ko­csi is érkezhet, ilyen mennyi­ségnél érdemes a fejlesztés. Kisvárdán egy újabb raktár építésére adtak be pályáza­tot, s itt iparvágánnyal,' a vasúti szállítás megszervezé­sével előre számolnak. Nyír­egyházán viszont marad a jobb szervezés, a vasúttal va­ló jobb kapcsolat, ugyanis a rövid iparvágány hosszabbí­tására nincs lehetőség.ode az éfkezétt rSénnyiség 'ezután sem lesz kevesebb. Az a meg­állapodás, amit a körzeti üzemfőnökség és a gabona­forgalmi vállalat kötött, az első negyedévben megmutat­ta, hogy mindkét félnek hasz­nos. A további eredmény at­tól függ, hogy a partneri kap­csolatokat mennyire erősítik, hiszen mindenkinek a gyors rakodás, s nem a bírságok fi­zetése a célja. L. B. ásnap Blinov a követ­kező bejegyzést eszközölte: „Az éj­szaka hűvös volt... A gép túlságosan lehűlt. A haj­nali indítás után a kés magas fordulaton élesen sípolt. Végül a munkada­rab megadta magát. A fémforgács csak úgy gyű­rűzött a gép körül. Végül a gép feltüzesedett, és megvilágította a holnapi munkalehetőségeket is. Ezzel bizonyította a Ha­zának, a Népnek a szor­gos munka gyümölcsét...” Egy hónap múlva Bli­nov esztergályos leszámolt a részlegnél, és belépett az írószövetségbe ... (Fordította Sigér Imre) Pazarlás ellen Mint már korában jeleztük új termék gyártását kezdték meg január első napjaiban a mátészal­kai MOM-ban. Saját fejlesztésben készült el a motortester-család. öt típusban, kilenc személyautó­hoz csatlakoztatható készülék ez, amelynek segítségével a műszer skálájáról folyamatosan leolvas­ható az üzemanyag-fogyasztás. A készülék elósegitl a takarékossá­got, az észerű vezetési stilus ki­alakítását, felhívja a figyelmet egyes motorhibákra. Az üzletek­ben is hamarosan megjelenik a fnotortester. a pazarlás réme! (Fotó Jávor László) M

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom