Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-29 / 303. szám
2 Kelet-Magyarország 1981. december 29. Kisvárdai táncosok Kisvárdán a 111. sz. Szakmunkásképző Intézetben nagy gondot fordítanak a tanulók tanórán kívüli művelődési lehetőségeire. Idén már harmadik éve rendszeres a tanulók részvétele az aulában megrendezett filharmóniai előadásokon. Négyszázan rendelkeznek bérlettel. Sikerrel működik az Ifjúmunkás kórus. A művelődési központ ad otthont az ifjúmunkás klub foglalkozásainak. Sok érdeklődője van az intézetben működd fotó- és filmes, valamint a kézimunka szakkörnek. Az intézeti ünnepségeken sikerrel szerepel az Irodalmi színpad, amely a tervek szerint tavaszai a városban is bemutatkozik műsorával. Az iskola tanulóinak kérésére most szerveznek népi tánccsoportot. A felvételen: a legutóbbi Iskolai Ki mit tud? egyik műsorszáma. (Vincze Péter felv.) „Tiszt akarok lenni" Honvédelmi nevelés középiskolás fokon Szilveszter a klubkávéházban Kulturális „évfordulós-naptár Főleg a vakációzó gyerekek miatt a rendes hét véginél. nagyobb forgalomra számítanak az óév utolsó és az új esztendő első napjaiban megyénk legjelentősebb közművelődési intézményei. Bármikor érdemes fölkeresniük a legkisebb olvasóknak a megyei könyvtár gyermekkönyvtárát, ahol a könyveken kívül társasjátékok és szünidei programok várják őket. A könyvtárban egyébként a hivatalos ünnepi nyitvatartás szerint dolgoznak. Megyénk múzeumaiban az állandó és időszakos kiállítások várják a látogatókat. A múzeumok nyitvatartási rendje a következő: 29-én és 30- án a hétköznapi nyitvatartás érvényes, szilveszterkor az egyébként este hatkor záró múzeumok csak délután 3-ig tartanak nyitva. Az új év első napján zárva maradnak, 2-4n és 3-án nyitva lesznek a múzeumok. Utána 4-én következik szünnap, majd 5- től visszaáll a szokásos nyitvatartási rend. A Móricz Zsigmond Színházban kedden este tartják az év utolsó előadását: az Űri muri a Móricz-bérletben kerül színre. Utána a színház társulata háromnapos pihenőt tart, majd legközelebb január 2-án gördül föl újra a függöny az Űri muri Jászai- bérletes előadásán. Utána 3- án a Madách—Rózsahegyi összevont bérlet következik. Továbbra is szerepel a műsorban Csongor és Tünde, valamint a Búbos vitéz, s közben ezekben a napokban kezdődnek a következő darab próbái. Január végén mutatják be Dalmiro Saens — Fülöp Kálmán — Wolf Péter: Ez aztán szerelem című zenés játékát Bozóky István rendezésében. A Megyei és Városi Művelődési Központ 29-én és 30- án délelőtt 10-től este. lóig* 31-én délelőtt 10-tőí másnap hajnali háromig tart nyitva. Az új esztendő első napján zárva lesz a ház, 2- án délután 2-kor nyitnak, majd harmadikától visszaáll az eredeti nyitvatartási rend. Bár programjaik többségét gyermekeknek tervezik, a kicsiket kísérő felnőttek is találhatnak maguknak hasznos elfoglaltságot. December 29-én és 30-án délelőtt 10-től 12-ig mese- és rajzfilmeket vetítenek, korhatár és belépődíj nélkül. Kedden délután 4-től Játsszunk mesét címmel Mester Attila vezet gyermekfoglalkozást -a helyszínen jelentkező általános iskolásoknak. Szerdán délután 3-tól Dede Zoltán néptáncművész és a Szabolcs-Vo- lán táncegyüttes néhány tagja várja a táncházba az apróságokat. Szilveszter napján délelőtt gyermekjátékokat készíthetnek kicsik és nagyok, a hozzávaló anyagról és a szaktanácsokról az intézmény gondoskodik: Délután gyermekeknek szóló filmeket vetítenek 3-tól, este kilenctől hajnali háromig pedig szilveszteri műsoros táncestet tartanak a debreceni Csokonai Színház művészeinek közreműködésével. A klubkávéház 120 helyére a jegyeket elővételben árusítják. Még látogatható az alagsorban a képzőművészeti kiállítás, gazdag választékkal áll az érdeklődők rendelkezésére a folyóirat-olvasó, a szabadidős térben pedig számtalan játék várja a gyerekeket délutánonként. Párbaj kapával, villával A vidéki középiskolásoknak igen csak korán kellett kelni, hogy katonás pontossággal beérkezzenek az MHSZ megyei központjába. Megyei szintű pályaválasztási vetélkedőre jöttek, amelynek ez a címe: Hivatása katona. E szép és férfias hivatás ugyan nem érettségi tantárgy, de a fiúk a honvédelmi nevelés keretében sok ezzel kapcsolatos tudnivalót elsajátítottak. A vetélkedő színhelyéül kijelölt teremben a katonaéletet és a sportot megörökítő képek függnek a falon. A •fiúk még a versenyláz kö- . zepette is végigpásztázzák tekintetüket a képeken. Nyolc középiskola 5—5 fős csapata méri össze tudását. Az első feladat az, hogy minden csapat mutatkozzon be két peteben. Természetesen a téma szellemében. A vásáros- naményi gimnázium csapat- kapitánya azt mondja, hogy náluk igen nagy az érdeklődés a honvédelmi napok , jránt. A KISZ politikai oktatása a honvédelmi témákat is érinti. A baktalórántházi gimnázium és szakközépiskola diákjai arról szólnak, hogy az elmúlt évtől honvédelmi klub működik náluk. A nyíregyházi ipari szakközépiskola versenyzői elmondják, hogy osztályfőnöki óráikon a katonai pályáról is szó esik. A fehérgyarmati szakközépiskola versenyzői dicsekvés nélkül mondják, hogy híres sportolók kerülnek ki közülük. A Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium csapata feliratos melegítőben jelent meg, külsőleg is egységes a csapat. Egy magas kisvárdai fiú ezt mondja a mikrofonba: „Katonatiszt akarok lenni”. A nyírbátori gimnázium és szakközépiskola csapata hasonló módon mutatkozik be. A nyírbátoriak ifjúgárdistái hagyományosan jól szerepelEv vége a Nem lesz hiány húsból és húskészítményekből szilveszterkor — ígéri a megyei állatforgalmi és húsipari vállalat. S éppen ezért a szilveszteri felkészülést már szeptemberben megkezdték. Akkor a miskolci hűtőházba — a társvállalatoktól vásárolt — ötven -tonna sertéskörmöt és -fejet tároltak be, amit vasárnaptól folyamatosan szállítanak a boltokba. Napi három műszakban készítik a sütni való kolbászt, virslit — amelyből egy tonna a vásárlók által oly kedvelt nek a versenyeken és közülük is egy fiú a katonatiszti pályát választja. A Mátészalkai Esze Tamás Gimnázium csapatkapitánya arra hívja fel a figyelmet, hogy mind az öten ifjúgárdisták. A Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium versenyzői elmondják, hogy náluk szakkör keretében is tartanak honvédelmi oktatásokat. Szentpéteri Zoltán a megyei tanács csoportvezetője a zsűri elnöke. Míg útbaigazítást ad a fiúknak, egy fiata^ főhadnagy a versenyzők között jövő évi, látványos MHSZ kártyanaptárt oszt szét. Apró figyelmesség és öröm. Nincs idő örülni, mert a naptárok után kiosztásra kerül a szellemi totószelvény is. Keresztrejtvény, majd KRESZ ismeret következik. Röpke pillanatig minden csapatnak egy képet mutatnak. „Volt-e táska a képen?” Hányadikosok voltak a képen látható katonai .főiskolások?” Ilyen és ehhez hasonló kérdések hangzanak el, vizsgálva a megfigyelő készséget. Eredményhirdetés. Első a Zrínyi gimnázium csapata, második az ipari szakközépiskola csapata, harmadik helyre kerültek a vásárosnamé- nyiak. A zrínyisek azzal dicsekednek, hogy felkészítésüket Adorján István tanár is segítette, aki aktív munkásőr. A nyírbátoriak nem kerültek „dobogóra” de köztük van Szarka Zsolt, aki katonatisztnek készül. Mint mondja, az MHSZ közreműködésével szerzett autóvezetői jogosítványt, szereti a műszaki témákat, néha barkácsol is. A nyírbátori határőrök jó hatással vannak rá, de hozzáteszi: nem a külső jelek miatt választja a katonatiszti pályát. (n. I.) húsiparnál juhbeles —, hot-dogot, debreceni párost. Hétfőn, kezdték meg a 250 újévi malac vágását, s keddtől már kapható is a malachús az üzletekben. A vállalat minden igényt kielégít, nem lesz hiány a szokásos szilveszteri húskészítményekből. S hogy zavartalan legyen az áruellátás, a kereten kívüli készítmények kiszállítását soron kívül végzik, ugyanakkor szilveszter délelőttjén még ügyeletét tartanak a kereskedelem, s ezáltal a fogyasztók maradéktalan ellátása érdekében. Augusztus 20-án reggel érkezett haza Varga János 31 éves kállósemjéni lakos budapesti munkahelyéről. A felesége kérdőre. vonta, hogy miért nem jött már haza az előző este. A veszekedés során Varga megpofozta feleségét. Az asszony kiszaladt az udvarra. Kiabálására fölfigyelt a közelben lakó édesanyja, és a lánya segítségére sietett. Varga úgy meglökte az anyósát, hogy az idős asz- szony elterült. Tudomást szerzett a történtekről Csákányos István, a feleség apja is. Vasvillával a kezében igyekezett a lá- nyáék lakásának' udvarára és szidta a vejét. Varga egy kapát kapott föl, s kölcsönösen csapkodtak egymás felé. A kapa—villa bajvívás azzal végződött, hogy Varga kiütötte az apósa kezéből a villát. Csákányos István ezután kiment az udvarról és hazafelé tartott. Varga utánament és a kijárati kaputól néhány méterre a kapa fokával közepes erővel fejbe ütötte az apósát, majd miután ő a földre zuhant, még egy kisebb ütést mért rá. Csákányos Istvánt a nyíregyházi kórház intenziv osztályára szállították, mert a halánték tájon darabos, be- nyomódásos koponyacsonttörést és agyzúzódást szenvedett. Megműtötték, de hosz- szú ideig fekvésre kényszerült, melynek következtében tüdőgyulladás alakult ki. Az antibiotikumos kezelés nem vezetett eredményre, végül Csákányos István légzési és keringési összeomlás következtében meghalt. Az igazságügyi orvosszakértők vizsgálatuk alapján kijelentették: okozati összefüggés van a Varga cselekménye és a bekövetkezett eredmény között. A Nyíregyházi Megyei Bíróság dr. Rajka Sándor tanácsa Vargát halált okozó testi sértés miatt öt év börtönre büntette és négy évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet nem jogerős. (k) 250 újévi malac A KÉPERNYŐ lűín Felnőtteknek, gyermekeknek egyaránt „terülj asztalkám” volt a karácsonyi napok tv-műsora. A komoly és vidám, elemző és szórakoztató műsorok többsége jó színvonalú, értékes. Befejeződött A névtelen vár című Jókai-regényből készült tv-filmsorozat. A két forgatókönyvíró, Molnár Gál Péter és Zsurzs Éva ugyan több helyen átírta a regényhez képest a cselekményt, a történetet, de ezekkel a változtatásokkal nem csorbult a mű, inkább a jókais romantika vonásai némileg erősödtek. Zsurzs Évának, a film rendezőjének nagy gyakorlata és kiváló érzéke van a magyar klasszikusok műveinek filmrevitelében. Mértéktartással használta a romantikus elemeket, de nem any- nyira, hogy a Jókai-hősök egyéniségének színei tompultak volna. Egy ilyen recenziónak nem lehet célja a színészi játék elemzése, annyit azonban mégis szükséges megemlíteni, hogy a film egészének egységes stílusához nem csupán a játékstílus egysége járult hozzá, hanem a játék jó színvonala is. Koncz Gábor (Vavel gróf) mellett nemcsak Tordai Teri (Katalin) és Inke László (alispán) nyújtott emlékezeteset, hanem a fiatal Papp Vera (Marie) és epizódszerepében Zenthe Ferenc (Mátyás mester), vagy Szakács Géza (Hány Istók). Érdemes volt végignézni a hat részből álló sorozatot. Felsorolásom sorrendje nem valamiféle értékrendet akar kifejezni, inkább az öröm hozatja velem másodikként elő az Énekeljünk! című ötperces adást. Ez egy tizenkét részes sorozatnak az első adása volt. Arra vállalkoztak készítői, hogy népdalok éneklésére bíztassák a nézőket, olyan dalokat tanítsanak meg, amelyek értékes részei a magyar népdalkincsnek. Ebben még a műsorújság is segítségére van a nézőnek, mert közli a dal szövegét, kottáját. Hiányt fog pótolni ez a műsor, bízunk benne, hogy a haszna meglesz: segít majd népdalkincsünk megőrzésében oly módon is, hogy fiatal generációkat, városi embereket tanít meg eredeti népdalokra. Szabó Magda Tündér Lala című regénye is megérte, hogy tévéjáték, mesejáték készült belőle. A sikeres könyveknek ez a sorsuk. Ebben a mesejátékban is, mint általában a legtöbb mesében, a felnőtteknek is megszívlelendő tanulságok vannak. Jelesül itt az, hogy az emberek is tündérmódra viselkednek, amikor jót cselekszenek, tehát az emberben is megvan a tündérség- re (a jóságra) való hajlam, csak engedni kell kibontakozni. Azt hiszem, ezt a Katkics Ilona által rendezett kedves mesejátékot a gyerekek és a felnőttek egyaránt szívesen nézték, a karácsonyi fenyők frissen gyújtott fényei sem halványították a mese csillogását. A sok varázslat átélésén még az sem rontott (sőt, talán jót tett), hogy délután a mesefilmek trükkjeinek készítését ismertették a gyerekekkel A varázsdoboz titkai című műsorban, éppen a Tündér Lala felvételeinek segítségével. Seregi István □ RÁDIÓ MELLETT A karácsonyi, ünnepien gazdag műsorválasztékból ezúttal — rendhagyó módon — hadd emlékezzek meg két „szürke” dokumentumprodukcióról. (Az idézőjel onnan, hogy mindkét műsor korántsem volt valójában szürke: az egyik jó értelmű nosztalgiával, a másik nem mindennapi, de örökérvényű tanulságaival illeszkedett jól az ünnepi hangulatba.) Időrendben az elsőként Juhász Judit nemes egyszerűséggel komponált pénteki riportműsora, az „Otthonunk a gyermekváros volt” hangzott el, a 35 éve alapított (s később harminc éve már megszüntetett) hajdúhadházi gyermekváros egykori neveltjeinek és tanárainak jubileumi találkozójáról. Az összejött volt növendékek — ma tekintélyes, pozícionált és nem egy esetben kiugró sikerű életúton járók — túl azon, hogy soha el nem múló hálával emlékeztek meg az őket felkaroló intézményről és tanáraikról — néhány máig érdekes, izgalmas kérdést is felvetettek. Például azt, hogy vajon szerencsés, célravezető volt-e az állami gondozási intézményekben a koedukációt megszüntetni ? (Többségük szerint nem.) ^Ugyancsak szót emeltek az önellátás, mint a munkára nevelés egyik leg- hathatósabb eszköze elvetése ellen. Szó esett arról — ami minket különösen érdekelhetett —, hogy a hadházi gyermekvaros „felszámolása” után hogyan született meg — a többi között — a jelenleg is működő tiszadobi intézmény, s arról is, hogy milyen elévülhetetlen érdemei vannak a néhai dr. Ádám Zsigmond- nak, a gyermekváros alapító igazgatójának a „Valahol Európában” c. filmremek .mondanivalóját és hangulatát idéző hőskorszak munkájában. A másik, ami megemlékezést érdemel, Tus a halál ellen címmel szombaton este sugározták a Rádiószínházban. Mezei András rendkívül szuggesztív dokumentumjátéka Hegedűs Csabával az olimpiai, többszörös világ- és Európa-bajnok birkózóról (a jelenlegi birkózó szövetségi kapitányról) szólt, pontosabban ar- . ról, hogy Hegedűs Csabát lebírhatatlan akaratereje hogyan mentette meg emlékezetes, tragikus autóbalesete után az életnek, hogyan hozta őt vissza az élsportba, s hogyan arathatott újabb világraszóló diadalokat. A szuggesztivitást, az akaraterő apoteózisát persze, elsősorban magának Hegedűs Csabának köszönhettük a műsorban. Az orvosok — köztük külföldi professzorok — a család, a sporttársak, barátok megtettek érte mindent am\t tehettek. Nélkülük az életbe, az élsportba való diadalmas visszatérés aligha sikerülhetett volna. Mégis — erről győzött meg a műsor — a döntő méltán népszerű bajnokunk - akaratereje, életigenlése volt, mert csak azt lehet meggyógyítani, aki maga is meg akar gyógyulni. A hangképsorozat Mezei András világos felépítéssel időrendben szerkesztette meg, a szófiai világ- bajnokság, a müncheni olimpia nagy küzdelmeinek rádiós közvetítésétől kezdve a baleset utáni kórházi napokig és a Hegedűs Csaba életét visszaadó küzdelmekig a kórházban — és nem utolsósorban „Mister Tus”- nak önmagával. Merkovszky Pál
