Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-02 / 282. szám
2 Kelet-Magyarország 1981. december 2. Ut November 30-án megkezdődött a város területén ősszel épített, illetve felújított utak átadása. A Közúti Építő Vállalat másfél millió forintért készítette el a Fáy András utat, másfél millióba került a József Attila út felújítása, 1 millió 600 ezerbe pedig a Hunyadi utca felújítása. Az átadás várhatóan még eltart vagy két hétig, mert mennyiségi és minőségi kifogásokat is emeltek a tanács dolgozói mind az új, mind a felújított utak esetében. Lakás Harminc lakás műszaki átadását kezdték me? tegnapelőtt Nyírbátorban a város főterén. A 72 lakásból 42-be már beköltöztek a lakók, a mostani átadás várhatóan december 14-ig tart, s ha a kivitelező, a SZÁÉV elvégzi a hiánypótlási munkákat, még karácsony előtt ezekbe a lakásokba is beköltözhetnek a lakók. Felnőttek az iskolában A felnőttek iskolai képzésére tulajdonképpen már korábban a várossá válás óta nagyobb gondot fordítottak, 1974-től pedig minden évben két alkalommal szervezték meg a munkástovábbképző tanfolyamot, melynek keretében 273 dolgozó szerzett nyolc osztályos végzettségeir-568 pedig sikeresen tett magasabb osztályból osztályozó vizsgát. Lehetőség nyílt arfa is, hogy akinek kevesebb ideje jutott a szervezett képzésre, magánúton készülhetett fel a vizsgákra. Ebben a formában 56 nyírbátori lakos szerzett magasabb iskolai végzettségiét. .4 S 1976-tól ugrásszerűen növekedett a felnőtt dolgozók igénye a középfokú oktatás iránt. Az 1976—77-es tanévben beindították a szakmunkások szakközépiskoláját, ahol évente 100—150 dolgozó tanult, egy évvel később pedig faipari, újabb egy év múlva pedig gépipari szakmával indítottak szakközépiskolai osztályt. Az érdeklődés ilyen mértékű változásához természetesen hozzájárultak a város üzemei is, amelyek az „egy üzem, egy iskola” mozgalom keretében ösztönözték a felnőttoktatást. Az 1-es számú általános iskola a növényolaj gyárban segítette a vegyipari felnőtt szakmunkásképzést a 2-es számú általános Nemcsak a név változott... Konyha és ABC Egy szövetkezet fejlődése Hogy kerül a csizma az asztalra? Ma már sehogy, de harminc évvel ezelőtt, Kamikor a Nyitbátöri 'Épí- tőipari és Szakipari Szövetkezet jogelődje megalakult, akkor odakerült, mert ki tudja mi okból, annak idején cipész és építőipari ktsz néven szervezték meg a szövetkezetét. Harminc év alatt sokminden történt, s nemcsak a név, hanem a tevékenységi kör is megváltozott, s ma már az építőipari tevékenység számít a szövetkezet legnagyobb értéket kitevő munkájának. Az utóbbi tíz évben 97 telepszerű, többszintes lakást épített fel a szövetkezet az OTP és a lakás- szövetkezet részére, jelentős a lakosságot közvetlenül érintő kivitelezések volumene: nagy részt vállalnak a lakások felújításából, korszerűsítéséből, de a kereskedelmi, illetve a kommunális létesítmények felépítésével is lakossági igényeket elégítenek ki. Az utóbbi években építették fel a Petőfi téri ABC-áruházat és presszót, Nyírbogáton ABC-t, Máriapócson és Nyírgelsén óvodát, Bal- kányban 600 adagos konyhát építettek, de feladatuknak érzik a nyírbátori üzemek kisebb beruházásainak és felújítási munkáinak elvégzését. Legjobb kapcsolatuk a növényolajgyárral alakult ki, ahol évente 3—4 millió forint értékű munkát végeznek. A tervezettől hamarabb és a tervezett költségen belül építették meg a ruházati szövetkezet 600 négyzetméteres raktárát, a faipari szövetkezet szociális épületét és az MHSZ oktatóbázisát is. Ebben az évben kiemelt feladatuk volt a tunyogmatolcsi Sza- mos-híd vasszerkezetének összeszerelése, a mederpillérekre történő behúzása, illetve leeresztése, s e munkákat is határidőben teljesítették. össztevékenységüknek 9 százalékát teszi ki az ipari lakossági szolgáltatás. Ettől lényegesen nagyobb értékű szolgáltatásra lenne szüksége a lakosságnak, de mivel az V. ötéves tervben nem sikerült felépíteni a gépjárműszervizt, így a szűk kapacitás miatt nem tudják növelni a javításra váró gépjárművek számát. Kedvezőtlenül változott az üvege- ző-képkeretező részleg termelése, mert a Szabadság téren végzett szanálás óta a piactéren végzik a szolgáltatást, s ez a nagy távolság miatt nem kedvező a lakosság számára. Tevékenységük 20 százalékát a fémtömegcikkgyártás teszi ki, amely — mivel kerítésdrótfonatot készítenek —, ha közvetve is, lakossági igényt elégít ki. Lássuk a bizonyítványt! öt éve egy jelmérés készült Nyírbátorban arról, hogy a vállalatoknál, szövetkezeteknél és intézményeknél dolgozó embereknek milyen az iskolai végzettsége. A számok tulajdonképpen nem voltak rosszak, hiszen a 4900 keresőből 1577 szakmunkás, 1785 betanított munkás volt, 2795-nek volt általános, 806-nak középiskolai és 170-nek felsőfokú végzettsége. Az adatok mégsem váltottak ki elismerést, hiszen a felsoroltaknál is több dolgozónak hiányzott a nyolc általános iskolai végzettsége és magas volt az analfabéták száma is. Mi történt öt év alatt? iskola a Csepel Művek Fúrógépgyárában, majd a Minőségi Cipőgyárban szervezett kihelyezett általános iskolai felnőttoktatást. A szakmunkásképző intézet a Mezőgépnél, a növényolajgyárban és a Csepel Műveknél szervezte a felnőtt szakmunkásképzést, a Báthori István Gimnázium pedig a Csepel Fúrógépgyárban működtet gépipari szak- középiskolát. A felnőttoktatás átfogó értékelése szembe nézett az utóbbi években tapasztalható gondokkal is, hiszen közismert, hogy a pedagógusok a megnövekedett terhek — új tanterv, ideiglenes tanterv — mellett kevesebbet tudnak vállalni a felnőttoktatás szervezéséből és lebonyolításából, de egyre kevesebb azoknak a dolgozóknak a száma is, akik még nem rendelkeznek a 8 általános iskolai végzettséggel. Még nagyobb gond, hogy a város üzemeiben dolgozó bejárók nem szívesen vállalják a munka és az utazás mellett a tanulást, s az is egyértelművé vált, hogy a vállalatok által felajánlott ösztönzők — tankönyvsegély, eredményes vizsga esetén pénzjutalom, egyforintos órabéremelés — sem lelkesítik az iskolai végzettség megszerzésére a dolgozókat. Nem jelent viszont gondot a középfokú oktatás szervezése, sőt évről évre nagyobb a különböző típusú oktatási formákra jelentkezők száma. Igaz, a lemorzsolódás is meglehetősen nagymértékű, ennek ellenére a város művelődésének szervezői és irányítói olyan következtetéseket vonhattak le, hogy az utóbbi években jelentős mértékű szemléletváltozás történt, A cél, amely az volt, hogy 1980-ig a 45 év alatti nyolc osztállyal nem rendelkező munkások szerezzék meg az általános iskolai végzettséget, a nagymértékű fluktuáció miatt nem valósult meg: 1976- ban 620, 1980-ban mintegy 700 dolgozónak nincs meg a 8 osztályos iskolai végzettsége. Ez a látszat ellenére is komoly eredmény, mert öt éve 4890, most pedig 7000 a város üzemeiben, szövetkezeteinél és intézményeinél a foglalkoztatottak száma. Általános rendezési terv Elkészült, s november 20-án a Városépítési Tudományos Tanács jóvá is hagyta a városközpont részletes rendezési tervét és Nyírbátor általános rendezési tervének módosított változatát. A VÉT a tervezőket jó munkájukért dicséretben részesítette. Kétszáz négyzetméternyi járda épült az elmúlt napokban a város lakóinak és a határőrség katonáinak összefogásával Nyírbátorban a Hunyadi és a Váci Mihály utcák által határolt területen. A társadalmi munka értéke 70 ezer forint. (Fotó: Kosa György) Segít a műszaki értelmiség Korszerűbb ismeret, jobb minőségű termék Jövőre lesz tízéves Nyírbátorban az MTESZ városi intéző bizottsága. Gépipari, agrártudományi, élelmiszeripari, cipőipari szakemberek, a szervezéstudománnyal foglalkozók tömörülnek az itt működő egyesületekbe, üzemi csoportokba, amelyeknek munkáját az intéző bizottság hangolja össze. Nyírbátorban és a járásban mintegy négyszáz felsőfokú és 900 középfokú végzettségű ipari és mezőgazdasági szakember él, dolgozik, kétharmaduk a mezőgazdaságban. Az öt tudományos egyesületnek közel 400 tagja van, akiknek többsége rendszeresen részt vesz egyesületi munkában. A rendezvények színhelye a városi műszaki klub, de a szélesebb körű érdeklődésre számottartó előadásokat, ankétokat gyakran tartják az egyes vállalatoknál. A városban az ipari termelés struktúrája az utóbbi években jelentősen megváltozott. Műszaki fejlesztéssel, beruházással korszerű, magas színvonalú műszaki kultúrát meghonosító tevékenység valósul meg. A város üzemei termelésük több, mint felét exportálják, termékeik nagy része verseny- képes, jó minőségű. Ezekben az eredményekben tükröződik a tudományos egyesületek munkája is. Az intéző bizottság jelentős szerepet vállalt például a szakA korszerű egészségügyi intézmények mellé dolgozók számára. (Elek Emil felvétele) szolgálati lakások is épültek az egészségügyi emberek, középkáderek továbbképzése terén: művezető-tanfolyamok, szakmunkástovábbképzés, munkásakadémia, mestervetélkedők szervezésével. A felső fokú végzettséggel rendelkező műszaki értelmiség kerekasztal-be- szélgetései, szakmai vitái is számottevőek a szélesebb látókör kialakításában, az üzemen kívüli társadalmi élet megismerésében, a várospolitika céljainak megvalósításában. A GTE helyi csoportja például évenként külföldi cégek bevonásával szerszám- és termékbemutatót rendez, amelyekre meghívják a megye távolabbi üzemeinek képviselőit is. A hazai műszaki élet legjobbjainak előadásában minden esztendőben új kutatási eredményekről is tájékoztatást kapnak a klubtagok. Az agrártudományi egyesület szervezésében a rendszergazdálkodással ösz- szefüggő továbbképző előadások, vezetési ismeretek terjesztése, mezőgazdasági könyvek, szakfilmek bemutatása, a télialma- és a dohánytermesztés gépesítésének kérdései vannak a középpontban. Az SZVT jól fogja össze a város gazdasági egységeinek vezetői szintű továbbképzését. A bőripari tudományos egyesület ké*- ségelemző tanfolyamot szervezett, amelyen az ország számos cipőgyárának képviselői is részt vettek. A városban működő üzemek tevékenységi köre olyan, hogy lehetőség és szükség van egymás munkájának kiegészítésére, segítésére. A gazdálkodó egységek között a tudományos egyesületek munkájának eredményeképpen is — jó kooperációs kap-' csolat alakult ki. A termékszerkezet-váltás (radiál fúrógépek, mezőgazdasági pótkocsik gyártása, szerelése stb.) magasan képzett, korszerű ismeretekkel rendelkező vezetőket, szakembereket igényel. Erre a jelentős feladatra az MTESZ intéző bizottsága céltudatosan készíti fel a gazdasági egységek vezetőit, dolgozóit — természetesen más szervekkel együttműködésben. A tudományos egyesületi munka a hagyományok mellett állandóan gyarapszik. Most a nagyüzemeken kívül műszaki értelmiséget, a szakmunkásképző és szakközépiskolai tanárokat, faipari, építőipari, ruhaipari szakembereket is be akarják vonni a tudományos egyesületi munkába. M. S.
