Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-09 / 288. szám
1981. december 9. Kelet-Magyarország 3 Elő szóval OLYANOKRÖL ne győzzük meg egymást, amelyekről már meggyőztük. A bizalmi ne legyen egyedül véleményével, álljanak mellé megbízói. Közéleti szereplésre, a gördülékeny beszédre is tanítsák meg az aktivistákat, a hozzászólókat. Ilyen és ezekhez hasonló közérdekű témákról volt szó a nemrég Nyíregyházán megtartott szakszervezeti nagyaktíva-értekézle- ten. Az értekezlet vitaindítója a SZOT osztályvezetője volt, s mindjárt azzal kezdte, hogy a jövőben a SZOT ülésein a hozzászólók az előre legépelt kis „hozzászólásukkal” nem mennek, nem is mehetnek az emelvényen levő mikrofon elé felolvasni. A monoton felolvasásnak, a „nálunk így van” beszámolónak vége. Bármelyik napirendhez bárki hozzászólhat, de csak a saját helyéről felállva, a témához kapcsoódva, élőszóval mondhatja el észrevételeit, véleményét. S még valami: a SZOT fórumain valameny- nyi írásos előterjesztés csupán néhány gépelt oldal lesz, a hosszúra nyúlt bevezetőket, körülírásokat mellőzik. Formai dolgoknak tűnnek ezek, de nyilván javíthatják a tartalmi munkát. A szakszervezet munkája — ezt is megfogalmazták az értekezleten — az utóbbi néhány évben tovább javult. A bizalmiak hatáskörének növelése, a jogsegély- szolgálat kiterjesztése javulást eredményezett. A szak- szervezet fontos alakítója, formálója politikánknak. Az osztályvezető megfogalmazása szerint: „Hazánkban jogilag jól védett, szabályozott a szakszervezeti munka". Néhol-néhol egy kicsit még túlszabályozott is, tehetjük hozzá. Ez a megállapítás az egyik hozzászólásból is kiderült. A bürokratikus vonásokat a tavalyi választások óta csökkentették, de nem tűntették el teljesen. Elvárás, hogy az szb-titkárok, az aktivisták és általában a szakszervezeti vezetők ne napirendekben gondolkodjanak. Az előre eltervezett napirendet mellőzni is lehet, ha a körülmények ezt úgy kívánják. Egy napirenden szereplő témát viszont nem szabad végképp kipipálni, ha azt nem tárgyalják meg, vagy nem intézik el kellően. Egy hozzászóló (szabolcsi ipari üzemben bizalmi) hozzászólásában ezt kérte: „A gazdasági vezetők is tanulják meg a szakszervezeti tisztségviselők jogait és kötelességeit”. Jogos a felvetés. Építőipari vállalattól véve a hasonlatot, a bizalmi partnere a művezető, a főbizalmi partnere az építésvezető. Hogy is járhatna el érdemben például az említett két középvezető, ha nem ismerné a partnere jogait és kötelességeit? Márpedig vannak, akik nem ismerik partnereik társadalmi tevékenységének lényegét. Ez derült ki az említett bizalmi hozzászólásából is. A sokrétű szakszervezeti munka számos -területe került még napirendre az értekezleten. A FELSOROLÁSUK is hosszú lenne. Mindenképp említésre kívánkozik a SZOT osztályvezetőjének ez a kijelentése: „A munkafegyelem szilárdítása címén nem lehet a demokráciát mellőzni egyetlen munkahelyen sem.” Ez a mondat nagy helyeslésre talált. Helyeselni lehet magát a nagyaktíva-értekezlet megrendezését is. Hiszen megyénk aktivistáinak tanácsokat, útmutatásokat adott a további munkához. Xábrádi Lajos Arany Ilonka néninek 0 égényben a község rendkívüli tanácsülésén a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát nyújtották át a hatvanas éveit taposó özvegy Varga Lajos- nénak a közelmúltban. Ki ez az aszsony, és vajon mivel érdemelte ki azt a medált, amit jobbára a másik nem képviselői kapnak? Ezek a kérdések foglalkoztattak, miközben a Varga-portát kerestem. Nem volt könnyű dolgom, mert több Varga is lakik az utcában. Zavarban volt Ilona néni, ahogy bekopogtattam. A tűzhelyen étel Totyogott, ő maga pettyes kötőjében tengerit fejtett, ő is meg a legkisebbik fia is, igencsak el volt foglalva, de szíves szóval fogadták a vendéget. Hozta a díszes kitüntetést, meg az okleveleket: — Látja? Ezt maga a miniszter írta alá! — és már nem is palástolta büszkeségét. Mivel szolgált rá erre Ilona néni? — Hét fiam van, mindegyik letöltötte az idejét a seregben, ezért küldte a miniszter. A legidősebb már negyed- százada szolgált, ez a legkisebb meg a múltkorában szerelt le — mutatott mosolyogva az izmos legényre. — Lányok nincsenek? — Dehogynem! Két lányom is van, az egyik itt lakik mindjárt szemben. A fiúk építették a házát, de nemcsak azt, ezt is. Mindegyik mesterséget tanult. — Istenem, de sok baj volt velük! — folyik most már kérdés nélkül is a szó a pirospozsgás idős asszonyból — sokszor már azt mondtam, bár ne szültem volna egyet sem, mégis mikor megtudtam, hogy útban van valamelyik, már úgy vártam, úgy örültem nekik. Égetni valóak voltak, mint most az unokák, de kaptak tőlem, ha megérdemelték ... Mind nagyon szerettek futballozni. A Lajos fiúra mindig azt mondták a faluban, hogy Puskás öcsi, akitől tartottak a járási bajnokságban. Most már nagyon sokan vannak, menyem, vöm, unokám, nem is tudom a számukat, itt laknak, innen járnak dolgozni. Ilonka néni maga köré gyűjti, óvja, védi övéit, de maga panaszra vált. — Az egészség! Csak abból lenne több. Mindig volt baj, a két utolsót császárral szültem, de vállaltam volna bármelyikért. Most meg már beteges vagyok. Menni kéne a kórházba műteni, azt mondja az orvos. Nem engednek a fiúk, féltenek, hogy bajom esik, . csak elmúlt már az idő, amikor hamar gyógyul az ember. Nem engednek ... Azt mondják, maradjak, ezzel száz évig is kihúzza az ember. Majd ők vigyáznak rám. É. S. A Balkányi Állami Gazdaság nyírgelsei léüzemében az idén 1200 tonna almasűrítményt készítenek tőkés exportra. (Gaál Béla felvétele) Készülünk az V naposra Változások az iskolában Bármilyen furcsának tűnik, van ahol január elseje szeptember 1-re esik. Találgatni sem kell, az iskolákról van szó, ahol „AZ ÉV”-nek tanév számít, így az ötnapos munkahétre a diákok és pedagógusok nem január egytől, hanem csak az új tanév kezdetétől térnek át. Az ok: ahogy az üzemekben, úgy az iskolákban sem lesz kevesebb a „munka”, a tananyag, nem csökkenhet sem az óraszám, sem az oktatás színvonala, s az áttérés időpontja csak egy új, jól előkészített tanév kezdete lehet. Milyen is lesz az iskolákban az új munkarend? Ha korainak is tűnik a válasz, mégis előre látható, hiszen a mostani tanévben Sza- bolcs-Szatmárban 8 általános és négy középiskolában bevezették az ötnapos munkahetet, hogy tapasztalataikat felhasználva 1981 szeptemberétől már zökkenőmentes legyen az átállás. Kísérleti iskolák A kísérleti iskolák — ezt már a válogatáskor sejteni lehetett — minden kérdésre választ adnak. Mert az ötnapos oktatást széles skálán tették próbára. Például egy munkáslakta területen, a nyíregyházi 12-es iskolában, Nyírteleken, ahol szétszórt településen élnek a gyerekek és kevés a tanterem. Vaján, ahol tanyai kollégium .-- van, Nyírvasváriban, amely város- környéki község, Tiszadadán, ahol sok a szülők között az eljáró és az iskola közös igazgatású az óvodával, Kisvárdán, a kisegítő iskolában, magyarul úgy szervezték a kísérletet, hogy ha bármilyen területen gond lesz, az a rövidített hét általánossá válása előtt ismertté váljon, s legyen idő a korrigálásra. Mi történt a kísérleti iskolákban? Néhány nappal korábban kezdődött a tanév, kevesebb volt — és lesz — a szünidő, s nem tartottak tanítási szünetet a pedagógusok továbbképzése miatt, hanem úgy szervezték a továbbképzéseket, hogy azok a szünidőkre, a szabad szombatokra essenek. A kísérleti iskolákban gyerekek tehát megkapták a szabadnapokat, a pedagógusoké viszont — épp a továbbképzések miatt — kevesebb volt, pedig az ötnapos munkahét nemcsak a diákoknak, hanem nekik is könnyítés akart lenni. Talán ez volt az egyik oka annak, hogy ha a nevelők többsége örömmel fogadta is az új munkarendet, fenntartásaik is voltak a nagyobb terhek, a hat napról ötre zsugorított tanítási napok pedagógust és gyereket egyaránt fárasztóbb programja miatt. A vegyes érzelmeket kiváltó másik ok: vajon tud- ja-e teljesíteni megnövekedett funkcióját rövidebb idő alatt az iskola? Ma az oktatás mellett a nevelés, és egy sor szociálpolitikai feladat, a megőrzés, az étkeztetés is feladat lett, de ide sorolhatjuk az egészségügyi teendők jelentős részét is. És mindezek mellett egyre korszerűbb, új tananyagot kell megtanulni a pedagógusnak és megtanítani a diákoknak, ez pedig naponta alkotó munkát igényel gyerektől és felnőttől egyaránt. A kísérlet néhány száz gyereket érintett, a teljes áttérés mintegy százezer általános és középiskolás diákot, több, mint 7 ezer pedagógust, közel 28 ezer óvodás gyereket és majdnem 1800 óvónőt érint. Ha a minisztérium pontosan kimunkált irányelvei hiányoznak is, annyi már szinte biztosra vehető, hogy nem csökkenhet az oktatás színvonala, és a heti óraszám, s hosszabb lesz a tanév. Nulladik óra nélkül Minden iskolában igyekezni kell elkerülni a nulladik órát, azt, hogy a gyerekek már reggel hétkor kezdjenek, s a lehetőségekhez képest egy napon nem tartanak hét órát sem. Az egyenletes terheléshez azonban az is kell, hogy teljes napnak tekintsék mind a hétfőt, mind a pénteket, mert ha ezeken a napokon könnyebbé teszik az órarendet, mindössze három nap marad a tananyag elsajátítására. Milyen lesz tehát az ötnapos hét az iskolában? A tanév annak a hétnek a hétfőjén kezdődik majd, amelyikre szeptember 1. esik, a befejezés pedig június Közepére várható. A téli szünetet december 24-től január 4-ig, a tavaszit április 5-től április 8-ig tervezik, s az eddigi tíz nap helyett öt napra csökkentik a mezőgazdasági munkák segítését. Együtt a családdal Eddig lényegében csak a gyerekekre és a peagógusok- ra háruló nagyobb feladatokról szóltunk, holott az ötnapos munkahetet, illetve ebben az esetben az ötnapos tanítási hetet azért vezetik be, hogy megnövekedjék a szabad idő. Az ötnapos munkahétre való áttérés alapvető célja, hogy a gyerek többet legyen együtt a családdal, a szülőkkel. Ez viszont a családok mellett nagy felelősséget ró az osztályfőnökökre, hiszen nem titok: sok gyermek él hátrányos helyzetben, veszélyeztetett környezetben, így a pedagógusoknak a családokkal, a szülőkkel is többet kell foglalkozniuk, hogy amit az iskola öt nap alatt felépít, ne lehessen lerombolni otthon a két szabadnap alatt. Természetesen 1982-ben és később is lesznek olyan szülők, akik szombaton is dolgoznak, éppen ezért az iskolákban és az óvodákban is gondoltak azokra a gyerekekre, akik nem tudják családjukkal együtt tölteni a szabad időt. Az óvodákban például szinte már most is ötnapos a munkahét, hiszen olyan kevés a gyerek egy-egy intézményben, hogy több csoportot kell összevonni. Jövőre ugyanez lesz a helyzet: mindenütt gondoskodnak a dolgozó szülők gyermekeiről, sőt az óvodákban nem szeptember 1-től, hanem már január 1-től alkalmazkodnak az ötnapos munkahét követelményeihez. ''Lesz helyük, különösen az alsó tagozatban azoknak az általános iskolás gyerekeknek is, akiknek dolgoznak a szülei. Természetesen minden iskolát nem tartanak majd nyitva jövőre sem, hanem kijelölt intézményekben gondoskodnak a diákok felügyeletéről és ellátásáról. Kevesebb lesz a hiányzás? A kísérlet tapasztalatai kedvezőek: a tanulók a megnövekedett szabad idő mellett azt is jónak tartják, hogy péntek délután a napköziben felkészülhetnek a hétfői napra, amire eddig szombaton — mert nem volt tanulószoba — nem volt lehetőség, de nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy a gyereket ezután jobban bevonhatják a szülők a ház körüli munkába, erősödhetnek a családi kapcsolatok, nőhet a gyerekek önállósága. És csökken majd a hiányzások száma is, hiszen a családi eseményekre, ünnepekre rendszerint szombaton kerül sor. Végül pedig: a szabad idő nem lesz elaprózott, időigényesebb tevékenységre is módja lesz a pedagógusnak és diáknak egyaránt. Balogh József Megfontoltabban, de telepítenek Több storking A megyében több szövetkezet nyereségének felét, háromnegyedét az alma adja. Természetesen csak a megfelelő korú, és a jó erőállapotú fa jövedelmez biztonságosan. A nagyobb mérvű gyümölcsrekonstrukció a hetvenes évek elején kezdődött. Az elsőként telepített fák már bőségesen teremnek. A hatodik ötéves terv készítésénél az volt az elképzelés, hogy évente négyszáz hektárt telepítenek a megyei gazdaságok, ám 1981-ben ennek csak a felét ültetik el. Ennek egyik oka, hogy a meglévő állomány nem indokolja az ilyen mérvű rekonstrukciót, mert így is megterem az évi 550 ezer tonna alma. A má- sik^ ok: úgy tűnik, az idei esztendő- tapasztalata alapján a nagyüzemekben és a háztáji gazdaságokban megfontoltabban telepítenek. A telepítésekhez bőven kapható facsemete, jő a fajtaválaszték is. A cél: a jonatán jelenlegi 65 százalékos részarányának 40 százalékra csökkentése, a starking területinek növelése. Ugyanis a jonatánfék gyakorlatilag egyszerre érnek. így a szedésük óriási munkaerőt igényel, amellett az eltarthatósága is problémásabb, mint a star- kingé. A telepítést továbbra is támogatja az állam, művelési módtól függően hektáronként 44 ezertől 92 ezer forintig. Kállósemjénben a tervek szerint százhektáros rekonstrukciót hajtanak végre, s ennek a területnek a felét még az idén beültetik. Nagyecseden is ültetnek ötven hektárt, míg Székelyben húsz hektárt. Vaján tavasz- szal 34 hektáron ültettek almafát. A régi telepítésű, elöregedett kerteket — a már meglévő ártéri, uradalmi gyümölcsösöket, a ráfizetéssel termelő ültetvényeket — fokozatosan kivágják a mező- gazdasági nagyüzemekben. S. B. ★ Jelentős többlet jutott idén a külföldi vásárlóknak almából, mint tavaly, a fehér- gyarmati hűtőházból. Az NSZK-ba 20, az NDK-ba 10 vagonnal vittek többet. A Szovjetunióba 150 vagon almát szállítottak, s a baráti országokban közkedvelt aszalt almából 160 tonnát adtak el.
