Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-01 / 281. szám
4 Kelet-Magyarország 1981. december 1. Dokumentumok aláírásával tárgyalások Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hétfőn délelőtt az MSZMP-KB székházában találkozott Szpirosz Kiprianu - val, a Ciprusi Köztársaság elnökével. A szívélyes légkörű megbeszélésen véleményt cseréltek a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, különös tekintettel az európai biztonság és együttműködés erősítésének ügyére. A találkozón részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. A nap folyamán a Külügyminisztérium Mátyás király úti vendégházában magyar- ciprusi egyezmények aláírására került sor. Hetényi István pénzügy- miniszter és — a ciprusi államfő kíséretében Budapesten tartózkodó — Nikosz A. Rolandisz külügyminiszter egyezményt írt alá a kettős adózás elkerüléséről. A megállapodás — amelyhez hasonlót eddig - Olaszországgal, Franciaországgal és az NSZK-val kötöttünk — lehetővé teszi, hogy az egymás országában üzemelő vállalatok, cégek a jövőben csak az anyaországban adózzanak. Dr. Markója Imre igazságügy-miniszter és Nikosz A. Rolandisz aláírta az első magyar—ciprusi jogsegélyegyezményt. A dokumentum szabályozza a polgári, a családjogi ügyekben és a bűnügyekben a két ország igazságügyi hatóságai közötti érintkezést. Szarka Károly külügyminiszter-helyettes és Ceorgi- osz Pelagiasz, a külügyminisztérium főigazgatója pedig jegyzékváltás útján megállapodott a vízumkényszer eltörléséről szolgálati és diplomataútlevelekre. Az egyezmények aláírásánál jelen volt a Külügyminisztérium több vezető munkatársa, jogéletünk számos vezető személyisége. A tárgyalásokról közös közleményt adtak ki. A délutáni órákban elutazott Budapestről Szpirosz Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkára hétfőn találkozott Szpirosz Kiprianuval, a Ciprusi Köztársaság elnökével. (Kelet-Magyarország telefotó) Kiprianu. A ciprusi államfővel együtt elutazott kísérete is. A magas rangú vendéget és kíséretét ünnepélyesen búcsúztatták a magyar és ciprusi zászlókkal díszített Országház előtt. Az ünnepélyes búcsúztatás a katonai díszzászlóalj díszmenetével zárult, amelyet Szpirosz Kiprianu Losonczi Pállal együtt tekintett meg. Ezután Szpirosz Kiprianu Losonczi Pállal együtt gépkocsiba szállt és díszmotorosok kíséretében a Ferihegyi repülőtérre hajtatott. Á világ Genfre tekint Púja Frigyes Bukarestben A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának Bukarestben tartandó ülésére hétfőn délután a román fővárosba érkezett Púja Frigyes külügyminiszter. Bukarest északi pályaudvarán Púja Frigyest Stefan Andrei román külügyminiszter üdvözölte. Jelen volt Rajnai Sándor, a Magyar Nép- köztársaság bukaresti nagykövete. (Folytatás .az X. oldalról) tos eljárási' megállapodásokat”. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy követve a SALT- tárgyalások gyakorlatát, a sajtóval csakis a találkozók időpontját és helyét közlik majd a jövőben. Így . Nitze nagykövet bejelentette, hogy az európai nukleáris fegyverzetekről folyó szovjet—amerikai tárgyalássorozat első plenáris ülését kedden délelőtt tartják a genfi amerikai misszió épületében. Az amerikai nagykövet rövid nyilatkozatában kitért az amerikai kormánynak a genfi rakétatárgyalásokkal kapcsolatos — a közelmúltban Reagan elnök által ismertetett — álláspontjára és jelezte, hogy küldöttsége eredményes tárgyalások reményével érkezett a Lac Léman partjára. A svájci konferencia-városban hétfőn este több haladó nőszervezet csendes béketüntetést szervezett, határozott leszerelési intézkedéseket sürgetve. 45. Fehér zománctábla volt rajta, fekete betűkkel, számokkal, ami a gyenge fényben is kisillabizálható volt. Megpróbálta elolvasni, s amikor a szövegben a ... pa- rochia” szóhoz ért, már döntött is. Visszament Jusztiért, megfogta a kezét, határozott mozdulattal odament az első ablakhoz —, ami a lépcsősor mellett volt, és keményen bezörgetett. Az ablakcsörömpölés, ahogy nyitót öklével megütötte a kicsiny, múlt századi méretű ablaktáblát, messzire hallatszott a falusi éjszakában. Az első zörgésre semmi nem mozdult, hanem, hogy Miki most már felbátorodva önmaga merészségén, újra meg újra megverte az ablaktáblát, lassan valami fényderengés kezdődött. Először valaki gyufát gyújtott, majd gyertyát, s ebből minden átmenet nélkül hirtelen éles fény villant rájuk. Odabent meggyújtották a villanyt és az az ablakon keresztül fénykévébe zárta őket. Kicsit vakon pislogtak, amikorra belülről nyitni kezdték az ablaknak előbb belső tábláját, az befelé nyílt, majd a külsőt hajtotta valaki kifelé, s egy öregember fehér hálóingben hajolt ki. — Wer ist da? Miki összeszedve magát, mutogatva kezdte: Ich bin Ungarn... Komt jezt von Budapest. — Wes ist sagt? Miki odatolta előre Jusztit: — Wir ungarische junge. Es ungarische madchen — mutatott Jusztira. Az ablakban álló álmosan nézte őket, kis tétovasággal, torokpréselte hangon szólalt meg tiszta magyarsággal: — Maguk magyarok? — Igen — örült meg Miki — tetszik tudni magyarul? — ó, itt Burgenlandban mindenki tud. De hogy kerülnek ide? — Most jöttünk át a határon — mondta Miki. — Senkit nem ismerünk, és telefonálnunk kellene Bécsbe. Megláttuk, hogy ez itt parókia, gondoltuk, a tisztelendő úr talán segít. Ezért zörögtünk, egyszerűen nem volt más választásunk. Nagyon szépen kérem, ha tud, segítsen rajtunk. Ekkor a szoba mélyén nyílt az ajtó és további emberek tűntek fel, nevezetesen egy öregasszony, az is fehér hálóingben, a hálóingen pedig egy fekete horgolt kendő, olyan, amilyent nálunk is hordanak az öreg parasztasszonyok, s mellette-mögötte egy másik öreg bácsi, akinek a hálóing- je fölött egy bő fekete köpeny is volt, fején pedig az a kis hetyke papcsákó, fekete bojttal a tetején, amit itt-ott katolikus apátplébánosok még nálunk is hordanak időnként. A három ember valamit németül beszélt egymással, majd a papcsákós kisöreg előre csoszogott. — Ti meg vagytok magyar gyerekek? S jöttetek át határon éjszaka? Aknákon, jesz- szaszmária! No Karolina, engedje be őket, vagyunk mi jószívű menedék. A három öreg lehetett együtt kétszáznegyven éves, de jól bírták magukat. Karolina néni gyorsan nyitotta nekik a bejáratot, s ahogy csikordult a szuette vastag fakapu, Mikiről elmúlt a nyomottság, nagyot sóhajtott, úgy érezte, most már minden rendben lesz. Bent azért a tisztesség okából mentegetődzött, az éj közepi zavargásért, s hogy nem akarnak ők mást csak telefonálni, de az öregasszony már húzta is le róluk a sárosvizes melegítőt, nyomott keTELEX MITTERRAND ALGÉRIÁBAN A francia—algériai kapcsolatoknak a bizalom alapján történő újjáépítésére hívott föl az algíri repülőtéren mondott beszédében Francois Mitterrand. A francia elnök több minisztere, köztük Claude Cheysson külügyminiszter társaságában hétfőn délelőtt érkezett meg az észak-afrikai országba, amely húsz évvel ezelőtt szabadította fel magát a francia gyarmati iga alól. Mitterrand-t, aki kétnapos látogatást tesz Algériában, a repülőtéren Bendzse- did Sadli elnök fogadta. A két államfő megkezdte hivatalos tárgyalásait. KORMÁNYVÁLSÁG BELGIUMBAN Baudouin belga király hétfőn délután felmentette a kormányalakítási megbízás alól Villy de Clercq flamand liberális párti vezetőt — jelentette be közleményben a királyi palota. Az uralkodó a múlt kedden adott megbízást liberális —kereszténydemokrata koalíciós kormány megalakítására Clercq-nek. A vallon kereszténydemokraták azonban ellenzik ilyen kormánykoalíció megalakítását és ezért a megbízott miniszterelnök felkereste a királyt, hogy visz- szaadja megbízatását. SZADAT GYILKOSAINAK PERE Tíznapi szünet után hétfőn délelőtt Kairóban folytatták a Szadat egyiptomi elnök elleni merénylet vádlottéinak perét. A tárgyaláson először a vádlottak tettek tanúvallomást. Egy kivételével mindegyik ártatlannak vallotta magát. A fővádlott, Khaled Ahmed el-Iszlambuli főhadnagy csak ügyvédje közbenjárására helyesbítette vallomását. Először ugyanis elismerte, hogy ő volt Szadat gyilkosa. A bíróság elnöke, miután megállapodtak a vád és a védelem tanúinak kihallgatási sorrendjében, a tárgyalást ismét felfüggesztette. Az új időpontot szombatra tűzték ki. 29. Váljunk el! Ebben az időben egyik nap reggel hét óra körül egy hollywoodi telefonhívás ébresztett fel. Egy hang azt kiáltotta az óceán másik feléről, hogy az „Anasztáziáért” megkapom a második Oscar- díjat. Fürdőt vettem, és egy pohár pezsgőt ittam. Egyik éjjel Roberto hívott fel Indiából. Azt mondta, biztosan a fülembe jutottak olyan hírek, miszerint neki kapcsolata van egy indiai nővel. De ebből egy szó sem igaz. Ezt meg kell mondanom a sajtónak is, ha erről kérdeznek. „Jó, ha te mondod” — válaszoltam. Azután még egy kicsit csevegtünk egymással, végül elbúcsúztunk. De tudtam, ha ő azért felhív engem, hogy ilyesmit mondjon, akkor valóban van egy másik asszony. Ismét szerelmes lett. Biztosan az is szereti őt, törődik vele, boldoggá teszi. Tehát elhagyott. Az ágy szélén ültem, és hirtelen azt vettem észre, hogy nevetek- Boldog voltam, őmiatta is, magam miatt is. Most megoldódtak a problémáink. Mikor Roberto visszatért Indiából, kimentem a repülőtérre. Megkérdezték a riporterek, mit tudok az ügyről. Azt válaszoltam, semmit nem tudok, azért jöttem csak, hogy elvigyem Róbertot. Roberto megérkezett, és én a karjaiba borultam. Ez a fénykép bejárta a világot, pontosan úgy, ahogyan akartam. Meg akartam mutatni, hogy hozzá tartozom. Mindegy, mit beszélnek vagy írnak róla. Azért az jó volt, hogy egy riporter sem tartózkodott a „Hotel Raphaelben”. Egy szobában ültünk. Azt gondoltam: Talán ez a megfelelő időpont? „Nézd, Roberto” — kezdtem nagyon barátságosan. „Akarod esetleg, hogy elváljunk?” Némán ült a fotelban, egy hajtinccsel játszott. Talán nem is hallotta? Még egyszer megkérdeztem: „Nem az lenne a legjobb, ha elválnánk?” Egy szót sem szólt. De harmadszor már nem akartam feltenni a kérdésemet. Tehát vártam- Roberto arca nagyon szomorú volt, mikor halkan azt mondta: „Elegem van már abból, hogy Mr. Bergman legyek.” Hihetetlennek tartottam. Ö maga is olyan híres volt, sokat dolgozott, mindig Roberto Rossellini volt, soha nem Mr. Bergman. „Jó” — mondtam —, „váljunk el!” Megegyeztünk. Közös nehéz éveinket magunk mögött tudhattuk. Szabadok voltunk. Sőt még boldogok is. Megcsókoltuk egymást, azt kívántam neki, hogy legyen boldog So- nalival. Azt mondta, a gyerekek maradjanak nálam. Az anyjukhoz tartoznak. De van két dolog, amit kérni szeretne tőlem. Először, hogy a gyerekek soha nem mehetnek Amerikába! Nevetnem kellett, kérdéz-r tem, hogyan tartsam vissza őket, ha felnőttkorukban Amerikába akarnak menni. Azt javasoltam, Európában neveltessük őket. És később, ha tizennyolc évesek lesznek, természetesen ők maguk döntsenek az életükről. Roberto egyetértett velemKövetkezik: madik férj. zükbe forró teásbögrét, s a másik két öreg is ott sürgö- lődött-forgolódott körülöttük. Miki megitta a forró teát, ízét nem érezte, csak a tagjaiban áradó meleget, azzal kérőn fordult a paphoz. — Tisztelendő úr, telefon. — Na nem kell úgy sietni fiacskám. Most már biztonságban te vagy. Nyugalom, nyugalom. Itt megalusztok, megesztek, és majd holnap eljutotok kedves híveimmel és titeket Bécsbe. „Nem lesz ez így jó” — gondolta Miki — s szinte nyersen kérdezte: — Telefon nincs? — De van. Te tudsz telefonszám? „Persze” — gondolta — „a fene egye meg, a telefonszám!” — Azt nem — mondta bánatosan, — a telefonszámot nem tudom, csak a nevet. Talán tetszett hallani róluk. És mondta az Ausztria- szerte jólismert öreg színész-házaspár nevét, és szerencséje volt vele, mert mind a három öregnek felcsillant a szeme. Az öreg pap összecsapta a kezét, Karolina néni mondta, hogy jesszasz! Az ablakot nyitó férfiú, akinek szerepe tisztázatlan volt Miki számára, gurgulázóan nevetett. — Ó, ittend — mondta a pap — őket mindenki ismeri. Ök vannak igazi wiá- nerisch. Hát ti ismeritek őket? — Ennek a kislánynak a rokonai — mondta Miki. (Folytatjuk) (Folytatás az 1. oldalról) nak nagyobb segítséget a képviselőknek munkájuk folyamatos megszervezéséhez, a választókkal kapcsolatos rendezvények előkészítésében. Segíteni kívánják a népfrontbizottságok a képviselők és a tanácstagok együttes munkáját, kapcsolataik rendszeressé tételét is. A sza- bolcs-szatmári képviselők eddigi munkájukkal bizonyították, hogy jelentős tényezői a megye közéletének és be- csületten helytállnak napi munkaterületükön is feladataik ellátásában. A népfront megyei elnöksége második napirendként a megyei bizottság mellett működő nő - és rétegpolitikai munkabizottság jelentését vitatta meg, majd a következő időszak tennivalóit összegezte. Befejeződlek a manvar—ciprusi INGRID BERGMAN > Életem
