Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-24 / 301. szám
ÜNNEPI MELLÉKLET 1981. december 24. Bérelhető télapók Stuttgartban. A nyugatnémet családok 18 márkáért bérelhettek ki a karácsonyi ünnepekre belőlük egyet-egyet. (Fotó: AP—MTI—KS) A Bonnban eltöltött két év tapasztalatai alapján állíthatom, hogy a nyugatnémetek előszeretettel ünnepelnek. Jó példa erre a tél elején kezdődő Narrenfest, azaz „a bolondok ünnepe”, amely középkori tradíció, s alighanem- az udvari bolondoktól származik. Régen az udvari bolondok gazdáik kegyéből egy- egy órára vagy egész estére is átvehették a hatalmat. Persze, csak a fogadótermekben — s ott is csupán jelképesen, a játék kedvéért. | , Kezdődik a szovjet fiatalok újévi bálja a moszkvai Kreml Kongresszusi Palotájában. A képen Fagyapó és Hópelyhecske megnyitja a mulatságot. (Fotó: TASZSZ—MTI—KS) SZOVJETUNIÓ Fagyapó és Hépelyhecske A Szovjetunióban szilveszterkor kezdődik az ünneplés, ami a szovjet emberek számára kétszeresen kedves: ekkor tartják a karácsonyt és ekkor búcsúztatják az óévet is. Az ünnepnek természetesen elengedhetetlen kelléke a karácsonyfa, amelynek színes lámpái szilveszterkor már a kora esti órákban kigyulladnak mindenütt. Bár az orosz szilveszternek, már ami az ételeket illeti, nincs a nálunk szokásos újévi sült malachoz hasonló „elengedhetetlen” kelléke, asztalra kerül mindaz, ami az orosz konyhában a legjobb, a leg- ízletesebb. Vörös és fekete kaviár, rózsaszínű füstölt lazac, Savanyító ct gomba, hal- és sertéskocsonya, aszpikos saláták vezetik be az ünnepi lakomát, helyet hagyva azért a borsosnak, szoljankának vagy más ízletes orosz levesnek, a sült húsoknak, a finom süteményeknek. Mindezt vodkával vagy borokkal öblítik le. Éjfél előtt öt perccel szólásra emelkedik a társaság legidősebb vagy legtekintélyesebb tagja, s rövid tószttal búcsúztatja az óesztendőt. Alig ürültek ki a poharak, már pukkan is a jó előre behűtött pezsgőspalack, s az ünneplők „hurrá” kiáltással üdvözlik az új évet. A Szovjetunióban az ünneplés nem ér véget január elsejének reggelén. Bármilyen fáradtak legyenek is az emberek a vígsággal töltött éjszaka után, az újév első napjának délelőttjén csoportokban özönlenek a kul- turparkokba. A szabadtéri színpadokon néptáncegyüttesek bemutatójával veszi kezdetét az „orosz tél”, a régi ünnepek hangulatát idéző rendezvénysorozat. Népi játékok, a havas erdőkben háromlovas szánon — a híres orosz trojkán — tett vidám kirándulások teszik még emlékezetesebbé az ünnepet. Ezeknek állandó szereplője a Télapó, vagy ahogy itt hívják, a „Fagyapó”, s a mi krampuszainknál szelídebb segítőtársa, a hópelyhekkel, csillámló jégszilánkokkal díszített ruhába öltözött „Hópelyhecske”. Ha pedig az éjjel-nappal tartó vigasságba végképp belefáradtak az ünneplők, akkor kipihenhetik magukat január 2-án — a Szovjetunióban ugyanis az is munkaszüneti nap. Cfuttkai Jlászló (Moszkva) LIBANON Béketielyett tűzszünet ■ .dfo-iuté '™.T dßiA . ;3 ■. Libanonban évről évre újjászületnek a remények: talán majd a karácsony, az új esztendő elhozza a várva várt békét?! Hogy miben különbözik a hetedik polgárháborús karácsony az előzőtől? Tavaly arról tudósítottam, hogy dél-libanoni településeket ágyúzott az izraeli tüzérség, hogy Bejrútban heves tűz- párbajt vívtak" egymással a „zöld vonal” keresztény oldalán elhelyezkedő falangista milicisták és a mohamedán városrészt ellenőrző baloldali fegyveresek. Szilveszterkor az izraeli repülőgépek Tyr és Nabatije térségét bombázták ... Békés karácsonyról az idén sem beszélhetünk, de ebben a sokat szenvedett országban már a puszta fegyvernyugvás is a béke illúzióját kelti. És egyelőre — a kisebb^nagyobb csetepatéktól eltekintve — mind az izraeli hadsereg, mind a palesztin ' gerillák, mind a libanoni polgárháborús ellenfelek között tart a nyáron létrejött tűzszünet. De van egy újfajta, eddig ismeretlen „tűzszünet” is. Nyu- gat-Bejrútban, a baloldali milíciák, a palesztin szerveÜnnep Latin-flmerikában zetek fellegvárában november elejétől megtiltották a nyilvános fegyverviselést, a lőfegyverek bármilyen célú használatát. Az idén tehát csendben, a vallási, politikai, családi ünnepek hangulatát nem bántó általános fegyverropogás és a vele járó tragikus balesetek nélkül telhet el a karácsony és a szilveszter. Csak a színes rakéták, a fülsiketítő petárdák csatazaját nem nélkülözi az ünneplő libanoni főváros. A bejrúti kirakatokban már november vége felé feltűntek a zöld-, arany- és ezüstszínű műkarácsonyfák, a tetszetős ajándékcsomagok, a csábító gyerekjátékok. A tévéműsorok kezdési ideje teljesen kiszámíthatatlanná vált a képernyőt elárasztó karácsonyújévi hirdetésektől. Igaz, a szállodák, éttermek, éjjeli mulatók nagy része kiégett, romokban hever, de a meglévők méregdrága műsorokra, pezsgős vacsorákra invitálták a szórakozásra, mulatságra kiéhezett közönséget. 'liöez Sámhf * • (Bejrut) A fehér karácsony ismeretlen fogalom Latin-Ameriká- ban. A trópusi Közép-Amerikában maga a hó is ismeretlen, a déli féltekén pedig erre az időszakra esik a nyár. Itt a legtöbb országban az utcákon és az üzletekben már december elején felállítják a fenyőfákat és megjelennek a reklám „télapók” is. A magyarországi szokástól eltérően a magánházaknál is már jóval karácsony előtt ezüst- láncfűzérek, villanyégők, lampionok kerülnek az ajtókra, a tehetősebbek pedig feldíszített fenyőfát állítanak a kertbe. Limában, . Rio de Janeiróban, Bogotában avagy Caracasban árusok milliós serege reméli, hogy jó üzletet csinál, megszaporodik a koldusok, kéregető gyerekek hada is, bízván, hogy ezekben a napokban jobban megnyílik a turisták és a helyi gazdagabbak pénztárcája az adakozásra. Nemcsak a hatalmas szociális különbségek miatt van eltérő tartalma az ünnepeknek az egyes emberek számára. Latin-Amerikában sok helyen, ahol a spanyol hódítók nem tudták rákényszeríteni a katolicizmust az Afrikából behurcolt rabszolgákra, az utódok ma sem tartják ünnepszámba a karácsonyt. Az etnikai, vallási okok mellett néhány közép-amerikai ország esetében közrejátszott például az a körülmény is, hogy korábban karácsony igazán csak a kiváltságos rétegnek jelenthetett ünnepet. December vége egybeesik a cukornádvágó szezon csúcs- időszakával, amikor a néger rabszolgákra a pihenés helyett éppen a legnehezebb munka várt. Kubában például a karácsonyt a forradalom győzelme óta nem is ünnepük meg. Január elseje viszont kettős ünnep: az-újév üdvözlésével együtt az új társadalmi rendszert is köszöntik, a forradalom győzelmének évfordulójáról is megemlékeznek. A kivételektől eltekintve, Latin-Amerikában is az az európai hagyomány honosodott meg, hogy a karácsony inkább családi, a közeli rokonok vagy ismerősök ünnepe, az újév köszöntése pedig közösségi esemény. Ez utóbbi lehetőség szerint zenével és tánccal egybekötve. Szilveszter éjszakáját nem kevesen töltik szabad ég alatt, az utcákon, köszöntve ismerőst és ismeretleneket. Szerencsére, Európában nem terjedt • még igazán el A Narrenfest minden évben változatos programot kínál, amelynek fénypontja a bolondok királyának megválasztása. Természetesen, a polgári demokrácia parlamenti játékszabályai még ilyenkor is érvényesülnek. Arra ugyanis még nemigen volt példa, hogy egy szociáldemokraták uralta városban kereszténydemokrata „Nar- renköniget” — bolondkirályt — választottak volna — és fordítva. A Narrenfest eseményei szinte észrevétlenül torkollnak a tavaszi karnevál ünnepségsorozatába, amelyre még a mai pénzszűke mellett is milliókat költenek az NSZK-ban. A Narrenfest és a tavaszi karnevál közé esik a karácsony és az újév. Különösen az előbbit — vallási ünnep lévén — nagy előkészület előzi meg. Ebben az évben november utolsó vasárnapjára esett az első Advent, amit itt komolyan vesznek. Még a kevésbé vallásos családok lakásának ablakában is megjelennek ilyenkor a szalmából vagy örökzöldből font koszorúk. A tehetősek kocsikerék nagyságú örökzöld koszorút vásárolnak, amelyre négy gyertyát raknak, az elsőt Advent első vasárnapján gyújtják meg. A gyertyák karácsony estig égnek. JCanyÁ cfaidrás (Bonn) JAPÁN fl szeretet és a megújulás ünnepe Minden üvegkristály: a karácsonyfa, a hölgyön a fürdőruha, a különböző díszek is. Osztrák tervezők kínálták ezt a fát Los Angelesben azoknak, akik már unják a hagyományos zöld fenyőt. Csupán a fa 32 ezer dollárba került. (Fotó: UPI— MTI—KS) egy általános latin-amerikai ünnepi szokás: a petárdák, patronok robbantása. A legtöbb nagyvárosban már napokkal az ünnepek előtt megkezdődik a „fegyverropogás”, amely csúcspontját szilveszterkor éri el. Az autók kerekei alatt patronok, tucatjai robbannak, s kísérteties sebességgel siklanak a hosszú szárú petárdák. Oftuiai/.—Jl, Q’pila. (Havanna) Talán meglepő, de a bűdd- hizmus és a sintoizmus távolkeleti földjén is van karácsony. A jajáén gyerekek éppúgy várják télapót a behavazott északi Hokkaidón, vagy Honsu-főszigeten, mint a messzi, havat soha nem látott Ryukyu-szigetsoron, amelynek legismertebb tagja a félig már trópusi Okinawa. A felkelő nap 117 milliós országában, amelynek lakossága túlnyomó részt valamelyik buddhista vagy sinto szektához, esetleg egyszerre mindkettőhöz tartozik, nem az alig 760 ezer keresztény miatt fontos a karácsony. Sokkal inkább azért, mert az elmúlt évtizedekben itt is a szeretet és az ajándékozás ünnepe lett. Ám az igazi ünnepet változatlanul az új esztendő köszöntése, illetőleg a régitől való búcsúzás jelenti. Munkatársak, barátok, családtagok, ismérősök december közepétől rendezik meg a bonenkait, a felejts-el-találkozót. A részvevők fehér asztal mellett fátylat borítanak a múltra, megbocsátják egymásnak az okozott kisebb-nagyobb bosszúságokat, s egyesült erővel utalják a feledés homályába mindazt, ami számukra Japánban az újév napján a gyerekek a hagyomány szerint díszes ütőkkel tollaslabdához hasonló játékot játszanak. (Fotó: KS) ; ' OO SSJaog kellemetlen * Volt a2 'óesitén- dőben. A cél az, hogy tiszta lappal, nyugodt lelkiismerettel várják az új esztendőt. Szilveszter előtt néhány nappal kadomacuval (fenyő-, szilvagallyak és bambusznád összefűzött együttesével) díszítik fel a házak bejáratát: ez a, ’hosszú él^ azhllhgta- tösság, a gyárgpodáaes altisztaság jelképe. Nén> hiányozhat ilyenkor a szemöldökfán elhelyezett simenava, a fehér papírdarabokkal ékesített szalmafonat sem, amely a sinto hit szerint elriasztja a rossz szellemeket, hírül adva á gonosznak: hiába mesterkedik, a házban példás tisztaság honol. WttKß Szilveszter éjjel országszerte hatalmas tömegek zarándokolnak el a lakóhelyükhöz legközelebb eső szentélyekbe és templomokba, hogy ott hallgassák meg az évváltást jelző gongütéseket. Ez a ha- cumode, az új esztendőben való első templofnlátogatás ideje. Az újév a legszínpom- pásabb, legvígabb japán ünnep: többnapos pihenő következik, csak január negyedikén kell újra munkába állni, addig vége-hossza nincs a látogatásoknak, az ajándékozásnak. A gyerekek otosidamát, sokszor nem is kisösszegű zsebpénzt kapnak. A japán konyhaművészet hívei az ünnepek alatt dúskálhatnak a jobbnál jobb falatokban. Feltálalják a zonit, az újévi levest, amelyben hal, ínycsiklandozó rizstészta és egzotikus zöldségek úszkálnak. Aztán jöhet a híres he- ringikra, az édességek megszámlálhatatlan változata, valamint az elmaradhatatlan toszo, az édes rizsbor. És akinek ez sem elég, töltekezhet még ízletes kombuval, szárított tengeri növénnyel, amely biztos záloga a boldogságnak, nemkülönben lótuszgyökérrel, a szent növénnyel, amely Japánban — az ógörög mitológiával szöges ellentétben — nem tétlenségre kárhoztató gyümölcs. A japán szilveszter a friss energia, a megújulás ünnepe... rfltuh. Qs Inán (Tokió) NSZK II bolondok ünnepéiül...
