Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-18 / 296. szám

4 Kelet-Magyarország 1981. december 18. Megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Annál inkább elégedetlennek kell lennünk azokkal szem­ben akik — az ellenőrzés ta­núsága szerint — alacsony jövedelmezőség, visszaesés vagy veszteséges voltuk elle­nére nem törekednek tevé­kenységük megújítására, akiknek magatartására a „sült galamb” várása a jellemző. Az államtól azonban „vere­bet” is csak a termelés kor­szerűsítéséhez lehet várni, azt is csak a saját erőfeszítés ki­egészítéseként. Az említett intézkedések ki­egészítői a szocialista-szektor­hoz kapcsolt és a magánter­melők összefogására épülő kisvállalkozás fejlődését segí­tő új intézkedéseink. Az új vállalkozási formáktól azt várjuk, hogy ahol eddig a la­kossági ellátás' — yagy éppen a nagyvállalatok ellátása — hiányos vagy csak veszteség­gel volt fenntartható, jobban elégítsék ki a fogyasztói igé­nyeket. A törvényes keretek között segítjük és bátorítjuk ezt a tevékenységet. Nem osztjuk azon gazdasági veze­tők aggodalmát, hogy ezek a kisebb vállalatok ártanak a szocialista építésnek. Elgon­dolkodtató, hogy milyen gaz­dálkodási színvonal lehet ott, ahol a kisüzem konkurren- ciájától így félnek. Az állam őrködni fog azon, hogy ez a tevékenység is csak munkán alapuló, a telje­sítménnyel arányos jövedel­meket nyújtson. A Minisztertanács cselek­vésre késztető energiagazdál­kodási programot hagyott jó­vá, és 1981-re energiaracio­nalizálási célokra 1,2 milliárd forint állami támogatást irányzott elő. Az év folyamán a fokozatosan kibontakozó társadalmi aktivitás nyomán születtek már eredmények az energia ésszerűbb felhaszná­lásában. Expozéját ezután így foly­tatta Hetényi István: A költségvetés tervezése­kor azzal számolhattunk, hogy folyó árakon a népgaz­daság jövedelme 1982-ben kö­rülbelül 4,5 százalékkal emel­kedik. A jövő évben beruhá­zásra kevesebbet költhetünk, mint idén. Az állami beruhá­zásokra folyósított kiadások jobban, a vállalati ráfordítá­sok kevésbé fognak csökken­ni. A lakosságot szolgáló in­tézmények nagyobb része ta­nácsi intézmény. 1982-ben a tanácsok kereken 110 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. Ebből 75 milliárd forint jut az intézmények működtetésé­re és a tanácsi vállalatok tá­mogatására, 35 milliárd pe­dig új létesítmények építésé­re. Tovább nő a felújítások előirányzata. A tanácsok ren­delkezésére álló előirányzat kereken 70 százaléka a ki­emelt fejlesztések megvalósí­tását, illetve az alapellátást nyújtó intézmények fenntar­tását szolgálja. Az életkörülmények javítá­sában továbbra is nagy sze­repe van a kórházfejlesztés­nek, az általános iskolai tan­teremépítésnek, 1982-ben 1300 új általános iskolai tanterem létesül. Az általános iskolák fejlesztését az élet szorí­tó gondjai meggyorsították. 1981—82-ben, két év alatt megvalósul az ötéves tante­remépítési előirányzatnak legalább a fele. Köszönetét kell mondani mindazoknak, akik ezt meg­szervezték, megépítették. Kér­jük, hogy továbbra is visel­jék szívükön az általános is­kolai oktatás ügyét — mond­ta a .miniszter, majd az egészségügyről szólt. 1982-ben mintegy 1200 új kórházi ágy létesül. Jelentő­sebb fejlesztés valósul meg többek között a szolnoki me­gyei kórházban. Folyamatosan gondosko­dunk az ország védelmi ere­jének fenntartásáról, fejlesz­téséről. Az e célra fordított kiadások mintegy 4 százalék­kal nőnek. A gazdálkodás mai feltéte­lei — hangsúlyozta Hetényi István — a közkiadásokban ésszerűbb, takarékosabb gaz­dálkodást követelnek. A kor­mány nemrég erre vonatkozó feladatokat szabott meg a mi­nisztériumok és tanácsok szá­mára, ahol a végrehajtásra cselekvési programokat dol­goztak ki. Ezekben az öntevé­kenység kiemelt szerepet kell hogy kapjon. Keressük a gazdálkodási kötöttségek további enyhíté­sének, feloldásának, a bevéte­li érdekeltség erősítésének a lehetőségeit is. A bevételeket és a kiadáso­kat összegezve 1982-re a költ­ségvetés 491,5 milliárd forint bevételre tesz szert, ami az 1981. évit 4,4 százalékkal ha­ladja meg, kiadásai ugyanak­kor 506,5 milliárd forintot, az ideinél 5,5 százalékkal többet jelentenek. A költségvetés tervezett hiánya tehát 15 mil­liárd forint. Ez a hiány az ideinél, saj­nos,'nagyobb. Növekedésének fő oka az, hogy miközben a külgazdasági egyensúly javí­tását a népgazdaság jövedel­mének a korábbinál jóval lassúbb növekedése mellett lehet megvalósítani, addig az életszínvonal stabilitása a költségvetési kiadások növe­kedésének csak az előzőnél kisebb arányú lassítását teszi lehetővé. A hiány nem lebecsülendő, de fedezhető a népgazdaság­ban tartósan lekötött vállala­ti források biztonságos átcso­portosítása útján. Azt tervez­zük, hogy az Állami Biztosí­tó, illetve a vállalatok köte­lezően képzendő tartalékalap­ja növekményének, mint tar­tósan lekötött pénzforrásnak fedezete mellett erre alkal­mas pénzintézetek állami köt­vényeket jegyeznek, és ezzel fedezzük a költségvetés hiá­nyát. Hangsúlyozni kell, hogy ez sem a lakosság, sem a vál­lalatok részére nem jelent semmiféle korlátozást likvid, meglévő pénzeszközeik fel- használásában. Az expozé következő ré­szében a miniszter az idei in­tézkedések közül kiemelte, hogy áttekintettük a mező­gazdasági termelőszövetkeze­tek differenciálódásának ala­kulását. A differenciálódás — a természeti tényezők sajátos szerepe miatt — a mezőgaz­daságban összetettebb és más természetű, mint a népgazda­ság egyéb ágazataiban, .á&t tapasztaltuk — mondta —, hogy a jó és közepes színvo­nalon gazdálkodó üzemek di­namikusan fejlődtek, a ked­vezőtlenebb körülmények kö­zött gazdálkodók viszont le­maradtak a fejlődésben. Programot dolgoztunk ki — folytatta — az alacsony haté­konyságú, kedvezőtlen adott­ságú szövetkezetek termelé­sének fellendítésére. A program számos konkrét intézkedést tartalmaz a be­ruházási támogatástól a szak­emberellátásig. Célunk ezzel, hogy ezeket a gazdaságokat is nagyobb teljesítményre, jöve­delemképzésre sarkalljuk. Pénzügyi intézkedéseink ezt szolgálják. Erre a teljesít­ményre nagy szükség van, mert jövőre a mezőgazdaság­tól is sokat várunk. Tisztelt országgyűlés! A kormány jövő évi felada­tának mindenekelőtt a terv megvalósításának megszerve­zését, folyamatos, aktív fi­gyelemmel kísérését, a gazda­ságpolitika fő céljainak meg­valósítását tekinti — hangsú­lyozta Hetényi István, majd kiemelt néhány, várhatóan nagy jelentőségű, aktuális feladatot. A társadalom érdeklődésé­nek középpontjában áll — mindenki tudja, hogy nem ok nélkül — a lakáskérdés. A la­kásgazdálkodással kapcsola­tos elképzeléseket társadalmi vitákon értékelik, s jövőre egyik legnagyobb feladatunk lesz a kialakított elvek és a társadalmi viták tapasztala­tai alapján meghozni a szük­séges állami intézkedéseket. Folytatjuk a gazdasági mechanizmus javítását. A mindenkor időszerű szabályo­zási és a szervezetfejlesztési munkán túl, 1982-ben konk­rét lépéseket kívánunk tenni a vállalatirányítás terén. Az irányító szervezetek és a vál­lalatok kapcsolatában újítani kell több kérdésben. Meg kell szüntetni a már elavult kö­töttségeket ; indokolt érde­mibb szerepet adni a felügye­lő bizottságoknak. Mindez se­gíthet abban, hogy az irányí­tás rendszerén belül erősöd­Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese többek között elmondta: gazdasági fejlettségünk jelenlegi szint­jén — és természeti adottsá­gaink miatt — előrehaladá­sunknak a korábbinál is fon­tosabb feltételévé vált széles körű, növekvő és minőségileg is fejlődő bekapcsolódásunk a nemzetközi munkamegosz­tásba, a lehető legszélesebb gazdasági kapcsolatok kiépí­tése a kölcsönösség alapján együttműködésre kész orszá­gokkal. Természetes közegünk és minden ilyen jellegű tevé­kenységünk alapja a szocia­lista integráció — és ezen be­lül együttmunkálkodás min­denekelőtt a Szovjetunióval —, amely meghatározott té­nyező a ma és a jövő szem­pontjából is. Politikánk és politikai gya­korlatunk helyességét — bele­értve gazdaságpolitikánknak a Magyar Szocialista Mun­káspárt XII. kongresszusán megerősített irányvonalát —, az ország stabilitását, szocia­lista társadalmunk és gazda­ságunk teljesítőképességét, igazolták a tények, és a nagy megpróbáltatások mércéjé­vel értékelték fel az elmúlt évek. A Magyar Szocialista Mun­káspárt XII. kongresszusa meghatározta az alapvető gazdaságpolitikai teendőket, népgazdaságunk külső egyen­súlya javításának és az elért életszínvonal megvédésének feladatait. E célok elérésének nélkülözhetetlen feltétele — és eszköze is —, hogy folyta­tódjék egész gazdálkodásunk minőségi átalakításának, az intenzív gazdasági fejlődés szakaszára váló áttérés meg­gyorsítása, a gazdaság telje­sítőképességének, fejlődőké­pességének, nemzetközi ver­senyképességének. érdemi és erőteljes javítása, rugalmas­ságának és alkalmazkodóké­pességének fokozása. A terv és költségvetés azt a szilárd elhatározást fejezi ki, hogy folytatjuk eddigi gazdaságpolitikánkat, foly­tatjuk a reformot. Folytatjuk az egész társadalom és ezen belül mindenekelőtt a gazda­ság ösztönzését, ha úgy tet­szik: kényszerítését nagyobb teljesítmények elérésére. Folytatjuk az alkotó erők le­hetőségeinek szélesítését, en­nek érdekében minden gát és korlát folyamatos és fokoza­tos felszabadítását. Folytat­juk társadalmunk és gazda­ságunk szocialista jellegének Csütörtökön délben a var­sói városközpont nyugodt ké­pet mutatott. Emlékezetes, hogy erre a napra hirdette meg egy héttel ezelőtt a „Szo­lidaritás” azt a nagyszabású tiltakozó akciót, amelynek résztvevői az 1970. évi decem­beri események évfordulója alkalmából szocialistaellenes jelszavakkal vonultak volna fel. Varsó utcáin szerdán dél­után megjelentek a fehér-pi­ros karszalagot viselő, önkén­tes munkás-milicista járőrök. A lengyel főváros ipari üze­meinek munkásai a katonai és rendőr járőrökkel együtt ügyelnek a közrend betartá­sára. A varsóiak sok helyütt jön az értelmes partnerkap­csolatok szerepe is. Megkülönböztetett figyel­met fogunk fordítani az élet- körülmények javítását szol­gáló feladatok megoldására, köztük az ötnapos munkahét zökkenőmentes, általános be­vezetésére — zárta expozéját Hetényi István és kérte az or­szággyűlést, hogy mindezeket mérlegelve vitassa meg és fo­gadja el a beterjesztett tör­vényjavaslatot. erősítését, a szocialista ter­melési viszonyokból adódó előnyök gyakorlatias, jobb kihasználását. Visszatérő a vitákban a nö­vekedés kérdése. A politika és a gazdaságpolitika számá­ra természetesen az lenne a kedvező állapot, ha olyan gyors növekedést tudnánk biztosítani, abszolút számok­ban is kifejezve, amely tel­jes mértékben összhangban van a minőségi átalakulás és a fejlődés követelményeivel. Ez azonban a jelenlegi kö­rülmények között, mai adott­ságaink mellett, a külső fel­tételek és lehetőségek figye­lembevételével irréális igény ma és a közeljövőben is. A növekedés a magyar gazdaságban csak olyan mér­tékben engedhető meg, ami­lyen mértékben az minőségi előrelépést és fejlődést je­lent. A növekedést jelző ab­szolút mutatóknak még a stagnálása is előrelépést ta­karhat, ha azok mögött ér­demi, minőségi átalakulás van. A régi módon értelme­zett, leegyszerűsített növe­kedés erőltetése értelmetlen, óriási társadalmi méretű veszteségeket okozna. A nö­vekedésnek viszont nincs korlátja, ha megfelel a ma és a holnap szigorú nemzet­közi mércéinek, ha mögötte ténylegesen értékesíthető, jö­vedelmezően eladható ter­melés van. Szabályozásunk, a folyamatos gazdaságirányí­tás és gazdaságtervezés éppen arra törekszik, hogy csak ilyen növekedés lehetőségét biztosítsák. Jóllehet az utób­bi években sokat tettünk en­nek érdekében, de erre sem mondhatjuk, hogy amit lét­rehoztunk, az befejezett és tökéletes. így 1982-ben is folytatjuk, folytatnunk kell a reformot! A reform folyta­tása azonban csak ennek a megfogalmazott követel­ményrendszernek a nagyon gyakorlatias érvényesítésé­vel történhet, előrelépéseink­nek gazdaságpolitikai célja­inkat közvetlenül kell szol- gálniok. a realitásokhoz ra­gaszkodnunk kell. A költségvetés feletti vitá­ban több mint húsz képviselő szólalt fel. Ezután Hetényi István válaszolt a vitában el­hangzottakra. Határozathozatal követke­zett, s ezzel az ülésszak első munkanapja befejeződött. Ma az országgyűlés a kül­ügyminiszteri beszámoló meg­hallgatásával és megvitatásá­val folytatja munkáját. forró teával és élelemmel kí­nálják a —12 fokos hidegben járőröző osztagok tagjait. A varsói rádió rendszeresen ismétli azoknak a névsorát, akiket a szükségállapot beve­zetésével kapcsolatban inter­náltak, illetve ideiglenes őri­zetbe vettek. Ezek között vannak a lengyel népgazda­ság csődbe jutásáért felelős volt párt- és állami vezetők csakúgy, mint a szocialista rend megdöntésére szövetke­ző, a tömegek politikai félre­vezetéséért felelős szélsősé­ges „Szolidaritás”-vezetők és aktivisták, valamint a KPN, a KOR és a KSN nevű szer­vezetek tagjai. A katonai ta­nács csütörtökön közzétette annak a rendeletnek a rész­leteit, amely az üzemek, gyá­rak és intézmények katonai irányítás alá vételéről intéz­kedik. Eszerint az immár ka­tonai rangban és beosztásban lévő egyszemélyi felelős ve­zetők irányítása alatt, kato­nai szervezeti formában mű­ködnek az említett gazdasági egységek. Minden dolgozó sor­katonai szolgálatra behívott- nak tekintendő, és mint ilyen, nem léphet ki munkahelyé­ről, nem változtathat munka­helyet. A rendelet értelmé­ben az ilyen besorolásba ke­rült dolgozókra a katonai szolgálati szabályzat érvényes és vétségeikért hadbíróság előtt felelnek. vagyunk pesszimisták. Az is igaz, hogy többet és kemé­nyebben kell dolgoznunk, de munkánk gyümölcseit mi él­vezzük és önmagunkhoz mérve fejlődésünk óriási. Választókörzetem tizenkét településéből négyben már kisebb ipari üzem működik, amelyekben 700-an dolgoz­nak. A munkások 50 százalé­ka nő. Ezeknek a munkások­nak már van biztos megélhe­tésük, jó munkafeltételeik, kitűnő szakmájuk, magasabb műveltségük és munkásszem­léletük. Természetesen to­vább kellene iparosítani a térséget. Foglalkozunk azzal is, hogy a termelőszövetkeze­tek ipari tevékenységgel is foglalkozzanak. Ebben is léptünk már előre. A kiegé­szítő tevékenység jól kapcso­lódik a mezőgazdasági ter­meléshez. Foglalkoztatást, megélhetést biztosít és némi segítséget az alaptevékeny­ség fejlesztéséhez. A termelőszövetkezetek jól integrálják ezek tevékenysé­gét és felhasználva az újabb lehetőségeket, fejlesztik a háztáji gazdálkodást, kisvál­lalkozások, kisszövetkezetek létesítésével is javítják hely­zetüket. Örömmel szólhatok arról is, hogy már hat településün­kön van vezetékes vízellátás. Az V. és VI. ötéves tervben 55 általános iskolai tanterem, és 450 óvodai férőhely épült, illetve épül meg. Elfogadha­tóan megjavultak közútjaink, vannak már tanácsi bérlaká­sok is, amelyekben ipari dol­gozók, fiatal értelmiségiek kaptak lehetőségét a letele­pedéshez. Községeink fejlődését jól szolgálja a lakosság társadal­mi munkája is, amelynek ér­téke évről évre növekszik, örülünk annak — én külö­nösen —, hogy a törvényja­vaslatban fontos helyet fog­lal el a kistelepülések alap­ellátásának fejlesztése. Ez­zel a választópolgárok is tel­jes mértékben egyetértenek. Biztos vagyok benne, hogy ha sikerül megfelelő körül­ményeket teremteni a kis­községekben, ha lesz több munkahely, a művelődési le­hetőségek is fokozódnak, ha a kereskedelem és a szolgál­tatás terén közelítünk az át­lagos szinthez!; többen ma­radnak a fiatalok közül is szülőfalujukban, még .-Pe­nészleken is, ahol sajnos ' az elmúlt tíz év alatt 32 száza­lékkal csökkent a lakosság száma. A mi községünk lakosságá­nak többsége a mezőgazda- sági termelésből él. Ezért is nagy gondot fordítunk a me­zőgazdasági termelés fej­lesztésére, a terméshozamok növelésére, a minőség javí­tására, a költségek csökken­tésére, a táj adottságaihoz igazodó termelési szerkezet kialakítására. Az idén jó ter­mést takarítottunk be, de az értékesítéssel nekünk is vol­tak gondjaink, reméljük utoljára. Tisztelt országgyűlés! Abban a tudatban szava­zom meg a terv és költség- vetés törvénytervezetét, hogy az tovább javítja a magyar nép élet- és munkafeltétele­it. Vita az expozé felett Nyugalom Varsóban Önkéntes munkás-milicista járőrük ügyelnek a közrendre Hornyák Tikomé szabolcs-szatmári képviselő felszólalása Tisztelt országgyűlés! Az 1982. évi terv és költ­ségvetés — szerény vélemé­nyem szerint — jól szolgálja a népgazdaság külső egyen­súlyának javítását, az élet- színvonal megőrzését, ezért azt a Szabolcs-Szatmár me­gyei képviselőcsoport nevé­ben elfogadom és elfogadás­ra ajánlom. Meggyőződésem, hogy a törvénytervezet az adott kö­rülményeknek megfelelően reális célokat tartalmaz, amelyeket jó minőségű mun­kával, felelősségteljes maga­tartással, a lehetőségeket ki­használva, ésszerű takaré­kossággal teljesíteni lehet. Tapasztalataim szerint a legnagyobb tartalék az em­berek tudásában, hozzáérté­sében, akaratában, vezető és szervező erejében, sokoldalú érdekeltségének kibontakoz­tatásában található meg. Ezért még nagyobb gonddal kell foglalkoznunk a mű­veltség emelésével, az anya­gi és erkölcsi ösztönzés fej­lesztésével, a nyugodt, ki­egyensúlyozott légkör bizto­sításával. Az igények természetsze­rűen minden területen to­vább nőnek, amelyek na­gyobb feladatokat állítanak mindnyájunkkal szemben. Az élet azonban azt is egy­értelműen bizonyítja, hogy ez amennyire törvényszerű, ugyanúgy teljesíthető is. Megvan a folyamatosan meg­teremthető minden feltétel ahhoz, hogy az ország és a dolgozó nép érdekeit jól szol­gáló célokat 1982-ben is meg­valósítsuk. Az én választókörzetem­ben élő lakosság is bizako­dással tekint a jövő esztendő elé. Azt reméljük, hogy jó munkánk eredményeként az ország gyarapodásával együtt tovább javul a mi helyzetünk is. Az országgyűlésnek és kép­viselőtársaimnak bizonyára sokat mond az a név, hogy Pe­nészlek. 14—15 évvel ezelőtt erről a településről Végh An­tal megdöbbentő képet fes­tett. Penészlekkel fémjelez­ték a szegénységet, az elma­radottságot, a mozdulatlan­ságot. Nem célom ezekre itt visszatérni, de Szeretném el­mondani, hogy Penészlek és környéke ma már nem álló víz, nem elmaradott; sokat fejlődött, bár még mindig rosszabbak az életfeltételek, mint az ország, vagy a megye más tájain. A történelmi hátrány, a két-három aranykoronás fu­tóhomokos földterületek, s még mindig létező három egyéni község, az ingázók nagy száma, az ipar hiánya, a sok szabad női munkaerő, az alapellátás fogyatékossá­gai nehezítik életkörülmé­nyeinket, befolyásolják han­gulatunkat, bár szeretném megmondani, hogy nem va­gyunk elkeseredve és nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom