Kelet-Magyarország, 1981. november (41. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-10 / 263. szám
2 Kelet-Magyarország 1981. november 10. Csukaszürke kerestetik Felhívás a múzeumbarátokhoz Nyalka huszártiszt ünnepi díszben az egyik vitrinben, a másikban parancsra váró regruta teljes menetfelszerelésben. Mellette az első világháború vérzivatarát megjárt tárgyak és a pusztítást, az éhezést felszámolni akaró forradalmak fennmaradt emlékei. Láthatunk vöröskomisszárt, lovát abrakoltató vöröshuszárt, a Tanácsköztársaság belső rendjére vigyázó vörösőrt. Majd hirtelen elénk lép a proletárdiktatúrát véresen megtorló darutollas fehérkülönítményes tiszt. Tovább haladva a tárlók között, korabeli egyenruhákban előtűnnek a spanyol polgárháború szemben álló felei. S a kiállításnak jó, ha a felénél járunk ... A kiállításnak, amelyet még nem láthat senki, hiszen csak a téma terve készült el, amibe most a leendő látogató kivételesen belepillanthatott. Tegyük gyorsan hozzá, nem minden rejtett szándék nélkül kapott ehhez az olvasó „engedélyt”. A forradalmi katonai hagyományokat feldolgozó kiállítás a nyíregyházLJó.sa András Múzeumban . készül. A századfordulótól 1957-ig terjedő időszakot,öleÜ majd fel. Ahhoz, hogy minél gazdagabb, a változatos történeti korszakhoz méltó legyen a vállalkozás, a múzeumi szakemberek kérik a jjúzeumba- rátok támogatását. Milyen formában? A szakemberek szeretnék, ha a még sok helyen lappangó, a katonai viselettörténet szempontjából érdekes tárgyi emlékek a tervezett kiállításon a közönség elé kerülhetnének. Mikre gondolnak? Az 1900 és 1957 között használt egyenruhákra, rendfokozatokra, zsinórozásokra, kitüntetésekre, hadiérmekre, egyéb kiegészítő díszítésekre. A felszerelési tárgyak közül például kulacsokra, gyalogsági ásókra, tártáskákra, az első világ- háborús csukaszürke katonai ruha darabjaira, a tisztek elmaradhatatlan lovaglópálcájára, és még hosszan lehetne sorolni. Ezeken kívül a kiállítás készítői szívesen vennének minden olyan történeti értéket — kézzel írott, nyomtatott plakátokat, röplapokat, könyveket, serlegeket, jelvényeket, kitüntetéseket, a két világháború közötti pártok irodai berendezéseit, bútorait stb. —, amelyek a megye munkásmozgalmához kapcsolódnak. Akiknek ilyen tárgyai vannak, azok levélben vagy személyesen jelezzék. (Levélcím : Szabolcs-Szatmár megyei Múzeumok Igazgatósága Nyíregyháza, Benczúr tér 21. 4400.) A bejelentések alapján a muzeológusok kiszállnak a helyszínre, felbecsülik és megvásárolják a jelzett történeti emlékeket. Ha a szakemberek kérése nem marad visszhang nélkül, akkor bizonyára igen gazdag anyaggal nyílhat meg jövő év tavaszán a szabolcs-szatmári forradalmi katonai hagyományok kiállítása. (rg) Elkészültek a kiállításhoz az egyenruhák rajzai. Kiállítás a rokkantakért Nem maradnak magukra A kiállítás egy részlete Ünnepélyesen megnyitották a rokkantak nemzetközi éve alkalmából a Szakszervezetek Szabolcs-Szatmár megyei Tanácsa, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósággal és a megyei társadalombiztosítási igazgatósággal közösen rendezett kiállítást, november 9-én a KPVDSZ Művelődési Házban, amelyen részt vett Nagy Károlyné, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság főigazgató-helyettese. A kiállítást Alexa László, az SZMT vezető titkára nyitotta meg. Beszédében említette: egy országos rendezvénysorozat folytatása e kiállítás, amely tablók, képek, feliratok, idézetek és a vitrinekben elhelyezett tárgyak segítségével juttatja kifejezésre minden intézkedésre jogosult szerv és személy számára, milyen aktív cselekvésre, tettekre kell erejét összpontosítani a rokkantak segítése érdekében. Hangsúlyozta az SZMT vezető titkára: ahhoz, hogy a rokkantak mindennapos gondjain enyhíteni tudjunk, a társadalmi és állami szervek, valamint a vállalatok rehabilitációs tevékenységének jobb összehangolására van szükség. — A szakszervezetek ellen- őrzési jogából adódóan aktív hálózatunkon keresztül biztosítani kell a rokkantság megelőzésére tett intézkedések maradéktalan végrehajtását. A tenniakarásnak együtt kell i"fi>nii 'i «i—anlá letváltozással is. El kell ér- _____________■■■ -> A Nem sikerült a könnyű pénzszerzés... A jégveréstől általában úgy fél az ember, mint a tűztől. Vásárosnaményban azonban akadt olyan család is, ahol várták a jégverést. No, nem a valóságost, hanem csak a megrendezett változatát. Történt ugyanis, hogy a könnyű pénzszerzést megérezve egy család leverte az egész ház vakolatát, majd kárigénylést jelentett be az Állami Biztosító városi fiókjánál. A kárszakértő annak rend- je-módja szerint helyszíni szemlét tartott, de már akkor gyanúsnak találta az állítólagos jégverést: a jég ugyanis a tetőt rongálja meg, nem a vakolatot teszi tönkre. Ennek ellenére szakvéleményt kértek az Országos Meteorológiai Intézettől, ahonnan rövidesen megjött az időjárási „utójelzés”: Naményt nagy ívben elkerülte a zivatar ... Természetesen egy fillér kártérítést sem fizettek az ügyeskedőnek. Fizettek viszont annak a nyolcszáz családnak, akiknek a házát Aranyosapáti, Jánd, Tiszaszalka és Gulács térségében megrongálta az augusztus 3-i hatalNeki a fának Biztosítási csalások más vihar. Nemcsak a végösszeget fizette ki a biztosító — amelyet számlán bemutatott a tulajdonos —, hanem az előzetes becslés szerinti fele összeget készpénzben átadták a károsultaknak, hogy legyen miből gyorsan megvenni a palát, a cserepet. A háztáji népszerűségének és tegyük hozzá, jövedelmezőségének növekedésével né- hányan tisztességtelenül is szeretnének pluszpénzhez jutni. Erre spekulált az a sertéstenyésztő, akinek 1980. december 6-án járt le az általános sertésbiztosítása. Volt neki azonban egy beteges anyakocája, s erre december 11-én újabb biztosítást kötött. Jól számított a gazda, mert három nap múlva a disznó elhullott, s másnap már kopogtatott is a tulajdonos a biztosítónál az állatkár miatt. Az állatorvostól kapott szakvélemény azonban egyértelműen igazolta: már beteg állatra kötötték a biztosítást. S a jogszabály — éppen az ilyen ügyeskedések kizárása miatt — úgy fogalmaz, a biztosítás megkötése után 15 nappal lép hatályba a szerződés. Tehát legalább december 26-áig „élnie” kellett volna annak a sertésnek, hogy ilyen formán pénzt hozzon a konyhára... Az autók számának gyarapodásával manapság már van, aki így akarja a benzinárat megszerezni. Megtörtént eset: szándékosan nekiment egy fának az autós, majd megkérte egy ismerősét, vállalja el, hogy ő okozta a kárt, s aztán a kapott pénzen osztoznak. Mire azonban a kárbecslő megkereste az állítólagos karambolokozót, az hebe- gett-habogott, majd beismerte, hogy ő még sose ütközött senkivel __ A legnehezebb a biztosító dolga a tüzek megállapításánál, gondatlanság, szándékosság vagy véletlen okozta a lángok terjedését. Tavaly 130 ezer forintot fizettek ki tűzkárra a naményi járásban. T. K. nünk, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozókat olyan munkakörökben foglalkoztassák, amelyekben teljes értékű munkát tudnak végezni. Ne csupán nappaliőri, éjjeliőri, telepőri és portás munkakör legyen az, ahol a megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztatják — mondta megnyitó beszédében Alexa László, majd végezetül megállapította: — A rokkantakkal történő foglalkozás állami feladat. Szociális helyzetük, szociális biztonságuk az eltelt időszakban javult. Szociálpolitikai és társadalombiztosítási rendelkezéseink egész sora garancia arra, hogy nem maradnak magukra. Intézményeinkben, otthonainkban a legfejlettebb felszerelésekkel kezelik, gyógyítják őket. Igen nagy számban vannak, viszont, akiknek intézeti elhelyezésére nincs lehetőség, Nekik a család, a gyermek biztosít megfelelő környezetet. Sorsukon a társadalom a családdal együtt tud segíteni. A kiállítás a KPVDSZ Művelődési Házban november 9-től tekinthető, meg, naponta 10—19 óráig. (s. á.) Pályázat katonai főiskolákra A Hortv^flelmi Minisztérium s*jetenfckezésre hívja fel a dolgozó nép szolgálatát hivatásuknak választó férfiakat, akik a Magyar Néphadsereg vagy a Belügyminisztérium Határőrség tisztjei kívánnak lenni. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, feddhetetlen előélet és erkölcsi-politikai megbízhatóság, hivatásos katonai szolgálatra való alkalmasság, érettségi bizonyítvány, vagy annak a folyó tanévben történő megszerzése, nőtlen családi állapot, 23 évnél nem idősebb életkor. A jelentkezők felvételüket kérhetik: a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára, ahol gépesített lövész, harckocsizó, rakéta és tüzér, felderítő, műszaki és BM határőr szakon; a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolára, ahol légvédelmi rakéta és tüz‘ér, híradó, vegyvédelmi, rádiótechnikai, harc- és gépjárműtechnikai, fegyverzeti, hadtáp és katonai pénzügyi szakon; a Kiilán György Repülő Műszaki Főiskolára, ahol repülőgép-vezetői, helikoptervezetői, és repülőműszaki képzés több szakán folyik képzés. Ezek a főiskolák a katonai képesítés mellett a szakterülethez kapcsolódó üzemmérnöki, üzemgazdászi, a vadászirányítómegfigyelő szakon általános iskolai orosz nyelvtanári képesítést nyújtanak. A katonai főiskolára pályázók jelentkezési lapot a középiskola igazgatójától, a korábban végzettek a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapesten a Fővárosi Hadkiegészítő) parancsnokságtól, sorkatonák parancsnokaiktól kaphatnak. A pályázók a katonai főiskola mellett egyidejűleg más felsőfokú intézménybe is jelentkezhetnek. Pályázati határidő: 1982. január 31., kivétel a repülőgép- és helikoptervezetői szak ahol november 15-e. aKÉPERNYÖBBÍ Bevallom, zavarban vagyok, hogy a vasárnap esti Molnár Ferenc-reprizről, A farkas tévéváltozatáról kívánok írni. Az egykori illusztris szerző, a polgári vígjáték világszerte elismert (és ma is játszott!) nagymestere egyik bravúrdarabjának a képernyőre vitele mindenképpen megérdemli a megemlékezést. Hű, de jól van „megcsinálva” ez a darab is! Mérnöki pontossággal kiszámított színpadi effektusok, a cselekmény bámulatos tömörítése a színpadi és a valóságos történé- si idő szűkreszabott kereteibe, jól körvonalazott szerepek, jól mondható szövegek, a légkörteremtés könnyed eleganciája — szóval sikerdarab. Különösen akkor, ha olyan kiváló, a Molnár Fe- renc-i hangvételt és stílust tökéletesen megvalósító (a régi vígszínházi hagyományokat továbbéltető) színművészek jelenítik meg, mint Márkus László (dr. Kelemen), Almási Éva (Vilma, a felesége), a sokarcú farkas Huszti Péter (Szabó György), Tolnay Klári (a kegyelmes asszony) és mások. Továbbá akkor is, ha a Horváth Ádám ált£)l rendezett tévéadaptáció képes volt ennyire hitelesen idézni a század eleji polgári világot, pontosában prominens szereplőinek álproblémáit. Honnan hát a zavarbaej- tőség a produkcióra visszaemlékezve? Talán abból adódik, hogy egy aprólékosan, kulturáltan kidolgozott tévés produkciót láthattunk mind rendezői, mind operatőri (Szalay András), mind pedig az említett színészi teljesítmények eredményeként, — hűséges tisztelettel a Molnár által megidézett (1912-es) polgári világhoz. Csakhogy a feltörekvő, nem is ok nélkül féltékeny férj és a jobb esélyekről még mindig álmodó, az őt esetleg elrabló „farkast” váró polgárasszony-feleség (idézőjelbe kívánkozó) „konfliktusa”, végül az asszony kényszerű beletörődése a viszonylag egyszerűbb polgá- ri jólétbe (azért van jól kereső ügyvéd férje, tágas lakása, szakácsnője, kiscseléd- je, szobalánya), a darab problematikája mára reménytelenül elavult. Nem hatott meg az sem, hogy a feleség lemondott az egymillió koronás várható üzleti haszonról, s — a korabeli szóhasználattal élve — az urához és annak „szerényebb” lehetőségeihez lett hűséges. Eddig, mint hiteles korkép rendben is lett volna, kiváltképpen ilyen kitűnő előadásban. Csakhogy ezt a darabot így, akár 1912-ben is el lehetett volna játszani. (Aminthogy el is játszották, persze sikerrel.) De ma ez — a kor bármilyen valódi tükörcserepe — kevésbé fi- gyelemlekötőnek, szórakoztatónak tetszett. Ezért is akadt egy-két kifejezetten unalmas negyedóra a játékban. Nos, a korképet esetleg hálásabb lett volna kórképpé torzítani. Igaz, hogy akkor az eredeti Molnár- darabhoz lehet, kevesebb hűséggel, — de talán jobban szórakoztunk volna. Innen a zavar, ámbátor a kulturált előadás mindenképpen elismerést érdemel. RÁDIÓ Merkovszky Pál MELLETT Azt hiszem, az olyan embert, akit a Már csak öt percünk van című hangjáték Andrej alakjában mutat be a hallgatónak, finoman ügyeskedőnek nevezi a közvélemény, de, ha néven akarja nevezni a gyereket, akkor bizony megmondja róla, hogy hamis, jellemtelen fráter. M. Ginyin és G. Rjab- kin hangjátékának fiatal művezetője ugyanis olyan ember, aki előszeretettel keresi olyanok társaságát, ismeretségét, akik az ő személyes hasznára lehetnek. Például a munkahelyi előmenetelében, lakásügyében vagy bármilyen más dologban. Még a szerelem se tudja őt megváltoztatni. Hiába fogadja meg Nágyának, amikor az leleplezi az ő alakoskodásait, hogy felhagy ezzel az életszemlélettel, már az első alkalommal képtelen tisztességesen cselekedni. Azt mondhatná valaki, hogy Nágya csak túlságosan egyszerűsített válaszokat ismer az élet különféle helyzeteire, a különféle jellemű emberekre, hogy szerinte vagy csak jó vagy csak rossz emberek léteznek. Természetesen ez tévedés. Nágya nem a világot és az embereket egyszerűsíti le, hanem az ő egyszerűsége, őszintesége, természetessége, szilárd értékrendje és tiszta erkölcsisége az, ami nem engedi, hogy bárki az élet bonyolultságával magyarázza, igazolja a csalárdságot. Az ő erkölcsi elvei azok, amelyek tiszták és egyszerűek, világosak. A kétszereplős darab tehát így nem csupán Andrej- ről szól, a fókuszban ott van Nágya is. A szerzők ennek a tiszta, őszinte embernek a tükrében mutatják meg az Andrejek magatartásának, életszemléletének alacsony erkölcsiségét. Csomós Mari a szerelem igaz melegsége mellett azt hangsúlyozta, hogy Nágya semmiképp nem képes nemhogy egy életre vállalni, de még csak elviselni sem a hazug, csak a saját érdeket szem előtt tartó életmódot. Nagyon megkapóan érzékeltette megütközését, csalódottságát, melyet akkor érzett, amikor felismerte, milyen is Andrej valójában. Sztankay István Andrejként azt a veszedelmes (mert ragályos!) szemléletet emelte ki, amely egészen természetesnek tartja ezt az érdekközpontúságot, az alakoskodást is céljai eléréséért. Mintegy a kívánatos jó életmód megteremtésének egyetlen lehetséges útját, módját. Ez az igen komoly problémát tárgyaló darab az alig egy hónapja elhunyt nagyszerű mester, dr. Cseres Miklós rendező posztumusz bemutatója volt. Ez a munkája is magán viseli a rá jellemző mély humánum, az erkölcsi tisztaság, a társadalmi jelenségek iránti érzékenység jegyeit. Seregi István
