Kelet-Magyarország, 1981. november (41. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-26 / 277. szám
2 Kelet-Magyarország 1981. november 26. Gyorsmérleg Demecserből Finisben az építők Főiskolások „űrutazása" STELLA JELENTKEZIK Vazelinüzem és gyógyszertár Közeledik az év vége, s a háromnegyedes összesítés szerint időarányosan túlteljesítette tervét a Demecseri Építőipari Szövetkezet. December 31-re várhatóan 36 millió forintos termelést érnek el — félmillióval többet a tervezettnél. A szövetkezet régi megrendelője a Kőolajipari Vállalat nyírbogdányi gyáregysége, ahol ebben az évben is több millió forintos rekonstrukciós munkát végeztek az építők. Befejezés előtt áll a vazelinüzem rekonstrukciója. Az üzemhez csatoltak egy töltőállomást, utat építettek, valamint térburkolatokat, az új tartályokhoz pedig alapokat készítettek. A szövetkezet festőinek egész évben folyamatos elfoglaltságot ad a tartályok, csövek mázolása. A több éves lakásépítési program részeként a vállalat megrendelésére négy új szolgálati lakást is építettek, melyeket októberben adtak át. Az idén 6 millió forintért rendelt víz-, fűtés- és villanyszerelési munkákat ade- mecseriektől a Kelet-magyarországi TÜZÉP Vállalat. Az egyik legfontosabb feladat: a meglévő telepek korszerűsítése Jászberénytől Szolnokon, Debrecenen át Nagykállóig. Ezen kívül az épülő nyírbátori TÜZÉP-telepen szakipari munkákat végeznek, a nyíregyházi nagytelepen pedig októberben indították egy isaociális épület alapozását. A -bátort telep és a nyíregyházi szociális épület átadását jövőre tervezik. Hamarosan befejezi a szé- kelyi óvoda bővítését a szövetkezet. Ezt követően kezdik meg az idén Demecser- ben az új gyógyszertár és a hozzá tartozó két szolgálati lakás alapozását. Az ötmillió forintos létesítmény 1983 tavaszára készül el. A szövetkezet állandó partnerei közé tartozik a nyíregyházi papírgyár és a TITÁSZ. A papírgyárban a tetőfelújítás az idei legnagyobb feladat, melyet jövőre fejeznek be az építők. A TITÁSZ-hő- erőműben a szokásos korszerűsítések, karbantartások mellett építettek. egy új műhelyt is. iíá i. Közel 5' millió' forth mértékű munkát végeztek a nyíregyházi városi fürdő felújításán a demecseriek. Szigetelték a tetőt, kicserélték a burkolatot, korszerűsítették a fűtést, kifestették a helyiségeket. Kisvárdán tavasszal garázst építettek a SZAVI- CSAV megrendelésére. A vállalat nyíregyházi, Tó utcai telepén épülő műhelyben pedig tetőfedést és szigetelést vállaltak. A Demecseri Építőipari Szövetkezet vas- és faipari műhelyében ajtókat, ablakokat, portálokat gyártanak. Termékeik nagyobb részét saját építkezéseiken használják fel, mintegy 2 és fél millió forint értékben pedig értékesítik. (házi) A főiskolai tangazdaság gyulatanyai hűtőházából hatezer darab őszibarack-csemetét szállítottak Csehszlovákiába. Titkó Géza, a fák minőségét ellenőrzi. (E. E.) Puskavégen: fácán, gerle, vadkacsa JÓ PÉNZT HOZ Nem panaszkodhatnak az 1981-es évre megyénk vadászai. Jóval nagyobb terítékre számíthatnak, mint a korábbi években. A szélsőségektől mentes időjárás kedvezett a vadszaporulatnak, s jól dolgoztak a vadgazdálkodással foglalkozó szakemberek is — tudtuk meg Plavecz János megyei fővadásztól. Sok volt a víziszárnyas, s nem lehet panasz a fácánra sem. Külön öröm, hogy a fogolyra kiterjesztett önkéntes vadászati tilalom kezdi meghozni gyümölcsét, a sokak által kipusztulástól féltett madár megyénkben tűrhetően szaporodik. Vadászata azonban még most sem javasolt, mint ahogy kímélik a mezei nyulat is, egy idényben egy vadász legfeljebb kettőt ejthet el belőlük. Marad viszont kárpótlásul a vadkacsa, a fácán, a többféle dúvad, meg a jócskán elszaporodott vaddisznó. Megyénkben azonban már régen nemcsak vadászat, hanem vadgazdálkodás folyik. Kiváló pénzforrást jelent például a negyven szabolcs- szatmári vadásztársaságnak a külföldi vendégek vadásztatása, mindkét fél jól jár e szerződésekkel. A külhon szenvedélyes puskásai — per- , sze megfelelő fizetség elle- vífié'bőn — álomszép t/öteákkal tériS§t»ek~ tőlünk hazájukba, s olyan fácánvadászatokon vehetnek részt, ahol nem ritka a 4—500 darabot számláló teríték. Most tartunk a vadászati idény közepén, s a külföldi vadászok körében jelenleg a fácán a sláger. Az idén jöttek már vendégek Angliából, Franciaországból, először az USA-ból, de a legtöbben Olaszországból érkeztek. A megyei vadásztársaságok a MAVAD, illetve a Balaton- nagybereki Állami Gazdaság szárnyasvadtenyésztő rendszerének közvetítésével 10 ezer darab fácán kilövésére kötöttek szerződést, ami a duplája a tavalyi mennyiségnek. A fácánon kívül a külföldiek a vadkacsára vadásznak most a legszívesebben, de sokan érdeklődnek a balkáni gerle iránt is. Ez főleg az olaszok kedvence, 28 forintot fizetnek darabjáért. Az apróvadakra vadászó külföldiek az idény végéig, február 15-ig mintegy 5 millió forintot hagynak a megyében. Az elejtett fácánok, gerlék, vadkacsák nagy részét egyébként a vendégek hazaviszik, de élővadat is exportálnak a szabolcsi társaságok a nyugati országokba. Fácánból például 3500, nyálból pedig 3000 darab frissíti majd az olasz, illetve francia állományt. S hogy az utánpótlás biztosított legyen, vadásztársaságaink csaknem 100 ezer darab fácánt neveltek fel, bocsájtot- tak ki a területre. B. G. SZIGORÚBB VlZBlRSÁG Miiliárdok közművekre A jó minőségű, vezetékes ivóvíz iránti igények kielégítéséhez a hálózat bővítésének újabb forrásait, egyszerűbb — a célnak megfelelő, de a jelenleginél olcsóbb — megoldásait szükséges megteremteni, s a rendelkezésre álló fejlesztési összegeket ésszerűbben felhasználni. így összegezhetők annak a vizsgálatnak a tapasztalatai, amelynek során vízkészleteink helyzetéről, az ivóvízellátás gondjairól kaptak képet a Hazafias Népfront több munkabizottságának tisztségviselői, a felmérésbe bevont szakértők segítségével. A vizsgálat megállapításait nemrégiben a HNF országos titkársága is megvitatta. A jelenlegi helyzet többirányú intézkedéseket tesz szükségessé — állapították meg. A veszélyeztetett területeken, s másutt is bőséges kínálatot kell teremteni ásványvízből, a vezetékekbe kerülő víz tisztításánál pedig kívánatos az eddigieknél nagyobb mértékben alkalmazni a nagyhatású ózont és aktív szenet. A szennyezők elleni határozottabb fellépést szolgálná, ha a szennyvízbírság a vállalatok és üzemek fejlesztési alapját terhelné, s a gondatlan vezetőket személy szerint is elmarasztalnák. Mindezek alapján a HNF a bírságolási rendszer továbbfejlesztését javasolta az Országos Vízügyi Hivatalnak. A népfrontmozgalom helyi testületéinek figyelmét arra hívta fel az országos titkárság, hogy ismeretterjesztő tevékenységük során nagyobb teret szenteljenek a környezet- védelem összefüggéseinek feltárására, a vízminőségromlás vezélyeinek megmutatására, elősegítve ezzel a helyes szemlélet kialakulását. Ebben az ötéves tervidőszakban mintegy hat és fél- milliárd forintot fordítanak közműberuházásokra, 250 új vízmű létesítése szerepel a tervekben. Az előadóban kialszik a fény. Hirtelen felzendül a kozmikus űrzene, s a vetítő- vásznon megjelenik csillag- rendszerünk. Egy kellemes férfihang a Stella fedélzetére invitálja a meghívott vendégeket. A képzeletbeli űrhajó úticélja: a kozmosz. Az ősrobbanástól egészen napjainkig utazhatunk a technika segítségével. Bepillantást nyerhetünk a világegyetembe, megtudhatjuk, hogyan alakult ki Földünk, mik azok a napfoltok, üstökösök, ködök? Az „útimarsallok”: Agócs László és Kovaliczky István másodikos matematika-fizika szakos hallgatók, akik a Bo- lyai-napok keretében vállalkoztak az érdekes program vezetésére. A Stella fedélzetén bemutatásra kerültek olyan fény- képfelvételek is, melyeket a hallgatók sajátkezűleg készítettek a főiskola planetáriumában a Napról, a Holdról, és az Orion-ködről. Ezek a felvételek több százszoros nagyítással készültek. A fényképfelvételek expozíciója több órás, ám a diákok rendelkezésére álló technikai eszközök nem tudnak tökéletes felvételt készíteni, ezért az űrfelvételeken a csillagok ködszerű képződménynek látszanak. Fotókat láthattunk a Napról, megcsodálhattuk a Nap-foltokat. A valóságban ezek a „foltok” forróbbak, mint a fehéren izzó vas. Természetesen az üstökösökről sem feledkeztek meg útkala- uzaink. Az utóbbi néhány évben nagyon sokat lehetett hallani az űrutazásokról, a gyerekek is ismerik az űrhajókat, rakétákat. A világűr meghódítása azonban még nagyon sok újdonságot tartogat. A Bo- lyai-napokon is hallottunk ilyeneket: kozmikus űrvárosok, bolygóközi gyárak, bányák, Föld körüli pályán keringő naperőművek jelenthetik a jövőt. Ciolkovszkij, a nagy orosz tudós sok mindent megjósolt, ezzel a mondásával: „Azemberiség bölcsője a Föld, de nem lehet mindig a bölcsőben élni.” Űrrepülők, űrlaboratóriumok, űrállomások, űrszondák jelzik, hogy az emberiség kinőtt a bölcsőből, s új utakat, lehetőségeket keres, boldogulásunk, létünk fennmaradásáért. Ezek pedig ma már nemcsak a kutatókat, professzorokat foglalkoztatják, hanem — mint a Bolyai-na- pok jelzik — a nyíregyházi főikolás diákokat is. G. É. Egy szelet a főiskolai planetárium „világűrjéből”. (E. E. (elv.) Dulakodás a telepen Verekedés lett a hanyag munkavégzés vége Év elején három hónapot dolgozott Ináncsi László 20 éves tiszadobi lakos a helybeli Táncsics Tsz-ben. Munkatársaival azonban ez idő alatt képtelen volt összeférni, a közösségbe nem tudott beilleszkedni. Bukszár Pállal együtt állat- gondozók voltak. Húsvét hétfőjén Ináncsi úgy távozott el az istállóból, hogy a gondjaira bízott állatokat nem etette meg rendesen, ezért a munkavezető Szabó Benjámin fölkérte Bukszárt, hogy az etetést fejezze be. Ez meg is történt, azonban másnap Szabó közölte Inán- csival, hogy az előző napi béréből ötven százalékot levonat — büntetésből. Ináncsi délután ittasan jelent meg az öltözőben, és ott Jónás Györgyöt — feltehetően a bérlevonás miatt érzett dühében — minden indok nélkül úgy megütötte, hogy annak vérez- ni kezdett az arca. Jónás ezután kiment és Bukszárral együtt etetni kezdték az egyik istállóban az állatokat. Egy vontató húzta a,pótkocsit, amiről a silót szórták a jászolba. Ináncsi is hamarosan odament hozzájuk és szólt a traktorosnak, hogy álljon meg, ő is föl akar szállni. Ez meg is történt, de Ináncsi nem dolgozni kezdett, hanem rögtön nekiment Jónás Györgynek, dulakodott vele és lenyomta. Ezt látva Bukszár leszállt a kocsi elején és elindult, hogy megkeresse a munkavezetőt. Ináncsi azonban észrevette a távozását és utánament. Az elletőháznál érte utói és ott minden szó nélkül ököllel arcul és fejen ütötte. Bukszár arcát elborította a vér. Ináncsinak ez nem volt elég, hátulról megragadta a nyakát és ve tette három istállón át a tej házig, ott pedig ráparancsolt, hogy mosdjon meg. Deák Istvánná jobb belátásra próbálta bírni, s kérte Ináncsit, engedje el Bukszárt, hadd menjen orvoshoz. Ináncsi azonban nem engedte. Deáknénak elmondta, hogy ellenőrizni akarja, miért vonták le tőle a húsvét hétfői bérének a felét, ezért ketten elmentek egy távolabbi irodába, ahol megnézhette a nyilvántartást. Bukszár ezalatt el szeretett volna menni, de az ablakon át Ináncsi meglátta és üldözni kezdte a telepen. Bukszár már megfogta a kerékpárját, hogy azzal menekül el, de Ináncsi elvette tőle. Bukszár gyalogosan próbált távozni, de elesett, s ekkor Ináncsi újból megütötte, s meg is rúgta. Deákné hangos segítséghívására hagyott fel a Bukszár ütlegelésével. Bukszár Pál állcsontja — Ináncsi ütéseinek következtében — eltörött, s négy foga úgy meglazult, hogy azokat ki kellett húzni. Két hétig kórházban volt, és további hetekbe telt, mire teljesen meggyógyult. Ináncsit a Nyíregyházi Megyei Bíróság súlyos testi sértés miatt tíz hónap börtönre büntette. Az ítélet jogerős. <k> Az elképzeléstől a megvalósulásig egy év sem telt el, s november 21-én megnyílhatott Milotán a melegkonyhás bisztró. A milotai tsz saját alapjából adott 200 ezer forintot, s biztosította építőbrigádja aktív közreműködését. Ott volt a segítők között a MEKOFÉM, melynek milotai gyárában dolgoznak a Tiszahát munkásai, akik ugyancsak étkezői lesznek a bisztrónak. (MK)
