Kelet-Magyarország, 1981. november (41. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-12 / 265. szám

1981. november 12. Kelet-Magyarország 7 Egymilliárdos árbevétel Állattartás a megye kisgazdaságaiban Gyümülcsfák ültetése Gyümölcsös telepítésekor — ha az idő még engedi — ott kezd­jük a terület előkészítését, ahol az ültetést kezdeni akarjuk. El­ső teendőnk az előző évi növényi maradványok eltakarítása, mert ezzel sok rejtőzködő károsítót is meg tudunk semmisíteni. Ezt kővetően elvégezzük a talajerő­utánpótlást, azaz a trágyázást. Az istállótrágyát kiszórás után mindig gondosan munkáljuk be a talajba, mert így érhető el a legtökéletesebb tápanyag-feltá- ródás. A fák helyét — előzetes tervek alapján — pontosan kijelöljük. A terület leghosszabb oldalán de­rékszöget, majd az ültetési tá­volság tízszeresének megfelelő hálózatot (termőkarog orsó léte­sítése esetén 6x3 méteres sor- és tőtávolságot feltételezve, 60x30 m nagyságú a hálózat) tűzünk ki. Az alaphálózat négy sarkát le­hetőleg messziről is jól látható, magas karóval jelöljük meg. A kijelölt pontok közé két oldal­ról ültetőhuzalt feszítünk ki, amelyen a fák helye kis cso­móval meg van jelölve. E jelzé­sekhez segédkarót szúrunk _ le, amely a fa helyét fogja jelölni. Ültetőgödrös telepítés esetén 120x120x60 cm nagyságú gödrö­ket ássunk. A gödörásás előtt ültetőlécet kell készítenünk. Az ültetőléc két méter hosszú, 10 cm széles; két végén ésköze­pén félkör alakú bemetszés le­gyen. Gödörásásnál ezt úgy használjuk, hogy a léc középső bemetszését a fa helyét jelölő karóhoz illesztjük, majd a két végét kis karókkal megjelöl­jük. Ezután elvehetjük a lécet és megkezdhetjük a gödörásást, mert a fa helye a kis karók kö­zé visszahelyezett ültetőléc se­gítségével bármikor megállapít­ható. Ültetés előtt az oltványok gyö­kerét éles metszöollóval vissza­vágjuk. A gyökerek közül csak a sérülteket, illetve roncsoltakat távolítsuk el, a nagyon hosszúa- kát pedig kurtítsuk meg. Ajánlatos a kiszáradás ellen a gyökérzetet — 0,2 százalékos Dit- rifon 50 WP-t tartalmazó — agyagpépbe mártani, mert így megelőzhetjük a pajorok esetle­ges kártételét is. Ezután a fa gyökérzetének megfelelően behelyezzük a nö­vényt a gödörbe, hogy a gyö­kérzete jól elférjen és a gyökér- nyak a talajszinttel egy magas­ságba kerüljön. A gödör aljára műtrágya tablettát tehetünk, mert ezzel is segíthetjük a kis fácskák későbbi növekedését, fejlődését. A gyökerek közeit porhanyós földdel töltsük ki, mert így a gyökerek között nem marad hé­zag. Ezután a fát óvatosan fel­le mozgatva megrázogatjuk, s a gyökereket szépen betakarjuk. A fa tövét köröskörül megtapos­suk, majd földdel felkupacoljuk, hogy megóvjuk a gyökereket a téli hidegektől. Akkor helyes az ültetésünk, ha a fát olyan mélyre ültetjük, mint az eredeti helyén, a faiskolában volt, így elkerülhető a mély, illetve a magas ültetés okozta esetleges károsodás. Ültetés után — különösen, ha a kert nincs bekerítve — a nyúlkár megelő­zése érdekében célszerű a fákat bekötözni. Erre a célra spiráli­san összeugró műanyag szala­gokat vagy jó vastag papírt (pl. papírzsákból készült csíkokat) használhatunk. Most ősszel van a gyümölcsfák ültetésének ideje. Nem véletlen, hogy óriási forgalmat bonyolít le a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság Korányi úton levő kertészeti árudája. ÉVI TÍZMILLIÓ — Nagyon jó körülmények kö­zött. fóliasátorban árusítjuk a gyümölcsfákat — mondja a tangazdaság faiskolájának értékesítési vezetője Ladá­nyi János. — Ebben az évben árudánkban nyolcvanezer gyü­mölcsfa eladását tervezzük, ami a szőlővel és a dísznövény-for­galmazással az évi tízmillió fo­rintos forgalmunk felét adja. Az^ oltványok a faiskolai kiter­meléssel egy időben, október vé­gén jelentek meg. Kapható már szőlővessző is, azonban a szak- irodalom a tavaszi ültetést ajánl­ja. A saját előállítású szaporító­anyagokon kívül más faiskolák­ból is hoznak az árudába olt­ványt. míg a szőlőt, a bogyóso­kat és a dísznövények zömét vá­sárolják. Az áruda szervezésébe tartozik még hét lerakat: a nyí­regyházi vásártéren, Ibrányban, Kisvárdán, Vaján, Mátészalkán, Nyírbátorban és Fehérgyarmaton. csemetevAlaszték — A legkeresettebb a meggy folytatja Ladányi János. — Közel húszezer csemetét hozunk forga­lomba. ami elegendő lesz. Széles a fajtaválaszték, hiszen megta­lálhatók az újfehértói fürtös, az érdi bőtermő, a pándi és cigány­meggy kiónok. a meteor korai. A Kistenyésztők Lapja 1981. októberi számát Szabolcs-Szat- már kisállattartásának bemuta­tására szánta. A lap cikkeit me­gyénkről, a megyéből vezetők, szakemberek és maguk a kiste­nyésztők írták. A 36 oldalas szaklapot közel félszáz szabolcs- szatmári fotó illusztrálja, bemu­tatja képekben is az itteni kis­tenyésztők tevékenységét. Segít a nagyüzem Hosszú László, a megyei párt- bizottság titkára a lap vezércik­kében egyebek között ezt írja: A mezőgazdasági termelés fej­lődését az utóbbi két évtized­ben a szocialista nagyüzemek te­vékenysége határozta meg. Az élőmunkaigényes termelési szerkezet, az állatállomány nagy­sága továbbra is lehetővé és szükségessé teszi megyénkben a mezőgazdasági nagyüzemek gaz­dálkodásának fejlesztésével össz­hangban a kistermelés fokozot­tabb támogatását, kapcsolataik szervezettebbé tételét. Ezt indo­kolja, hogy a kisüzemi tej-, hús-, zöldség- és gyümölcster­melés hozzájárulásuk a központi árualaphoz számottevő, egyes termékek (méz, nyúl, galamb, toll stb.) esetében meghatározó. A továbbiakban kiemeli cikké­ben a kistermelők és a nagy­üzemek integrációját. A nagy­üzemeken keresztül értékesített kisgazdasági termékek és álla­tok árbevétele évente megköze­líti az egymilliárd forintot. Az állatállományból a kisüzemek részesedése nagyobb, mint a nagyüzemé és túlhaladja az or­szágos átlagot is. A kisgazdasá­gok állítják elő a szarvasmarha­ágazat termelési értékének felét, a .sertéságazatnak 75. a barom­fiénak 80 százalékát. Fellendülőben van — írja cik­kében a megyei pártbizottság titkára — a kisüzemi juhtartás, öt év alatt csaknem megkétsze­reződött, a múlt év végére 39 ezerre nőtt az állatok száma. Ba­romfiból a kisgazdaságokban az állomány több mint 80 százaléka, 3 milliónál több található. Több szakcsoport Dr. Jőzsa Endre, a TESZÖV titkárhelyettese részletesen le­Öszibarackból tízfajta áll a vá­sárlók rendelkezésére, s 25 ezer darab van ezekből.. Nyári és őszi körte is bőven kapható a Guyot Gyulától a Diel, a Bőse kobak és Vilmos körtén keresz­tül egészen a Nemes Krasszánig. Ugyanígy elegendő a cseresznye, a szilva, a kajszi. Almából is teljes a szortiment. Szőlőt Aba- sárról és Nagyrédéről kaptunk, tizenkét fajtát, aminek zöme csemegeszőlő. Vannak, akik sze­retik a különlegességeket, azok vásárolhatnak nálunk mandula- és diófacsemetét. Az árudában pénteken és szom­baton van a legnagyobb forga­lom, ekkor vásárolnak a legtöb­ben. Szezonban vasárnap délelőtt is nyitva tartanak. KIS TÉTELBEN IS — Árudánk árbevételének felét adja a szaporítóanyag-értékesítés, másik részét a növényvédő szerek, műtrágyák, kerti szerszámok te­szik ki — mondja a faiskola ér­tékesítési vezetője. — Közkedvel­tek a növényvédő szerek között a kombinált készítmények. Ugya­nis ezekkel a leglaikusabb kerttu­lajdonosok is elvégezhetik a nö­vények védelmét, jól és pontos adagolásban permetezhetnek. A nagy kerttel rendelkezők nagyobb csomagolásban — félkilós, kilós, literes — is hozzájuthatnak a szerekhez. Az idén igazán jó és folyamatos ellátást teremtettünk. A legkeresettebb szerekből sem volt hiány. kivéve a Rubigánt. Hasonlóan a műtrágyákat is több­fajta adagban, öt kilogrammostól írja azokat a módszereket, ame­lyekkel a termelőszövetkezetek az állattartást ösztönzik. A ház­táji termelési értékesítést a me­gye termelőszövetkezetei a kö­vetkező módon szervezik: — önálló háztáji üzemágként, — szakcsoport formájában, — hagyományosan, — bedolgozásos jellegű termel­tetéssel. Az utóbbi időben egyre több szakcsoport alakul a termelőszö­vetkezetben. Jelenleg a megyé­ben 14 nyúltenyésztö, két ga­lambtenyésztő, egy brojlercsir- ke-nevelő szakcsoport műkö­dik. A nyúltenyésztésben legjelen­tősebb a hodászi Béke Tsz szer­vezésében működő szakcsoport. A tsz jelentős, szép törzstelepet épífett, tenyészanyagot állítanak elő benne, amelyet a szakcso­port tagjainak kedvezményes áron értékesítenek. A termelő­szövetkezet a tenyészállatok el­helyezésére alkalmas ketrecek gyártására melléküzemet létesí­tett. A ketreceket a tagok szá­mára szintén kedvezményes áron értékesítik. A tehéntartási helyzet Szűcs István termelésfejleszté­si osztályvezető a kisüzemi szarvasmarhatartás helyzetét, illetve a tehéntartást hátráltató tényezőket elemzi cikkében. Mint hátráltató tényezőt említi: az állattartók magas életkora, a A mezőgazdasági nagyüzemek — kedvezményes akcióval — vemhes üszőket, teheneket he­lyeznek ki a kistermelőkhöz tar­tásra. Ez azonban csak egy példa a segítésre. Hisz más mó­don is támogatják az e munkára vállalkozókat. A háztájiból szár­mazó tej mennyisége ugyanis az elmúlt időben — ellentétben a hústermeléssel — némileg visz- szaesett, amivel a tervek külön­ben is számoltak. Az új akciók ötven kilogrammig árusítjuk. Ezek között szintén kapható kombinált műtrágya. A gépek közül megtalálható az árudában a japán permetező, az olasz és magyar rotációs kapa. Ezekből szintén jo ellátást kínál­tak az idén. Gondoltak azokra is. akik zöldségtermesztéssel akar­nak foglalkozni. Kapható itt fo­lia, valamint a sátorváz hat- és nyolcméteres szélességben, amelyből tetszőleges hosszúságú fóliasátor építhető. A kertbarátszövetség elnöksé­gének ülésén dr. Csermely Tibor, a HNF titkárhelyettese a megyei bizottság nevében a vásárosna- ményi táj kiállításon való ered­ményes részvételért elismerő ok­levéllel jutalmazta Mojzer Antal, Zelenyánszki András, Zelenyánsz- ki Tünde', Gabulya József és Sim- kovics Gyula nyíregyházi kert­barátokat. A kiállítás megszerve­zéséért Sántha Miklós, a vásáros- naményi művelődési ház igazga­tója kitüntető oklevelet kapott. A szabolcsi kertkultúra fejleszté­sében, a kertészeti ismeretter­jesztésben kifejtett kiemelkedő munkásságáért Karádi István, a MÉSZÖV osztályvezető-helyettese a Kiváló Társadalmi Munkás ki­tüntetés arany fokozatában ré­szesült. technológiai fölszerelések hiá­nyos alkatrészellátása és bi­zonytalan javítása. Csökken a lovas fogatok száma, nem tud­ják azokat pótolni gépekkel a tsz-ek. Drágák a kisgépek, ház­táji fejőgépek. Megyénkben a háztáji tehénál­lomány 10 százalékát fejik gép­pel, a szállítógépekből még rosz- szabb a helyzet. Kerékpáron, ta­licskával húzzák-vonják a ta­karmányt többnyire öregek vagy nők. Országosan kellene javítani az ipari hátteret, ügyel­ve az árarányokra is. Érthetet­len, hogy egy 50 köbcentis kis- traktor ára 10 ezer 600 forint, egy ugyanakkora motorkerékpá­ré pedig 5600 forint. Az osztályvezető cikkében ked­vező tényezőként állapítja meg, hogy a szarvasmarhatartásban Savul a háztáji gazdaságok szer­vezettsége, egyre tervszerűbb a mezőgazdasági nagyüzemekkel való kooperációja. Jelentősen bővül a szaktanácsadás, az új módszerek, az itatásos borjú ne­velés bevezetése. Húsgalamb A kisvárdai Rákóczi Termelő- szövetkezet háztáji ágazatvezető­je, Hunyadi János írja egyebek között: a termelőszövetkezet ve­zetősége összesen 250 ezer fo­rint kölcsönt adott a baromfi­nevelésre vállalkozóknak. Né­gyen 25 ezer forintot, hárman 50 ezer forintot kaptak. A Hunnia- coop Vállalattól kapott tíz in­gyenes technológiai berendezés­sel 55 ezer csirkeférőhelyet ala­kítottak ki. A nyíregyházi húsgalambte­nyésztő szakcsoport elnökével. Szép Imrével készítettek a lap szerkesztői interjút. Mészáros Elek Nagyecsedről arról ír, hogy milyen jó partnerük lett a ho­dászi tsz. A sok közül még egy példa. A lap egyik legérdekesebb ké­pes riportja a tiszavasvári Hencz- manékról szól. Idős Henczman Géza 23 éves fia pincér volt, de megunta, mert családi élete alig volt. Tehenesgazdává ,.válto­zott". s még inkább azzá lesz, mert a jelenlegi állományt tízre akarják növelni. Az olcsóbb ta­karmányozás érdekében össze­fogott három tehéntartó — húsz tehenük van összesen — és sor­ban legeltetnek, mindenki annyi napon át, ahány jószága van. (cs. b.) várhatóan fékezik a kistermelői tej „elapadását”. A tejipari vállalatok ország­szerte támogatják a kistermelő­ket. A háztájiból származó tej felvásárlását általában a terme­lőszövetkezetekre bízták: a kö­zös gazdaságok költségeinek megtérítésére a tejipar az idén 42 millió forintot ad a tsz-ek- nek. Ebből az összegből a helyi tejgyüjtőket korszerűsíthetik. Hűtőgépeket szerezhetnek be és felújításokra is vállalkozhat­nak. (Az országszerte működő mintegy 2500 tejgyüjtő állomás 70 százaléka a tsz-ek kezelésé­ben van.) A tejipar fuvartérítést ad a tanyákon felvásárolt tej után. ezzel teszik érdekeltté a szállí­tókat abban, hogy nagyobb tá­volságról is „behozzák” a tejet a gyűjtőállomásokra vagy a tej­ipari üzemekbe. Azokban a köz­ségekben, ahol nincs tejgyűjtő állomás. a tejipari vállalatok gépkocsijai meghatározott idő­pontban — általában a főtéren kijelölt helyen — átveszik a kistermelők tejeskannáit, ame­lyek számozva vannak, és így az ipari üzemekben azonosítha­tók. A teli kannákat üresekkel cserélik ki, így zavartalan a kistermelői tej átvétel. A tejiparral szerződő kister­melők garancialevelet kapnak: ebben az ipar kötelezettséget vállal arra, hogy a tejet minden mennyiségben, bármikor átveszi. Dr. Széles Csaba, a szövetség elnöke ismertette ezután az 1982. évi munkaprogramot. 1982. febru­ár l-én a megyei könyvtárral karöltve mezőgazdasági könyvhó­napi szakmai nap lesz, könyvki- állítássaL és -vásárral. Március 22-én növényvédelmi nap lesz Nagydoboson. Augusztus 20-án Vásárosnaményban kerül meg­rendezésre a „Nagy Sándor” ker­tészeti emlékülés. Ugyancsak au­gusztusban Debrecenben országos kertbarát-kiállítás lesz. A nyír­egyházi központi kertbarátklub és a vásárosnaményi kertbarát­klub vesz réázt a kiállításon. Eb­ben a hónapban Nyíregyházán mezőgazdasági tájkiállítás lesz. amelyen a nagyecsedi és a nyír­lövői kertbarátklub vesz részt. (Sz. Cs.) Széles Csaba Oltvány, kisgép, műtrágya, vegyszer Kertészek árudája a Korányi úton A tejtermelés elősegítésére Garancialevél kistermelőknek Sipos Béla Kitüntetések és új program HORGÁSZOKNAK Tuba Csaba csukája Október 31-én kora reggel sok horgász léste a csukákat a csegöl- di víztározó partján. Köztük volt Tuba Csaba, a Fehérgyarmati Ál­talános Iskola nyolcadikos tanulója is, aki már három éve szenve­délyes horgász. Sokan megmosolyogták vékonyka úttörőbotját, amelynek zsinórján jókora kárász ficánkolt a 2/0-ás hármashorgon. Annál nagyobb volt a meglepetés, amikor 6 óra ötven perckor egy hatalmas csukát emelt ki a vízből az úttörőhorgász. A csuka 82 cm hosszú, 48 cm kerületű és 6,85 kg súlyú volt Ekkora csukát még a felnőtt horgászok sem fogtak errefelé. (Molnár) n kőműves szenvedélye Egy ezermester vándorhorgász portréja Sok horgász számára a pon­tyok elvermelésével véget ér a szezon. A szenvedélyesebbeknek- viszont a hidegebb idő beállta, az első dér megjelenése jelenti egy új idény kezdetét, a nagy csuká- zások idejét. Ök azok. akiknek a vízszéli vékony jégréteg újabb halfogás örömeit ígéri. Megvan­nak ők stégjeiken a nyári rekke- nő hőségben; meg-megakaszta- nak ilyenkor néhány termetes pontyot, szép alakú amurt, ku- tyogtatnak a Tiszán. Várva-várt szezonjuk mégis az őszi színekbe . borult tájon, a kora reggeli de­res határban, a csukázás, a rabló- halazás .■.. — A csukázás a mindenem, — kezdte a beszélgetést Krizsa- novszki Béla, a Nyíregyházi Vas­utas Sporthorgász Egyesület tag­ja. — Fel is készültem rá. A kis­halakat a pincében, három tároló­ban tartom. Több mint 500 van belőlük, de legalább ennyit még szedek hozzájuk. Halak a pincében A bérházi pincerész sajátos hor­gászbirodalom. Itt a helye a gaz­dáját mindennemű sáros vízpar­ti ösvényen fuvarozó Simson Star motorkerékpárnak, a horgászol- tözékeknek, a rövid, meg hosszú szárú csizmáknak. A pince leg­nagyobb részét haltartó edények foglalják el. A különböző fajta kishalak három nagy tárolóban várják sorsukat. A szétválogatás szempontjait a fogságtűrő képes­ség határozza meg. — Hol szedi ezeket a kishala­kat? — A jó horgász ismeri a kis- halas helyeket is. Igaz, menni kell értük sokat. De aki csak be­szél a horgászatról, nem fog sem kishalat, sem nagyot. Időt rabló szenvedély ez, nem pedig kényel­mes hobbi. Egyébként is a hob­bi kifejezést nem kedvelem. Mit fed az egyik kifejezés és mit a másik? Szerintem az igazi hor­gászt a szenvedély jellemzi. Én a vízparton is társas lény vagyok. Nem bújok el, hogy senki ne lás­sa, amit megfogok, ne lássák, hogy mivel csalizok. Babonás se vagyok. Csalit is adok min­denkinek. Kedvenc vizeken — Melyek a kedvenc vizei? — Vegyük kétfelé a kérdést. Békés halra nyáron más tájegy­ségeket kedvelek, mint ilyenkor, ősszel. Az ősz is nagyon szép. Nyári kedvelt helyem Császár- szállás. Ott van stégem. De vet­tem területi engedélyt a Nagyva­dasra. Vajára, Levelekre, Szé­kelybe. A Tiszára mind az Al­kotmány. mind a Rákóczi Htsz vizeire is éves jeggyel járok. So­kat látogatom a Fancsikai tava­kat. De eljutok a Balatonra is. — Ez azt jelenti, hogy a megye valamennyi élővizét és holtágát látogatja? — Igen. De a borsodi Tiszára és holtágaira is kiváltottam a terü­leti engedélyt. Életem legnagyobb pontyát 1-es horoggal, főtt kuko­ricával. 35-ös zsinórral a Takta- közi főcsatornán fogtam. Két és fél órás fárasztás után került a szákba. Ha elfogadják az igazo­lást, akkor az idén én vezetem a rekordlistát. Horgászműhely — Sok ftt az orsó, :bot. és1 íaz egyéb horgászszerelék. Mind az öné? — Jó, ha valamennyi halfaj­hoz. fogási módszerhez más-más szereléket használ az ember. Pon- tyozó, amúrozó, harcsázó. csuká- zó. menyhalazó, keszegező szere­lékeket lát itt zömmel. No, meg itt van nálam néhány barátom botja, orsója is. Egyiket gyűrű­zöm. másiknak a spiccét cseré­lem ki. Az orsókban csapágya­kat, fogaskerekeket olajozok, ap- róbb-nagyobb hibákat javítok. — Ezek szerint műszerész? — Nem. Kőműves a szakmám. De azt mondják, ügyes kezem van. Amit egyszer megcsinálnak előttem, én azt igyekszem magam is elvégezni. A gyűrűzést egy HOKÉV-nél dolgozó öreg szaki­tól tanultam el. ö mutogatta meg a botkészítés mesterfogásait. Az orsókba meg annak idején kí­váncsiságból kukkantottam belel Láttam, nem ördöngős szerkeze­tek. Azóta nincs olyan forgalom­ban lévő orsó az országban, ame­lyet ne szedtem volna széjjel, és ne tudtam volna összerakni. MOM-orsók próbája Krizsanyovszki Bélát ismerik a horgászok. Szinte valamennyi horgászvizen van ismerőse, ba­rátja. Horgászcimborái vannak a vajai őstón is. Egyik ismerőse Mátészalkán, a MOM-ban dolgo­zik. Tőle kapott a MOM-ban gyártott és a terhelési próbára MOM-osoknak kiadott orsóból hármat, hogy „nyúzza” ő is. Egy hónapig horgászott velük. — Véleményét az új magyar orsókról hogy foglalná össze? — Mint ismeretes, kicsi, köze­pes és nagyméretű orsók gyár­tását kezdték meg a budapesti gyárban. A mátészalkaiak csak alkatrészeket készítenek. Anélkül, hogy szakmai magyarázkodásba fognék. nekem a kis méretű nyerte meg a tetszésemet. — Gyáritól eltérő színű botok is sorakoznak a sarokban. Ezek hogy váltottak színt? — Vásárolt meg a saját magam által összeszerelt botokat gyűrű- zés után saját színkeverékkel le­fújom. Innen van, hogy sajátos színű botjaim is vannak. A rend védelmében — Mint hallottam, ismerik, sze­retik a horgászok. De egyesek a vízparton tartanak is magától. Ez igaz? — Nézze, a vízparton minden­féle ember „megterem”. A hor­gászrendet mindenki ismeri, de sokan nem szívesen tartják be. Mondtam korábban, hogy a víz­parton én társas lény vagyok. Látok, hallok. Az én igazságér­zetemmel nem fér össze, hogy a két szemem láttára méreten aLu- li. vagy a megengedettnél több halat vigyenek el. Merek szólni a magukról megfgledkezőknek. En­nek a vízparton híre ment. Meg annak is, hogy Nyíregyházán, meg a Budapesti Honvédban 18 évig bunyóztam. Arra büszke va­gyok. hogy a szép szó mindig elég volt a renitenskedő horgá­szoknak. Sigér Imre Később kihelyezésre kerülő malacok a sertéstelepen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom