Kelet-Magyarország, 1981. november (41. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-28 / 279. szám

1981. november 28. Kelet-Magyarország 3 Jegyzőkönyv egy taggyűlésről Bér és rang A TERVEZETTNÉL IS NA­GYOBB volt a bérfejlesztés. Lényegesen kevesebb a selejt. A jubileum jegyében jó lenne ismét elnyerni a Kiváló Gyár címet. Javulhatna a tulajdo­nosi szemlélet. A kádermun­kát nagyobb körben, demok- ratikusabban végezzék. A le­jegyzett mondatok az Öntödei Vállalat kisvárdai gyárában hangzottak el, a párttagok összevont taggyűlésén. Krámos László, a pártveze­tőség titkára a pártvezetőség beszámolójának ismertetése közben átfogó képet adott a gyár életéről. A gazdasági munkát többször egyszerre említette a pártmunkával. Érthető, hiszen a „Vulkán” megyénk egyik fontos terme­lő üzeme. A gyár száznegy­venhat kommunistája élen jár a termelésben. Ennek is kö­szönhető, hogy a gyár az' utóbbi években figyelemre méltó eredményeket ért el, s az idén is túlteljesítette há­romnegyed éves tervét. A dolgozók csaknem fele szocia­lista brigádhoz tartozik. A brigádok tevékenysége főként a termelést segíti. A 126 kommunista közül 98 fizikai dolgozó, a nők szá­ma 23, a KISZ-tagoké 21. A párttagok 91 százalékának van konkrét, teljesíthető megbíza­tása. A többiek ideiglenes megbízatásokat kapnak. A beszámoló négy párttag nevét külön is megemlítette a jól dolgozó társadalmi munkások között. Boros Sándor a népi ellenőrök munkáját segíti eredményesen. Vári András az ifjúsági brigádjával jeles­kedett a társadalmi munká­ban. Nagy Ferenc több mint húsz éve aktív munkásőr. Csonka Éva a KISZ-szervezet egyik legjobb aktivistája. A feladatokról szólva a beszámolóban elhangzott, hogy továbbra is szükség van a termékszerkezet kor­szerűsítésére, a minőség ja­vítására. Újításokkal, ész- szerűsítésekkel is törekedni kell az import anyagok ha­zaival tötrénő helyettesítésére. A pártfegyelem ne legyen hullámzó. Van javítani való a tagfelvételi munka terv- szerűségén és színvonalán. Jerkus Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy a tavaly elnyert Kiváló Gyár cím bi­zonyos kötelezettségekkel is • jár. Sokan nehéz fizikai mun­kát végeznek, ezért és nem­csak ezgffc a rújvekvő bére­zéssel nérrr lehet a dolgoso­kat megtartani. Szükség van a szociális körülmények ja­vítására is. A gyárban a szakszervezeti tagok negyven százaléka párttag. A szak- szervezet eredményesen tá­mogatja az újító mozgalmat. Boros Sándor arról szólt, hogy az utóbbi években a gyártmány több mint fele kicserélődött. A dolgozók ru­galmasan alkalmazkodtak a változásokhoz. Mint mondta, a jövőben is szükség lesz az igényekhez való helyi alkal­mazkodásra. Hibaként emlí­tette, hogy néha értékes anyagok kallódnak a gyárud­varon, s ezt nem szabad en­gedni. Dicséretre méltónak említette, hogy az idén a párttagok valamennyi fóru­mon közügyekkel foglalkoz­tak, nem egyéni ügyekkel álltak elő . Hozzászólásában végül javasolta, hogy a párt­tagok nyilvános pártnapo­kon, vagy egyéb fórumokon kapjanak több tájékoztatót kül- és belpolitikai esemé­nyekről. Bódi Sándor hozzá­szólásában azt kérte, hogy a vezetők és középvezetők mi­nősítésénél ne csak a pozitív dolgokat sorolják fel. Szerin­te javulhat a kádermunka, ha a vezetők kiválasztásánál magasabbra állítják a mér­céit a jól ismert hármas kö­vetelmények esetében. Kerezsi Béla örömmel álla­pította meg, hogy a gyárban a párttagság egységes. Aki­nek a 3. sz. alapszervezetben nem volt konkrét pártmeg­bízatása, azt azzal bízták meg, hogy segítse a szocialis­ta birgádmozgalmat. Ezek a megbízatások jó eredményhez vezettek. Kéki Zoltán beszá­molt arról, hogy a gyár ter­melési értéke bő öt év alatt a két és félszeresére nőtt, s ez a párttagok jó munkáját is dicséri. Jövőre lesz 60 éves a Vulkán, a jubileum jegyé­ben különös gondot kell for­dítani a Kiváló Gyár cím is­mételt elnyerésére. A FELSZÓLALÓ BESZÁ­MOLT arról is, hogy a selejt­százalék sokat csökkent, de a további szigorítások érdeké­ben gondot kell fordítani a szakmunkások és a mérnökök továbbképzésére. Csizmadia Ferenc a kezdők eredményes patronálásáról számolt be. Jenei Sándor elmondta, hogy a védőruhák és védőfelsze­relések ellátása, valamint használata hangulati tényező is, ezért a témát néha napi­rendre kell tűzni. Érdeklő­dést, tetszést váltott ki az utolsó hozzászóló, Ferencz Bé­la, aki az év végi karbantar­tások gyors és jó minőségű elvégzésére hívta fel a fi­gyelmet. Egyben javasolta, hogy az érdekelt brigádok te­gyenek ideiglenes vállaláso­kat, konkrét felajánlásokat az év végi munkák sikeres el­végzésére. N. L. A MEZŐGÉP fe­hérgyarmati gyár­egységében hétmil­lió forintos beru­házással alagutas festő kabinsort építenek. A saját kivitelezésben ké­szülő festő és szá­rító december vé­gére készül el. (J. L.) K edd és péntek a szokásos húsipari túranap a dombrádi ABC-áru- házban. Van is két nagy hűtő­pult az árunak, de még egy is soknak tűnik. Némi hurka, kolbász, hot-dog, somogyi felvágott árválkodik, de nem sokáig, mert délutánra jóformán min­den elfogy. Hiába rendel a boltos... Hűtőpultok üresen — Meg kell nézni a ren­delést — mutatja Szaladják István, az ABC vezetője. — Most is 25 féle árut rendel­tünk, de a húsipar csak ki­lencfélét szállított, jóval ke­vesebb mennyiségben. Előírás és lehetőség A rendelés valóban szép lis­ta. Található rajta többfajta kolbász éppúgy, mint hurkák, felvágottak sora, s többfajta szalonna. A reklamáló vá­sárlónak pedig hiába magya­rázzák, hogy nem kaptak elég árut. Mindezt megerősíti Dankó Ferenc, a Dombrádi ÁFÉSZ elnöke is: — Sajnos a lakosság ellá­tásához, igényéhez szükséges árumennyiséget nem tudjuk adni. Ennek az ABC-nek pél­dául 24 féle hentesárut, sza­lonnát kellene tartani, de 8— 10 fajtánál nem igen van több a hűtőben. Szalonnából az utóbbi időben a megrendelt mennyiség tizedét sem kap­juk. A teljesség kedvéért nem árt hozzátenni az elmondot­takhoz, hogy a hús- és hús­készítmények egy része úgy­nevezett keretes áru. Vagyis a megyének, s ezen belül az egyes kereskedelmi egységek­nek adott mennyiséget lehet csak rendelni. A hiánvt vi­szont a kereten felüli áruk­ból — ilyen például a kenő­májas, a zalai felvágott, a fokhagymás hús, bácskai, hurkák, hot-dog kolbász — próbálják pótolni a boltok, ha elfogadják a rendelésüket. Dombrád nagyközség, Nyír­bátor város. Mégis hasonló kép fogad mindkét helyen az ABC-ben, Kevés az áru. gyorsan elfogy. A kisebb he­lyeken ezek szerint még rosz- szabb lehet az ellátás. — A miénk még csak iste­nes — mutatja Tiszarádon. a vegyesboltban Cyüre Imréné. —Hétfajtát rendeltünk, Ötfaj­tát kaptunk, alig húsz kilóval kevesebbet. Csupán egy napra? Csakhogy elég röpke húsz perc ácsorgás a boltban, hogy kiderüljön, a heti egyszeri szállítás csak egy napos ellá­tást ígér. Igaz. hogy akik jön­nek nem dekáznak. kiló-, két- kiló számra viszik a hurkát és kolbászt. A lehangoló hiánylista után a nyíregyházi kisebb boltok jóval jobb ellátása legfeljebb kérdésekre ingerli az ellátást figyelőt. Ezért kerestük fel a legilletékesebbet, az Állat­□ zuszog velünk a három kocsiból álló vonatsze­relvény Mátészalka és Csenget' között. Meg-megáll, nekiiramodik, azután lassul újra, mintha nem látná értel­mét a sietésnek. Szó ami szó a vonatnak is van igaza. Alig néhányan lézengünk a kocsiban, Győrtelektől a néhány ember is fogyni kezd. Az ablaküvegre kintről kö­vér vízcseppeket gyűjt a no­vember. A hízott cseppek az­tán megindulnak, egyre gyor­sulva vágnak utat maguk­nak vízcsepp társaik között. Értetlen embernek kinézni sem érdemes. Kövérré hízott varjak serege vallatja a szán­tást, távolabbra a köd látni sem enged. — Szép — mondja az öreg­ember mellettem. Mellém hú­zódott, mert Porcsalmától már egyetlen utas lenne nél­külem. Választ se vár, beszél tovább. — Tavaly víz állt itt mindenütt... — Ismerős itt? — Dolgoztam én itt minden faluban. Csak hát akkor-gya- log járt az ember. — Hány éves bátyám? — Hetvenkilenc. Látszik? — Nem. Különben is az számít, amennyit érez belőle az ember. — Tudja miért vagyok most itt? kor is1 kubikoltam. amikor úgy hírlett, hogy másik vá­gány lesz Németibe. — A háborúkor? — Negyvenháromba . Húzza meg! Novemberi utazás — Megnéztem Szálkát. Megkaptam a nyugdíjat. Az­tán elindulok. Voltam már Nyíregyházán meg Debrecen­ben, két fiam van Pesten, azokhoz egy évben csak egy­szer megyek, mert ott már sok nekem az ember. Hej, pe­dig legénykoromban meghál­tam én még a legelőn is. Ku- bikba jártunk. Csak az a baj, elmúlik minden ... — Mi múlik el? — Ez a vonat is, lássa ... Ma már busszal járnak a né­pek, hiába drágább. Sok ne­kik a gyalogút az állomástól. Én meg azért is vonattal jö­vök. Nem a pénzért, csak mert innen többet látni. Ak­— Kopottas táskából üveg került elő. Ütravalónak. Kós­tolni kellett, mert hazai főzé­sű pálinka volt az üvegben. — És maga bátyám? — Én már nem élek vele. Kínálni hordom. Van néhány öreg fám a kertben, szégyen- leném, ha hiába teremne. Kint a november gondol egyet és két felhőrongy közül kinéz a nap. — Szép az őszi. Óriási búzatábla marad mö­göttünk, és mi beszéljük, hogy hiába kényelmesedett el az ember, azért most mindenből több terem. — Ha járt erre tavaly is, akkor emlékszik rá, hogy ezek a faluk itt mind megsze­gényedtek volna, annyi volt a víz. Ami kis földem volt nekem, azt is így vitte el a bank. Igaz, akkor az aszály csúfságolt meg minket... Csenger alatt járunk már, és én ámulok. Az öregember Szálkát meséli, hogy mekkora város lett az, meg Csengert, hogy azt is megváltják majd a gyárak. Frissebben szól er­ről, mint egy vezércikk. És én számolgatom, hogy hetven­kilenc évesen hány bölcsessé­get mondott emberről, sors­ról, hazáról, csöndes szemlé­lődő örömmel. Kiszakadt be­lőlem: f-. ’ — Gazdag táj ^5. J — Kemény táj ez, csak az emberekkel gazdag. Búcsúzáskor kezet nyújt: Kerekes Ignác vagyok. Ha megkeres egyszer, szívesen lá­tom ... Kocsi vár az állomásnál. Kínálnám beviszem, de ron­tani látszik a barátságon, hogy én se megyek gyalog. Bartha Gábor forgalmi és Húsipari Vállala­tot, hogy tájékozódjunk a le­hetőségekről. — A mi felelősségünk, hogy hiánytalanul adjunk annyi húst és húskészítményt amennyit a keretekben rög­zítenek — tájékoztat Pékár Lajos igazgatóhelyettes. — Ez­zel nincs is baj, viszont az igények jóval nagyobbak, ezért a boltok a kereten fe­lüli rendeléssel próbálják megoldani az ellátást. Csak­hogy tudni kell, hogy a jó iparági átlag mellett is leg­feljebb 40 százalékot tesz ki az a mennyiség, amennyit a levágott sertésből ki tudunk hozni, mint kereten kívüli árut. Erre a belsőségeket, fej- húst használjuk fel. Hi várható jovore í A hirtelen változás az ellá­tásban azért is következett be, mert az év első kilenc hó­napjában nem vették szigo­rúan a keret betartását, en­gedték, hogy többet használ­janak fel. S a keretekről csak annyit, hogy azokat a korábbi években állapították meg — bár fokozatosan emelték — amikor a megyében jóval na­gyobb volt a háztáji állattar­tás, kevesebben vásároltak a boltokban. Jövőre várhatóan újra emelik a megyei kere­tet több, mint ezer tonnával, s ez talán megnyugtatóbb el­látást ígér. — Azon viszont csodálko­zom — mondja Pékár Lajos a boltokban tapasztaltakra —, hogy tepertőt nem tartanak, mert nekünk tonnaszám van belőle, s eléggé ráfizetéses, hogy takarmányként haszno­sítjuk. A húsipari szállítások attól is függnek, hogy a társválla­latoktól mennyi árut tudnak beszerezni. Mivel az ősz adja a fogyasztási csúcsot, ezért most kevesebbet kapnak, pe­dig a nyíregyházi üzem jövő­re kezdi csak a rekonstrukci­ót, s addig az évi négyezer tonnás termelést nem tudják meghaladni, miközben a me­gyei igények jóval túlvannak az ötezer tonnán. Ezért sorol­ni próbálják a rendeléseket, a nagyobb városok, — ahol több munkás él. nincsen háztáji gazdaság, — valamivel több árut kapnak, mint a kisebb települések. Lányi Botom! Mi a véleménye? Bihari Júlia, a TESZÖV fő­munkatársa A brigád­mozgalomról December 1-gyel kezdődnek a termelőszövetkezeti szocia­lista brigádvezetők területi tanácskozásai. Hat helyen; Kisvárdán, Nyírbátorban, Má­tészalkán, Vásárosnamény- ban, Fehérgyarmaton és Nyír­egyházán kerül sor az eszme­cserére, a brigádmozgalom értékelésére. Mi az, amiről a legtöbb szó esik majd? — Mindenekelőtt értékel­jük a megye termelőszövet­kezeteiben folyó szocialista munkaversenyt, a szocialista brigádmozgalmat. Jelenleg a termelőszövetkezetekben 1085 szocialista brigád dolgozik 18 ezer 751 taggal. Idei siker­ként könyvelhetjük el, hogy a Rakamazi Győzelem Ter­melőszövetkezet Dobó Katica nevét viselő női brigádja megkapta a Népköztársaság Kiváló Brigádja címet. Ma már a brigádok többsége bir­tokosa a mozgalom valami­lyen kitüntető fokozatának. Különösen a gazdálkodást segítő munkavállalások a je­lentősek, ezeknek teljesítése, túlteljesítése hozzájárult a szövetkezeti mozgalom szilár­dításához, fejlődéséhez. — Sok a hasznos és példa­mutató kezdeményezés. A nyírtassi Dózsa Termelőszö­vetkezet Virtics Ferenc nevét viselő ifjúsági brigádja olyan felhívással fordult a szocia­lista brigádokhoz, hogy szer­vezzenek két kommunista szombatot és az ezért járó pénzt utalják át a rokkantak javára nyitott bankszámlára. A felhíváshoz 380 brigád csatP lakozott, teljesítették vállalá­saikat. Ettől jóval nagyobb visszhangja volt a TOT kong­resszusa tiszteletére kezdemé­nyezett versenynek. — A TOT december 11— 12-én tartja kongresszusát. A jármi Alkotmány Tsz Zalka Máté Szocialista Brigádja ez alkalomra az év elején dol­gozta ki versenyfelhívását. A megye termelőszövetkezetei­ből 1000 brigád csatlakozott és munkavállalásaik együttes értéke több mint 70 millió forint. Ez már részben telje­sült, vagy teljesítik év végé­ig. Évről évre növekszik a- szocialista brigádoknak a résztvételi aránya a hagyo­mányosnak számító verse­nyekben. Ilyenek például a kenyérgabona-, a kukorica- kombájnolási, avagy tejter- melési, sertéstenyésztői ver­seny. — Szó lesz a szocialista brigádvezetők tanácskozása­in a jövő feladatairól is. Alapvetően megoldásra vár. hogy a mozgalomban a hár­mas követelmény maradékta­lanul érvényesüljön. Termel­ni már tudunk, helyenként azonban nem teljesülnek a művelődésre vonatkozó vál­lalások. Itt erősítésre van szükség. Ügy gondolom a minden vonalon történő elő­relépésnek ma már megte­remtődtek az anyagi, szemé­lyi feltételei. Működnek az ifjúsági klubok, a különböző művészeti csoportok. S. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom