Kelet-Magyarország, 1981. november (41. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-25 / 276. szám
2 Kelet-Magyarország 1981. november 25. Üj általános iskolát építenek Kisvárdán. A tizenhat tantermes, konyhával, étteremmel és nagy méretű tornateremmel rendelkező létesítmény 43 millió forintos beruházásból a nyíregyházi Építő- és Szerelőipari Vállalat készíti el. (E. E.) Reflektorfényben: szövetkezeteink Létük nélkülözhetetlen Szebb boltok Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat a városban eredményesen folytatja a boltok felújítását, korszerűsítését. A városbeli 30 bolt közül ebben az évben 28 élelmiszerboltot festettek ki, öt bolt teljesen új belső berendezést, három új hűtővitrint, négy pedig nagyobb hűtő- szekrényeket kapott, míg a 94. számú boltnál bővítették a raktárhelyiséget. További terveik között szerepel a hűtőkapacitás növelése, valamint a jövő évben újabb öt boltegység korszerűsítése, belső berendezéseik cseréje is. A Kisvárda és Vidéke Általános és Értékesítő Szövetkezet ebben az évben 2,5 millió forintot tervezett a kiskereskedelmi és vendéglátóhelyek felújítására, korszerűsítésére. A tervezett összegen felül, — a KÖJÁL és az állategészségügyi szervek figyelmeztetései alapján, — intézkednek az élelmiszer-higiéniai előírások betartására is, amely szintén összefügg az épületek további korszerűsítésével. A Kisvárdai Afész 3-as számú ABC-áruházát a Mártírok útján, a nyáron nyitották meg. A korszerű üzletben 1,6 millió forintos árukészlettel várják a fogyasztókat. A tizenhat fővel dolgozó ABC-áruházban felkészültek az ötnapos munkahétre, amelyet zavartalanul vezethetnek be, a vásárlók megelégedésére. A bolt minden nap 6,30-tól 18 óráig tart nyitva, szombaton 14 óráig. (Elek Emii felvétele) Szeretünk szabálytalankodni? Fegyelmezés szóval, bírsággal Viszonylag ritkán kerülnek a reflektorfénybe a városban dolgozó szövetkezetek, pedig a termelésben, kereskedelemben, szolgáltatásban nem akármilyen szerepet töltenek be. Városunkban csaknem kétezer dolgozót foglalkoztatnak a szövetkezetek, és több mint 350 ipari tanuló képzésében is részt vesznek. A szövetkezeti taglétszám pedig meghaladja a 12 ezret. Hogy a szorgos szövetkezeti ddlgozök,' alkalmazottak 'mennyire hasznos munkát végeznek, arra az éves termelési érték is bizonyíték. A mezőgazdasági termelőszövetkezet nélkül a városban dolgozó szövetkezetek évente 200 millió forintos termelési értéket állítanak elő. Ezenkívül a fogyasztási szövetkezet 680 millió forintos forgalmat bonyolít le a kiskereskedelemben és a vendéglátásban. A legfiatalabb szövetkezet, a lakásépítő, éves átlagban húsz új .lakás építéséhez nyújt segítséget. Mindezek érthetővé teszik, miért foglalkoztak a közelmúltban a szövetkezetek vezetésbeli helyzetével, a személyzeti munkával a város tanácsi szervei. Ez ugyanis szorosan kapcsolódik az eredményességhez, a szövetkezeti demokrácia fejlesztéséhez, a városért végzett közéleti munkához. Fontos, hogy a szövetkezetek vezető gárdája hivatása magaslatán álljon, szakmai és általános képzettségben, politikai tisztánlátásban, rátermettségben, s olyan vezetési stílust honosítson meg valamennyi kisebb és nagyobb Felújítások — iskolákban A közelmúltban a városi költségvetés módosításáról is döntöttek az illetékes tanácsi szervek. Ebben intézkednek arról, hogy a Kodály Zoltán Általános Iskolában kicserélik a vízvezetéket, több mint 150 ezer forintos költséggel. Salakfelvonó építése szükséges — a központi fűtés befejezése, illetve a kazánok vegyes tüzelése miatt — a 4. sz. általános iskolában, ahol az épület földszinti részének megsüllyedése miatt, a föld alatti csöveket is kicserélik és helyreálítják a burkolatot. A Bessenyei gimnázium főépületének felújítási munkálatai áthúzódtak az idei évre, amelynél elvégzik a városi szennyvízcsatornára való rákötést és szeretnék felújítani a kerítést. Felújították a Csá- szy László Szakközépiskola villanyhálózatát is. munkahelyen, amely kedvez az alkotókedv, az újítási szándék kibontakoztatásának. Csak így valósítható meg a lakosság szolgálata, és a szövetkezeti dolgozók, a tagság gazdatudatának növelése. Sokat tehetnek a szövetkezeti vezetők a nagyobb tudásra való ösztönzésben, a képzés, továbbképzés minden irányú támogatásával. Ez a szövetkezetek többségében meg is valósul, hisz a szakképzett dolgozók aránya a kisvárdai szövetkezetekben átlagosan 75 százalék fölött van. Az iskolaszerű szakmunkásképzésen túl gondoskodnak a felnőttek szakmai tovább- és átképzéséről is. Csak az ÁFÉSZ szakmai továbbképzésein ez évben több mint százan gyarapították tudásukat, de rendszeresek a továbbképző tanfolyamok a ruházati, a vas- és gépipari és az építőipari szövetkezetnél is. Nem lehetnek viszont elégedettek a felsőfokú végzettségű szövetkezeti dolgozók arányával. Ezért is fogalmazták meg a felügyeleti szervek a feladatok között, hogy nagyobb gondot kell fordítani a műszaki, kereskedelmi, számviteli és közgazdasági felsőfokú végzettségű szakemberek képzésére. Házhelyek A városi tanács végrehajtó bizottsága kisajátítás során újabb, családi házak építésére alkalmas telkek ügyében járt el és döntött azok tartós használatba adásáról. A Dolgozók útja és a vasút közötti házhelyekről van szó, ahol egyelőre kilenc családnak nyílik lehetőség házuk megépítésére, ahol földszintes lakóházat építhetnek. Az építési telkek nem közművesítettek, három éven belül kell a kilenc állampolgárnak megépítenie a családi házat. „SZERETEM AZT A VIDÉKET..." Grafikák a városról 1979 nyarának végén kerestem fel nyíregyházi otthonában azzal a kéréssel, hogy készítsen grafikai sorozatot Kis- várdáról, amit előbb kiállításon mutatnánk be, majd pedig albumban megjelentet-- nénk. Tudtam, hogy sem a város, sem a táj, sem a Rétköz nem ismeretlen előtte, hiszen pályakezdő tanárként és művészként Demecserben tanított és alkotott, sőt egy ideig rajzszakkört is vezetett Kisvárdán. Miután előadtam kérésemet, hosszasan, csendesen töprengett, majd azt mondta, hogy aludjunk egyet rá. A megbeszélt időpontban újra jelentkeztem. Jókedvű volt és derűs. Látszott az arcán, hogy már döntött, s elvállalja. „Szeretem azt a vidéket és a várost is” — mondta —, s már régóta bújkál a fejemben a gondolat, hogy egy egész kiállításra való grafikai anyagot készítek.” Megállapodtunk az időpontban, amikor hármasban, Koroknay Gyula művészettörténész kollegámmal együtt kimegyünk Kisvárdára, hogy szétnézzünk. Egész nap jártuk a várost, s Pál Gyula szorgalmasan fényképezett. Nemcsak a műemlékekre, a város jellegzetesebb épüíeíei- re volt kíváncsi, hanem az eldugott kis utcákra, szűk sikátorokra, egy-egy épület- és facsoportra is. Kisvárdai kirándulásunk után körülbelül egy hónappal üzent, hogy menjek megnézni az anyagot, elkészült vele. S míg az elején 15—20 grafikában állapodtunk meg, most közel harmincat sorakoztatott fel előttem. A képekről kibontakozott előttem egy város, Kisvárda múltja és jelene, szavakban meg nem ragadható hangulata, impozáns műemlékei, a hangulatos táj, s egy-egy grafikán feltűntek az elmaradhatatlan, szögletes egyszerűségükben is már annyiszor megcsodált Pál Gyula-i asz- szonyok. A 30 grafikából álló anyag kiállítására az 1979. évi múzeumi hónap keretében került sor a kisvárdai kórházban, ahol már a megnyitón megjelent IjpíeL.félezra^ tömeg is mutatta, hogy a kiállításnak nagy sikere lesz. A kiállított grafikákból a kisvárdai Vármúzeum 10 darabot vásárolt meg, kettőt pedig ajándékként kapott a művésztől. Már a kiállítást megelőzően felvetődöt a gondolat, hogy az anyag egy részét albumban vagy levelezőlap-sorozatként megjelentetjük. Sajnos, erre csak most kerülhetett sor. Csak most tudjuk valóra váltani ígéretünket, most, amikor Pál Gyula már nem láthatja. Azzal a kívánsággal bocsátjuk közre az albumot, hogy jusson el minél több kisvárdai család otthonába, s a város és a megye határain túl is minél többen gyönyörködjenek Pál Gyula grafikáiban. Acs Zoltán Kisvárdán a Mártírok útján a közelmúltban adták át az 56 lakásos épületet. Kár, hogy a szép kivitelezésű lakás erkélyeit központi antenna hiányában a tv-antennák csúfítják. Vajon többet szabálytalankodnak a város lakói vagy több esetre derül fény? Nem könnyű válaszolni a kérdésre, a város szabálysértési statisztikája is csak részben ad választ a kérdésünkre. 1976-ban 152 bírságot szabtak ki a tanácsi szabálysértési szakemberek, tavaly 168-an, az idén eddig 157-en sértették meg életünk legalapvetőbb szabályait. Azaz ennyire derült fény. Az is lassan köztudott, hogy egyes, korábban bírósági hatáskörbe tartozó ügy került a tanácsi szabálysértések kategóriájába, mint például a ma- gánlaksértés, becsületsértés... Melyek voltak a leggyakoribb szabálytalanságok? Dr. Polgár Árpád igazgatási osztályvezető beszámolója szerint a tavalyi 168 úgynevezett „bírságolt elkövető” többsége a tulajdon, a tankötelezettségi törvény ellen vétett, míg kisebb számban vannak árdrágítók, kon- tárkodók, szemetelők, vásárlókat megkárosítók, építési tilalmat megszegők. Akadt négy becsületsértési ügy is, amely a legnehezebbek közé tartozik és általában eredménytelen szokott lenni a békítési kísérlet. Ebben az évben a 157 megbírságolt állampolgár az előző évihez hasonlók miatt került összeütközésbe a szabályokkal. Az ügyek egy része figyelmeztetéssel zárul le. Lehetőség van arra is, hogy tárgyalás nélkül hozzanak döntést, szabjanak ki bírságot, de a tényállás tisztázása és a nevelési szándék, a fegyelmezés itt is elsőrendű szempont. Tavaly 147 ügyet, az idén pedig 116-ot intéztek el a tárgyalási eljárás nélkül. Az egy szabálysértésre jutó bírságátlag tavaly 843, az idén pedig 1203 forint volt, amelyek között, természetesen nagy a szóródás. Kik tévednek és mit vétenek szabályaink ellen? Sajnos, a szabálytalankodók közül elég sok a fiatalkorú, akik kisebb áruházi lopásokkal, vagy éppen engedély nélküli horgászással hívják fel magukra a figyelmet. Persze, a lopás és a tiltott horgászás nem éppen azonos súlyú tett, ilyenkor a bírságot kiszabók, vagy a figyelmeztetést végzők erre is gondolnak. Mint ahogyan arra is, idős, 70—80 éves embereknél, akik néha filléres dolgokat zsebre tesznek a boltban, nem inkább az életkori sajátosságok terhére írandó-e a vétség ... Ebben az évben hét ilyen esetben alkalmaztak figyelmeztetést ... Mit visznek el — fizetés nélkül — az áruházakban, boltokban „szabálytalankodók”? Kávét, cigarettát, italt, édességet, kozmetikai szereket. Ezek többsége 100 forinton aluli lopás, ennek ellenére a bírságolási gyakorlat szerint általában az eltulajdonított érték tíz-hússzorosát is kiszabják bírságként. Nem éppen kifizetődő „csíny", mert nemcsak az érték nagysága számít, hanem a visszatartás a hasonló esetektől. . A régi, hagyományos szabálysértési formák mellé újak is léptek, mint a köz- tisztaság, a környezetvédelmi szabályok megsértése, amelynek igen nagy a jelentősége és jobban kellene élni a különböző szerveknek a feljelentés, vagy még inkább a megelőzés eszközeivel. Az árdrágítás, a vásárlók megkárosítása, a kontárkodás általában a „nehéz” ügyek közé sorolható, mert a felderítés, az elhatárolás, a bizonyítás egyaránt próbára teszi a feljelentőt, az eljáró szakembert. A magánlaksértési és becsületsértési ügyek az 1979. évi szabályozással kerültek tanácsi hatáskörbe, s mint a szakemberek erről beszámoltak; újszerűségük és eltérő jellegük miatt viszonylag több gondot okoztak a többi ügyfajtához képest. Elsősorban az elhatárolás nehéz. A becsületsértési ügyek kivétel nélkül a rossz emberi kapcsolatokra vezethetők vissza, s így viszonylag kevés esetben lehet a „feleket” kibékíteni. Márpedig a cél ez lenne, nem pedig a sértések súlyához szabott bírság, hisz az egymás fejéhez vágott durva szavakat aligha lehet pénzzel megváltani... Igen hatásosnak ígérkező és az ügyek intézését egyszerűsítő lehetőséget kaptak a szabálysértési törvény módosításával a tanácsi szervek. Ez pedig: az erre felhatalmazott tanácsi dolgozók a helyszínen kiszabhatják a bírságot, nyomban az észlelt szabálysértés pillanatában. Lehet ez utcai szemetelés, a közterület engedély nélküli elfoglalása, tiltott helyen való italozás, lakcím-bejelentési kötelezettség elmulasztása és még sok egyéb... Sajnos, ezzel az új és kiváló fegyelmező, nevelő eszközzel nagyon esetlegesen élnek a városban, pedig hat tanácsi dolgozónak van bírságolási jogköre ... 1979-ben öt, 1980- ban 35, az idén pedig hét esetben alkalmaztak helyszíni bírságot, holott sok esetben ezt lehetne és kellene alkalmazni. Az oldalt összeállította: PÄLL GÉZA
