Kelet-Magyarország, 1981. november (41. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-22 / 274. szám
VASÁRNAPI MELLÉKLET 1981. november 22. o A KULTÚRA PALOTÁJA A Megyei-Városi Művelődési Sétára invitáljuk az olvasót, kérjük, tartsanak velünk a megye legújabb kulturális intézményében. Az arányok érzékeltetésére képzeljék el, hogy egymás mellé tesznek száztíz darab átlagos alapterületű kétszobás lakóházat. Ennyi ugyanis az új Megyei és Városi Művelődési Központ hasznos összterülete: öt és fél ezer négyzetméter. Kívülről nehéz elképzelni, vajon hogyan emelkednek egymás fölött a különböző szintek, s talán még az sem látszik, hogy megfelel a ház magassága egy négyemeletes épületnek. A széles lépcsőkön belépve a tágas fogadószintre érkezünk, ahol nem fényűző, négy irányba visz az út. Jobbra az irodákhoz és mögöttük a dokumentumtárba, ahol újságokat, folyóiratokat, könyveket olvashatunk, zenét hallgathatunk. Itt kapnak próbatermet a nagyobb létszámú művészeti együttesek. A másik irányban meghitt hangulatú termekben kereshetünk egy-egy csendes beszélgetősarkot. Itt alakították ki a klubkávéházat. Szenes Zsuzsa textiltervező iparművész természetes szálú anyagból kötözött álmennyezete, a köríves ülőke, a berendezéshez alkalmazkodó világító- testek nemes egyszerűségükben látványosak. Az egész épület belsőépítészeti megoldása Fekete György munkája. Különleges mennyezete a falusi házak léckerítésére emlékeztet. Oktatóterem, a zárt láncú tévé stúdiója mellett itt van a bábosok birodalma, műhellyel, raktárral, próbateremmel. A tükrösfalú táncpróbaterem balett, néptánc, társastánc oktatásához és gyakorláshoz egyaránt alkalmas. A sarokban még egy csigalépcső, melyen az ötödik, a tetőszintre jutunk. Itt dolgoznak majd a képzőművészeti stúdió tagjai, szövők, hímzők, faragók, fazekasok. Az új művelődési központ műszaki felszerelése, berendezése — a testvérintézményekkel összevetve — korszerűségben állja a versenyt. Korábban a művelődési ház audiovizuális technikája ben, a kamarateremben — illetve azok- közelében a- technikai eszközök valóságos „fegyvertárai” találhatók. A koncertterem beépített hangvezérlő központja a ház egyik büszkesége. Ott van az a hatalmas asztal is, amelyről a terem fényerő-szabályozós áramköreit, a színpad világítását vezérlik. A 175 négyzet- méteres színpadot, melyet kétoldalról övez nézőtér, négy reflektorhídról lehet az alkalomnak, az előadásnak megfelelően minden irányból megvilágítani. A nyolcszáz wattnyi beépített teljesítménynél is fontosabb a koncertlátogatók számára az a tény, hogy a hang- versenyterem akusztikájának kialakításánál, a műsorok A díszkút teteje a felső szinten de kellemes, eíegáns kép tárul a szemünk elé, s a lengőajtón túl első pillantásunk a különleges világítókútra esik, melynek körívében Váró Márton szobrászművész térkompozíciója csillog-villog a fényben. A kút, az épület aljától a legfelső szintig összeköti az egyes szinteket, a kávája kellemes pihenőhelyet kínál. Csigalépcsőn jutunk le a földszintre, ahol 400 négyzet- méteren kiállítótermet alakítottak ki. Visszatérve a portához,-elindulunk a harmadik szintre, amelynek előteréből A legtöbben a negyedik szinten fordulnak májd meg a nagyterem miatt. Falán Szabó Mariann iparművész alkotása. A nagyterem különleges megoldású: a színpad két oldalra is nyitható, s nem csalc előtte, de mögötte is készült- nézőtér, a hátsó emelvényen. Az üvegfalon túl a hang és fénystúdióból vezérlik a technikai berendezéseket. Lenyűgöző látványt nyújt a kamaraterem. Itt újra visz- szatér a zöldre pácolt faburkolat, amelyet több helyen is alkalmaznak az épületben. Koncertterem azaz a megye művelődési házainak összefogása, munkájuk módszertani irányítása, koordinálása. A házban dolgozó népművelőknek természetesen mindkét feladat jelentős és szakmailag is izgalmas. A megjavult technikai feltételek, a megváltozott körülmények között bizonyára többet és hasznosabban törődnek majd a községi, városi, járási művelődési házak közreműködésével Szabolcs-Szat- már kulturális életének formálásával. A megyeszékhely közönsége ugyanakkor azt várja az MVMK dolgozóitól, hogy a nyíregyháziaknak készítsenek vonzó programokat, kínáljanak hasznos elfoglaltságot, töltsék meg élettel az új falakat. Ehhez tudniuk kell, mi az, amire a közönség megy, s ezzel egyidőben bőségesen kínálni kell a korszerű művelődési formákat. De hogy az új művelődési ház hogyan fog majd működni, az tőlünk is függ, akiknek készült... Baraksó Erzsébet, Reszler Gábo” Társalgósarok a klubkávéházban egyet jelentett a felnőttnevelési stúdiót kiszolgáló magnók, lemezjátszók, írásvetítők, diavetítők stb. összességével. Az új épületben a közművelődés minden részletébe beépülnek a műszaki eszközök, eredményesebbé teszik a népművelők munkáját. A második szint helyiségeiben — a hangversenyteremhangosításánál a szakemberek az élethű hangátvitelre törekedtek. A hangversenyek magnószalagon megörökít- hetők, így egy-egy emlékezetes koncert később újra felidézhető. A kamaraterem világítás- és hangrendszere hordozható, a rendezvények jellege szerint kezelhető. Az oktatótermet, a természettudományi szakköri helyiségeket a művelődési központ műszaki csoportja szerelte fel audiovizuális technikával. Fonoté- ka várja a könyvtárszobában az érdeklődőket. A BEAG berendezésén a magnószalag- és hanglemeztárból kiválasztott zeneszám, nyelvlecke stb. hangzik fel. A zárt televíziós rendszer is a megnyitó napján „debütált”. A négy kamera, a szalagos képmagnó, a képkeverő bizonyára sokáig az újdonság erejével hat. Elsősorban a művelődési ház ismeretterjesztő filmtárából vetítenek majd filmeket, de lesznek szerkesztett, önálló műsorok is. S aki esetleg késve érkezik egy-egy produkcióra, az a szünetre várakozva a folyosón tv-n kísérheti figyelemmel a már megkezdett előadást. A tegnap átadott új művelődési intézmény kettős feladatot tölt be: lakóterületit, tehát egyik szerepköre a megyeszékhely kulturális ellátása, a másik pedig úgynevezett hálózati módszertani munka, Központban Fény- és hangszabályozó berendezések stúdiója A klubkávéház „lelke”. (Elek Emil felvételei) XM
