Kelet-Magyarország, 1981. november (41. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-21 / 273. szám
2 Kelet-Magyarország 1981. november 21. O0OO0Q Tízéves a kömörői pávakör 1971 novemberében alakult meg Kömörőben a pávakör. A penyigei Zöld Mező Termelő* szövetkezet patronálja az együttest, amely rendszeres közreműködője a városi-járási ünnepségeknek. Ott vannak mindig a megye legjobb pávaköreinek versenyein, bemutatkozásain is. Járt a csoport a megyehatárokon túl Felvételünkön a pávakör sza- mosújlaki szereplésén készült. (MK. felv.) az ország több településén, s vendégszerepeitek a Szovjetunióban. A tizedik évfordulón a családtagok jelenlétében emlékeztek meg az eddigi eredményekről. Kiváló együttes 1/ f ■ rr rr f - ■ ■fi"'’ a díszítőművészeti studio Üjabb szép elismerésben részesült & megyei és városi művelődési központ díszítő- művészeti stúdiója. A hét elején meghitt - házi ünnepségen az új művelődési házban adták át a stúdió tagjainak a Kiváló Együttes címet. A jövőre megalakulásának tizedik évfordulóját ünneplő stúdió négy hímzőszakkörének, fafaragó és fazekas csoportjainak népművészetet ápoló tevékenységét ismerte el ezzel a Művelődési Minisztérium és a Népművelési Intézet. A közel egy évtized alatt ,a díszítőnjpvészeti stú- • diósok öt~országos- első úíjat nyertek. Patronálói az idén ötödik alkalommal Nyíregyházán megrendezett országos népművészeti kiállításnak. Körülbelül háromszázötven jelentősebb egyéni és közös kiállításon szerepeltek a tagok. Moszkvába, Prágába, Szófiába is eljutottak népi motívumokból táplálkozó alkotásaikkal. A közösségi munka színvonalát, megyei kisugárzó hatását és a vezetők felkészültségét is értékelték, amikor az elsősorban képző- művészeti és zenei együtteseknek szánt címet most a díszítőművészettel foglalkozók-, . nak ítélték oda. • • '* •• Váci Mihály vers- és prózamondó verseny A hagyományos városi, járási vers- és prózamondó versenyt ebben az évben hetedik alkalommal Tiszaszalkán rendezik meg a vásárosnamé- nyiak. A jelentkezők most is három kategóriában versenyezhetnek. Külön-külön a kisdobosok) az úttörők és a KISZ-fiatalok. Az utóbbiak három verssel, vagy két prózai művel vehetnek részt a versenyeken. A háziversenyek lebonyolítása után három körzeti elődöntőt szerveznek. Az első a vásárosna- ményi művelődési központban november 30-án lesz, melyen Vásárosna- mény, Jánd, Olcsva, Aranyosapáti, Varsánygyüre, Kisvarsány, Nyírmada, Pusztadobos, Ilk és Gemzse szavalói indulnak. December 1-én a tiszaadonyi klubkönyvtárban Lónya, Má- tyus, Tiszakerecseny, Ti- szas zalka, Tiszaadony, Barabás, Vámosatya, Ge- lénes községek továbbjutói versenyeznek. A csa- rodai általános iskolában december 2-án tartják a harmadik körzeti elődöntőt, melyen Csaroda, Tákos, Hetefejércse, Be- regsurány, Beregdaróc, Márokpapi, Tarpa, Gu- lács és Tivadar versenyzői mérhetik össze tudásukat. Múzeumi programokról Hét állandó kiállítás várja az érdeklődőket a megyeszékhely múzeumában. A Jósa András Múzeumban megtekinthető még Szabó Iván szobrászművész időszaki tárlata is. A Szabolcs-Szatmár megyei Múzeumok Igazgatósága valamennyi múzeuma — a Sóstói Múzeumfalu kivételével — a hét végén is látogatható. A nyíregyházi, a kisvárdai, a nyírbátori, a vajai 10 és 18 óra között, a mátészalkai és a tiszavasvári 10 és 16 óra között, a vásárosnaményi 10 és 14 óra között fogad látogatókat. A múzeumfalu április 1- ig téli szünetet tart. Képünkön: A népi textíliákat bemutató kiállítás egyik részlete a Beregi Múzeumban. (E. E. felv.) Önképzés felnőtteknek Változatosnak ígérkeznek a művelődési központ felnőtt nevelési stúdiójának programjai. A Kollégiumi esték sorozatban szabadidős foglalkozásokat tartanak szombatonként a 107. számú ipari szakmunkásképző intézet kollégiumában. Rendhagyó irodalom-, történelem-, néprajz-, világnézet-, osztályfőnöki órákat is szerveznek a dolgozók általános és középiskoláinak. A foglalkozások helyszínei a témától függően a művelődési központ vagy az egyes iskolák. A Szülők fórumára havonta egyszer kerül sor. Az általános iskolás korú gyerekek szülei az 5. és a 19. számú általános iskolában kaphatnak tanácsokat nevelési problémáikra. Néhány sorban... — Megyebeli sikerek is születtek annak a kirakatversenynek az értékelésekor, amit a Corvina Kiadó hirdetett meg. A szövetkezeti könyvesboltok közül a vásárosnaményi és a tiszalöki nyert. A boltok kollektívái értékes könyvjutalmakat kaptak. — Rocktörténeti előadássorozatot indítottak a vásárosnaményi művelődési ház ifjúsági klubjában. A könnyűzene kiemelkedő zenészeiről, az egyes irányzatokról lesz szó a november 25-én 19 órakor kezdődő második előadáson. — A hónap végéig tekinthető meg Elena Kosutova csehszlovákiai fotóművész kiállítása az MVMK Lenin téri hírlapolvasójában. — Értékes levéltári oklevelekből rendezett kamarakiállítás látható a Szabolcs- Szatmár megyei Levéltárban. A tárlat naponta 10-től 16 óráig tekinthető meg. Á rovarvilág képekben Nagy érdeklődés kíséri a megyei és városi művelődési- központ Lenin téri kiállítótermében ezen a héten nyílt A rovarvilág képekben című kiállítást, ötvenöt érdekes bogarat, lepkét, mé- het, poloskát és egyéb ritkaságot lehet megtekinteni. Ezeken kívül nyolcvan színes diaképet is levetítenek a látogatóknak, melyek segítségével újabb állatokkal ismerkedhetnek meg. A kiállítás, melyen felvételünk is készült, december 2-ig várja az érdeklődőket. Házavatóra Zöldségtermesztés melegházban Zöld fólia, takarónak Három és fél millió négyzetméter fóliát forgalmaz az idén az Agroker Vállalat. Ez a mennyiség 440 tonna súlyú, s nyolcvan tonnával több az 1980-ban eladottnál. Jövőre már ötszáz tonnát — négymillió négyzetméter — rendeltek a leninvárosi Tiszai Vegyi Kombináttól. Ezek a számok jól mutatják, hogy évről évre növekszik a fólia iránti kereslet Sza- bolcs-Szatmár megyében, ami egyben a zöldségtermesztési kedv növekedését is jelenti. Ma már elképzelhetetlen korai, primőr termés fóliasátor nélkül, hiszen ez az egyik legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás. Éppen ezért kedvelik a nagyüzemekben és a háztáji gazdaságokban is. Három méretben — 4,2, 8,5 és 12 méter szélességben — és két színben — fehérben, valamint a 8,5 méter szélest feketében is — forgalmazzák. Jövőre a vállalat árusítani fogja a kimondottan talajtakaró, másfél méter széles, zöld színű fóliát. A kísérletek bebizonyították, hogy ez a fólia megakadályozza a gyomosodást, ugyanakkor a kiültetett növény jobban hasznosítja a talaj víztartalmát, s ezáltal az átlagostól nagyobb termést biztosít. A fólia tartásához szükséges alumínium vázakból húsz garnitúrát adtak el az idén, míg jövőre huszonöt garnitúra várja a vásárlókat. Az aluváztól keresettebb a műanyag váz. A választék megfelelő, hiszen mind átmérőben, mind hosszúságban különböző méretek állnak a vevők rendelkezésére. A fóliasátorhoz való műanyag csőből az idei forgalom elérte a. húszezer métert, 1982-re pedig huszonnyolcezer métert rendeltek, aminek a felét még ebben az évben leszállítja a kazincbarci-, kai vegyi gyár. (sípos) Útépítési program Szállítás rövidebb úton Fontos bekötő és üzemi műutak építése kezdődik a megyében a következő évben. Az útépítésekben 24 szövetkezeti és állami gazdaság, és több helyi település érdekelt — tájékoztattak a megyei tanácson. Az épülő utak enerigameg- takarítást jelentő beruházások. Elkészülésük után, a rajtuk történő közlekedés üzemanyag- és időmegtakarítást eredményez. Egy részük településeket, gazdálkodó üzemegységeket kötnek össze, míg mások a megyei, úgynevezett almautakhoz csatlakoznak. összekötő műút épül Ti- szadob és Tiszavasvári, valamint Szatmárcseke és Nagyar között. Jellemző az utóbbira, hogy 2 ezer 600 méteres út megépítése után a Fehérgyarmat irányába történő szállítások 30 kilométerrel rövidülnek. A huszonnégy szilárdburkolatú út beruházásának műszaki és pénzügyi tervelőkészítését az AGROBER megyei kirendeltsége végzi. Kivitelező: közúti építő vállalat. Együttesen 400 kilométert kitevő műút készül a következő években a megyében. A bekerülési költség — mivel több helyen az érdekelt nagyüzemi gazdaságok is segítik az építést —, mintegy 200 millió forint körül alakul. Elsőnek, a Szatmárcsekét Nagyarral összekötő út van tervezőasztalon. A kivitelezések 1982 januártól kezdődnek. Lehetséges, hogy egyes útszakaszok megépítése a következő tervidőszakra húzódik át. (ab) A z elsőbálos lány, a találkára készülő tizenéves, az új munkahelyen munkába álló izgalommal vegyes várakozásához hasonlatosat érezhetnek majd azok, akik először lépnek be az új művelődési központba. Az épületet kívülről már sokszor szemügyre vették. Figyelhették, hogyan emelkedik ki lassan á földből, miként változik alakja az állványerdő alatt. S most végre belülről is megcsodálhatják korunk építészetének legjelesebb megyei alkotását. Mert akkor is az, ha az alapkőletételtől élteit idő hozott magával más építészeti megoldásokat is. Az építmény maradandó korszerűsége a tervező Bán Ferencet, a szerkezettervező Scholtz Bélát, a belsőépítész Fekete Györgyöt és a kivitelezőket, a SZÁÉV dolgozóit dicséri. Hány helyiségből áll a ház, mi mindenre lehet majd használni, most hadd ne részletezzük. Hiszen az ünnepélyes megnyitás után úgyis mindenki bejárhatja az egészet á pincétől a padlásig. Nézelődhet a házigazda szemével. Kiválaszthatja a kedvére való sarkot, ahol a mindennapi rohanás után megpihenhet, a barátokkal, ismerősökkel szót válthat. Már most elhatározhatja, melyik lemezt hallgatja meg legelőször a zenetárban, s a hangversenyteremben tekintetét körbe hordozva elérhető közelségben érezheti a pillanatot, amikor az ő kezéből is felcsattan a taps. Aki márványcsillogást, fényűző ragyogást vár az épülettől, az csalódni fog. Nemesen egyszerű ott minden. A mennyezetek, az oldalfalak belső burkolatai mindennapi anyagból készültek, melyek emberközelivé varázsolják a legnagyobb tereket is. Nem ünneprontásnak szánjuk, amikor megfogalmazzuk: az új művelődési központban dolgozó népművelők ötletességén, újítani akarásán sok múlik. Csak vonzó programokkal, a házra szabott egyedi közművelődési formákkal lehet a közönséget megnyerni, érdeklődővé tenni. Áldozatos, nehéz munkával évek múltán az épület a ridegen előkelő „központiból a művelődni vágyók „otthonává” válhat. S ennél nagyszerűbb célt most, a házavatáskor kívánni sem lehet. Reszler Gábor Az erős fiúk kéményseprőt láttak... ■ Rács mögött a dombrádi rablóbanda Június 24-én este fél kilenc előtt a kisvárdai rendőrkapitányságot hívta Dombrád- ról Csige János kéményseprő. Bejelentette, hogy négy fiatal leütötte és elvette a napi bevételét. Nem tudja pontosan mennyi, de tízezer forint is hiányozhat. Nyomban bizottság szállt ki a helyszínre, de a tett színhelyén csupán néhány vércsep- pet találtak, az is a kéményseprőé lehetett. Maga Csige János mindössze annyit tudott, hogy támadói cigányok voltak, nem ismerte őket. Az egyik tanú azonban többet is tudott: elmondta, hogy az egyik tettest K. Zolinak hívják, s ezen a nyomon a rendőrök elindulhattak.. Gyorsan — még azon az éjszakán — be is gyűjtötték az erős fiúkat. Közben ki önként adta elő a rablással szerzett pénzt, kinél a motozás során találták meg, egyikük pedig más kabátot vett föl, nem azt, amelyiket a támadás során viselt, annak az édesanyja vitt föl a rendőröknek hajnali fél négykor 610 forintot, hogy az nem a fia pénze. (Aztán megtudta, hogyan került a gyerekhez mégis.) Azon az estén L. István és L. János a községben csavarogtak. Találkoztak Cs.. Miklóssal és K. Zoltánnal, akik a dögkúthoz indultak, hogy elhullott állatot vigyenek haza belőle. (Mind a négyen fiatalkorúak, 15 és 18 év közöttiek, L. István foglalkozás nélküli.) A négy fiatal a presszó közelében állt meg beszélgetni. L. István meglátta a kerékpárján haladó Csige Jánost. Azt mondta a többieknek, hogy biztosan sok pénz van nála, vegyék el. Ebben megegyeztek. Csige János a Táncsics utcában lévő Vargáékhoz indult, bár lejárt a munkaideje Kényszerűségből azonban gyakran este is dolgozott, hiszen a lakókat ilyenkor találta odahaza, így akkor tette rendbe a kéményeket, s szedte a kéményseprési díjat. L.-ék kerék) ron követték a kéményseprőt. Útközben megbeszélték, t így L. István támadja meg, s t többiek segíteni fognak. Csige János a Táncsics utca 73. számú háznál leszállt a kerékpárjáról, s ebben a pillanatban L. István úgy fej- boverte, hogy a kéményseprő a földre zuhant. L. István ráugrott, Csige János pedig védelmeit. egyik kezével elmarkolt? a támadója pulóverét, a másikkal meg szorította a kabátja zsebében lévő pénztárcát. L. István megharapta a Csige János kezét és hívta a társait segítségül. A tárcát végül L. Istvánnak sikerült kirántania a zsebből, de úgy, hogy a pénz szétszóródott. A kéményseprő azonban nem engedte el a pulóvert, csak akkor, amikor Cs. Miklós és K. Zoltán is megtámadta. Közben L. János összeszedett a pénzből 1100 forintot. Egy asszony kiabált L.-ék- re, s erre a négy támadó elmenekült. A földön 1730 forint maradt szétszórva. A csoportosan elkövetett rablás miatt a bíróság L. Istvánt két év fiatalkorúak börtönére, Cs. Miklóst és K. Zoltánt egyaránt tizenkilenc hónap fiatalkorúak fogházára büntette, s mindhármukat két évre tiltotta el a közügyektől, A 15 éves L. Jánost a bíróság javítóintézeti nevelésre ítélte. L. István és L. János esetében az ítélet már a fiatalkorúak bírósága előtt jogerős lett, a másik két vádlott esetében a Nyíregyházi Megyei Bíróság tett pontot az ügyre. így végül valamennyi büntetés jogerős. <k)
