Kelet-Magyarország, 1981. november (41. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-18 / 270. szám

1981. november 18. Kelet-Magyarország 7 $ !■ ....... iilll Postabontás Munkaidő Levélírónk adminisztrá­tor az egyik megyei válla­latnál. Egyéb személyes jellegű panasza mellett rö­viden, de számunkra na­gyon érdekes dolgokat írt munkájáról, feladatköré­ről. Elmondta, hogy egy hónapban körülbelül 18— 19 nap alatt végzi el mun­káját, a többi napokon úgy kell keresni magának elfoglaltságot. Mivelhogy nem szeret tétlenül ülni, át szokott menni a másik csoporthoz, amelyiknek határidős munkája van és besegít nekik. Csak úgy, saját jószántából, segíteni- akarásból. Megemlíti levélírónk azt is, hogy a közvetlen mun­katársainak a munkaköre is olyan, hogy nem tölti ki egész havi munkaide­jüket. így aztán mindenki a legkülönfélébb módon tölti „szabad idejét” a munkaidőben. Egyszóval arról van szó, hogy nincs a munkaidejük kihasználva ezeknek az embereknek, a fennmara­dó szabad idő kihasználá­sa csak rajtuk múlik. Egyéni leleményességü­kön. Nem titok, hogy emiatt vannak a hosszas telefonbeszélgetések is ma­gánügyben. És kit érdekel, hogy a szerencsétlen ügy­fél éppen fél órája hívja a hivatalt és annak a szá­ma foglalt, mert valaki éppen egy jó receptet dik­tál, vagy meséli barátnő­jének, miként töltötte a vasárnapot. A levél olvasása közben eszembe jutott az a mun­kásasszony, aki említette, hogy a szalagon nagyon fe­gyelmezett munka fo­lyik. Egyik munkáskéz te­vékenységétől függ a má­sik teljesítménye, itt min­denkinek szinte egyfor­mán, jól kell dolgoznia. Arról is szólt, hogy a mun­kaversenyben úgy tudnak1' jó eredményeket elérni, ha a 480 percet (egy műszak) még jobban kihasználják. Ezért nemegyszer megtör­ténik, hogy bizony figyel­meztetik azokat, akik gyakran elhagyják a gé­püket, rágyújtanak, hosz- szabb és gyakori cigaretta­szüneteket tartanak. Itt tehát nem lehet félener­giával dolgozni, úgy mint abban a hivatalban, ahol például levélírónk dolgo­zik. De vajon ott miért van így? Nyilván azért, mert sokan vannak egy feladat ellátására. A munkaidő egy része „szabad idő” s ez sehogy sincs rendjén. Nem jó a társadalom­nak, sőt nagyon káros az ilyen laza munkaszerve­zés. Következménye, hogy hatalmas fizikai és szelle­mi energia megy veszen­dőbe, marad felhasználat­lanul. A másik: nem jó az egyén szempontjából sem, ha a dolgok mélyére né­zünk. Még akkor sem, ha jólesik lazítani, nap­közben. Bár ezt nem min­denki tudja elviselni, és szerencsére egyre keve­sebben, mert rájönnek: az egyén fontossága tudatát veszíti el ezáltal. Soltész Ágnes JÁRHATATLAN Az új művelődési központ­tal párhuzamos Dózsa György utcai járda jórészt használ­ható, csupán egy igen rövid szakasz — az úttörőházig ve­zető részen — maradt ki, ahol az út hepe-hupás, esős sáros időben szinte járhatat­lan. Nem értjük, miért pont ez a kis szakasz maradt ki, amikor az egyenes folytatása a meglévő járdának, egy for­galmas útszakaszon. Kiss Józsefné nyíregyházi lakos HONFOGLALÁS A múlt heti összejövetelét a Mécses nyugdíjas pedagó­gusok klubja már az új me­gyei, városi művelődési köz­pontban tartotta. Az „áthe­lyezést” a tagok sok aggá­lyoskodással, elvárással fo­gadták. Az első összejövetel azonban mindent megoldott, mindenre választ kapott a tagság. A korábbi helyükön is mindenkor igyekeztek problémáinkat megoldani, hogy összejöveteleink zavar­talanok legyenek. Az új „ott­hon” természetesen minden vonatkozásban többet tud nyújtani. Kedvezőbb az elhe­lyezés, a környezet. A „hon­foglalást összekapcsoltuk a közelgő névnapok megünnep­lésével, amelyen a művelődési központ és a pedagógus-szak­szervezet vezetői is részt vet­tek. Sokrétű támogatásra kaptunk ígéretet, s-.s ;kl.ub is. igyekszik tartalmas munká­jával hozzájárulni majd az új művelődési intézmény sikeres munkájához. Horváth József kulturfelelős ÍZE KITŰNŐ Az író íze kitűnő, kellemes, nem hizlal. A tejipar mel­léktermékét vajon miért nem lehet a megyében kapni? Jár­tam Miskolcon, Hajdúszobosz­lón az idén, mindkét helyen árusítják, ezt a fehérjegaz­dag, jó ízű üdítőnek is beillő italt. Szabó Mihályné nyíregyházi lakos MEGTÉVESZTŐ Szívesen vásárolom a BIP- család tagjait, de mindig gya­núm támad! Ugyanis a mű­anyag flakonok tartalmát nem lehet ellenőrizni. A rög­zítetten, könnyen leCsavarha- tó kupak alatt semmi sem zárja el a folyékony öblítő-, vagy mosogatószert. Néha úgy tűnik, mintha kevesebb volna benne, máskor arra gondolok, talán felhígították, mert felrázás után nem a szokott sűrűségű. Egyszóval jó lenne biztosan tudni, épp annyit és olyan minőséget kap-e a vásárló,' amit megfi­zetett. Szondi Bertalanná nyírbátori lakos KÉRÉS Örömmel tapasztalom az üz­letekben, hogy mind a ruhák­nál, mind pedig a cipőknél adnak a bőségméretre is, vagyis figyelembe veszik, ugyanazon magasság, vagy nagyságon belül más lehet a szükséglet a bőséget illetően. A bőségméret-választékot azonban jó lenne, ha a csiz­mák szárára is kiterjeszte­nék. A lábakat jobban meg­erőltető munkától ugyanis a lábszár is erősebb lesz, s a divatps, ám szűk szárú csiz­mákat nem tudjuk felhúzni. Pedig télen mi is fázunk. Faragó Istvánná kisvárdai lakos ELKÉSNEK Községünkből — Csenger- simáról — körülbelül hét gyermek jár a fehérgyarmati szakmunkásképző intézetbe. Autóbusszal járnak be, még­pedig a Csengerből induló fél hetessel, amely mire közsé­günkbe ér — különösen ked­den, a heti piaci napon — megtelik utasokkal, úgy hogy a gyerekek fel sem férnek, vagy késve érkeznek az első Segítek, hogy felférjetek!!! (Kiss Ernő rajza) órára. Hazautazásuk épp ilyen bonyolult és kritikus. Kérjük, ha lehetséges az említett na­pon a Volán indítson egy ki­segítő járatot. Nagy Ferencná Csengersima, Kossuth utca 71. szám alatti lakos Szerkesztői üzemtek Jackán László bátorlige­ti, Cs. Tóth Péter lónyai, Jarobi Sándor jármi, Kö­vesd! Ferenc méhteleki, Fülöp Jánosné varsány- gyürei, Szabó Jánosné ófe­hértói, özv. Pazar András- né nyíregyházi, Szabó Ti­bor kisvárdai, Papp Árpád zajtai, Vass Bálintné nyír­lövői olvasóinknak levél­ben válaszoltunk. Kiss Józsefné nyíregy­házi, id. Cserpák Ferenc gávavencsellői, Kondor Bertalan mátészalkai, Sándor László nyíregyhá­zi, Rubóczky Imre nyír­egyházi, özv. Szabó Kál­mánná őri, Vaskó Jánosné tiszalöki, Fürtös Endre botpaládi, Nagy Ferencné csengersimai, Kiss József­né csengeri, Szilvássy Gyula mátészalkai, Kosz- kócsák Mihályné nyírbáto­ri, Nagy Gyuláné nyíregy­házi, Balogh Gábor nyír­egyházi, Jedlinszki István nyíregyházi, Keresztúri Mihály újkenézi, Jármi János újkenézi, özv. Pász­tor Istvánná kétérközi, Molnár Józsefné nyíregy­házi, Járdán Károly nyír­egyházi, Bubán Ferenc mándoki, Bukovinszki Já­nos nyíregyházi, Balogh Imréné tiborszállási, Hu- dák János nyírteleki, Lu­ka Jstvánné nyírmadai, özv. Molnár László urai, Lippa Józsefné nyíregyhá­zi lakosok ügyében az il­letékesek segítségét kér­tük. Dányádi Istvánná máté­szalkai olvasónk kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthet­tünk. Guszti Jánosné vasme­gyeri olvasónk által meg­rendelt szenet kiszállítot­ták, amelyre mennyiségi problémák miatt nem ke­rülhetett sor korábban — közölte a vasmegyeri ter­melőszövetkezet elnöke. Eles Károly apagyi le­vélírónk ügyében az ille­tékesek közölték, hogy időközben a felesége a reklamált szolgálati ke­rékpárt megkapta. Molnár János napkori olvasónk porszívóját meg­javították. VIHARLÁMPA Az új KRESZ — nagyon helyesen — a járművek töké­letes kivilágítását, a lámpák kifogástalan állapotában tar­tását is előírja. De mit te­gyünk mi a tanyavilágban él© tsz-gaadát.,- ievasikoc*ijttü közlekedő és dolgozó paraszt- emberek? Legtöbbször már virradat előtt és még sötéte­dés után is az utakon var gyunk. Nincs és sehol sem kapható időnként viharlámpa. Pedig ezt a kocsi elejére té­ve, illetve a hátuljára, mi is biztonságosabban közleked­hetnénk és természetesen sza­bályosan, mert hogy kötelező a világítás. Vareha Mihály vásárosnamélyi lakos HOVA TEGYÜK? Befőttet, konzervet gyak­ran vásárolok, mert komolyan veszem a második műszak megkönnyítésére adott taná­csokat. Vannak azonban olyan üres üvegek, amelyeket nem .váltanak vissza^ képtelen va­gyok megbirkózni a tömegé­vel. Időnként kalapáccsal széttöröm őket, hogy a szeme­tes elvigye. Ugyanezt teszem, az italosüvegekkel is, ame­lyek gyűjtésre nem alkalma­sak. Kíváncsi lennék, hogy a modern lakások ici-pici élés­kamráiban miként küzdenek a hellyel az üres üvegek mi­att. Répási Mihályné mátészalkai lakos MEGJAVÍTOTTÁK A Kelet-Magyarország no­vember 11-i Fórum rovatá­ban „Elhúzódó javítás” cím­mel szóvá tették, hogy a sza- bolcsveresmarti óvoda hűtő- szekrényét június óta nem ja­vítottuk meg. Tájékoztatásul elmondjuk, hogy az intéz­ményben lévő hűtőgépét rriég“- javítottuk, erről november 11-én nyilatkozat is készült, melyben az óvoda képviselője kijelentette, hogy a készüléket kifogástalan állapotban át­vette. Szervizünk, a mulasz­tást elkövető dolgozót fegyel­mi felelősségre vonja. Gelka-szerviz Kisvárda BIZTONSÁGI OKOKBÓL „Pocsékolunk” címmel ok­tóber 27-én megjelent észre­vétellel kapcsolatosan az aláb­biakat közöljük: a 12. számú vegyi és háztartási bolt kira­katüvegeinek cseréje azért vált szükségessé, mert az 1981. augusztus 19-én kelet­kezett tűz során a magas hő­fok miatt abban hajszálrepe­dések keletkeztek, Az üvegre ragasztott papír a takarás- funkció mellett az üveg ide­iglenes összetartását is szol­gálta. Biztonsági és balesetvé­delmi okokból, az üvegek óvatos kitördelését és cseré­jét kellett végrehajtani. A gyors és szakszerű helyreállí­tásnak köszönhető, hogy 1981. november 6. napjától a bolt ismét fogadja vásárlóit. Szabolcs-Szatmár megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi { Vállalat 1 A személyi bérezésről A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSÉRŐL Kántor László mátészalkai olvasónk ez év júniusában munkahelyet változtatott. Az új munkáltatóval augusztus 31-ig tartó munkaviszonyban állapodtak meg. Olvasónk június 19-én táppénzes állományba került, amiről igazo­lást június 28-án adott át a munkáltatónak. Ezért a mun­káltató képviselője kijelentette, hogy a táppénz lejárta után a munkaviszonyát megszünteti, amit olvasónk sérel­mesnek tart. A határozott időre létesített munkaviszonyt a munkál­tató annak letelte előtt csak akkor szüntetheti meg, ha a dolgozó a munkát nem végzi megfelelően, vagy annak el­végzésére alkalmatlan. Tehát a munkaviszonya helyreállí­tása érdekében kérelemmel forduljon a munkaügyi döntő- bizottsághoz. Olvasónk azonban mulasztást követett el, mert távolmaradásának okát — táppénzes papír hiányában is — köteles lett volna a közvetlen felettesének tudomá­sára hozni. A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében ha a dolgozó egymást követően hat napig igazolatlanul tá­vol van, a munkáltató önkényes kilépőnek tekintheti és a munkakönyvét „kilépett” bejegyzéssel kiadhatja. Ha azonban a dolgozó távolmaradásának okát igazolja, kérel­mére a munkaviszonyát helyre kell állítani. Molnár Árpádné érpataki olvasónk férje 1980. április hónapban létesített munkaviszonyt az egyik termelőszö­vetkezetnél, amit órabéremelés hiányában ebben az évben megszüntetett. Ezt követően a munkabéréből a részére biz­tosított munkaruha kihordási idejének hátralévő részével arányos árának megfizetésére kötelezték. Ezen túlmenően közölték vele, hogy a részére biztosított ötszáz öl illetmény- föld nem illeti meg, a felmerült költségeket, munkadíjat részére megfizetik. Olvasónk ezt az eljárást méltánytalan­nak tartja, mert többszöri kérésére csupán 2,— Ft-tal emelték az órabérét, munkaruhát időben nem kapott, tech­nikusi tanfolyamra nem iskolázták be, illetve kérte magát tehergépkocsi-vezetői munkakörbe való beosztásra, amit a munkáltató nem teljesített. Munkaruha-biztosítás hiányá­ban saját ruháját tönkretette. A dolgozó munkakörére előírt bértarifarendszer hatá­rain belül a személyi bér megállapítása munkáltatói jog­kör. A levelében közölt 15,— Ft-os órabér a tarifarendszer határain belül van, ez még akkor sem kifogásolható, ha más munkavállalók; személyi besorolási bére ettől maga­sabb. Munkaruha-juttatás időpontját és a kihordási idejét a munkaügyi szabályzat rendezi. A kihordási idő hátralévő részét meghatározni annak ismeretében lehet. A munka- viszony dplgozó által történő felmondása esetén a hátralévő érték időarányos megváltása nem kifogásolható. Amennyi­ben a munkáltató munkaruhát időben nem biztosított és a dolgozónak ezzel kárt okozott, azt köteles megtéríteni. Az illetményföld olyan természetbeni járandóság, ami a munkaviszony fennállásával együtt jár, azt követően a munkaadó dönti el, hogy a dolgozó tovább használja-e, vagy sem. A munkaszerződésben megállapodott munkakör­ből való áthelyezési igénynek a munkáltató nem köteles eleget tenni. Ifj. Tóth Gusztávné mátyusi olvasónk az egyik ÁFÉSZ- nél 1978. május 10-én határozott időre létesített munka- viszonyt. A határozott időt az egyik munkatársnő gyermek- gondozási szabadságának lejártában jelölték meg. Ez az idő 1981. szeptember 1-én jár le. Olvasónk időközben 1980 jú­niustól gyermekgondozási szabadságon van. A munkáltató 1981. május 10-vel munkakönyvét „munkaviszonya meg­szűnt” bejegyzéssel címére megküldte. Olvasónk arra kér választ, hogy gyermekgondozási szabadsága ideje alatt, il­letve a munkatársnőjének gyermekgondozási szabadsága lejárta előtt a munkáltató megszüntetheti-e a munkavi­szonyát? A határozott időre létesített munkaviszony azzal a nap­pal megszűnik, amelyben a felek megállapodtak. Az ilyen munkaviszonyt felmondani nem kell, ez akkor is megszű­nik, ha a munkavállaló gyermekgondozási szabadságon van. Ha azonban a határozott időt a helyettesített személy gyermekgondozási szabadságának lejártában (1981. szep­tember 1.) határozták meg, akkor a munkakönyvének meg­küldése tévedésen alapul. Ebben az esetben kérelmével forduljon a munkaügyi döntőbizottsághoz és kérje a mun­kaviszonyának helyreállítását. Ha azonban a munkaszer­ződésben abban is megállapodtak, hogy -fez az idő három évnél hosszabb nem lehet, a munkakönyvének megküldése nem kifogásolható. Nagy Mihály SZMT politikai főmunkatárs

Next

/
Oldalképek
Tartalom