Kelet-Magyarország, 1981. november (41. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-18 / 270. szám
2 Kelet-Magyarország 1981. november 18 Hild-park A Magyar Urbanisztikai Társaság Hild János-emlék- érmével 200 ezer forintos díjat is átadtak Mátészalkán. Ebből a város tanácsa a központban a „rácsos házak’’ déli oldalán egy szép új teret építtet, amelyet Hild-park- nak neveznek majd. Elismerés a várostól A városfejlesztés segítéséért a tanács több kollektívának és személynek különböző elismeréseket adományozott. Társadalmi Munkáért oklevelet kapott a tejipari vállalat Radnóti szocialista brigádja, a Magyar Optikai Müvek VN—78 szocialista brigádja, a Budapesti Finomkötöttáru-gyár Váci Mihály szocialista brigádja és a nyomda koUektívája. Társadalmi Munkáért emléklapot kapott Bíró Miklós, Igaz Dezső, Kun István, Radványi Dezső. Társadalmi Munkáért plakettet kapott Erdei Zoltán, Farkas József, Forgács András, Major József, Lévai György, Tóth Sándor, Varga Csaba, Varga Miklós, Veress Károly, Vityi Zoltán. A Társadalmi Munkáért jelvény arany fokozatát kapta Csiszár Gusztáv, Deák László, Do- bos Fertile, Kárpáti József, Király Miklós, Kiss János, Lengyel Ferenc, Siető László, Tinái Gyű- la, Zámbó József. Az elismerés ezüst fokozatát kapta Bancsi Árpád, £suhanics Sándor, Dobai Györgyné, Fodor Gáborné, Kádár Károly, Kiss István, Koleszár Sándor, Kosa Barnabás, Krasznai Béla, Lakatos István, Lengyel Ferenc, Má- tyus Sándor, Mike Bél», Nagy Bertalan, Pankotai Andrásné, Pusztai Sándor, Seres Miklós, — Tömöri Mihály, Tóth Tibor, Váj- da Gyula. ■ I Ünnepi műsor gy műsor sokféle lehet: nagyszerű, gyenge, közepes, jó, gonddal megcsinált, összekapkodott... A közönség is sokféle módon fogadhat műsort: közömbösen, kíváncsian, elnézőn, szigorúan ... Világért sem akar kriti- kát pótolni ez a jegyzet. Bár a műsornak ezúttal nincs szüksége rá, jobb, színesebb volt az a vártnál, a jegyzetet író is lehet iinnepesen elfogult. A Hild János-érem átadása ünnep volt. Jó volt az irodalmi színpad. Szebben szóltak a zeneiskolások hangszerei, meghatottabb és ugyanakkor szellemesebb is volt a műsorvezető, szívesen kacagtunk Réti János tréfáin, és talán még úgy is érezték, hogy nem dolgoztak még így, ennyire együtt. Nekik írom, valamennyi- öknek ezt a jegyzetet, mert ők nem hallhatták azt, amit a közönség soraiban műsor közben, és közvetlenül műsor után egymásnak mondtunk. Egy mondattá fogalmazva valahogy így: egy ilyen találkozás kellett felfedezni azt, hogy mindez a mienk, hogy ilyen értékeink is gyűltek, lettek, amíg nőtt, fejlődött, arcát kereste és formázta a város. Volt a műsornak egy feledhetetlen pillanata: a zárókép. Valamennyi szereplő egyszerre sorakozott fel a színpadon és a közönség velük énekelte a Szózatot. Ezt a képet, az otthon jóérzését vittük magunkkal. Bartha Gábor Környezetvédelem Az ipar és a csend A környezetvédelem napjaink egyik különösen fontos tennivalója. Mátészalka adottságai alapján — magas talajvízszint — nincs kedvező helyzetben, de a város átépítése, az ipartelep kialakítása során több helyen igen jó eredményeket értek el. Az utóbbi tíz évben ugyanis, amelyek a legtöbb változást hozták Szatmár „fővárosában”, már erősek voltak a környezetvédelmi rendelkezések, amelyeket már a tervezés során érvényesítettek is. Az ipartelepítés szerencsés megoldása az ilyenkor szinte óhatatlanul bekövetkező légszennyeződést minimálisra korlátozta. A folytatás (a BFK építése) idején is nagy harc folyt egy újabb fűtőmű építése miatt, amely végül is — éppen környezetvédelmi okok miatt — nem kerülhetett az ipartelepre — más megoldást kerestek. Sajnos a városközponti létesítményeknél már nem tudtak ugyanilyen következetesek lenni, az új beruházások idején is több kisebb fűtőmű épült, mivel vagy a hálózat vagy a nagy fűtőmű kapacitása nem tudta kielégíteni az igényeket. A füstöket, gázokat jelenleg is mérik, de különösebb korlátozó intézkedésekre nincs szükség. Sokat segítenek a város levegőjének tisztításában a parkok, amelyek száma évről t.. .- ,-o. evee szaporodik. Az új védőerdősáv, amely az ipartelep mellett hamarosan pihenőpark célját is szolgálja, szintén jó szolgálatot tesz. A Keleti lakótelep mellett újabb erdősáv létesítését is tervezik — ez szintén sokat segít majd Mátészalka tüdejének tisztításában. Nagy érték a csend is. Egyes gyáregységeknél már csendvédelmi előírásokat léptettek életbe, hogy időben ki tudják küszöbölni a nem kívánatos zajhatásokat. A szennyvíz-tisztítómű kapacitását most bővítik kétszeresére, s ez — 8500 köbméteres napi teljesítményével — hosszabb távon is megfelel. Építésének külön eredménye, hogy a korábbi oxidációs tó — átalakítás után — csónakázótóként szolgálja majd a környezetvédelmet és a lakosság pihenési, üdülési, szórakoztatási igényeit. Vajon pontos-e az órám? Űj színfolt a mátészalkai főutcán a modern vonalú, lábon álló köztéri óra — amely mellett már áll fiatalabb testvérének oszlopa is; csaknem kétméteres hőmérőn láthatják majd az erre járók a mindenkori hőfokot... (Szilvássy Lajos felvétele) Egyszerűbben, gyorsabban a városházán Azonnal intézik Egyszerűbb, gyorsabb, udvariasabb ügyintézés, jobb munkafeltételek — ügyfélnek és tanácsi előadónak közös vágya ez. Régen tervezték a korszerűsítéseket Mátészalkán is, de amíg a nyolc szak- igazgatási szerv egymástól is messze, a város négy különböző pontján volt, aligha lehetett reális az elképzelés. Idő érdemi munkára Az új tanácsháza az épületadta feltételeket megteremtette, s magához a szervezéshez jó alapot nyújtottak a Tö- rökszentmiklóson, Karcagon, Hajdúnánáson korábban bevezetett újítások, amelyekkel a helyszínen ismerkedtek a szálkái tanácsi vezetők. Az állampolgárok érdekében azt akarták elérni a hatósági munka korszerűsítésével foglalkozók, hogy szinte mindent egy helyen intézzenek, megszűnjön az egyes szakigazgatási szervek közötti ügyfélküldözgetés, s a tanácsra érkezőknek ne kelljen az emeleteket sem járniuk, miközben az ügyeket intézik • Az apparátus számára is kedvező változás, hogy nem kell az egyes osztályok valamennyi dolgozójának ügyfelekkel foglalkozni, így nyu- godtabb körülmények között több idő jut az érdemi munkára. Javul az osztályok dolgozói között az együttműködés, megszűnik a felesleges belső levelezés — nem is beszélve bizonyos adminisztratív, belső egyszerűsítésekről. Az ügyintézés korszerűsítése Mátészalkán három fő területre irányult: ügyfélszolgálati és tájékoztató iroda létrehozása, központi iktatás bevezetése és leíró iroda létesítése. Ez utóbbiak a tanácsi munka hátterét jelentik, de érdemes a kulisszák mögé is bepillantani: a központi iktatás meggyorsította az akták útját, s fél év alatt — a belső szervezések eredményeképpen — 25(!) százalékkal csökkent az iktatott ügyiratok száma. A leíróiroda főként az ügyintézőket tehermentesíti, mert nem kell gépelniük, az iroda feljegyzések és magnószalag alapján egyaránt elkészíti a szükséges iratokat. Kevesebbet várakoznak A 13 fős ügyfélszolgálati iroda és a kétfős tájékoztató iroda különösen sok előnynyel járt a lakosság számára. Kétszer egyhetes felmérést végeztek már azóta, s ezekből kitűnt, hogy egy-egy héten kb. 2000 állampolgár kereste fel a két új irodát, fele részben a tájékoztatót. Figyelemre méltó, hogy itt mintegy 700 esetben (tehát az érkezők csaknem háromnegyedének) azonnal elintézték az ügyfélkérelmét. Az ügyfélszolgálatnál az összes ügyek kétharmadát intézték a helyszínen és azonnal. Ezek rendkívül jelentős változások, hiszen éppen azokon a területeken váltották be a reményeket, amelyek korábban a legtöbb bírálatot kapták, tehát gyorsabbá vált az ügyintézés, csökkent az ügyfelek várakozási ideje és lényegesen javult a tanácshoz fordulók tájékoztatása. Még eredményesebb lehetne mindez, ha a lakosság szélesebb körben ismerné,'hogy mi mindent lehet intézni a tanács földszinti nagytermében, az ügyfélszolgálati és -tájékoztató irodában. Ezek felölelik a leggyakoribb lakossági ügyeket. Az ügyfél- szolgálat a következő feladatkörökben jár el: az igazgatási osztály hatáskörébe tar- tozó valamennyi ügyben, a lakosság adóztatásával összefüggő és szociálpolitikai ügyekben, a lakosság építési, bontási, használatba vételi engedélyezési, telekgazdálkodási, közterület-foglalási és közműfejlesztési ügyeiben, elvégzi a munkakönyvek kiállítását és a munkaerő-közvetítési tennivalókat. Hétfőtől péntekig A tájékoztató iroda munkatársai foglalkoznak a hatósági bizonyítványok kiadásával, hagyatéki leltárügyekkel, munkahelyi megkeresésekkel, állatkísérő lapok kiadásával, kényszervágások ügyeivel, talált tárgyak kezelésével, lakcím ki- és bejelentkezések ügyeivel, illetékbélyeg-árusítással, kérdőívek, csekkek, nyomtatványok kiszolgálásával, általános tájékoztatással, beadványok átvételével, hirdetmények kezelésével. Az ügyfélfogadási idő is bővült. A tájékoztató iroda hétfőtől péntek délutánig az állampolgárok rendelkezésére áll. Az ügyfélszolgálat hétfőn 8—12, szerdán 8—16,30 és pénteken 8—15,30 óráig tart nyitva. Az első kedvező tapasztalatok alapján már most foglalkoznak a munkalehetőségek további javításával, az ügy- félfogadás módjainak fejlesztésével. Az oldalt összeállította: MARIK SÁNDOR Oj helyre költözött a városközpontban a 10 éves mátészalkai lakás- és garázsépítő, -fenntartó szövetkezet. Jelenleg több, mint 900 lakás és 200 garázs fenntartásával foglalkoznak, s nyolcvan új lakást építenek. A szövetkezet eddig hagyományos és alagútzsalus technológiával építkezett, most újabb technológia alkalmazásba vételéről tárgyalnak. Felvételünkön: az ügyfélszolgálat. (Elek Emil felv.) Ismerni a jogot, kötelességet A kis bún sem bocsánatos * tosan csökkent. Hasonló öszv Voltak időszakok, amikor a bűnügyi krónikában hetenként többször is szerepelt Mátészalka: vagy itt követtek el bűncselekményt, vagy itt lakott a tettes. 1915-80. között azonban megritkultak ezek a jelentések, s számottevő javulás következett be. Tavaly egyharma- dával volt kevesebb az ismertté vált összes bűncselekmények száma mint 1975-ben. öt éve a 95 magyar város közül mindösz- sze öt bűnügyi fertőzött- sége volt rosszabb, míg tavaly az ötvenharmadik he- lyet foglalta el Mátészalka. Szívesen elidőznénk még dr. Kondora Tibor városi-járási vezető ügyésszel a kedvező adatok társaságában, mégis az okokról kérdezzük elsősorban. — Ha hosszabb távot nézünk, mindenképpen jó eredményekről adhatunk számo't — mondta —, de az egyes esztendőkben mégis hullámzóak voltak a számadatok. Az idén például újra növekedést észleltünk. Több éves tapasztalatunk, hogy csak jelentős társadalmi összefogással lehet gátat vetni a bűncselekmények szaporodásának, s ebben a különböző szervezeteknek egymástól is eltérő feladatai vannak. Az ügyész elmondta azt is, hogy természetesen naprakészen tudják és figyelemmel kísérik valamennyi bűncselekményfajta alakulását, a tendenciákat. Ha arra szükség van, nemcsak a bűnüldöző szervek, hanem a párt-, állami és társadalmi szervek figyelmét is felhívják a kedvezőtlen jelenségekre, s a megelőzéshez kérik a segítséget is. Két éve például a társadalmi tulajdont károsító bűn- cselekmények növekedésére figyeltünk fel — vázolta az együttműködés lehetőségeit a vezető ügyész. — Az illetékes városi, járást vezetők előtt ismertettük a helyzetet, amelynek elemzése beilleszkedett a párt-vb münkatervé- be is. A végrehajtó bizottság nem sokkal később megtárgyalta és állást foglalt a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények megelőzésének társadalmasításáról, s ebben konkrétan meghatározta több szervezet feladatát. Az állásfoglalás végrehajtásának következetes ellenőrzése elősegítette, hogy a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények száma 1979-ben és 80-ban is fokozaszehangolt munkára készültünk fel 1981-ben is, amikor aktívaértekezleten és városi tanácsülésen is foglalkoztunk a törvényesség helyzetével. Jellemző eseteket is elmondott a vezető ügyész. Megvizsgálták például a társadalmi tulajdont károsító — bűnszövetkezetben, társtette- si minőségben elkövetett bűncselekményeket. Csaknem minden esetben meg lehet állapítani' a belső ellenőrzés hiányát, a bizonylati fegyelem lazulását, a munkafegyelem sorozatos megsértését, az ügyviteli rendelkezések és a belső munkarend semmibevevését. Külön hangsúlyozta azt a belső légkört, amelyben sokan szemet hunytak a fegyelemsértések és lazaságok fölött, s nem alakult ki a bűncselekmények elítélésének légköre. Egyesek nemcsak, hogy nem tettek eleget állampolgári kötelességüknek és nem gátolták meg a társadalmi tulajdon herdálását, hanem maguk is csatlakoztak a tettesekhez és újabb bűncselekményéket követtek el — például a tejporgyárban, a malomipari vállalatnál, a Szatmár Szállodában és étteremben. — Különösen az ellenőrzések hiányosságait emelném ki — mondta dr. Kondora Tibor. — Gyakran formálisak az ellenőrzések, nem lényeg- retörőek, s ez melegágya a visszaéléseknek, csábít a felelőtlenségre. tjj vonás az is, hogy a bűncselekmények indítékait vizsgálva arra a megállapításra juthattunk, az elkövetőknél nagyon sok esetben szóba sem jöhetett az anyagi rászorultság, mert az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkeztek. Hasonlóan figyelemreméltó elemzések készültek más bűn- cselekményekről is. Ezek lényege: a kisebb kilengéseket sem szabad bocsánatos bűnnek tekinteni, mert hamar nagyobbak követhetik. Fontos a következetes ellenőrzés, s az, hogy minden vezető és beosztott ismerje feladatát, hatáskörét, s feleljen is meg annak. Jó, ha a társadalmi szervezetek vezetői is ismerik a bűnüldöző és igazságügyi szervek tapasztalatait, azokból következtetéseket vonhatnak le. Szeretnénk javítani a jogpropagandát is, hogy az állampolgárok minél szélesebb köre ismerje a jogszabályokat. A város társadalma — egy urgásszerű növekedés után — stabilizálódott, s ez megteremti a lehetőségét annak is, hogy tovább tudják csökkenteni a bűncselekmények számát, arányát.