Kelet-Magyarország, 1981. november (41. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-17 / 269. szám
2 Kelet-Magyarország 1981. november 17. Ajándékbolttal gazdagodott Fehérgyarmat. A város központjában a lakóházak alatti üzlethelyiségben a közelmúltban megnyílt a kerámiákat, fém dísztárgyakat, serlegeket és órákat s egyéb emléktárgyakat árusító bolt, melyet a Fehér- gyarmat és Vidéke ÁFÉSZ üzemeltet. (Molnár K. felv.) A szabadegyetem hallgatósága Kit miért érdekel? A nagytermet diákok, pedagógusok, nyugdíjasok, hivatásos katonák és háziasszonyok töltik meg. A helyszín: Nyíregyháza, Helyőrségi Művelődési Otthon, most kerül sor a TIT szabadegyetem kül- és katonapolitikai tagozatának első előadására. Nyolcvanket- ten gyűltek össze, hogy meghallgassák Tolnai Lászlónak, a hadtudományok kandidátusának, a Magyar Külügyi Intézet főmunkatársának előadását a NATO 80-as években folytatott katonapolitikájáról. Látva a szép számú közönséget, azon töprengtem, kit miért érdekel ma a nyugati tábor katonai tömbjének politikája. — Nem lehetünk közömbösek a bennünket körülvevő világ eseményei iránt — fogalmaz tömören Varga Katalin népművelés-földrajz szakos tanár. — Üjfehértóról jöttem be meghallgatni ezt az előadást. Ott élek, ott is tanítok, de sajnos, kitekintésre kevés lehetőség adódik. Varga Katalin még hozzátette, hogy az előadástól többet is vár a puszta információnál: a hozzászólások véleményt tükröznek, vita alakul ki, és így a hallgatók is változtathatják meglátásukat. Dr. Kovács Ferencné, aki a járási hivatal titkárságát vezeti, a férjével iratkozott be a szabadegyetemre. A férj állatorvos, mindketten nyíregyháziak. — Tavaly a TIT jogi egyetemére jártam, ez a munkámhoz nagy segítséget jelentett. A tanácson, a járási hivatalban azt tapasztalom: naprakész ismeretekre van szükség. Mert ha készítünk például egy információs jelentést, tudnunk kell, mi érdekli az embereket. Azon túl én is szívesen látom a hátteret, amelyet az előadó felvázol. Hiszen újságból, tévéből, rádióból nem mindenre kapok választ. Igaz, nem változik semmi, ha tudom, hogy a NATO miért kapcsol magához újabb tagországot Spanyolország beléptetésével vagy Reagan miért képvisel „keményebb” vonalat a fegyverkezésben, mint elődje. Mégis úgy gondolom, aki jobban érdeklődik a napi politika eseményei iránt, könnyebben megértheti azokat a változásokat is, amelyek hazánkban következnek be. — Magánéletre, munkára is kihat, mennyire tájékozott valaki — kopcsolódik a beszélgetésbe Dobos József nyugdíjas. — Szerintem, aki megszokta a munkahelyén, hogy aktívan szerepeljen a közéletben, az nyugdíjasként sem tehet másként. Veszélyes a befelé fordulás, mert akkor az ember csak önmagával foglalkozik, s egy idő után már nehéz fordítani. Ezért meg kell ragadni minden lehetőséget arra, hogy frissen tartsuk közéleti érdeklődésünket, (t) Tartalék a családban „Átvesszük a boltot!“ Elég furcsának tűnt, ami- kór éz év márciusában megjelent lapunkban a hír: az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat 7 boltját szerződéses üzemeltetésre kiadja. Mint minden újtól, ettől is idegenkedtek, csak két üzlet talált gazdára, a mátészalkai 82-es húsbolt és a nyíregyházi 98-as büfé, amely a Taurus gumigyárban van. Az eltelt több mint fél évről az üzemi büfé előtt kanyargó sorból már következtetni lehet. Lakatos Béla üzletvezetőnek a felesége is besegít: ia szerződéses üzemeltetésű boltot így, jobban el tudják látni. Á büfében éppen duruzsol a kávédaráló, a kenyeret, fonott kalácsot, kiflit éppen most pakolják a sütőipar gépkocsijáról. A raktáron keresztül megyünk be, a polcok tömve liszttel, cukorral, kávéval, cigarettával édességgel. A tejet és tejtermékeket hűtőben tárolják. Az üzletvezető ellenőrzi a szállítókat, - minden rendben legyen. Közben egy percre sem teszik ki az „Áruátvétel” táblát, néhány perc alatt mindenki sorra kerül. Nyáron még többet vehettek a dolgozók a büfében zöldséget, gyümölcsöt termesztett a házaspár és azt is árusították. Most nem. — A KÖJÁL igen szigorúan szabályoz — mondja Lakatos Béla —, mert zöldségféléket csak akikor lehet forgalmazni, ha külön helyiség, mérleg és még egy eladó lenne a boltban. Erre viszont nincs lehetőségünk. Mindketten szakmát cseréltek, amikor elvállalták ezt a büfét. A férj zöldség-gyümölcs kiskereskedő volt a Hatzel téri piacon, a felesége női szabóként kereste a kenyeret, otthon. Most viszont, kora reggel elindulnak — fél nyolckor már nyit a bolt —, délután pedig nem zárnak be fél háromkor, hanem rendszerint négyig itt vannak. — Hetente egyszer-kétszer pedig 7 óra körül megyünk haza, de volt már rá eset, hogy csak kilencre pakoltuk be a készletet — így az asz- szony. — Saját kocsival megyünk a Fűszérthez, így gyorsabban átvehetjük az árut. Mindent egyedül csinálunk, ez azért is jó, mert a felelősséget nem kell mással megosztani. S a jövedelmet sem. Konkrét számot ugyan nem mondtak, csak annyit, hogy a szerződéses üzemeltetésnél csökken az adminisztráció, mert nem kell évente leltározni vagy a selejtezés előtt külön is leltárt készíteni, ha úgy ítélik meg, fel- és leárazhatnák, a megszabott árformán belül. Az árut zsebből fizetik a szállítóknak és a Fűszértnek. S hogy mégsem fognak ráfizetni, jelzi a forgalom növekedése is. Amikor május elején átvették a boltot, az ÉKV 930 ezer forintos forgalom lebonyolítását rögzítette a szerződésben a nyolc hónappá. Eddig már 800 ezret árulták, jövőre 1,5 millió forintos tervet vállalnak. — Szeretnénk tovább bővíteni a szolgáltatásokat — szól Lakatos Béla. — Már igényeltem az ÉKV-tól virslifőző gépet és presszógépet. így a kávét nemcsak darálnánk, hanem főznénk is. A virsli pedig közkedvelt, bizonyára szívesen fogadják a dolgozók reggelire vagy tízóraira. — Többet dolgozunk, mint előtte — összegzi az asszony. Tavaly október 11-én este fél kilenckor baleset történt Vásárosnamény belterületén. Dienes László 38 éves sza- mosszegi lakos ekkor ott közlekedett a tejipari vállalat tehergépkocsijával. A sebessége 50—55 kilométer volt óránként, amely a látási viszonyokhoz képest túlzottnak bizonyult. Dienes — a viszonylagos gyorshajtás és figyelmetlensége következtében — későn vette észre, hogy az úttest jobb szélén előtte két férfi — Én nem kapok fizetést, mintha alkalmazásban lennék valahol. Nehéz hajolni, cipekedni, amit női szabóként nem kellene csinálnom. Viszont a családi segítség lehetővé teszi, hogy több munkával magasabb legyen a jövedelmünk. A családi munkaerő-tartalék egyelőre kincsesbányának számít. Erre gondol az ÉKV is, amikor jövőre újabb boltokat jelölnek ki szerződéses üzemeltetésre. — Az a feltételünk, hogy a korábbi forgalomtól legalább tíz százalékkal többet kell teljesíteni — hallottuk Kovács Ferenctől, az ÉKV igazgatójától. — Erre többek között azért is lehetőség nyílik, mert megszűnik az áru- és pénzelszámoltatás, a leltár, a selejtezés. Mintegy százötven kereskedő vett részt a tavasz- szal szervezett tanfolyamun- köh, szerződéses üzemeltetés- szervezeti forrháiről volt szó. A mátészalkai húsbolt szinte egyik napról a másikra kicserélődött. Míg korában tőkehús is alig akadt, most baromfit, élőhalat, mirelit árut, konzervet, töltelékárut, hideg és meleg szendvicset és természetesen tőkehúst is tartanak. A család segítsége olyan nélkülözhetetlen tényező, amelyre építve színvonalasabb ellátást valósíthatunk meg. Tóth Kornélia halad gyalogosan. Hirtelen fékezett, közben a gépkocsi kormányát balra rántotta és mintegy hetven centiméternyire áttért az úttest menetirány szerinti bal oldalára. Szemben jött a Lőrincz Lajos szamosszegi lakos által vezetett személygépkocsi szabályosan. Ez a gépkocsi a frontális összeütközést már nem tudta kikerülni. Lőrincz Lajos a kórházba szállítását követően meghalt, két utasa pedig súlyos sérüléseket szenvedett. Egy válasz ürügyén A Kelet-Magyarország 1981. október 1-i számában „Károsult a fogyasztó” címmel Nyírtura lakóinak ellátásáról írtunk riportot, amelyben többek között a Nyíregyházi ÁFÉSZ 32-es és 33-as számú boltjaiban tapasztalt üres polcokról, hiányos kínálatról számoltunk be az olvasóknak. Az írás felvetette a két bolt gazdájának felelősségét is, amelyre a Nyíregyházi Áfész áruforgalmi osztályvezetője és a hálózati vezető válaszolt. Válaszuk egy részében elismerték, hogy a 32- es számú boltban a választékhiány oka a boltvezető személyében keresendő, a 33- as boltban pedig a boltvezető felmondásában találják meg a magyarázatot a rossz ellátásra. A válaszlevél terjedelmesebb '^fészfr-azonban azt próbálja friegrAagyarázni, hogy a szövetkezet mi mindent tett az ellátás javításáért, amit magánemberként akár el is hihetnénk, de amikor az újságíró járt a két boltban, azt tapasztalta, hogy sem kenyér, sem tej nincs, így tehát olyan kérdés is megfogalmazódott benne: egyáltalán minek van nyitva egy élelmiszerbolt? Az a véleményünk, hogy ez a válaszlevél nem egyéb, mint magyarázkodás, amitől azonban még nem lesz jó Nyírtura lakosságának ellátása. A bizonyítási eljárás jócskán elhúzódott, mert tisztázni kellett azt is, hogy egyedül a baleset okozta-e Lőrincz halálát, vagy közrejátszott abban a téves orvosi diagnózis is. Végül a vitás orvosi kérdésre az Egészségügyi Tudományos Tanács adott végleges választ, megállapítván, hogy Lőrincz Lajos élete semmilyen orvosi beavatkozással sem lett volna megmenthető. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Dienes Lászlót — aki egyébként eddig 250 ezer kilométernél többet vezetett balesetmentesen — egy év fogházra büntette és egy évre eltiltotta a járművezetéstől. Az ítélet jogerős. (k) Későn vette észre Halált okozott a sebesség rossz megválasztása A KÉPERNYŐ ELŐTT A Családi kör múlt heti adásában a tanulás—gyermek-szülő „hármas” alkotta a központi témát, ekörül forgott a beszélgetés. Ez mindig is sarkalatos kérdés volt a nevelésben. Most a Családi kör több oldalról mutatta be, milyen helytelen az, ha a gyerek egyetlen feladatának a tanulást tartja a szülő. Ez az egyoldalúság oda vezet például, hogy a gyerek kívül marad a családi munkamegosztáson. Ennek nemcsak az a hátrányos következménye, hogy fejlődése egysíkú lesz, sőt eltorzulhat a jelleme, egyénisége, hanem az is, hogy nem alakul ki benne a közösségért való felelős cselekvés kötelessége, ezenkívül pedig ügyetlen lesz az élet gyakorlati kérdéseiben, dolgaiban. Nem tudom, miért HÁZ- tartás a címe a Családi magazin alcímet viselő műsornak? Ugyanis nem csupán háztartási témákkal foglalkozik, nagyon helyesen. Hozzá is teszem mindjárt, hogy igen érdekesen, jól. Akár az alcím is előléphetne főcímmé, jobban fedné a tartalmat. Csak reménykedem, hogy A kamaszkor körül című sorozat adásait sokan nézik az érdekelt szülők közül. Ugyanis a télies sötét ellenére a felnőtteknek, szülőknek — azt hiszem — korai a délutáni öt óra. Az viszont szinte biztos, hogy a kamaszok nézik ezt a nagy figyelemmel készített, alapos lélektani ismereteket tartalmazó sorozatot. Ezt a saját fiamon mérhettem le, aki még egyetlen adását sem mulasztotta el. Nem is bánom, mert ez a műsor nemcsak a szülőknek hasznos. Segít benne, hogy jobban megismerjük gyermekünket, hanem a kamaszoknak, sőt a pubertás kezdetén állóknak is segítséget adhat, hogy világosabban lássák önmagukat. Nagyon jó dolog, hogy ezzel az életkorral, sajátosságaival egy egész sorozatban foglalkoznak, mert szinte kimeríthetetlen téma. Fiatalok körében, de más országban — Angliában — zajlik az a tévéjáték, melyet Stephen Poliakoff, fiatal angol drámaíró művéből Bart István fordítása nyomán, Sándor Pál rendezett. A természet lágy ölén különös hangulatú, mondhatnám azt is: idegesítő, ingerlő atmoszférájú tévéjáték. Nyilván nem csupán a szövegből ilyen, határozott és következetes rendezői koncepció érvényesül itt, amely a céltalan lődörgés rossz következményeit nemcsak általában akarja érzékeltetni, hanem megmutatni azt is, hogy az eszményteienség vagy az ebből eredő üres lázongás, az életcél hiánya miféle társadalomellenes torzulásokhoz vezethet. A darabban négy színészre épült a játék, Básti Juli, Kern András, Máté Gábor és Temessy Hédi alakították ki az előbb említett fojtott, alattomos légkört. Seregi István Jrádió MELLETT Lám, mit tesz egy jól megválasztott, „blickfangos” műsorcím! A múlt heti műsorlapot böngészgetve mindjárt megakadt a szemem Vajda Zsuzsa riportján, mely A szervezők megszervezése — avagy akasztják a hóhért?! címet viselte. Nos, a rendkívül érdekes és bizonyára sokak által hallgatott gazdasági riportműsorra érdemes volt odafigyelni, — még az adott témában magamfajta laikusnak is. A számítógépes rendszer- szervezés alapformái (a termelésirányítás és a termelésprogramozás) egyre inkább elterjedő alkalmazásának pontosan mérhető nép- gazdasági hasznosságával ismerkedhettünk meg, konkrét vállalati példákon, közérthető módon. A kitűnő műsor legfőbb erénye a szervezési tevékenység (és ösz- szeműködés!) kétoldalú, t. i. egy — vállalatként működő — rendszerszervezési tudományos intézet és az érintett vállalatok oldaláról történő bemutatása volt. Az én figyelmemet kevésbé ragadták meg a szervezési intézet anyagi ösztönzési problémái (bár ezek sem voltak érdektelenek),^ sokkal inkább az, hogy a legkülönbözőbb szervezési feladatokra esetenként kell munkacsoportokat létrehozni, (Innen az említett jó, ráadásul a lényeget kifejező műsorcím.) A másik oldalról pedig az, amit egy nagy- vállalat igazgatója mondott a munka humanizáció- jának szükség« sségéről, az emberi ténye ők messzemenő érvém-ssítéséről — éppen a hatékonyabb termelés érdekében. Gondolom, Csák Gyulát nem kell bemutatnom olvasóinknak. Az ízig-vérig mai témák iránt fogékony népszerű írónk legújabb munkáját, Az őszülés váratlan órája című, igencsak szókimondó rádiójátékot az Ifjúsági Rádiószínpad mutatta be csütörtökön este, kiváló előadásban. (Rendezte: Gáspár János.) Az Ifjúsági Rádiószínpad némely produkciójáról többször voltak kritikai észrevételeim az irodalmi (hol gügyögős, hol didaktikusán szájbarágós) „alapanyagot” illetően. Most ilyesmiről szó sem lehet. Csák Gyula nagyon is valós társadalmi jelenséget dolgozott fel, a protekcionizmus lélekmérgező és valódi teljesítményellenes hatását. A fordulatos, többször váratlanul „megcsavart” történet egy értelmiségi házaspár (a magas erkölcsiségű férj, a rezonőr Kállai Ferenc és a prakticista . feleség, Béres Ilona) tagjainak merőben ellentétes magatartásformáit mutatta be, a rendkívül összetett, ellentmondásos jellemű leányuk (Jani Ildikó játszotta, meggyőzően) egyetemi felvételének elutasítása kapcsán. A lány lázadása a szülei vélt konzervativizmusa ellen a játék elején még erkölcsileg indokoltnak tűnik. Azonban a későbbiekben kiderült, hogy morális elveket hangoztatva lázadni — csak morális alapról lehet. Az erkölcsről nem elég prédikálni, erkölcsösen kell élni és cselekedni. A lány által ártatlanul megvádolt apa erkölcsisége, ha patetikus- nak hatott is időnként, lehetett mégiscsak a felmutatott példa. Dicsérhetem még a rádiójáték időbeli sűrí- tettségét, dramaturgiai ösz- szefogottságát (Asperján György jegyezte dramaturgként), életteli, gördülékeny dialógusait és szereplőinek kiváló teljesítményét is. Merkovszky Pál