Kelet-Magyarország, 1981. november (41. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-01 / 257. szám
2 Kelet-Magyarország 1981. november 1. Nyilvános fülke vagy lakástelefon Posta a faluban HÁNYSZOR BOSSZANKODUNK, HA FELEMELJÜK A TELEFONKAGYLÓT ÉS NINCS VONAL, VAGY A TÁVHÍVÁSNÁL NEHÉZ A 06 UTÁN SZABAD JELZÉST KAPNI. APRÓBB FALVAKBAN ANNAK IS ÖRÜLNÉNEK, HA EGYÄLTLAN LENNE POSTAÉPÜLET, AHOL LEVELET FELADNI VAGY TELEFONÁLNI IS TUDNA A LAKOSSÁG. A DEBRECENI POSTAIGAZGATOSAGON KISS MÁTYÁS BERUHÁZÁSI CSOPORTVEZETŐ A MEGYE VI. ÖTÉVES TERVI FEJLESZTÉSÉRŐL MONDOTT ÉRDEKES ADATOKAT. Évi 100 millió fejlesztésre Elöljáróban le kell szögezni, nem számít „mostohagyereknek” a debreceni igazgatóság az országos hálózatban. Három, megye, Szabolcs, Hajdú és Szolnok fejlesztését nagyon korlátozza a pénzhiány. Nyíregyházán 1974-ben, Debrecenben 1978-ban adták át a főközpontot, Szolnokon még nem biztos, hogy ebben az ötéves tervben megvalósulhat. Kitekintésnek nem árt megjegyezni, hogy olyan megye- székhelyeknek, mint Kecskemét, Salgótarján, Kaposvár, aztán Sopron, még olyan régi telefonközpontja van, mint az 1974 előtti nyíregyházi volt. A viszonylagos sikerek ellenére Szabolcs-Szatmárban évente 80—100 millió forintot fordíthatunk fejlesztésre és ugyanennyit fenntartásra. A hirtelen 110 ezresre duzzadt Nyíregyháza már kinőtte ezt az új telefonközpontot is. A postaigazgatóság azt tervezi, hogy 80 millió forintos beruházással újabb 4800 vonallal növelhetnék a kapacitást. Az viszont, hogy ebben az ötéves tervben sor kerül-e erre, az ország pénzügyi helyzetétől függ. Hí épül a Lujza utcán? Ami viszont Nyíregyházán már biztos, az ÉPSZER nagy ütemben építi a Lujza utcán a posta központi forgalmi telephelyét. A 30 millió forintos beruházást várhatóan 1982 végén adják át az építők és ettől kezdve itt tárolják a helyközi és a távolsági járatokon közlekedő postáskocsikat. Itt javítóműhely és fedett garázs őrzi majd az autókat. Mivel a postai telefónköz- központok kialakítása igen költséges, azon fáradoznak, hogy Szabolcs-Szatmár minden városában több nyilvános telefonfülkét szereljenek fel. Néhányból interurbán beszélgetést is lehet majd folytatni. Egy-egy fülke telepítése 80—100 ezer forint. A soknak tűnő összeg magyarázata, hogy a készülék ára 40 ezer, a fülkéé 20 ezer, aztán az elektromos és postai kábelek lefektetése, valamint a helyszíni szerelés újabb 20 ezer forintba kerül. S az 58 forintos telefonkönyveket — az értelmetlen rongálások miatt — hetente kell cserélni... Új hivatalok Mátészalkán nemrég fejeződött be a másfél milliós költséggel megépült kisközpont. 280 új telefontulajdonos kapott készüléket, de még mindig 220 jogos igénylőt tartanak nyilván. Ugyancsak itt tervezik, hogy a MÁV-pá- lyaudvarral közösen megépíszervezett A közelmúltban megjelent új lakásügyi jogszabályok lényegesen kedvezőbbé tették a magánerős lakásépítkezést. A kedvezőbb hitellehetőségek mellett a rendelet a tanácsi bérlakásban lakók építési kedvének felkeltésére is kedvezően hatott. A múlt vasárnapi lapunkban mór előzetes tájékoztatást adtunk a tanácsi bérlakásban lakók építési lehetőségeiről. A városi tanács a magánlakás-építés szervezett formában történő megoldására, illetve támogatására vonatkozó intézkedéssorozat részét képezte az is, hogy a végrehajtó bizottság a héten megtárgyalta és elfogadta a Korányi Frigyes utca keleti oldalán felépülő új lakónegyed rendezési tervét. Az elfogadott rendezési terv a Korányi Frigyes utcán lévő fémipari szakközépiskolától északra eső terület beépítését foglalja magában, amely — az intézményeknek fenntartott, s csak a későbbiekben beépítésre kerülő terület mögött — közel öt hektenék a 2-es postahivatalt a következő ötéves tervben. A megyében szinte minden évben avatnak valahol új postaépületet. Ópályiban éppen most adták át, Nyírtéten már épül és 1982-ben üzemel a hivatal. Tiszanagyfaluban, Piricsén, Kálmánházán hasonló a helyzet, valamennyi 1 millió forint feletti összeget igényel. Nyírbélteken azért 2,2 milliós a beruházás, mert a távlatokban ott nagyobb telefonközpontot akarnak felszerelni az épületben. Ahol nincs pénz új épületre, a helyi tanács ajánl fel a postának valamilyen állami bérleményt. 21 községünkben alakítanak így ki postahivatalt. A berendezésre és a hírközlési eszközökre mintegy 10—15 millió forintot fordít a postaigazgatóság. A régi induktoros vagy te- kerős telefonokat, az úgynevezett LB-központokat folyamatosan a korszerűbb CB- központokra alakítják át. Erről is Csak akkor lehet szó, ha az anyagi fedezetet megkapják a posta-vezérigazgatóság- tól. formában tár nagyságú, a most többnyire családi házakkal beépített területet és a homokbánya környékét foglalja magában. A rendezési terv szerint 120—150 lakás elhelyezésére alkalmas ez a terület, s a megvalósításhoz mindössze húsz lakást kell elbontani. A végrehajtó bizottság döntése alapján a lakótelep beépítését a nyíregyházi lakás- szövetkezet bonyolítja majd, erre a városi tanács és a LAKSZÖV a későbbiekben gazdasági megállapodást köt. A városi tanács elsősorban a tanácsi bérlakásban lakók telekigényének kielégítését kívánja biztosítani ezen a területen. A lakótelep építése várhatóan 1982-ben kezdődik és 85-re fejeződik be. A terv szerint társasházak, emeletes sorházak, láncházak, átriumházak és ikerházak épülnek az új lakótelepen. Intézményeket nem terveznek erre a területre, mert Jósaváros közelsége szükségtelenné teszi ezt. Ivóvízhálózatot kap Tiszabercel és Paszab Vezetékes vizet kap ebben a tervidőszakban Tiszabercel és társközsége: Paszab. A két településen jelenleg mélyfúrású kutakról hordja a lakosság az ivóvizet, ezért égető szükség van már a hálózatra. A terv már készül a SZAVI- CSAV-nál, amely vállalta a kivitelezést is. Terv szerint a regionális vízműről kapja majd a két község lakossága a vizet. Erre az ad lehetőséget, hogy a vízmű Paszab határában halad el. Így nem lesz szükség kutak fúrására, gépészeti berendezésekre, épületekre. A gerincvezetékre nyomáscsökkentővel kapcsolják a hálózatot, a rendszer végén pedig hidrofort szerelnek fel a nyomás kiegyenlítésére. Mintegy 20—22 millió forint áll rendelkezésre az építéshez. Várhatóan 1983 végére fejeződik be a munka. A műszaki átadás után — remélhetőleg 1984-től — lehetőség lesz rá, hogy a lakásokba is bevezessék az egészséges, friss ivóvizet. T. K. Lehetőség a tanácsi bérlakásról lemondóknak Magánlakás, Késsel támadt gyermekére Mentővel vitték a kisvardai kórházba 1981. október 19-én Lakatos Ágnes kétéves mándoki kislányt, Kalocsai Irén 21 éves Mándok, Táncsics út 55. szám alatti napszámos gyermekét. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy a gyereknek eltört a bal könyöke, a hátán pedig késtől származó sérülések vannak. A kórházban azt is megállapították, hogy a gyerek testén sok korábbi verésből származó sérülés is van. O Kalocsai Irén október 15- én este öt óra körül ért haza. Otthon először kétéves Ágnes nevű gyermeke került a szeme elé. A kislány pelenkája felől érződő szag feldühítette, felkapott egy fadarabot, elverte vele a gyerek karját, aztán a konyhaszekrényből egy kést szedett elő, és háromszor beleszúrt a gyerek hátába. A kislány sírt, egész éjjel szenvedett, másnap reggelre fel sem bírta emelni megdagadt karját. Az anyát egyáltalán nem érdekelte, mi lesz a gyermekkel, hiába figyelmeztette anyósa, hogy forduljon orvoshoz, csak 19-én, hétfőn vitte el a gyermeket a rendelésre. O Lakatos Istvánná, Kalocsai Irén anyósa: — Amikor reggel megláttam a gyereket, tudtam, hogy baj van, de hiába mondtam, hogy vigye orvoshoz, csak akkor vitte el, amikor a fiam hazajött Pestről, és ráparancsolt. De az orvos már nem rendelt. Mit mondjak még? Hat éve él a fiammal Kalocsai Irén, és négy gyermekük született. Úgy látom, a másik három gyerekkel jobban törődik, de Ágival egyáltalán nem. A fiam tudta nélkül négyhónapos korában állami gondozásba adta, és körülbelül tíz hónapja hozta haza. Azóta se törődik vele. Máskor is üti, kínozza. Nyár elején — május 27-e volt — is úgy megverte, hogy én vittem el az orvoshoz, mert arra sem volt hajlandó. Aztán egy darabig békén hagyta, mert felhívatták a tanácsra is. © Veress Sándorné, a Mándoki Községi Tanács gyámügyi előadója: — Trehány ember Kalocsai Irén. A gyerekekkel nem sokat törődik, az anyósa neveli őket. Amikor májusban az orvostól megtudtam, hogy kíméletlenül megverte, megkínozta a gyereket, felhivattam a tanácsra, s órákat beszéltem neki, de még két szót sem szólt. Csak a végén mondta, hogy nem fogja bántani Ágnest sem. Ezzel a gyerekkel másképp bápt, mint a többiekkel. Amikor megszülte, beteg lett, aztán a kórházban hagyta, így került Ágnes csecsemő korában gyermekotthonba. Tavaly azt mondta: most már tud róla gondoskodni, ezért megszüntettük az állami gondozást. Azt hiszem, nem az anyai szeretet vitte haza a gyereket, inkább fizetni nem akart érte. Hát való az ilyen anyának gyerek? O Hojer Szeveriánné, körzeti védőnő: — Október tizenhatodikán meglátogattam a gyereket. A nagyanyja mondta el, hogy az anyja nagyon megverte. Láttam, hogy a karját furcsán tartja, s amikor jobban megnéztem a gyereket, a hátán a szúrásokat is észrevettem. Mondtam, vigyék orvoshoz, én pedig a tanács gyámügyi előadójának jelentettem a történteket. O Kalocsai Irén: — Négy gyermekem van, Ágnes a harmadik. Négyhónapos korában intézetbe vitték, mert nem tudtam róla gondoskodni. Tavaly hoztam haza. Csütörtökön — október 15-ről van szó — a tsz krumpliföldjén voltam. Ott egy fiú miatt összevesztünk Fodor Julival, de az asszonyok nem engedték, hogy megverjem. Mivel nagyon ideges voltam, azt gondoltam, törleszteni kell valakin. Ekkor jutott eszembe, hogy megölöm Ágit. — öt óra körül értem haza, és láttam, hogy Ágnes bekakált. A tűzhely alól felkaptam egy fadarabot, s azzal kezdtem ütni. Amikor sírni kezdett, még idegesebb lettem, a szekrény fiókjából kirántottam a kést. Háromszor a hátába szúrtam. Kérdés kérdést követ, Kalocsai Irén gondolkodik a válaszon, némelyik mégis ellentmondásosnak tűnik. — Nem szeretem, mert intézetben volt, — mondja, aztán azt is hozzáteszi —: az intézetbe én adtam be. Méregbe gurul, úgy folytatja: „amikor felkaptam a kést, azért szúrtam, hogy megölöm és megszabadulok tőle. Nem tudom miért, de nem tudom elviselni Ágit. Miért nem vittem orvoshoz? Mert nem volt időm. Dolgozni jártam, nem volt nekem időm a gyerekekkel törődni. Májusban miért vertem meg? Akkor is ideges voltam. Orvoshoz akkor sem vittem, csak amikor a tanácson felszólítottak. Akkor is azért vertem meg, hogy hátha meghal az ütésektől. ★ A kétéves Lakatos Ágnest súlyos betegen vitték kórházba: a bal karja szilánkos törést szenvedett, s csupán a kés tompaságán múlt, hogy nem okozott halálos sebet. Amikor az eset kiderült, Kalocsai Irént a rendőrség őrizetbe vette, Lakatos Ágnest pedig azonnal állami gondozásba vették. Elmeorvosi szakvélemény: Kalocsai Irén nem szenved elmebetegségben, tudatzavarban, szellemi leépülésbem nem. gyengeelméjű, de személyiségzavarok megállapíthatók. Balogh József Szundi és Hundi A legkisebb emberek Találkozás a nagy világ hírei vei... Szundi és Mundi. Magyarország két legkisebb embere. A véletlen hozott velük össze. Mindenekelőtt megállapodtunk abban, hogy riportkészítés alatt nem másznak a zsebembe, nem bújnak el kérdéseim elől, nem lapulnak meg asztalfiókban, padlóvázában vagy az ágy alatt... Beszéltünk tehát, mint felnőtt a felnőttel. Tudom, ez a kifejezés kissé furcsán hangzik. Mi mégis csevegtünk. Az újságíró és a két riportalany: a tizenkilenc éves Tóth István, valamint két esztendővel idősebb nővére Tóth Judit. Találkozásunk apropója: a fiatalember háromnegyed méterre magasodik a földtől, nővére viszont valamivel több, az ő magassága hetvenhét centiméter. A körülményekhez igazodva kezdődött beszélgetésünk. — Jártak már Szabolcsban? — Nem, még nem jártunk itt. Most vagyunk először. Nekünk tetszik a város, a környék. — Meddig maradnak Nyíregyházán? — Néhány nap múlva Fejér megyébe utazunk, ahol turnénk folytatódik. Judit és Pisti öt esztendővel ezelőtt választották az artista szakmát, pontosabban: hivatást. A sztori hétköznapi : a fiú különböző szereken ügyeskedik, kézen áll, ezalatt testvére segít, aszisz- tál körülötte. Nem kérdeztük, ők árulták el a titkot: édesanyjuk egy magas asszony, a papa . . . igen az apu a „bűnös”. ö az, aki az átlagosnál jóval kicsinyebb. Esténként nagy tapsot kapnak. Hogyan csinálják? ' — Mi sokat dolgozunk, edzés-gyakorlás az életünk, hogy a színpadon később stimmeljen minden. S hogy sportolunk-e? Igen uram, mi rendszeresen készülünk, s amint láthatja, emiatt nem is tudunk magasabbra nőni. — Melyik sportágat kedvelik? — A cselgáncsot és a bunyót — dicsekedett a kis ember, és nem is tagadta, pályafutása során gyakran húzott boxkesztyűt kezére. — És a foci? — Nem szeretem. Nagyon kényelmesek a játékosok. Aztán sok a bunda is. Nem akartuk sokáig feltartani őket. A végén azonban már ők biztattak bennünket. Kérdezzenek csak. — Mennyit esznek? — vágtam hát magánéletük közepébe. — Pisti olykor egy kisada- got is elfogyaszt — árulkodott a nővér — én ennek körülbelül csak a felét, tőle jóval kesebbet eszem. — Kedvenc ételeik? — öcsém a brassói aprópecsenyét kedveli,.én inkább a rántott gombát szeretem. — Hogyan kezelik önöket az emberek? — Legtöbben gyermekszámba vesznek, tegeznek. Még a kisebb srácok is azt mondják: „Mi van, öcsi?” Külföldre is járnak, háromnégy hónapra leszerződnek. Pisti a napokban szerzett kismotor-jogosítványt, mini Hondájával akar a jövőben közlekedni. Megsúgták, hogy testsúlyuk 23 kiló, 27-es cipőt viselnek, sokat alszanak, németül is tanulnak, de készruhát csak babaáruházban tudnak vásárolni. Panaszkodtak: a nagy személyi igazolvány sehogyan sem fér a zsebükben. Kovács György Pályázat katonai főiskola repülőgép- és helikoptervezető szakára A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja fel azokat a fiatalokat, akik a Magyar Néphadsereg hivatásos tisztjeként repülőgép-, vagy helikoptervezetők szeretnének lenni. A jelentkezés feltételei: feddhetetlen előélet, egészségi alkalmasság, érettségi bizonyítvány, vagy annak a folyó tanévben történő megszerzése, nőtlen családi állapot, 23 évnél nem idősebb életkor. A katonai főiskolán a tanulmányi idő 4 év. Ez idő alatt a hallgatók teljes és ingyenes ellátásban, valamint ösztöndíjban részesülnek. A főiskola befejezése után hivatásos állományba kerülnek, tiszti rendfokozatot érnek el és ezzel egyidejűleg általános iskolai tanári diplomát kapnak. A pályázók a katonai főiskolára jelentkezéssel egyidejűleg más felsőoktatási intézményekbe is jelentkezhetnek. Jelentkezni lehet tanulók esetében a középiskolák igazgatóinál, akik a ko- » rábbi években érettségiztek a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságon. Jelentkezési határidő: 1981. november 15. ŐSZ
