Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-18 / 245. szám
Ünnepélyesen megnyílt a nyíregyházi színház Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes mondott avatóbeszédet A barátság ápolása a tömegek ügye Óvári Miklós felszólalása az MSZBT VII. országos értekezletén A Magyar—Szovjet Baráti Társaság szombaton a XIII. kerületi pártbizottság székhazában tartotta meg VII. országos értekezletét. A mozgalom legfelsőbb fórumán — a társaság 1664 üzemi, termelőszövetkezeti, intézményi, iskolai tagcsoportjának képviseletében — csaknem 700. küldött, s számos meghívott vett részt, hogy áttekintse az utóbbi fél évtizedben végzett barátsági munka eredményeit, s meghatározza a soronlévő feladatokat, a népeink barátságának, sok színű kapcsolatainak további erősítésében, gazdagításában. Az értekezlet elnökségében foglalt helyet Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, társadalmi, politikai és kulturális életünk számos jeles képviselője, Filipp Jermás, az SZKP KB póttagja, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke, a Szovjetunió állami filmbizottságának elnöke, a tanácskozásra érkezett szovjet küldöttség vezetője. Ott volt’ Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Az országos értekezletet Apró Antal, az MSZBT elnöke nyitotta meg. Köszöntötte a megjelenteket, külön üdvözölve azt a 43 aktivistát, akinek a tanácskozás megkezdése előtt lezajlott ünnepségen nyújtották át a kiváló barátsági munkáért az MSZBT aranykoszorús jelvénye ^kitüntetést. J A legutóbbi tanácskozás óta eltelt időszak munkáját' összegező írásos beszámolóhoz Biró Gyula főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Szólt arról, hogy az elmúlt fél évtizedben új tapasztalatokkal, formákkal és módszerekkel gazdagodott a társaság munkája, tovább nőtt a tagcsoportok. a barátsági mozgalom részvétele, aktív jelenléte hazánk társadalmi életében. Ez a barátság történelmi gyökerű, felszabadulásunktól napjainkig a gazdaságipolitikai gyakorlat ezernyi szálával átszőtt, elszakíthatatlan és élő folyamat, amelyben nemcsak a szavak, hanem a konkrét tettek sokasága ölt testet. A mi mozgalmunk munkája is hozzájárul ahhoz, hogy a magyar— szovjet barátság a tömegek ügye, párttagoké, és páron- kívülieké, fiataloké és időseké, munkásoké és értelmiségieké, mezőgazdasági dolgozóké és diákoké, vagyis a népé legyen. Mozgalmunk a baráti kötelékek fejlesztésében és elmélyítésében alapításától napjainkig sokat tett, Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának beszámolója fölötti vitával folytatta munkáját szombaton az építők székházában az OKISZ VIII. kongresszusa. Az elnökségben foglalt helyet Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Jelen voltak a minisztériumok, a társadalmi szervezetek és a társszövetkezeti ágazatok képviselői. A vitában felszólaló küldöttek egyebek közt értékelték a szövetkezeti ipar 10 éves fejlesztési programjának eredményeit. Többen elmondották, hogy a szövetkezetek gépparkja, műszaki felszereltsége még mindig nem megfelelő, az új üzemek egy részében a régi, elavult gépekkel dolgoznak. Gyakran akadozik az anyag- és alkatrészellátás, hiányzik az együttműködés. Hangsúlyozták, hogy állami ipar mellett szükséges a szövetkezetek egymás közötti, gazdasági kapcsolatainak javítása, új formák kialakítása. de bőségesen vannak mai időszerű feladatai is.' — Az MSZBT a párt célkitűzéseinek szellemében tevékenykedő, a párt politikájának megvalósulását elősegítő, széles tömegbázisra épülő olyan politikai tömeg- mozgalom, amelynek változatos munkájában áldozatkész, a magyar—szovjet barátságot felelősségteljes elkötelezettséggel, önzetlenül szolgáló tisztségviselők, társadalmi munkások — közöttük nagy számban kommunisták — népes tábora vesz részt — folytatta a főtitkár. Az MSZMP XII. kongresz- szusának határozatai alapján az elkövetkező időszakban is jelentős feladatok hárulnak a Magyar—Szovjet Baráti Sürgető a szövetkezeti iparban dolgozók szociális ellátásának további javítása, a még meglévő hátrányos " megkülönböztetések mielőbbi megszüntetése, például a bedolgozók társadalmi biztosításában, a lakásépítési támogatásban. Rév Lajos, az OKISZ elnöke a vita összefoglalójában rámutatott: a megválasztandó új elnökség legfontosabb feladata, hogy a kongresszuson elhangzott javaslatokat alaposan megvizsgálja, feldolgozza, és szükség esetén előterjesztést készítsen a kormányzati és más szerveknek az ipari szövetkezeteket érintő kérdésekre. Ezután a kongresszusi küldöttek egyhangúan elfogadták az országos tanács beszámolóját. Állásfoglalásban rögzítették a szövetkezetek, a szövetségek és az országos tanács következő öt évi feladatait. A gazdaságpolitikai célok megvalósításában az egyik legfontosabb feladatként határozták meg a belkeTársaságra. Legfontosabb te endőnk, hogy felelős elkötelezettséggel, a szocialista ha- zafiság és proletár internacionalizmus szerves egységének szellemében vegyünk részt a magyar—szovjet barátság elmélyítésében. Míg a mozgalom tevékenységének alapvető céljai változatlanok, a jövőben törekedni kell munkánk állandó tartalmi és módszerbeli megújítására — hangsúlyozta a főtitkár, s végezetül megállapította: — minden adottságunk, módunk megvan ahhoz, hogy mozgalmunk a következő években az eddiginél is jobban megfeleljen nemes hivatásának. (Folytatás a 4. oldalon) reskedelmi ellátás kereslethez igazodó javítását, a hiánycikkek csökkentését, a minőség javítását. E feladat végrehajtásához szükséges a termelés hatékonyságának növelése, a nemzetközi versenyképesség erősítése. A szövetkezeti építőiparnak területileg és összetételében is változó építési igények kielégítésére kell felkészülnie, erőit elsősorban a lakásépítésre, valamint az épületfenntartásra kell összpontosítania. Ezt követően a kongresszus elfogadta az ipari szövetkezetekre vonatkozó jogszabályok továbbfejlesztéséről szóló előterjesztést és a megváltozott követelményeknek megfelelően módosította az OKISZ alapszabályát. Végül a kongresszus által újjáválasztott országos tanácsa megtartotta első ülését, amelyen megválasztották az országos tanács vezető testületéit. Az OKISZ elnöke ismét Rév Lajos lett. Szombaton már délelőtt megkezdődött a Móricz Zsig- mond Színházban a „születésnapi” ünnepség. Az emeleti társalgóban Bozóky István igazgató avatta fel azt a négy domborművet, mely a színház történetében nagy szerepet játszó személyiségeknek állít emléket. A névadó Móricz Zsigmondról Rátho- nyi József, a színházalapító Somogyi Gyuláról Sebestyén Sándor, az építésztervező Al- pár Ignácról Tóth Sándor, Eszéki Emma színésznőről pedig Győrfi Sándor szobrászművész készített portrét. Ezzel egy időben megnyílt a színháztörténeti kiállítás is. Nyíregyháza, Szabolcs- Szatmár, de az egész ország szellemi életében jelentős kultúrtörténeti eseményre került sor az esti órákban: ünnepélyesen megnyílt a Móricz Zsigmond Színház. A bemutató előadás előtt rendezett ünnepségen részt vettek a megye párt-, állami és társadalmi szerveinek és szervezeteinek vezetői és képviselői — köztük Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára — a minisztérium, a színházművészek szövetsége és á művészeti dolgozók szakszervezetének képviselői, színházi életünk neves szakemberei. A 'T íjr Y£Tl(Í£££Ít Pé?lzes János, a megyei tanács elnöke köszöntötte, majd Tóth Dezső művelődési miniszter- helyettes emelkedett szólásra. — Jelentős pillanat ez Szabolcs-Szatmár megye, Nyíregyháza — egyszersmind az egész ország kulturális-szel- lemi életében: annak lehetünk részesei, hogy húsz esz- t.endő óta a fővároson hívül első ízben gördül fel új színház, új társulat függönye. A Művelődési Minisztérium nevében tisztelettel és örömmel köszöntőm, s úgy hiszem, köszönti most az egész magyar kulturális közvélemény — a Móricz Zsigmond Színházat és közönségét. — Hazánkban, mint Közép- Kelet-Európában sokhelyütt — a történelmi fejlődés sajátszerűsége okán az igazi színház kezdettől és szorosan a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség, a nemzeti nyelv és kultúra intézménye volt. E progresszív tartalmaktól elválaszthatatlanul egyszersmind művészet, amely a maga sajátos varázsával a közönséget közösséggé szervezi, amely játékának szug- gesztív igazságával e nézői közösség tagjait mindennapi önmaguk fölé emeli; önnön sorsukat társadalmi-történelmi összefüggésekben átélő, önmaguk fölött is ítélkezni képes emberré avatja, olyanná, aki néhány órás élmény után gondolatilag és erkölcsileg érettebben, tisztábban és becsületesebben tér vissza mindennapi életébe. Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes ünnepi beszé- dét mondja. — A színházművészetnek ma, a szocialista társadalom feltételei közt is lényegében ugyanaz a szerepe; o társadalmi és nemzeti haladásnak elkötelezeti.,Ti, S. maga művészetének eszközeivel kell hozzájárulnia népünk, s közvetve az emberiség előrehaladásához. — szocialista színházművészeti életünk gyarapodott most ugyanezt a feladatot vállaló, új műhellyel. Jelentős lépés ez színházművészetünk decentralizálódási folyamatában. De úgy hiszem, akkor fogalmazunk helyesen, ha ezen nem valami fiktív központi erő egyszerű osztódását értjük, hanem ha tudjuk, hogy ez a szocialista társadalom általános fejlődési tendenciáján belül, egy megye autonom fejlődési dinamikájának, növekvő öntudatának és önérzetének áldozatos és alkotó megnyilatkozása. S ezt azért kell nyomatékosan hangsúlyoznunk, mert ez a színház egy korábban súlyos gazdasági, szociális, kulturális elmaradottsággal küszködő terület sokoldalú fejlődésének szerves szülötte. Azé a Szabolcs-Szatmáré, azé a Nyíregyházáé, amelynek ma már számottevő ipara van; amelynek mezőgazdasága egyes szektorokban nép- gazdasági jelentőséggel bír; amelynek gazdag kultufális hálózata kiváló felsőoktatási intézményekkel gyarapodott, amelynek értelmisége, diáksága, munkásosztálya és parasztsága egyszerre jelent növekvő igényt a tájegység közművelődési munkájában, és kifejezője a kulturális elő- rehaladás cselekvő erejének. — Itt a színháznak eddig sem csupán épülete volt, de élt és hatott ereje, szelleme is. Az általános fejlődés mellett ennek döntő szerepe volt abban, hogy a közönség, a vezetés egy idő után már mást, teljesebbet, saját, önálló színházat kívánt. Ez a regionális vállalkozás egész kulturális, szellemi életünk közügyévé is lett; az előkészítés küzdelmes munkáját támogatta a Színházművészeti Szövetség, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége, a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Magyar Filmgyártó Vállalat, s érezte velük együtt a nyíregyházi színház ügyét kezdettől a magáénak is a Művelődési Minisztérium és a Pénzügyminisztérium. A továbbiakban hangsúlyozta, a magyar színházművészet vállalta és meg is állta azt a próbatételt, ami ennek a társulatnak a létrehozása során ráhárult. Színházi életünk e magatartása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a Móricz Zsigmond Színháznak már ma érős, jó társulata, gyakorlott és hivatott vezetői, a feladatokkal egyenrangú színészi és műszaki gárdája van, indulásának pTlTanataöárCa TűiIlCCtíéJí- feltételekkel is -rendelkező, jól alapozott műhelye a magyar, színházi életnek. Mindezért köszönetét mondott a megye és a város polgárainak, a közönségnek, a megyei, városi párt- és állami irányításnak, a társulat vezetőinek, a művészeknek és a színház valamennyi dolgozójának. — Néhány perc múlva — folytatta a szónok — ezen a színpadon felzendül Vörösmarty Mihály klasszikus, máig pazarul gazdag szava; kezdetét veszi az új színház, a saját színház, a nyíregyházi színház, egyszersmind az ország új színházának élete. A megnyitás pillanatától megnyílik a jövő, kezdetét veszi a színház holnapja — az ünnepi alkalmat a művészi munka sohasem szürke, sohasem hétköznapi folytonossága váltja fel. Azt kívánjuk: ez a színház a hely szellemében, a régió szellemi örökségének jegyében alkosson. Soha ne felejtse, hogy Bessenyei György, Kölcsey Ferenc, a névadó Móricz Zsigmond, hogy Krúdy Gyula, Váci Mihály szülőföldjén tesz hivatásának eleget. Lebegjen, mindig szeme előtt a szülőföld, a táj, ember, társadalom indítóereje, emberi-művészi jellemet és életlátást formáló emléke. Az ünnepi beszéd után először gördült föl a függöny, s a Móricz Zsigmond Színház társulata bemutatta Vörösmarty: Csongor és Tünde című színművét. Lázár György az NSZK-ba utazik Lázár György, a Magyar gi kancellárjának meghívásá- Népköztársaság Miniszterta- ra a közeljövőben hivatalos nácsának elnöke Helmut ... „ .. . . „ „ „ Schmidtnek, a Német Sző- lat°gatast tesz a Nemet Szó- vetségi Köztársaság szövetsé- vetségi Köztársaságban. Befejeződött az ipari szövetkezetek Vili. kongresszusa XXXVIII. évfolyam, 245. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1981. október 18., vasárnap Jelenet a Csongor és *Tünde első előadásáról.
