Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-18 / 245. szám

A barátság ápolása a tömegek ügye Óvári Miklós felszólalása az MSZBT VII. országos értekezletén A Magyar—Szovjet Baráti Társaság szombaton a XIII. kerületi pártbizottság székházában tartotta meg VII. országos ér­tekezletét. A mozgalom legfelsőbb fórumán — a társaság 1664 üzemi, termelőszövetke­zeti, intézményi, iskolai tagcsoportjának képviseletében — csaknem 700. küldött, s számos meghívott vett részt, hogy áttekint­se az utóbbi fél évtizedben végzett barát­sági munka eredményeit, s meghatározza a soronlévő feladatokat, a népeink barát­ságának, sok színű kapcsolatainak további erősítésében, gazdagításában. Az értekezlet elnökségében foglalt helyet Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, A legutóbbi tanácskozás de ' ® ’*■ -----­a Minisztertanács elnökhelyettese, társa­dalmi, politikai és kulturális életünk szá­mos jeles képviselője, Filipp Jermás, az SZKP KB póttagja, a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság elnöke, a Szovjetunió állami filmbizottságának elnöke, a tanácskozásra érkezett szovjet küldöttség vezetője. Ott volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete. Az országos értekezletet Apró Antal, az MSZBT elnöke nyitotta meg. Köszöntötte a megjelenteket, külön üdvözölve azt a 43 aktivistát, akinek a tanácskozás megkez­dése előtt lezajlott ünnepségen nyújtották át a kiváló barátsági munkáért az MSZBT aranykoszorús jelvénye ^kitüntetést. Ünnepélyesen megnyílt a nyíregyházi színház Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes mondott avatóbeszédet Szombaton már délelőtt megkezdődött a Móricz Zsig- mond Színházban a „szüle­tésnapi” ünnepség. Az eme­leti társalgóban Bozóky Ist­ván igazgató avatta fel azt a négy domborművet, mely a színház történetében nagy szerepet játszó személyiségek­nek állít emléket. A névadó Móricz Zsigmondról Rátho- nyi József, a színházalapító Somogyi Gyuláról Sebestyén Sándor, az építésztervező Al- pár Ignácról Tóth Sándor, Eszéki Emma színésznőről pedig Györfi Sándor szob­rászművész készített portrét. Ezzel egy időben megnyílt a színháztörténeti kiállítás is. Nyíregyháza, Szabolcs- Szatmár, de az egész ország szellemi életében jelentős kul­túrtörténeti eseményre került sor az esti órákban: ünnepé­lyesen megnyílt a Móricz Zsigmond Színház. A bemu­tató előadás előtt rendezett ünnepségen részt vettek a megye párt-, állami és társa­dalmi szerveinek és szerveze­teinek vezetői és képviselői — köztük Tar Imre, a me­gyei pártbizottság első titká­ra — a minisztérium, a szín­házművészek szövetsége és a művészeti dolgozók szakszer­vezetének képviselői, színhá­zi életünk neves szakemberei. A1» fÍTpov>c:<ácy &PTI.­Tóth Dezső művelődési mi­niszterhelyettes Ünnepi beszé­dét mondja. — A színházművészetnek ma, a szocialista társadalom feltételei közt is lényegében ugyanaz a szerepe; a társa­dalmi és nemzeti haladásnak ■ „ ~Y,nna művé­növekvő igényi a tájegység közművelődési munkájában, és kifejezője a kulturális elő­rehaladás cselekvő erejének. — Itt a színháznak eddig sem csupán épülete volt, de élt és hatott ereje, szelleme is. Az általános fejlődés mel­lett ennek döntő szerepe volt abban, hogy a közönség, a ve­zetés egy idő után már mást, teljesebbet, saját, önálló szín­házat kívánt. Ez a regionális vállalkozás egész kulturális, szellemi életünk közügyévé is lett; az előkészítés küzdelmes munkáját támogatta a Szín­házművészeti Szövetség, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége, a Magyar Televí­zió, a Magyar Rádió, a Ma­gyar Filmgyártó Vállalat, s érezte velük együtt a nyír­egyházi színház ügyét kez­dettől a magáénak is a Mű­velődési Minisztérium és a Pénzügyminisztérium. A továbbiakban hangsú­lyozta, a magyar színházmű­vészet vállalta és meg is áll­ta azt a próbatételt, ami én­nek a társulatnak a létreho­zása során ráhárult. Színházi életünk e magatartása nagy­mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a Móricz Zsigmond Színháznak már ma érős, jó társulata, gyakorlott és hi­vatott vezetői, a feladatokkal egyenrangú színészi és mű­szaki gárdája van, indulásá­•7y -- - "1" öríóéf XXXVIII. évfolyam, 245. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1981. október 18., vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom