Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-29 / 254. szám

_L 1981. október 29. Kelet-Magyarország 7 HORGÁSZOKNAK „Költözködő“ halak Kiskertek gépei Világszerte az érdeklődés középpontjába kerültek a kisker­tek gépei. Nagynevű gyárak foglalkoznak egyre újabb és újabb hasznos kisgépek gyártásával. Képünk híradás az ausztriai Riedben rendezett kiállítás- és vásárról: a japán Honda gyár kiskerti gépei láthatók rajta. Őszi telepítéskor Tanácsok a fajtakiválasztáshoz A faiskolai lerakatokban és árudákban most van az őszi te­lepítéshez szükséges szaporító­anyag árusításának ideje. A fajta kiválasztásánál ne csak az érés idejét vegyük figyelembe, hanem azt is, hogy mikor virágzik, s idegen megporzást igényel, vagy öntermékenyülő-e. Ez nagyon fontos szempont, mert később hiába a gondos ápolás, a táp­anyag-utánpótlás és a szakszerű növényvédelem, ha nem gondos­kodunk porzófajta telepítéséről. Tehát csak olyanokat ültessünk, amelyeknek ismerjük virágzási idejét, s azt is, hogy melyik a legkedvezőbb porzófajta. Almából a koraiakat érdemes ültetni. Az újkeletű Early Red Bird július közepén érleli gyü­mölcseit, s jó porzópartnerei a Ceglédi piros, a Jonathan M 40, valamint a Golden Delicious. A középkorai érésű Eva telepítésé­vel együtt érdemes ültetni az Egri piros, a Golden Delicious és Starkrimson Delicious fajtákat. A hagyományos régi fajtákat — mint például a Batul, a London pepin, a Fertődi téli, a Parker pepin, a Téli banánalma és a Húsvéti rozmaring — egyaránt jól termékenyíti a Jonathán, a Golden, a Starking vagy a Stark­rimson. A körtefajtákból folyamatos érési sorréndet alakítsunk ki. Az Ilonkát jól termékenyíti a Vil­mos körte vagy a Bőse kobak és viszont. A vajkörték bőven te­remnek, ha együtt ültetjük őket. A csonthéjasokból bőven akad olyan új fajta, amely öntermé- kenyülő. Meggyből telepítsünk Meteor korait, Érdi bőtermőt, Üjfehértói fürtöst — ezek öntermékenyülők. A korai cseresznyefajták előnye, hogy nem tesz kárt bennük a cseresznyeléfey. Őszibarackból a bőven termő sárga húsú fajtákat javasoljuk, mint például a Blazing Gold, az Aranycsillag, a Sunbeam, a Sun- crest vagy a Kései bronzos El- berta. (Kertészet és Szőlészet, 43.) Konténerben a méhkdptárak Méhkaptár-konténereket gyárt a Hungaronektár a szállítással járó nehéz fizikai munka kikü­szöbölésére. A nagyméretű szál­lítórekeszben, a kontérben egy­szerre 40—50 kaptár fér el, s az egész „szerelvényt” együtt szál­líthatják. A vállalat tabi üzemé­ben még az idén elkészül az első 50 szállítórekesz. Megvásárlásához OTP-kölcsönt lehet felvenni. A méhészkedés során az ország déli részéről észak felé haladva — a „legelőt” jelentő növények érését követve — többszöri rako­dással kell az egyenként 100 kilós kaptárakkal odébb költözni. Ez nemcsak költséges és nehéz mun­ka, hanem a lassú rakodás a méz gyűjtését is hátráltatja. Emiatt esetenként 6—8 kilogramm is le­het a veszteség egy-egy kaptár­nál. A konténeres szállítással mindez a kiesés megszüntethető. A teherautón álló konténer fém­keretébe csőrlővel egy óra alatt felrakhatok a kaptárok, koráb­ban ez a munka fél napig is el­tartott. A konténeres méhészkedéssel jól jár a Hungaronektár is, a ter­vek szerint évente mintegy 100 vagonnal több mézhez jut. A hatodik ötéves tervidőszak­ban összességében ezer konténert gyárt a Hungaronektár üzeme. Megjelent az őszi-téli Kertbarát Magazin Az újságárusoknál már kapható a Kertészet és Szőlészet című he­tilap őszi-téli kiadványa, a 64 oldalas (32 oldal színes) KERT­BARÁT MAGAZIN. Az időszak­nak megfelelően jelentős terje­delmet szentel a fák, cserjék te­lepítésével, a haszon- és dísznö­vények kiválasztásával kapcsola­tos tudnivalóknak. Bőségesen ta­lálnak hasznos szakcikket a ki­adványban azok is, akik már ki­alakították kertjüket. Olvashat­nak egyebek között a szamóca és a zöldségfélék helytakarékos kis­kerti termelésének előkészítésé­ről, a különböző gyümölcsök és zöldségfélék eredményes téli tá­rolásáról, s az érzékeny dísznö­vények átteleltetéséről. A külföldről hozott érdekes ta­pasztalatok között a kertészke- dők olvashatnak a Belgiumban egyre divatosabb biológiai kert­művelésről (a vegyszer nélküli kiskerti termelésről) és az Ar­gentínában elterjedt emeletes al­mafákról, illetve a dél-amerikai ország kertészetéről. A kertbarát borversenyek rendezéséről, a pezsgőkészítés titkairól is cikket közöl a kiadvány. Néhány további figyelemre mél­tó írás címe a Kertbarát Maga­zinból: Szüret Csopakon, Arany- termő szőlők, Jaj, egy egér, Mondd virággal, Atkatojás ezer­szeresen, Törpefák Japánból, Virágékszerek. Szakkönyvek kistermelőknek ZÖLDSÉGTERMESZTÉS A HÁZIKERTBEN Csaknem ötven zöldségféle kör­nyezeti igényeit, gazdaságos ter­mesztését, ápolását, betakarítását, tárolását írja le dr. Balázs Sán­dor és dr. Filius István. Külön fe­jezetet szentelnek a korai ter­mesztésnek. A kötetet számos rajz és fotó illusztrálja. 88 SZÍNES OLDAL AZ ÉVELŐKRŐL Száznál több évelő virág tulaj­donságait, ültetését, szaporítását, ápolását ismerteti a könyvben dr. Lászay György. Az összefoglaló táblázatban a növények tudomá­nyos neve mellett méretüket, vi­rágzási idejüket, környezeti igé­nyüket és felhasználásukat is fel­sorolták. A könyvet Wenszky Béla színes fotóiból állították össze. NYÁRI GYÜMÖLCSÖK TERMESZTÉSE A nyári alma, a nyári körte, a szilva és a kajszi termesztési sa­játosságait, igényeit, fajtáit, ér­tékesítési tudnivalóit foglalta kö­tetbe a szerkesztő, dr. Kovács Sándor. Nagy- és kisüzemi, házi- kerti termelők egyaránt haszno­síthatják e némileg mellőzött gyümölcsök termesztési titkait. Fagy elleni védekezés Hazánk éghajlati sajátosságai­ból adódóan fel kell készülnünk a fagy elleni védekezésre. Külö­nösen a dísznövények — a virá­gok — a zöldségfélék (paprika, paradicsom) és a szőlő szenved­het fagykárt, ha nem készülünk fel a kertekben a fagy elleni vé­dekezésre. Tapasztalt', öreg szőlészek régi megfigyelése, hogy ha a fagy idő előtt tönkreteszi, leperzseli a szőlő lombját, akkor a vesszők nem tudnak kellőképpen beérni és a téli fagyok alkalmával sú­lyos károsodást szenvedhetnek. Ha sarkvidéki, hideg levegőtö­megek érkeznek hazánkba, azok rendszerint szárazak, alacsony páratartalmúak. Ilyen „tiszta időben” igen jók a látási viszo­nyok, messzire lehet ellátni. Mindössze néhány méter magas­ságig — a talaj közelében — fa­gyos légréteg terül el, de fölötte 0 C-foknál melegebb levegő ta­lálható. A meginduló kisugárzás következtében erős lehűlés kö­vetkezik be a talaj közelében, itt négy—hat C-fokkal is hide­gebb lehet a levegő mint ember­magasságban. Ez a magyarázata annak, hogy a termőkaros orsó­fák vagy -sövények alsó részei fagykárt szenvednek, míg csúcsi részükön nem észlelhető károso­dás. S itt rejlik a védekezés kul­csa is, mert egy csekély vastag­ságú légréteg kis levegőmennyi­ségének néhány fokkal történő emeléséről van szó. A kisugárzási fagy kialakulá­sát a levegő páratartalma jelen­tős mértékben befolyásolja. Az éjszakai lehűlés ugyanis csak a harmatpontig terjed, tehát addig a hőmérsékletig, amelyben a harmat-, illetve a dérkép^ődés megindul. Ilyenkor ugyanis a le­vegőben lévő vízpára kicsapódá­sával nagy mennyiségű rejtett hő szabadul fel, s ez a további le­hűlés ütemét csökkenti, sőt gya­korlatilag meg is állítja. Ha a harmatpont-hőmérséklet a fagy­pont felett van, akkor a növény­állomány meg van mentve a fagytól. A kisugárzási fagyok alkalmá­val kritikus időszaknak a nap­felkeltét megelőző egy-két óra tekinthető. így tehát viszonylag rövid ideig kell növényeink fagy- védelméről gondoskodni. A leg­egyszerűbb fagyvédelmi eljárás a füstölés. Füst képzésére kü­lönféle hulladékokat használha­tunk, pl. venyigét, kukoricaszá­rat, fűrészport, nedves szalmát stb. A füst sűrűségét pl. fáradt olaj adagolásával növelhetjük. A sűrű, nehéz füst derült éjszaká­kon nem száll a magasba, hanem egyenletesen, szinte palástszerű - en szétterül a talaj felett, a hő- mérsékleti rétegződésből adódó záróréteg alatt. A képződött füst­réteg a terület fölé borulva mes­terséges felhőként véd a kisu­gárzás ellen. A kertben 12—16 m távolságban kell a füstképző helyeket elren­dezni, s mihelyt a hőmérséklet erősen csökkenni kezd, a füstö­lést meg kell kezdeni. A jól sikerült füstöléssel két- három fokkal enyhíthetjük a le­hűlést. Ügyeljünk arra, hogy a „tüzek” csak kis lánggal égje­nek, mert ellenkező esetben a hevesen felszálló levegő áttöri a záró réteget, a füst kiszökik raj­ta, így helyére oldalról a szom­szédos hideg levegő törhet be. Ezáltal csak fokoznánk a fagy­veszélyt. Szélcsendben a füst helyben marad, védekezésünk ekkor a leghatásosabb. Széles Csaba A császárszállási Oláh-réti 73 hektáros horgászvízhez zsilippel csatlakozik egy hathektáros kis vízterület. Ezt a MOHOSZ Sza- bolcs-Szatmár megyei Intéző Bi­zottsága már évek óta ivadékne­velő tónak használja. A tenyész­tés eddig váltakozó sikerrel folyt. Az idén viszont az előzetes szá­mításoknak megfelelően növeke­dett a halállomány. Mint ismeretes, az elmúlt év novemberében a nevelőtóba a horgászvíz halállományának után­pótlására húsz mázsa kétnyaras pontyot telepítettek. A kétnyaras ivadék a nyár folyamán jól fej­lődött és súlyát mintegy megkét­szerezte. Ebben a kedvező időjá­rás mellett igen jelentős szerepet játszott az ivadékállomány rend­szeres és szakszerű gondozása, etetése. A lehalászást és az átte­lepítést a napokban fejezték be. eleget kívánnak tenni a megyei tanács mezőgazdasági osztálya által előírt halasítási kötelezett­ségnek is. A vonatkozó rendele­tek alapján a mezőgazdasági osz­tály a császárszállási tó halasítá­si tervét 35 mázsában szabta meg. Az áttelepítéssel harminc mázsa ponty már benne van a tóban. A közeljövőben — novembet első hetében — a vízbe kerül még — szintén a következő évi fogási le­hetőségek javítására — 15 mázsa amúr és ezzel együtt a tó bioló­giai egyensúlyának megtartása érdekében húsz mázsa busát is telepítenek a császárszállási víz­be. A lehalászás és áttelepítés so­rán a horgászok példamutatóan helytálltak. A kifogott halat mi­nimális károsodással telepítették át. A lehalászás során kitűnt odaadó munkájával Mikulás Pé­Új rózsa burgonyafajtálc Szépen gyarapodtak a podtyok nevelőtavukban. Lelkes horgászok, bői lett alkalmi halászok húzták a hálót és rakták ladikba az átte- lepítendő zsákmányt. Ojabb rózsa típusú burgonya­fajták kerülnek ki a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem bur- gonyanemesítőinek keze alól. Két évtizeddel ezelőtt azt a feladatot kapták, hogy az import csökken­tése érdekében a hazai körülmé­nyek között biztonságosan ter­meszthető, bőtermő hibrideket állítsanak elő. A keszthelyi ne- mesítők sikerrel valósítják meg ezt a feladatot. A 450—500 má­zsás termést adó magyar rózsa már széles körben ismert és nagy területen termesztik. Az ugyan­csak fajtaelismerést kapott, szin­tén bőtermő és a fertőző beteg­ségeknek ellenálló sárga szignál azonban nem nyerte meg a ke­reskedelem és a fogyasztók ízlé­sét, ezért további rózsa típusú hibridek kitenyésztése került előtérbe. Űj, ígéretes burgonyafajta a K 27-es, amely 1982 tavaszán már üzemi szaporításra kerül. Jó íze, magas fehérjetartalma, a betegségekkel szembeni ellenál­lóképessége és nagy hozama, a hektáronkénti 500—600 mázsás termés a biztosíték az eredmé­nyes termesztésre. Tavasszal to­vábbi hat hibrid kerül fajtakí­sérletbe. Ezek is rózsa típusúak. Á szelíd szeder Nem új növényről kívánok ír­ni, hiszen az olvasók jól ismert növényről értesülnek. Ize zama­tos, gyermek- és felnőttkorunk romantikájához tartozott. Sokan talán még ma is — akik tehetik és módjuk van hozzá, és isme­rik a lelőhelyeket is — szívesen gyűjtik erdős vidéken. Fogyasztható friss gyümölcs­ként, de nagyszerű alapanyaga különböző — házilag is előállít­ható — téli csemegének. Ezt a vadon termő és kímélet­lenül „tüskés” növényt a tu­domány segítségével az ember „megszelídítette”. így vált a tüs­kés erdei növény kertünk tüs­kementes, szelíd, remek izű, új és közkedvelt nővérkévé. Miután nekem is birtokomban van, bátran állítom, hogy jobb és harmonikusabb íz- és zamat­anyagot tartalmaz, mint a nagy múlttal rendelkező málna. Gyü­mölcse tartósabb és kevésbé hul- lékony. Termőképessége kifogás­talan. A szárazságot viszonylag jól elviseli. Igaz, támberendezést igényel, de lényegesen egysze­rűbbet, mint a huzalos szőlő. Má­sodéves termőrészeken hozza a pikánsan Ízletes bogyóit augusz­tus 10. és szeptember 20. között. Igaz, ekkor még javában dúl a dinnye, őszibarack és a szőlő szezonja, de nem árt az egyhan­gúságot megtörni valami kurió­zummal. Különösen akkor, ha a nyár végén és a vénasszonyok nyarán gondolunk a mogorva téli estékre, hiszen a szeder ki­tűnő befőzési alapanyag. A tőtávolságot célszerű 2 m- ben megállapítani. Az ültetésre alkalmas csemetéket előállító üzemek nagy gondot fordítanak a lakosság kifogástalan ellátásá­ra. Ennek kapcsán kerül a „há­ziasított szeder” egyedi kiszere­lésre rugalmas, műanyag konté­neres kínálatban. Igaz, ez év őszén csak kor­látozott mértékben kapható a Korányi úti árudában, de (sze­mélyes információk alapján) 1982 tavaszán minden igény kor­látlanul kielégíthető lesz. Kedvező esetben talán a piacon is fogunk a gyümölccsel talál­kozni. Dr. Fodor Tamás ÁG. szakszóig, állomás „Költöznek” a halak a nagy horgásztóba, hogy ott tovább növe­kedve a következő években próbára tegyék majd a horgászok ügyességét. A munkálatokat azzal kezdték, hogy az ivadéknevelő tó vizét elektromos szivattyú segítségével egy hét leforgása alatt átemelték a nagy tóba. A lehalászást és az áttelepítést az intéző bizottság, a horgászok segítségére számítva, társadalmi munkában szervezte meg. A horgászokból lett alkal­mi halászok nagy gonddal láttak munkához. A halászkellékeket — az ötvenméteres hálót, a csóna­kokat, meg az egyéb segédeszkö­zöket — az intéző bizottság biz­tosította. A lehalászásban napon­ta átlagosan húsz horgász vett részt. Négy nap alatt közel har­minc mázsa halat fogtak és tet­tek át a nagy tóba. A saját nevelésű telepítéssel az intéző bizottság a nagy tóban az 1982. évi fogási lehetőségeket kí­vánja javítani. És ezzel együtt ter, a Nyíregyházi Sporthorgász Egyesület, Rácz András (ÉP- SZER HE), Balkányi Sándor (ELEKTERFÉM HE), Egri Béla (Vasutas HE), valamint Misik Ferenc, a Nyíregyházi Sporthor­gász SE tagja, a császárszállási horgászvíz egyik társadalmi hal- őre. Az intéző bizottság vala­mennyi részt vevő horgásznak kö­szönetét fejezi ki, és a jövőben is számít munkájukra. Az ivadéknevelö tó a további­ak során sem áll majd üresen. A zsilipek felnyitásával a tó vizét ismét az előírt szintig töltik fel, ezt követően az intéző bizottság tervei alapján a közeljövőben is­mét 20 mázsa kétnyaras pontyot telepítenek bele. Ez már az 1983- as esztendő gazdálkodását, illet­ve a jobb fogási lehetőségeket szolgálja. Ragadozó halak nyoméban A barkácsoló kazángépész trófeái Balls Barna, a Tiszán. — A horgászat minden ága szép és izgalmas — hallottam a minap Bállá Barnától, a Nyír­egyházi Sporthorgász Egyesület tagjától. — Nagy ügyességet, sok fogási trükköt kíván a verseny- szerű horgászat. Sok az öröm a tavi horgászatban is. Én mégis a ragadozó halak fogását tartom az igazinak. Itt nemcsak meg kell fogni a halat, hanem előbb meg is kell keresni. — Ügy érti, hogy jobban kell ismerni a vizeket, a halbiológiát, a halak tartózkodási helyét? — Igen, ez a dolog egyik ol­dala. De akkor még Itt van a szerelék. Nem mindegy, hogy mikor milyen halra, milyen bot­tal, orsóval, horoggal, blinkerrel, mücsalival, halszelettel, vagy kis hallal megyek. Szerintem a biz­tos fogás egyik feltétele a meg­bízható szerelék. Hiába akasz­tom meg a halat, ha azt vagy ezért, vagy azért nem sikerül megszákolni. Blinker házilag — Sokat költ a felszerelésre? — A sok és a kevés azt hi­szem, relatív fogalom. Én úgy tartom, hogy keveset, de az én esetem sajátos. Kazángépész va­gyok. — Egyszóval műszaki ember. — Igen. És ez egyben azt is jelenti, hogy magam készítem el horgászkellékeim zömét. Tudato­san használtam a kellékek szót, mert a rablóhalazáshoz sajátos kellékekre van szükség. Ezeket üzletben vásárolni nemcsak pénz­igényes, de az ember a saját módszereihez való kelléket rit­kán is kap. Ha ráadásul valaki még igényes is, akkor jobb, ha maga készíti el a villantókat, a műlegyeket, az előkéket, a kara­binereket, kapcsokat. így nem érheti meglepetés. — Gazdag a kelléktára? — Nem gazdag, de amire szük­ségem van, azt összebarkácsolom magamnak. Véleményem az, hogy csakis az az igazi, szóval a vérbeli horgász, aki nemdsak a halfogás tudományát, fogásait ismeri, de ért a felszerelés el­készítéséhez is. Horgász a vonaton — Régi horgász? — öt esztendővel ezelőtt kezd­tem. Ügy érzem, hogy ez rövid idő. Ha meg azt is számításba vesszük, hogy egy huszonéves ember nem ülhet állandóan a víz partján, akkor még rövi- debb. — Mi most a tiszalöki kenyér­gyári holtágon futottunk össze. Hová szokott járni még ezen kí­vül? — Fő közlekedési eszközöm a vonat. Gépkocsim nincs, csak akkor megyek autóval, ha a ba­rátaim megszánnak és visznek magukkal. A Tiszának ezt a sza­kaszát ismerem a legjobban. So­kat látogatom az erőmű környé­két, de eljutok más vizekre is. — Milyen zsákmánnyal dicse­kedhet? — Ha kapitális jószágokra gon­dol, akkor ilyenekkel eddig még nem találkoztam. Minden halam tíz kilón alul volt. — Maga nagy halevő? — öh, nem. Inkább fogni sze­retem. A halat általában elaján­dékozom. Elajándékozom, ha­csak meg nem tetszett a pofája. Csukafej a falon — Ez mit jelent? — Üjabban, ha sikerül saját korábbi rekordomat csukából, balinból, harcsából megdönteni, akkor a halfejet kikészítem. — Ezek szerint a kikészítéshez is ért? — Tavaly kezdtem el vele fog­lalkozni. Ügy látom, a szakiro­dalommal meg fogok birkózni. A gyakorlatot pedig menet köz­ben szeretném megszerezni, öt halfej már díszíti a szobámat. Mind öt kiló körüliek voltak. Mondom, ha ennél nagyobbat fo­gok, akkor azoknak a fejét sze­retném kikészíteni. Hátha össze­jön egy szép trófeacsalád . . . (Szöveg és kép: Sigér Imre)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom