Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-29 / 254. szám

4 Kelet-Magyarország 1981. október 29. Kommentár Namíbia és az ötök H irtelenjében nehéz len­ne utánaszámolni, hányszor foglalkozott már az ENSZ valamelyik fó­ruma — beleértve a Bizton­sági Tanácsot is — a namí- biai kérdéssel. A BT. 435. számú határozata egyértel­műen kimondja: Dél-Afrika vonja vissza csapatait a tör­vénytelenül megszállt dél­nyugat-afrikai területről és ott az ENSZ égisze alatt ren­dezzenek szabad választáso­kat. Sajnos, a többszörösen megerősített határozat végre­hajtása várat magára. Preto­ria a törvénytelenség törvé- nyesítésén fáradozik, s ebben befolyásos segítőtársakra ta­lált. Az úgynevezett nyugati összekötő csoport — ameri­kai, kanadai, nyugatnémet, francia és brit diplomaták — most ismét a helyszínre érke­zett, hogy közbenjárjon a rendezés ügyében. Csakhogy a Dél-Afrikában gazdaságilag rendkívül érde­kelt államok elképzelése nem egyezik a BT idézett határo­zatának előírásával. A fajül­döző rendszer pozícióinak vé­delmében az öt tőkés ország másfajta „rendezés” híve: az ötök javaslata: olyan parla­menti választást kell Namí­biában tartant; amely főleg az ott élő fehér kisebbség al­kotmányban rögzíthető „sze­mélyi biztosítékait” hivatott garantálni, s ezt még a füg­getlenség kikiáltása előtt kel­lene megtartani. Néhány ja­vaslatot tettek a leendő al­kotmányra nézve is: eb­ben nemcsak a fehér kisebbség, hanem a Na­míbiában működő multi­nacionális vállalatok, va­lamint a dél-afrikai tőke érdekeit is a lehető leghosz- szabb időre szavatolni szeret­nék.' - • A látszólag jószolgálati küldöttség tehát nyíltan azon mesterkedik, hogy Pretoria befolyását meghosszabbítsa az ásványi kincsekben gaz­dag, általa törvénytelenül megszállva tartott Namíbiá­ban. Ráadásul a rendezés ha­logatása továbbra is lehető­séget teremt arra, hogy Dél- Afrika — Namíbián keresz­tül — támadást indítson An­gola ellen, s a SWAPO, a Délnyugat-afrikai Népi Szer­vezet gerilláinak üldözése ürügyén kiterjessze felügye­letét a haladó luandai rend­szer felségterületének egy ré­szére is. am Nujoma, a SWAPO elnöke a bizottság na- míbiai látogatásáról szólva kijelentette: a nyuga­ti hatalmiak közvetve szente­sítik Namíbia dél-afrikai megszállását. Ez szöges ellen­tétben áll a Biztonsági Ta­nács döntésével, s késlelteti a békés kibontakozást. A SWA­PO kész lenne akár azonnal tűzszünetet kötni Dél-Afri- kával, ami lehetőséget adna a választások előkészítésére, le­bonyolítására és ellenőrzésé­re hivatott ENSZ-erők Namí­biába vezénylésére. Pretoria — mintegy jelképes válasz­ként — a bizottság érkezése napján újabb nagyszabású támadást intézett Angola el­len. A fajüldöző rezsim cini­kus magatartása nem újkele­tű, nem is meglepő. Jelzi, hogy a dél-afrikai politika változására kevés az esély, míg Pretoria tekintélyes tá­mogatóit maga mögött tud­hatja. Gyapay Dénes s Elutazott Moszkvából a jemeni elnök ra, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnö­ke, Andrej Gromiko, aZ SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvé­delmi minisztere és más hi­vatalos személyiségek bú­csúztatták. Hazánkban tartja soron lévő ülését a Varsói Szerződés tag­államai egyesített fegyveres erőinek katonai tanácsa. Ké­pünkön: a tanácskozás résztvevői. (Kelet-Magyarország te- Iefotó) Ali Abdullah Szaleh, a Jemeni Arab Köztársaság el­nöke szerdán elutazott Moszkvából. Észak-Jemen államfője hétfőn érkezett a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének és a Szovjetunió minisztertaná­csának meghívására hivatalos baráti látogatásra Moszkvá­ba. Ali Abdullah Szalehet a repülőtéren Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitká­Lázár György az NSZK-ban (Folytatás az 1. oldalról) A gyárlátogatás után a ma­gyar miniszterelnök Düssel­dorfba látogatott. Itt Johan­nes Rauval, Észak-Rajna- Vesztfália tartomány minisz­terelnökével folytatott kötet­len megbeszélést, aki ezután díszebédet adott a magyar kormányfő és felesége tiszte­letére. Az eszmecserén és az ebéden elhangzott pohárkö- szöntőtoben a két politikus egyöntetűen kifejezte azt a meggyőződését, hogy kívána­tos a Magyar Népköztársa­ság és az NSZK kapcsolatai­nak további erősítése minden téren, s hogy ez országaink érdekein túlmenően hozzájá­rul a nemzetközi enyhülés, a béke ügyéhez is. Ruhr-vidéki látogatását be­fejezve Lázár György visz- szatért szálláshelyére, a gymnichi kastélyba. A ma­gyar kormányfőt itt késő dél­után a nyugatnémet kor­mányt alkotó két párt parla­menti frakciójának vezetője kereste fel. Lázár György először Wolfgang Mischnick- kel, a szabaddemokrata párt, majd Herbert Wehnerrel, a Német Szociáldemokrata Párt parlamenti csoportjának el­nökével tárgyalt a két ország kapcsolatait és a nemzetközi helyzetét érintő kérdésekről. Makno Koivisto miniszterelnök Finnország megbízott elnö­ke. Urho Kaleva Kekkonen utódát a január 17—18 között tanácskozó 301 tagú elektori tanács választja majd meg. (Kelet-Magyarország telefotó) A DEBRECENI BAROMFIFELDOLGOZÓ VÄLLALAT 1981. szeptember 1-től TOLLFELVÁSÁRLÓ TELEPÉT MEGNYITOTTA! Átvételre kerül: minden termelői, új (natúr) és használt toll. NAGYOBB MENNYISÉG ESETÉN HELYSZÍNRE MEGYÜNK! TOLLAT A LEGMAGASABB NAPI ÁRON VÁSÁROLUNK! Felvásárló telep: Nyíregyháza, Debreceni út 86. sz. Madridi találkozó Zárt ajtók mögött nem hi­vatalos tanácskozást tartot­tak szerda délelőtt az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó mad­ridi találkozón részt vevő küldöttségek vezetői. A kül­döttségvezetők tanácskozásá­val egy időben ülésezett a biz­tonsági kérdésekkel és a zá­ródokumentum bevezetőjével foglalkozó szerkesztői cso­port. Tanácskozik a LEMP Központi Bizottsága 8. Az ezüstróka Varsóban szerdán délután három órakor megkezdődött a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának ötödik, teljes ülése. A ta­nácskozáson Wojciech Jaru­zelski hadseregtábornok, a KB első titkára elnököl. Az ülésen megvitatják a párt­szervek és -szervezetek tevé­kenységi irányait a negyedik KB-ülés határozatainak fé­nyében, továbbá áttekintik a központi bizottság apparátu­sának szerkezetében és mű­ködésében végrehajtandó változtatásokat. Az ülést Wojciech Jaru­zelski, a központi bizottság első titkára nyitotta meg. Rámutatott, hogy a központi bizottság legutóbbi ülése óta még csak néhány nap telt el, de a plénum által adott ér­tékelések, következtetések helyességét az élet alátá­masztotta. Hangsúlyozta a negyedik teljes ülésen elfo­gadott határozatok követke­zetes végrehajtásának szük­ségességét. A továbbiakban szólt a pártszervek és -szer­vezetek tevékenységének irányairól az előző plénum határozatainak fényében, és elemezte az ország jelenlegi helyzetét. Wojciech Jaruzelski beszé­de Után Kazimierz Barci- kowski, a PB tagja, a KB titkára rámutatott, hogy a 4. plénum határozatai széles körű helyeslésre találtak a tagság és az aktivisták köré­ben. Mint Barcikowski el­mondta, a 4. KB-ülésen elfo­gadott határozatok végrehaj­tása már megkezdődött. ★ Lengyelországban szerdán délben egyórás országos tilta­kozó sztrájkot tartott a „Szo­lidaritás”, s „figyelmeztetés­nek” szánta arra, hogy a kormány a hónap végéig tel­jesítse követeléseit. Ragaszkodtam hozzá, hogy a kórházba magammal vi­gyem az ezüstrókámat. Sín­be tették a lábamat, és ágy­ba dugtak; a rókát magam­nál tartottam. Nem tudom, mit gondolhatott az orvos, amikor meglátott — egyene­sen ültem az ágyban, hálóin­gemben, vállamon az ezüst­róka. 1936 júliusában jegyeztük el egymást, a hetedik hónap hetedik napján. A hetes édesanyám szerencseszáma volt, és meg voltam róla győződve, hogy ez az én sze­rencseszámom is. Elutaztunk Hamburgba, és megnéztük azt a kis templomot, mely­ben a szüleim esküdtek; ott váltottunk gyűrűt. Platina gyűrűk voltaik, iszonyúan ro­mantikusak. Két párhuza­mos, bevésett hullámvonal futott bennük föl-le, melyek­nek minden magassága és mélysége azt szimbolizálta, amit az ember a házasság­tól vár, párhuzamosak, me­lyek soha nem veszítik el egymást. És természetesen egy évvel később a hetedik hónap he­tedik napján akartam esküd­ni. De a film, a „Dollár”, me­lyet Gustaf Molanderrel for­gattam, csak a tervezett for­gatási idő után készült el, és így csak július 10-én tud­tunk összeházasodni. Az esküvő napján adódott néhány probléma. Petter nem szeretett a nyilvánosság rivaldafényében állni. Nyu­godt, privát esküvőt akart. Azonban színésznőt vett fe­leségül. És valóban, valaki elbújt a kertben, hogy titok­ban lefényképezzen minket. Petter nagyon mérges volt, és a jövevényt — egy fiatal nő volt — mindenáron el akarta űzni, mikor megje­lent az apja, akinek az volt a véleménye, hogy az ember­nek az esküvője napján még­iscsak kedvesnek kell len­nie egy hölggyel. Meghívta a riporternőt a házba. Berendeztünk magunknak egy lakást Stockholmban, Mollie Faustman, egyik ba­rátnőm égy kismacskát ajándékozott nekünk, ez kezdte szétkarmolni a búto­rokat. A konyha soha nem nagyon érdekelt, házvezető­nőt tartottunk. Csak később, Hollyoodban szereztem el­ső tapasztalatomat a főzés terén, mikor lányom, Pia, hazajött az iskolából, és azt mondta, azt a feladatot kap­ta, hogy főzzön egy tojást. Vásároltam egy szakács- könyvet, és közösen elké­szítettük a feladatot. A takarításban mindig jó voltam. A mosás és sikálás mindig örömet szerzett, skandináv lelkemet megelé­gedéssel töltötte el. Egyik barátom egyszer azt mondta: „Hogy tudod az idődet a színjátszásra pazarolni, mi­kor te lennél a világon a legjobb és legkeresettebb ta­karítónő.” Petter és én szorgalmasan készítettük elő karrierünket. Petter nagyon sikeres fogor­vosi gyakorlatot folytatott és ezenkívül a doktori munká­ján dolgozott. Én tovább for­gattam a filmeket. Kemé­nyen dolgoztunk, mindket­ten nagyon szerelmesek vol­tunk egymásba, boldogsá­gunk tökéletesnek tűnt. Következik: 9. Filmszerző­dés az UFA-val. Szalontay Mihály: 19. — Ne vitatkozz velem, hal­lod! Mostan mi leszünk ha­talmon, de ezt a hatalmat meg kell tartani. Osztán nek­tek kell a helyünkre lépni. Nekem már csak éveim van­nak hátra. Mire neked benő a fejed lágya, én már sehol sem leszek. — De ... — Csönd! Azt hiszed, abajgatnálak? A nyavalya törődne veled, ha olyan sok munkásgyerek volna, akit ta­nítani lehetne küldeni. De hát Franciska azt mond­ja, örökké olvasol! Éjjel, nap­pal, hogy már kiolvastad az egész Rozner, meg Hajós könyvtárat! Azt mondja, olyan gyorsan olvasol, hogy az szinte csuda. Hogy ő el se hitte volna, ha nem ellen­őrizte volna többször, hogy tényleg ki is olvasod azt a könyvet. Hát, idefigyelj, te szaros! Én azt az egy Maka- renkót sem tudtam elolvas­ni. Már egy fél éve olvasom, csak nem akar a vége jönni. — Elmesélem én, mi van benne, tíz perc alatt — mondta Miki. A titkár megütődve nézte, nem tudta, hogy ez most sér­tés, vagy a békülékenység hangja. Aztán rövid gondol­kozás után úgy döntött, hogy ez utóbbi. — Hát ba értesz — mond­ta —, akkor helyben va­gyunk! Éppen, hogy ez kell. Amit tudsz, azt átadd a munkásosztálynak. Franciska közbeszólt: — Igen ám, de ahhoz hogy valaki ember legyen, ahhoz rendesen kell tanulni. Azt is amihez nem fülük a foga. Matematikát, fizikát, min­dent. Nem lehet az iskolá­ban nem megfelelni a körül­ményeknek. Most már az ol­vasás neki csak szórakozás. Iskola helyett is olvas! Fe­leljen meg az iskolának, és olvasson rendszerezetten. Majd a férjemék ebben segí­tenek neki. Ez a régesrégi emigráció­ból hazajött első férje volt Franciskának, ki ugyan új, idegen feleséget és gyereket hozott messze idegenből, de azért a barátság megma­radt. — Éppen erről beszélek én is — mondta Készéi. — Azt mondom, hogy eljársz az is­kolába, az igazgatóhelyettes a mi emberünk őtőle úgyis mindent megtudok, de azért te minden héten egyszer szombaton, iskola után be­jössz a bizottságba, s nekem beszámolsz, hogy mennek a dolgaid. Tudom, hogy ez az egész KERESZTÉNY KATO­LIKUS GIMNÁZIUM olyan úri fertály, de ez nem szá­mít, neked ott, helyed van!! És nem szabad, hogy kirö­högjenek, hallod? Meg kell, hogy álljad a helyed! Anyá­dért, apádért, Gábor nagy­bátyádért, — szegény, aki el­esett, isten nyugosztalja, jó barátom volt, — mindnyá­junkért. Ha csak egy órát is hiányozni mersz, agyonver­lek! — S ha beteg leszek? — Lári-fári, a mi fajtánk nem beteg. Nem engedheti meg magának. Csak az urak betegek. Mi élünk, vagy meg- döglünk! — Nono — mondta fino­man Somoskőiné —, most már mgs világ van azért tit­kár elvtárs. — Más, más — dünnyögte az —, más lesz majd akkor, amikor ez annyi idős lesz, mint én most! — mutatott a fiúra. — De azt én már nem érem meg. Keserves hetek, hónapok következtek Mikire, lassan ment az átállás. Legtöbbet az iskola igazgatóhelyettese gyötörte, Fahidy tanár úr, aki matematika szakos révén nagy nehezen átsegítette a félévi meg év végi vizsgán, de igazából soha nem vette be feje a felsőbb matematika rejtelmeit. Csak amikor már később, egyetemista korában filozófia tanulmányok kap­csán formális logikát kezdett tanulni, akkor szinte vissza­menő érvénnyel talált rá agya az egyszerű matemati­kai igazságokra. De igazából mindvégig kísérte az első évek „nem akarom” tanulá­sa, s emiatt tanulmányainak pályaképgörbéje pont fordít­va alakult, mint ázoké, a jól— szituált polgárgyerekeké, akikkel egy padban ült. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom