Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-24 / 250. szám
6 Kelet-Magyarorezág 1981. október 24. Kevesebb, de súlyosabb... Látni és látszani! Egy „forgalomszámlálás" H gépjármííkárok alakulása margójára ságot, ha a lámpák jól vannak beállítva. A jól beállíMegyénkben 1980-ban több mint 84 000 gépjármű közlekedett, ám ez a szám 1981 első felében tovább növekedett. Minden üzemelő jármű káresemény, vagy baleset okozója, vagy részese lehet. Gyakran még a legóvatosabb, legfigyelmesebb vezetésnél sem lehet kivédeni azt, hogy a közúti közlekedés más résztvevői által létrehozott veszélyhelyzetbe kerüljünk, illetve a deffemzív " vezetés sem maiidig elég ahhoz, hogy a veszélyhelyzetből sérülés, vagy anyagi kár nélkül kerüljünk ki. A gépjárműkárokat — kevés kivétellel — bejelentik az Állami Biztosítóhoz, ahol valamilyen biztosítás alapján rendezik azokat. Az elmúlt évekre az volt- a jellemző, hogy a gépjárművek számának növekedésével egyenes arányban növekedett a gépjárműkárok száma is. (1975-ben 4354 gépjárműkár jutott 44 000 gépjárműre, míg 1980-ban 4831 kár 84 000 járműre.) 1980 második felében, de még inkább 1981 első felében már az volt a jellemző, hogy az eddigiekkel ellentétben a gépjárművek számának további növekedése nem vezetett a károk számának növekedéséhez, sőt bizonyos tényezők hatására az csökkent. Mit jelent ez számokban? 1980 első felében ösz- szesen 3928 gépjárműkárt jelentettek be a megyében, míg 1981 első felében „csak” 3551-et. Sajnos növekedett a nagyobb károk és azon károk száma, melyeknek kettőnél több résztvevője van. Ékre utal az a tény, hogy a gépjármű-kárrendezési fiók szakértői ez év első felében csak alig valamivel kevesebb — 4255 — gépkocsit szemléztek meg, mint az elmúlt év megfelelő időszakában, amikor több kár volt. A totálkárok száma szintén nem csökkent, összesen 22 gépkocsi sérült meg olyan mértékben, hogy helyreállításuk műszaki, vagy gazdaságossági szempontból indokolatlan volt. A gépjármű-kárrendezési fiók Mátészalkán kirendeltséget működtet, így a Nyíregyházán és a Mátészalkán bejelentett károk számának összevetése módot ad arra, hogy következtessünk a károk területi megoszlására. Míg Nyíregyházán 1981 első felében 2756 kárt jelentettek be szemben az egy év előtti 3201 darabbal, addig Mátészalkán 755-öt, az előző év első felének 727 darabjával szemben. Más jelek is arra mutatnak, hogy amíg a megyeközpontban egyre kevesebb gépjárműkár van, addig a megye más városaiban és azok gépjármű-kárrendezési vonzáskörzetében a károk száma jelentősen növekszik. így például a kárszakértők vidéki szemléinek a száma erősen megnövekedett. Ez év első felében 672 kárfelmérést végeztek Nyíregyházán és Mátészalkán kívül eső területeken, . ami közel annyi, mint az 1980-as egész évi mennyiség. Különösen frekventált terület Kisvárda és környéke, ahol újabban annyi gépjárműkár jelentkezik, hogy kihelyezett kárfelvétel és kárkifizetés beindítását tervezzük. Természetesen a kárrendezési munka decentralizálása, ügyfeleink kárának lakóhelyükhöz közel való rendezése is tükröződik a vidéki gépjárműszemlék számának megduplázódásában, de még inkább Az IFA totálkáros... ... a Lada szintén... az a tendencia^ hogy a megyeközpont és a nagyobb városok mellett a községek, falvak motorizációs fejlődése egyre dinamikusabb. A gépjárműkárok alakulását már az elmúlt évben jelentősen befolyásolta az üzemeltetési költségek, gépjárműárak, üzemanyagárak megdrágulása. Ennek tulajdonítható, hogy a gépjárművek kilométerteljesítménye hozzávetőlegesen 15—20 százalékkal csökkent. A gépjármű-tulajdonosok ésszerűbben üzemeltetik gépjárműveiket és a kevesebb üzemanyag-fogyasztás elérése érdekében gazdaságos utazósebességet választanak meg. Az 1979-ben életbe léptetett Sebességkorlátozási intézkedések az abszolút gyorshajtás miatt bekövetkezett károk számát csökkentették. Míg régebben az autózás jórészt szezonális jellegű volt, igen sok gépkocsi-tulajdonos télre járművét leállította, újabban általánosnak tekinthető a gépkocsik egész éven keresztül történő használata. Az autó egyre inkább az meg, de mivel ez nagy felületre terjedt ki, mégis jelentős volt a kár. Fiókunknál a megyében történt és hozzánk bejelentett minden gépjárműkár fontosabb adatait feldolgozzuk. Ez, és az intézetünk központja által végzett számítógépes adatfeldolgozás módot ad arra, hogy értékelő, elemző munkát végezzünk. Ennek során vizsgáljuk a károk számának és nagyságának időbeli változását, a károk területi megoszlását, a károk jellegét. Tudunk következtetni az autójavítók tevékenységére, a javítással kapcsolatos problémákra. Vizsgáljuk azt is, hogy a károk intézése milyen gyorsan történik. Elemzéseink, vizsgálataink célja az, hogy ezek eredményét a kárrendezési és a kármegelőzési munkában hasznosítsuk és elősegítsük a gépjármű-kárrendezés, mint biztosítási szolgáltatás színvonalának emelését. D. T. |Jyíregyháza egyik for- ™ galmas útján forgalomszámlálást végeztem a minap. Este hét óra volt. Elsősorban a gépjárművek világítására fordítottam a figyelmet. Az eredmény: minden ötödik (!) gépjármű szabálytalan világítással közlekedett. tott tompított fény nem zavarja a szembejövőket, viszont elősegíti, hogy a gyalogosok messzebbről észlelhessék a gépjárműveit. A tompított fény mindenképpen a közlekedés biztonságát szolgálja. Közútjainkon az egyre korszerűbb közvilágítás mellett itt-ott még sötét Látni és látszani! A közlekedésben résztvevőknek aligha kell bizonygatni, hogy különösen az őszi-téli szürkületben, milyen nagy veszélyt jelenít az utakon a ki- viiágítaitiLanul közlekedő — vagy rosszul világító — kerékpárok, lovas kocsik és gépjárművek nagy száma. A fény védelem foltok tátonganak. Az ilyen útszakaszon a vezetés rendkívül fárasztó, mert a szemnek az állandóan váltakozó fényviszonyokhoz kell alkalmazkodni. Szükséges és fontos egy dolgot hangsúlyozni. A „városi lámpa” félreértett fogalom. A pontos elnevezés: helyzetlámpa, amely csupán az álló jármű kivilágítására szolgál. A haladó jármű kiNem új dolog, tudjuk, hogy a több fény nagyobb biztonságot jelent. Különösen érvényes ez korlátozott látási viszonyok idején. Első helyre kívánkozik az őszi időszak velejárója, a köd. Sajnos, sok esetben látunk járművezetőket, akik a rossz 'látási viszonyok ellenére nem kapcsolják be lámpáikat, vagy nem megfelelő fokozatú világítással közlekednek. Ez pedig nagy veszélyt rejt saját magára és a közlekedés más résztvevőire. Nem tudni, hogy mi okból, miért az úgynevezett „városi” lámpát használják ilyenkor, pedig egyértelműen írja a szabály: ilyenkor csak tompított fényű lámpákkal szabad közlekedni. Nemcsak azért kell tompított fénnyel közlekedni, hogy mi jobban lássunk, hanem elsősorban azért, hogy jobban láthatóvá tegyük magunkat. Lehet természetesen ködlámpát is bekapcsolni. Nem szabad viszont ilyen körülményék között az országúti fényszórót, a „hosz- szű fényt” használni, mert egyrészt ez a fokozat lakott területen tiltott, másrészt pedig ezzel a fénnyel csak rosszabbul lehet látni. Nincs „városi"! A tompított fény használatánál meg kell említeni, hogy csak akkor jelenthet biztonvilágítására lakott területen a tompított fény kötelező. Közeleg a tél... Ha tehát a gépjárműve- vezető állandóan tompított fénnyel közlekedik, szabályosan jár el. A tompított fény használatába beletartozik a nappali használat is. Ha a gépkocsivezető például nappal országúton hosszú oszloppal találkozik, nagyon célszerű, ha felgyújtja a tompított fényszórót. Ez az oszlopban haladókat tájékoztatja arról, hogy szembejövő kocsit látnak, nem pedig egy előzésben lévőt. Az a gépkocsivezető tehát, aki ilyenkor tompított fénnyel halad, a közlekedési biztonság érdekeit szolgálja. Ebből a gondolatból kiindulva a mentőautók a megkülönböztető jelzéseik mellé, nappal is tompított fénnyel közlekednek. Közeleg a tél, egyre nehezebbé válik azok helyzete, akik motorkerékpárt, személygépkocsit, autóbuszt vezetnek. A jól beállított, s működőképes lámpa a saját és mások közlekedésének biztonságát segíti. Helyes lenne, ha nagyobb figyelmet fordítanánk erre, hogy a majd jelentkező veszélyt idejében észre tudjuk venni. Kovács György életvitelhez, munkavégzéshez nélkülözhetetlen eszköz lett, elvesztette luxus jellegét. Míg régebben január és Az úttest a járműveké! február hónapokban, de még márciusban is jóval keve- isebb volt a kárbejelentések száma^ mint a nyári hónapokban, addig jelenleg nagyjából hasonló kárdarabszá- mok voltak. Januárban 631, fehruárban 567, márciusban 574, áprilisban 578, májusban 546, júniusban 616. Természetesen vannak olyan befolyásoló tényezők is, amelyek a károk számának ugrásszerű növekedéséhez vezethetnek. Az augusztus 3-i jégverés következtében több mint 400 gépjárműjégkárt jelentettek. A jégverés olyan erős volt, hogy a vékonyabb lemezű gépkocsik vízszintes felületét behorpasztotta, sőt volt olyan gépkocsi is, melynek szakszerű javítását csak a sérült elem kicserélésével lehetett elvégezni. Előfordult, hegy a jég a szélvédőüveget is betörte. Sok gépkocsinál csak a fényezés sérült Szorongó érzés tudni, hogy a gyalogosok közül évente százak halnak meg értelmetlenül, jórészt saját hibájukból. Pedig csak keveset kellett volna tudniuk a helyes közlekedésről és tenniük, hogy életben maradjanak. Míg éltek, nem tanultak a mások példájából, s talán az elkövetkezők sem fognak az övékből. A baj onnan ered, hogy a rájuk nézve kötelező magatartási szabályokból csak az elsőbbségükre vonatkozókat ismerik, s azt is rosszul. Azon egyszerű valóság- helyzetből kell kiindulni, hogy az úttestek kizárólag a járművek közlekedése céljából épülnek, s így kevés kivételtől eltekintve azoknak is van ott elsőbbsége. Ilyen kivétel a kijelölt gyalogátkelőhely és a bekanyarodó járművel szembeni elsőbbség esete. Az elsőbbség azonban nern azonos a biztonság pozíciójával, így a balesetmentes átkelés korántsem garantált. Sajnos még ott sem, ahol forgalomirányító jelzőlámpák működnek. 9 Gyalogátkelőhely, vagy járda 9 Zebra és biztonság 9 Szembe a forgalommal Egy példa a sok közül. Nyíregyházán a Centrum Áruháznál lévő forgalomirányító fényjelző készülékkel felszerelt útkereszteződésben a gyalogosokat fenyegető veszélyhelyzetek kavalkád- ját van módunkban szinte minden irányváltozásnál tapasztalni. Csalódik az a gyalogos, aki azt hiszi, hogy ha a gyalogos jelzőlámpa zöldet mutat, ő a zebrán való átkelést biztonsággal megkezdheti. Ha ezt teszi, ha csak a lámpát, s nem a forgalmat is figyeli, a tilos jelzésen átrobogó gépjárművek elől kell szöcske módjára elugrania. De ugyanitt, ha az áruház felől a templom felé kél át valaki, lehet, hogy csak a lelke fog a túloldalra megérkezni. A helyzet ugyanis itt annyival veszélyesebb, hogy a zöld fény oltalma alatt való átkelés közben balról és hátulról ugyancsak zöld fény mellett kanyarodó gépjárművektől kell tartani és esetenként elugrálni. A helyzet akkor a legveszélyesebb, ha a jármű vezetője idegen, s nem tuja, hogy amikor a zöld lámpára jobbra kormányozva elindul, a „Fele sem igaz” vetélkedőbe került, ahol a győztes, a vesztes. A balesetért a felelősség ugyanis egyértelműen a gépjármű- vezetőt terheli, de mit segít az már a nyomorékká, vagy éppen halálra gázolt papíron nyertes gyalogoson? Tanulság, hogy a zebra áltál nyújtott biztonság csak a járművezetők és gyalogosok együttes közreműködése esetén valósulhat meg. Ahol még ilyen elsőbbsége sincs a gyalogosnak, ott a maximális figyelem és körültekintés mellett ajánlott a?, úttesten való átkelés lebonyolítása. Félelmes csomópont A gyakorlati tapasztalatok szerint a közúti csomópontok forgalombiztonságát nagymértékben befolyásolja az a körülmény, hogy sdkerül-é megteremteni a kiépítettség és a forgalmi rend közötti összhangot. Tekintsük át, mi is a helyzet e téren jelenleg a megyeszékhely néhány nagy forgalmú csomópontjában. Nyíregyháza közúti közlekedése az utóbbi évek során struktúrájában és összetételében is sokat változott, számszerűségében pedig jelentősen megnövekedett. A forgalom emelkedése megkövetelte az úthálózat átbocsátó képességének a város közlekedésfejlesztési tervén alapuló, tervszerű, folyamatos növelését, az időről időre kialakuló szűk kereszt- metszetek megszüntetését. A strukturális változást kiváltó útépítési munkák között a legjelentősebb a nagykörút, amelyre a kiépülést követően a várost érintő országos közutak átmenő forgalmát teljes egészében rá lehet terelni, és ezáltal a városközpont egyre nagyobb gondot jelentő túlzsúfoltságát, forgalmi terhelését csökkenteni. Az igen nagy költséget igénylő útépítési munka a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek korlátozott volta miatt csak fokozatosan valósulhat meg. A forgalom számára átadásra kerülő 'körútszakaszok — éppen a hiányzó, még kiépítetlen részek miatt — átmenetileg nem tudják betölteni azt a funkciót, amelyre az úthálózatban elfoglalt helyüknél, szerepüknél fogva hivatottak lennének, ezért egy-egy csomópontban a kiépítettséggel ellentétes, a forgalom nagyságának megfelelő forgalmi rendet szükséges kialakítani a forgalom zavartalan lebo- nyolódása végett. Ilyen csomópont található jelenleg a nagykörútnak az Incédi sor, a Vöröshadsereg, Bocskai, valamint a Rákóczi úti csomópontjaiban. Az átmeneti kedvezőtlen állapot feloldását közúti jelzőlámpák telepítése is elősegíti, azonban a jelzőlámpák elhelyezése különböző okok miatt nem mindig valósul meg az útépítési munkákkal egyidőben, ezen túlmenően pedig vannak olyan időszakok, amikor műszaki meghibásodás, vagy karbantartási munkák végzése miatt a lámpa nem üzemel. A biztonságos és zavartalan közlekedés érdekében tehát nagyon fontos, hogy a ■közlekedés résztvevői figyeljék a közúti jelzéseket, tartsák be a közlekedési szabályokat, és a bizonytalankodó járművezetőket segítve, mások miatt előálló veszély- helyzeteket elkerülve vezessenek. A halálos kimenetelű balesetek jelentősebb részét a lakott területen kívül, szabálytalanul közlekedő gyalogosok elgázolása képezi, természetesen a gépjárművezetők vakonvezetéséből eredő tevékenység hozzáadásával. Sötétben az úttest menetirány szerinti jobb oldalán, de lakott területen belül is a ■gyengén, vagy ki nem világított utcákon haladó gyalogos sorsa gyakorlatilag megpecsételődött. Becslések szerint átlagosan minden gyalogost kb. a harmincadik ilyen útja alkalmával biztosan elgázolják. Tudomásul keli tehát vennie minden gyalogosnak, hogy a menetirány szerinti jobb oldalon gyaloglás ma már sajnos szinte önirtós- számba megy. Egy döntő adat a fentiek: igazolására: a sötétben jobb oldalon gyaloglók közül megyénkben évente átlagosan 78 személy gázolnak el, míg a bal oldalon, a forgalommal szemben közlekedők közül egyet sem, kivéve egykét különleges forgalmi helyzetből adódó esetet. Dr. Demeter Ferenc
