Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-16 / 243. szám

XXXVIII. évfolyam, 243. szám ARA: 1,40 FORINT 1981. október 16., péntek NAPIRENDEN: a vállalati jövedelemszabályozás módosítása — A vállalati tervek hatékonyabb megvalósítása — Az alumíniumipar fejlesztése— A szövetkezetek külgazdasági egyensúlyt javító szerepe Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén határozatot ho­zott a vállalati jövedelem­szabályozás egyes elemeinek módosításáról. A rendelkezé­seket október végén a Ma­gyar Közlönyben teszik köz­zé. A kormány megtárgyalta az Országos Tervhivatal el­nökének a vállalati középtá­vú tervekről adott tájékozta­tóját. Megállapította, hogy a vállalati tervek összességük­ben megfelelnek a népgazda­sági céloknak. Mindemellett a vállalati tervek egy részé­ben még nem elég konkré­tak, és nem elég határozot­tak a gazdasági munka haté­konyságának növelésére ter­vezett lépések. Ezért a vég­rehajtás menetében további intézkedéseket kell tenni a népgazdasági követelmények teljesítésének jobb megala­pozására, csak úgy, mint a változó feltételekhez való al­kalmazkodóképesség javítá­sára. A Minisztertanács megtár­gyalta és tudomásul vette a tanácsok VI. ötéves gazda­ság- és területfeljesztési ter­veiről szóló beszámolót. Meg­állapította, hogy a tanácsi tervek a népgazdaság VI. öt­éves tervének társadalompo­litikai törekvéseivel össz­hangban, a lakosság életkö­rülményeinek további javítá­sát szolgálják. A tanácsi ter­vezőmunka tartalma bővült, fejlődött a tervezés demok­ratizmusa, javult a tervek megalapozottsága. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottság ál­lásfoglalását az alumínium- ipari központi fejlesztési program VI. ötéves tervi fel­adatairól, amely a bauxitbá­nyászat, a timföldgyártás, az alumíniumkohósítás, a fél- gyártmány- és öntvény-, va­lamint a készárutermelés je­lentős növelését, az alumíni­um értékesebb termékekké való feldolgozását tűzi célul. Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Phoune Sipraseuth, a Laoszi Forra­dalmi Néppárt PB tagja, a KB titkára, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettese, külügyminiszter. A vendéget a Ferihegyi re­pülőtéren Házi Vencel kül­ügyminiszter-helyettes fogad­ta. A Minisztertanács a központi fejlesztési programmal együtt határozott a fenyőfői bauxit­bánya létesítéséről. A kormány megtárgyalta a gazdasági bizottság összefog­lalóját a szövetkezetek kül­gazdasági egyensúlyt javító és az állami nagyipar mun­káját hasznosan kiegészítő te­vékenységéről. Megállapítot­ta, hogy a szövetkezetek mind eredményesebben töltik be szerepüket. Rugalmas ter­melő és kereskedelmi tevé­kenységünkkel egyre fonto­sabb tényezői a népgazdasági feladatok megoldásának, a termelés, a szolgáltatás és a lakossági ellátás javításának. Délután Púja Frigyes és Phoune Sipraseuth tárgyalást folytatott a Külügyminiszté­rium vendégházában. A szí­vélyes, baráti légkörű esz­mecserén tájékoztatták egy­mást az országaikban folyó építőmunkáról, és áttekintet­ték a nemzetközi helyzet köl­csönös érdeklődésre számot tartó, időszerű kérdéseit. Ér­tékelték a magyar—laoszi kapcsolatok alakulását, és megvizsgálták azok tovább­fejlesztésének lehetőségeit. A laoszi külügyminiszter Budapestre érkezett Tanácskozás az almafelvásárlásról Minden almát átvesznek az ÁFÉSZ-ek Két tanácskozás napirend­jén szerepelt az almaszállítás és felvásárlás október 15-én. A megyei szervezési bizott­ságnak Bacsu József, a me­gyei tanács osztályvezetője adott tájékoztatót Váncsa Je­nő MÉM-miniszter látogatá­sáról. A MÉSZÖV nyíregyhá­zi székházában az ÁFÉSZ-el- nököknek Lakatos Tibor mi­niszterhelyettes ismertette a MÉM és a SZÖVOSZ közös intézkedéseit az alma átvéte­léről, forgalmazásáról. Az ér­tekezleten felszólalt Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhe­lyettese és Cs. Nagy István, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője is. Lapunk tegnapi számában már közöltük a MÉM és a SZÖVOSZ közös tájékoztató­ját, miszerint az ipari almát a mai naptól egységesen 2 fo­rint 40 filléres áron veszik át. A közel 50 százalékos áreme­lés csak része azoknak az in­tézkedéseknek, amelyekkel a kistermelők árujának átvéte­le, értékesítése megnyugtató­an rendeződhet. Fontos elv, hogy az ÁFÉSZ-ek november 30-ig minden megtermelt al­mát kötelesek felvásárolni, függetlenül attól, hogy volt-e szerződéskötés vagy sem. Kötelességük az ÁFÉSZ-ek- nek valamennyi kistermelőt felkeresni és velük megálla­podást kötni az alma átvéte­lének módjáról. A megállapo­dás előleg fizetésére'is vonat­kozik. Amennyiben a kister­melő úgy kívánja, az ÁFÉSZ a felkínált almára végelszá­molásig előleget ad. Az ÁFÉSZ-ek az almát átveszik. A kistermelők feladata és ér­deke viszont, hogy elszállítá­sig az almát gondosan kezel­jék, a minőségnek megfelelő­en tárolják. Elhangzott a miniszterhe­lyettes tájékoztatójában, hogy az alma exportálása folyama­tos, a korábbi szerződésekkel ellentétben pluszként mintegy 100 ezer tonna gyümölcsöt szállítunk külföldre. Szabolcs- Szatmár megye előnyöket ka­pott az ipari alma exportjára is. Az ÁFÉSZ-ek a kisterme­lőktől felvásárolt ipari almá­val rakhatják meg a megyébe diszponált vagonok három­negyed részét. Javítani kell az alma bel­földi forgalmazását. Az ÁFÉSZ-ek kutassák fel a ha­zai piacokat. Megengedhetet­len — mondta Lakatos Tibor —, hogy míg Szabolcsban sok az alma, addig a nagyváro­sokban ennek kedvező jelei nem tapasztalhatók. A piacok felvevőképessége, a vásárlók igénye sokkal nagyobb attól, amit az ÁFÉSZ-ek kielégíte­nek. Nem szervezik például az üzemek, intézmények dol­gozóinak a közvetlen értéke­sítést. Keressék meg az ÁFÉSZ-ek az üzemi szakszer­vezeti bizottságokat, kórháza­kat, iskolákat, és lássák el őket jó minőségű, elfogadható áru almával. Kérdésekre válaszul el­hangzott, hogy a 2 forint 40 filléres ár nemcsak az export­ra szállított ipari almára vo­natkozik, de ennyit kötelesek fizetni a hazai, megyei fel­használók is. Jelentkezett egy olyan igény, hogy a nagyobb jövedelemmel járó hámozott alma értékesítési mennyiségét növeljék. A Nyíregyházi Kon­zervgyár megkapta annak le­hetőségét, hogy kapacitásá­nak megfelelően az egész szezonban átvegye és értéke­sítse a háníozott almát. Az ÁFÉSZ-ek felvásárlá­sát, az alma értékesítésével tárolásával, elszállításával kapcsolatos tevékenységüket november végéig hetente ér­tékelik, ellenőrzik. NÉMETH KfiROLY BESZÉDE II NYÍREGYHÁZI DKTÍVAÜLÉSEN II párt és a nép egysége előrehaladásunk záloga Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára csütörtökön Szabolcs- Szatmár megye pártaktivistái előtt tartott tájékoztatót a nemzetközi helyzet és belpo­litikánk időszerű kérdéseiről. A nyíregyházi pártszékház­ban megtartott eseményen Tar Imre, a megyei pártbi­zottság első titkára köszön­tötte a megjelenteket, s szólt a megye kommunistái és la­kossága előtt ólló legfonto­sabb feladatról, majd Né­meth Károly lépett a mikro­fonhoz. Elöljáróban átadta a jelen­lévőknek, megyénk kommu­nistáinak és egész lakosságá­nak a Központi Bizottság és Kádár János személyes üd­vözletét és legjobb kívánsá­gait. Elmondta: nagy örö­mére szolgál a kétnapos sza­bolcsi látogatása, visszate­kinteni arra az öt esztendő­re, amióta nem járt me­gyénkben. Az itt ritkábban megforduló embernek job- bain szembe tűnik az a fej­lődés, amely az itt dolgozók munkájának eredményéként az elmúlt években végbe­ment. Gratulált az ipar, a mezőgazdaság, a lakásépítés eredményeihez, a kulturális fejlődéshez, amelyet szépen szimbolizál a most megnyí­ló nyíregyházi színház is. — Mostani benyomásaim szerint komoly erőfeszítések történtek a fejlődésért. Erről győződtem meg Tiszavasvá- riban, a Munka Termelőszö­vetkezetben, az Alkaloida gyárban és a záhonyi átra­kókörzetben is. Ezek a té­nyek azt mutatják, hogy eredményesen valósul meg ebben a megyében a párt po­litikája, azt helyesen alkal­mazzák a megye viszonyaira. Az itt élő és dolgozó kom­munisták és pártonkívüliek — miközben megyéjüket gyarapították — részesei voltak a nagyobb közösség, a haza gyarapításának is. Jól tudjuk, hogy van még be­hozni való ezen a tájon, ese­tenként nagyobb, mint má­sutt Mégis büszkék lehetnek az eredményekre, amelyek mindinkább magukon hor­dozzák a minőség jegyeit. Különösen büszkék lehetnek a fegyelmezetten, becsülete­sen dolgozó emberekre, akik politikai öntudattal, szak­mai és kulturális ismereteik bővítése révén gyarapították megyéjüket. Az eredmények arra ösztönözzenek, hogy szembenézzünk a munkánk­ban meglévő gyengeségeink­kel, feltárjuk a meglévő tar­talékokat. így haladhat tö­retlenül tovább Szabolcs- Szatmár megye is. E tartalé­kok között számolni kell ar­ra a tizenegyezer munkába lépő, munkát kereső fiatalra is, akiknek a foglalkoztatá­sát meg kell és meg lehet ésszerűen oldani Szabolcs- Szatmár megyében. Ez a me­gye ennél százszor nagyobb feladatokat megoldott. Eb­ben természetesen az orszá­gos szerveknek is vállalni kell, ami országos feladat és felelősség. Belpolitikai életünkről szól­va Németh Károly hangsú­lyozta: nem élünk, gondtala­nul, nagyon sok a dolgunk. Körülöttünk számtalan fe­szültséggel terhes a világ és ezek a körülmények akara­tunktól függetlenül hatnak belső viszonyainkra, fejlődési lehetőségeinkre is. Mégis jó­érzéssel fogadhatjuk, hogy hazánkban rend és nyugalom van, népünk politikai közér­zete jó, belpolitikai helyze­tünk kiegyensúlyozott, és ami mindennek a forrása: jó és zavartalan a párt és a tö­megek közötti bizalom. Az ország stabilitása nemzeti vívmány, amelynek megőr­zése nélkülözhetetlen feltéte­le annak, hogy megbirkóz­zunk az előttünk álló felada­tokkal, leküzdjük a fejlődés útjában álló akadályokat. Ki" fejezésre jut ebben, hogy népünk tetteivel, cselekede­teivel is támogatja a párt politikáját. Szorgalmas munka folyik a gyárakban, a földeken, a kul­turális intézetekben és az élet más területein. Belső életün­ket alapvetően az jellemzi, hogy kezdünk igazodni a ma­gasabb és változó, egyre szi­gorúbb követelményekhez — ez még az idei év tervtelje­sítésében is kifejezésre jut. Azt lehet mondani, hogy ha nem is minden te­rületen tudtuk teljesíteni, — esetenként nem is lenne cél­szerű teljesíteni — a meny- nyiségi előirányzatokat, a terv fő követelményeivel összhangban álló, szilárd a gazdasági élet. Az iparban sok szép kez­deményezést tapasztalhattunk arra vonatkozóan, hogy ha a világ nem igazodik hozzánk, akkor nekünk kell hozzáiga­zodni. A mezőgazdaság — annak ellenére, hogy nem volt kegyes az időjárás — megközelíti a tervelőirányza­tot. Egészében azt mondhat­juk, hogy ennél rosszabb me­zőgazdasági évünk ne legyen. Ebben benne van az a két évtizedes erőfeszítés és mun­ka, amely a magyar mező- gazdaságot arra a színvonal­ra emelte, amellyel büszkél­kedhetünk. E nélkül nem áll­ta volna ki azt a próbát a mezőgazdaság, amit az el­múlt években kiállt. Főbb tendenciáit illetően megvalósulnak az életkörül­ményekkel és a lakosság fo­gyasztásával összefüggő cé­lok is. Őszintén meg kell azonban mondani, hogy szinkronproblémáink van­nak: a kiáramló bérek és jö­vedelmek növekedési üteme nincs arányban a termelés növekedésével. Ez mutatja, hogy van tennivaló ezen a téren is. — Az eredmények megszi­lárdítása, a továbbfejlődés alapjainak lerakása most a soron lévő feladat — foly­tatta az aktívaülés szónoka. — Társadalmunk nagy poli­tikai érettséggel megérti, hogy a korábbinál szeré­nyebb eredményekért is ke­ményebben kell dolgozni, hogy csak azt lehet és hang­súlyozom, hogy csak azt sza­bad elosztani, amit megter­meltünk és nem többet. Nem szabad az olcsó népszerűség útjára lépni, amely rövid tá­von népszerű lehet, de hosz- szabb távon visszájára for­dul és a nép alapvető érde­keire kell hatni. — A haza sorsáért érzett felelősség, az internacionalis­ta gondolkodás és magatar­tás, a közösségi szellem igen jelentős mértékben fejlődik a magyar közvéleményben. Gyarapszik azoknak a szá­ma — és itt százezrekről van szó — akik önzetlenül dol­goznak a közösségért. Nem egyszerűen a munkaköri kö­telességüket végzik el, ha­nem azon túl is hozzájárul­nak az ország ügyéhez. A kommunista aktivistákról, a tömegszervezetekben, a szak- szervezetben, a KISZ-ben Németh Károly beszél dolgozókról van szó. A mun­kásőrökről, akik állják a szavukat, becsülettel teljesí­tik kötelességüket. A taná­csokban dolgozó sok-sok oda­adó lelkes aktivistáról, a népfront aktivistáiról, köz­tük nagyon sok pártonkívü- liről, a Vöröskeresztben, az MHSZ-ben és más közössé­gekben dolgozókról, akik va­lóban meggyőződéssel vállal­ják a kommunista műszakot a szabad szombatokon. Ez olyan hozzájárulás, amely nélkül nem boldogulhatnánk igazán. — Ennek az ellenpárjáról is kell néhány szót szólni. Vannak emberek, akik a maguk kis napi dolgai, a ma­guk sorsa elképzelt- alakítá­sán kívül nem törődnek más­sal, magukat a közösségi ér­dekek szolgálata alól kivon­ják, közömbös emberek. Er­re azt kell mondani, hogy az előbb említett odaadó közös­ségeknek kell ezeket az em­bereket jobb belátásra bírni. A közösség erejével kell el­érni, hogy mindenki tegyen eleget a követelményeknek. Más esetekben sem szabad elmenni a közérdeket, a má­sok életét megsértő magatar­tás mellett, nem szabad fél­vállról venni semmilyen fe­lelőtlenséget. Belső helyzetünket jelle­mezve szólt Németh Károly arról is, hogy a közvélemény­ben őszinte aggodalom ■ ta­pasztalható: a világgazdasági folyamatok kedvezőtlen ha­tása, a feszültebbé vált nem­zetközi helyzet közepette ké­pesek leszünk-e megvédeni az elért eredményeket, meg­szilárdítani az életszínvona­lat, javítani az életkörülmé­nyeket, hogy a nemzetközi helyzet feszültségei nem robbantanak-e ki háborús konfliktust. Joggal aggódunk a lengyel helyzet miatt is. Tény, — folytatta, — hogy a változó gazdasági feltételek számunkra kedvezőtlen ala­kulása nehezíti a hazai feladatok megoldását. Úgy látszik, hogy ezekkel a nehe­zítő körülményekkel hosz- szabb távon is számolni kell és számolunk is. Igazodnunk kell ezekhez a körülmények­hez. Ez helytállást, áldozat- készséget — talán ezt a két szót igazi tartalma miatt az eddigiekhez képest jobban kellene hangsúlyoznunk és gyakorolnunk — és fegyel­mezett munkát követel. Ez nem könnyű program, de végrehajtható. Mire lehet alapozni ezt a megállapítást? Arra, hogy nagyon sok ne­héz feladatot oldottunk meg a felszabadulás óta, de külö­nösen az elmúlt 25 esztendő alatt. — A népgazdaság állja a teherpróbát. Ez is arra biztat bennünket, hogy megfelel­jünk a megnövekedett köve­telményeknek. Gyorsítani kell a munkát. Szilárd ala­pokra építhetünk, van vilá­gos és reális programunk. Van világos és reális prog­(Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom