Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-16 / 243. szám
XXXVIII. évfolyam, 243. szám ARA: 1,40 FORINT 1981. október 16., péntek NAPIRENDEN: a vállalati jövedelemszabályozás módosítása — A vállalati tervek hatékonyabb megvalósítása — Az alumíniumipar fejlesztése— A szövetkezetek külgazdasági egyensúlyt javító szerepe Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén határozatot hozott a vállalati jövedelemszabályozás egyes elemeinek módosításáról. A rendelkezéseket október végén a Magyar Közlönyben teszik közzé. A kormány megtárgyalta az Országos Tervhivatal elnökének a vállalati középtávú tervekről adott tájékoztatóját. Megállapította, hogy a vállalati tervek összességükben megfelelnek a népgazdasági céloknak. Mindemellett a vállalati tervek egy részében még nem elég konkrétak, és nem elég határozottak a gazdasági munka hatékonyságának növelésére tervezett lépések. Ezért a végrehajtás menetében további intézkedéseket kell tenni a népgazdasági követelmények teljesítésének jobb megalapozására, csak úgy, mint a változó feltételekhez való alkalmazkodóképesség javítására. A Minisztertanács megtárgyalta és tudomásul vette a tanácsok VI. ötéves gazdaság- és területfeljesztési terveiről szóló beszámolót. Megállapította, hogy a tanácsi tervek a népgazdaság VI. ötéves tervének társadalompolitikai törekvéseivel összhangban, a lakosság életkörülményeinek további javítását szolgálják. A tanácsi tervezőmunka tartalma bővült, fejlődött a tervezés demokratizmusa, javult a tervek megalapozottsága. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottság állásfoglalását az alumínium- ipari központi fejlesztési program VI. ötéves tervi feladatairól, amely a bauxitbányászat, a timföldgyártás, az alumíniumkohósítás, a fél- gyártmány- és öntvény-, valamint a készárutermelés jelentős növelését, az alumínium értékesebb termékekké való feldolgozását tűzi célul. Púja Frigyes külügyminiszter meghívására csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Phoune Sipraseuth, a Laoszi Forradalmi Néppárt PB tagja, a KB titkára, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettese, külügyminiszter. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Házi Vencel külügyminiszter-helyettes fogadta. A Minisztertanács a központi fejlesztési programmal együtt határozott a fenyőfői bauxitbánya létesítéséről. A kormány megtárgyalta a gazdasági bizottság összefoglalóját a szövetkezetek külgazdasági egyensúlyt javító és az állami nagyipar munkáját hasznosan kiegészítő tevékenységéről. Megállapította, hogy a szövetkezetek mind eredményesebben töltik be szerepüket. Rugalmas termelő és kereskedelmi tevékenységünkkel egyre fontosabb tényezői a népgazdasági feladatok megoldásának, a termelés, a szolgáltatás és a lakossági ellátás javításának. Délután Púja Frigyes és Phoune Sipraseuth tárgyalást folytatott a Külügyminisztérium vendégházában. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén tájékoztatták egymást az országaikban folyó építőmunkáról, és áttekintették a nemzetközi helyzet kölcsönös érdeklődésre számot tartó, időszerű kérdéseit. Értékelték a magyar—laoszi kapcsolatok alakulását, és megvizsgálták azok továbbfejlesztésének lehetőségeit. A laoszi külügyminiszter Budapestre érkezett Tanácskozás az almafelvásárlásról Minden almát átvesznek az ÁFÉSZ-ek Két tanácskozás napirendjén szerepelt az almaszállítás és felvásárlás október 15-én. A megyei szervezési bizottságnak Bacsu József, a megyei tanács osztályvezetője adott tájékoztatót Váncsa Jenő MÉM-miniszter látogatásáról. A MÉSZÖV nyíregyházi székházában az ÁFÉSZ-el- nököknek Lakatos Tibor miniszterhelyettes ismertette a MÉM és a SZÖVOSZ közös intézkedéseit az alma átvételéről, forgalmazásáról. Az értekezleten felszólalt Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese és Cs. Nagy István, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. Lapunk tegnapi számában már közöltük a MÉM és a SZÖVOSZ közös tájékoztatóját, miszerint az ipari almát a mai naptól egységesen 2 forint 40 filléres áron veszik át. A közel 50 százalékos áremelés csak része azoknak az intézkedéseknek, amelyekkel a kistermelők árujának átvétele, értékesítése megnyugtatóan rendeződhet. Fontos elv, hogy az ÁFÉSZ-ek november 30-ig minden megtermelt almát kötelesek felvásárolni, függetlenül attól, hogy volt-e szerződéskötés vagy sem. Kötelességük az ÁFÉSZ-ek- nek valamennyi kistermelőt felkeresni és velük megállapodást kötni az alma átvételének módjáról. A megállapodás előleg fizetésére'is vonatkozik. Amennyiben a kistermelő úgy kívánja, az ÁFÉSZ a felkínált almára végelszámolásig előleget ad. Az ÁFÉSZ-ek az almát átveszik. A kistermelők feladata és érdeke viszont, hogy elszállításig az almát gondosan kezeljék, a minőségnek megfelelően tárolják. Elhangzott a miniszterhelyettes tájékoztatójában, hogy az alma exportálása folyamatos, a korábbi szerződésekkel ellentétben pluszként mintegy 100 ezer tonna gyümölcsöt szállítunk külföldre. Szabolcs- Szatmár megye előnyöket kapott az ipari alma exportjára is. Az ÁFÉSZ-ek a kistermelőktől felvásárolt ipari almával rakhatják meg a megyébe diszponált vagonok háromnegyed részét. Javítani kell az alma belföldi forgalmazását. Az ÁFÉSZ-ek kutassák fel a hazai piacokat. Megengedhetetlen — mondta Lakatos Tibor —, hogy míg Szabolcsban sok az alma, addig a nagyvárosokban ennek kedvező jelei nem tapasztalhatók. A piacok felvevőképessége, a vásárlók igénye sokkal nagyobb attól, amit az ÁFÉSZ-ek kielégítenek. Nem szervezik például az üzemek, intézmények dolgozóinak a közvetlen értékesítést. Keressék meg az ÁFÉSZ-ek az üzemi szakszervezeti bizottságokat, kórházakat, iskolákat, és lássák el őket jó minőségű, elfogadható áru almával. Kérdésekre válaszul elhangzott, hogy a 2 forint 40 filléres ár nemcsak az exportra szállított ipari almára vonatkozik, de ennyit kötelesek fizetni a hazai, megyei felhasználók is. Jelentkezett egy olyan igény, hogy a nagyobb jövedelemmel járó hámozott alma értékesítési mennyiségét növeljék. A Nyíregyházi Konzervgyár megkapta annak lehetőségét, hogy kapacitásának megfelelően az egész szezonban átvegye és értékesítse a háníozott almát. Az ÁFÉSZ-ek felvásárlását, az alma értékesítésével tárolásával, elszállításával kapcsolatos tevékenységüket november végéig hetente értékelik, ellenőrzik. NÉMETH KfiROLY BESZÉDE II NYÍREGYHÁZI DKTÍVAÜLÉSEN II párt és a nép egysége előrehaladásunk záloga Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön Szabolcs- Szatmár megye pártaktivistái előtt tartott tájékoztatót a nemzetközi helyzet és belpolitikánk időszerű kérdéseiről. A nyíregyházi pártszékházban megtartott eseményen Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a megjelenteket, s szólt a megye kommunistái és lakossága előtt ólló legfontosabb feladatról, majd Németh Károly lépett a mikrofonhoz. Elöljáróban átadta a jelenlévőknek, megyénk kommunistáinak és egész lakosságának a Központi Bizottság és Kádár János személyes üdvözletét és legjobb kívánságait. Elmondta: nagy örömére szolgál a kétnapos szabolcsi látogatása, visszatekinteni arra az öt esztendőre, amióta nem járt megyénkben. Az itt ritkábban megforduló embernek job- bain szembe tűnik az a fejlődés, amely az itt dolgozók munkájának eredményéként az elmúlt években végbement. Gratulált az ipar, a mezőgazdaság, a lakásépítés eredményeihez, a kulturális fejlődéshez, amelyet szépen szimbolizál a most megnyíló nyíregyházi színház is. — Mostani benyomásaim szerint komoly erőfeszítések történtek a fejlődésért. Erről győződtem meg Tiszavasvá- riban, a Munka Termelőszövetkezetben, az Alkaloida gyárban és a záhonyi átrakókörzetben is. Ezek a tények azt mutatják, hogy eredményesen valósul meg ebben a megyében a párt politikája, azt helyesen alkalmazzák a megye viszonyaira. Az itt élő és dolgozó kommunisták és pártonkívüliek — miközben megyéjüket gyarapították — részesei voltak a nagyobb közösség, a haza gyarapításának is. Jól tudjuk, hogy van még behozni való ezen a tájon, esetenként nagyobb, mint másutt Mégis büszkék lehetnek az eredményekre, amelyek mindinkább magukon hordozzák a minőség jegyeit. Különösen büszkék lehetnek a fegyelmezetten, becsületesen dolgozó emberekre, akik politikai öntudattal, szakmai és kulturális ismereteik bővítése révén gyarapították megyéjüket. Az eredmények arra ösztönözzenek, hogy szembenézzünk a munkánkban meglévő gyengeségeinkkel, feltárjuk a meglévő tartalékokat. így haladhat töretlenül tovább Szabolcs- Szatmár megye is. E tartalékok között számolni kell arra a tizenegyezer munkába lépő, munkát kereső fiatalra is, akiknek a foglalkoztatását meg kell és meg lehet ésszerűen oldani Szabolcs- Szatmár megyében. Ez a megye ennél százszor nagyobb feladatokat megoldott. Ebben természetesen az országos szerveknek is vállalni kell, ami országos feladat és felelősség. Belpolitikai életünkről szólva Németh Károly hangsúlyozta: nem élünk, gondtalanul, nagyon sok a dolgunk. Körülöttünk számtalan feszültséggel terhes a világ és ezek a körülmények akaratunktól függetlenül hatnak belső viszonyainkra, fejlődési lehetőségeinkre is. Mégis jóérzéssel fogadhatjuk, hogy hazánkban rend és nyugalom van, népünk politikai közérzete jó, belpolitikai helyzetünk kiegyensúlyozott, és ami mindennek a forrása: jó és zavartalan a párt és a tömegek közötti bizalom. Az ország stabilitása nemzeti vívmány, amelynek megőrzése nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy megbirkózzunk az előttünk álló feladatokkal, leküzdjük a fejlődés útjában álló akadályokat. Ki" fejezésre jut ebben, hogy népünk tetteivel, cselekedeteivel is támogatja a párt politikáját. Szorgalmas munka folyik a gyárakban, a földeken, a kulturális intézetekben és az élet más területein. Belső életünket alapvetően az jellemzi, hogy kezdünk igazodni a magasabb és változó, egyre szigorúbb követelményekhez — ez még az idei év tervteljesítésében is kifejezésre jut. Azt lehet mondani, hogy ha nem is minden területen tudtuk teljesíteni, — esetenként nem is lenne célszerű teljesíteni — a meny- nyiségi előirányzatokat, a terv fő követelményeivel összhangban álló, szilárd a gazdasági élet. Az iparban sok szép kezdeményezést tapasztalhattunk arra vonatkozóan, hogy ha a világ nem igazodik hozzánk, akkor nekünk kell hozzáigazodni. A mezőgazdaság — annak ellenére, hogy nem volt kegyes az időjárás — megközelíti a tervelőirányzatot. Egészében azt mondhatjuk, hogy ennél rosszabb mezőgazdasági évünk ne legyen. Ebben benne van az a két évtizedes erőfeszítés és munka, amely a magyar mező- gazdaságot arra a színvonalra emelte, amellyel büszkélkedhetünk. E nélkül nem állta volna ki azt a próbát a mezőgazdaság, amit az elmúlt években kiállt. Főbb tendenciáit illetően megvalósulnak az életkörülményekkel és a lakosság fogyasztásával összefüggő célok is. Őszintén meg kell azonban mondani, hogy szinkronproblémáink vannak: a kiáramló bérek és jövedelmek növekedési üteme nincs arányban a termelés növekedésével. Ez mutatja, hogy van tennivaló ezen a téren is. — Az eredmények megszilárdítása, a továbbfejlődés alapjainak lerakása most a soron lévő feladat — folytatta az aktívaülés szónoka. — Társadalmunk nagy politikai érettséggel megérti, hogy a korábbinál szerényebb eredményekért is keményebben kell dolgozni, hogy csak azt lehet és hangsúlyozom, hogy csak azt szabad elosztani, amit megtermeltünk és nem többet. Nem szabad az olcsó népszerűség útjára lépni, amely rövid távon népszerű lehet, de hosz- szabb távon visszájára fordul és a nép alapvető érdekeire kell hatni. — A haza sorsáért érzett felelősség, az internacionalista gondolkodás és magatartás, a közösségi szellem igen jelentős mértékben fejlődik a magyar közvéleményben. Gyarapszik azoknak a száma — és itt százezrekről van szó — akik önzetlenül dolgoznak a közösségért. Nem egyszerűen a munkaköri kötelességüket végzik el, hanem azon túl is hozzájárulnak az ország ügyéhez. A kommunista aktivistákról, a tömegszervezetekben, a szak- szervezetben, a KISZ-ben Németh Károly beszél dolgozókról van szó. A munkásőrökről, akik állják a szavukat, becsülettel teljesítik kötelességüket. A tanácsokban dolgozó sok-sok odaadó lelkes aktivistáról, a népfront aktivistáiról, köztük nagyon sok pártonkívü- liről, a Vöröskeresztben, az MHSZ-ben és más közösségekben dolgozókról, akik valóban meggyőződéssel vállalják a kommunista műszakot a szabad szombatokon. Ez olyan hozzájárulás, amely nélkül nem boldogulhatnánk igazán. — Ennek az ellenpárjáról is kell néhány szót szólni. Vannak emberek, akik a maguk kis napi dolgai, a maguk sorsa elképzelt- alakításán kívül nem törődnek mással, magukat a közösségi érdekek szolgálata alól kivonják, közömbös emberek. Erre azt kell mondani, hogy az előbb említett odaadó közösségeknek kell ezeket az embereket jobb belátásra bírni. A közösség erejével kell elérni, hogy mindenki tegyen eleget a követelményeknek. Más esetekben sem szabad elmenni a közérdeket, a mások életét megsértő magatartás mellett, nem szabad félvállról venni semmilyen felelőtlenséget. Belső helyzetünket jellemezve szólt Németh Károly arról is, hogy a közvéleményben őszinte aggodalom ■ tapasztalható: a világgazdasági folyamatok kedvezőtlen hatása, a feszültebbé vált nemzetközi helyzet közepette képesek leszünk-e megvédeni az elért eredményeket, megszilárdítani az életszínvonalat, javítani az életkörülményeket, hogy a nemzetközi helyzet feszültségei nem robbantanak-e ki háborús konfliktust. Joggal aggódunk a lengyel helyzet miatt is. Tény, — folytatta, — hogy a változó gazdasági feltételek számunkra kedvezőtlen alakulása nehezíti a hazai feladatok megoldását. Úgy látszik, hogy ezekkel a nehezítő körülményekkel hosz- szabb távon is számolni kell és számolunk is. Igazodnunk kell ezekhez a körülményekhez. Ez helytállást, áldozat- készséget — talán ezt a két szót igazi tartalma miatt az eddigiekhez képest jobban kellene hangsúlyoznunk és gyakorolnunk — és fegyelmezett munkát követel. Ez nem könnyű program, de végrehajtható. Mire lehet alapozni ezt a megállapítást? Arra, hogy nagyon sok nehéz feladatot oldottunk meg a felszabadulás óta, de különösen az elmúlt 25 esztendő alatt. — A népgazdaság állja a teherpróbát. Ez is arra biztat bennünket, hogy megfeleljünk a megnövekedett követelményeknek. Gyorsítani kell a munkát. Szilárd alapokra építhetünk, van világos és reális programunk. Van világos és reális prog(Folytatás a 4. oldalon)
