Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-15 / 242. szám
2 Kelet-Magyarország 1981. október 15. ELRONTOTT NAPTÁR Húszmilliós villanyszámla Egymást érték a panaszok az utóbbi időben Nyíregyházán a közvilágításra. Aki az esti órákban járt az utcákon, azért morgott, mert már jócskán elmúlt a szürkület, beállt a sötétség, amikor felgyújtották az utcai lámpákat. A reggel munkába sietők viszont sötétben kelhettek útra, mert jóval napkelte előtt kikapcsolták a közvilágítást. Történt mindez a takarékosság jegyében, miközben az éjszakai órákban, amikor alig járnak az utcákon, teljes kivilágításban pompázott a város. Csakhogy a reggeli és esti sötétség a közlekedés biztonságát éppúgy veszélyeztette, mint a közbiztonságot. Ezért született október 1-től az a tanácselnöki utasítás, hogy a korábbitól fél órával korábban kapcsolják be, s későbben kapcsolják ki a lámpákat. A városi tanács műszaki irodája ennek alapján rendelte meg a TITÁSZ- tól a közvilágítást. Mielőtt bárki először a tanácsot szidná, nem árt idézni azt a rendeletet, amely törvényesítette az intézkedést. A Nehézipari Értesítő tavaly október 25-i számában jelent meg a közvilágítási naptár, amely dekádokra osztva megszabja, hogy mikor lehet be-, illetve kikapcsolni a közvilágítási lámpákat. S ha néhány példát felhozunk, akkor máris láthatjuk, hogy a rendelet íróasztal mellett készült, nem számolt a valósággal. Vegyük a mostani időszakot: eszerint október 11— 20 között a nap kelte (átlagosan) 6.00 óra, ezzel szemben a lámpák kikapcsolási időpontja 4.55. A napnyugta 16.55, miközben a lámpákat csak 17.45-kor lehetne felgyújtani. Máris látszik, hogy a rendelet készítői majd egy órás szürkülettel számoltak, ami még derűs időben sem biztos. Ám ehhez tegyünk hozzá még egy tudnivalót: a Föld köztudomásúlag gömb alakú. (Ezért nem kel fel a nap mindenütt égy időben!) A városi tanácsnak tetemes költséget jelent a félórával meghosszabbított közvilágítás. (Erre viszont szükség van, bárki tanúsíthatja.) Ugyanis egy évben összesen a tervezett 3700 órával szemben közel négyezer órát világít az 5300 higanygőz lámpa és a négyezernyi izzólámpa. Az áramszámla pedig az erre az évre tervezett 20 millió forint helyett 23 millió körül várható. Az energiatakarékosságra mégis van megoldás: bevezetik a féléjjeles kapcsolást. L. B. / VISSZÜHirdf Megszűnt... , A Kelet-Magyarország •, szeptember', 18-i^ számában „Megszűnt...” címmel cikk jelent meg az uszkai fiókposta megszüntetésével kapcsolatban. A cikkben felvetett problémákat a helyszínen megvizsgáltam, s arról az alábbiakban tájékoztatom: A korábbi években végzett gazdaságossági vizsgálatok során megállapítottam, hogy Uszka és Magosliget fiókpos- ták forgalma igen csekély. ; Figyelembe véve a forgalmat, \ a két község földrajzi közelségét — 3 kilométer —, és Ti- szabecs Nagyközségi Közös Tanács VB írásos beleegyező nyilatkozatát a két fiókpostát 1980. szeptember 1-el magosligeti székhellyel összevontam. Uszkában a fiókposta megszűnésekor — közönségszolgálati szempontokat figyelembe véve — a távbeszélő előfizetőket átkötöttem a magosligeti távbeszélő központba, a községben segélykérő távbeszélő állomás áll a lakosság rendelkezésére. Az összevonás után is biztosítottam a postai kézbesítést, s a kézbesítőn keresztül a kisebb tételű értékcikkek árusítását A cikkben felvetett távolsági postai- gépkocsijárat feladata az útvonalán fekvő — jelen esetben 13 község — postahivatalában felvett küldemények elszállítása, az időbeni továbbítás és kézbesítés érdekében. Ez a gépkocsijárat menetrendszerint közlekedik, úgy hogy a már említett 13 postahivatal anyagát Mátészalkára a postavonathoz időre beszállítsa. Ezért Uszka községben megállítani és felvételi teendőkkel megbízni nem lehet. A megszűnés óta jelentkező igényeket elemezve indokoltnak látom a postai szolgáltatások — lehetőségeken belüli — bővítését. Ennek érdekében — november 1-től — biztosítom az uszkai lakosoknak, hogy a kézbesítőnél levélpostai küldeményeket feladjanak és pénzbefizetéseket eszközöljenek. A többi postai szolgáltatásokat továbbra is Magosligeten tudom biztosítani. Dr. Szabó Gyula postaforgalmi igazgatóhelyettes Pályakezdő gyógyszerészek Szabolcsban A Szabolcs-Szatmárban letelepedő végzős gyógyszerészeket minden év őszén ünnepségen köszöntik Nyíregyházán, a megyei gyógyszertári központban. Tájékoztatják őket a szabolcsi patikák eredményeiről, gondjairól, s egyúttal véleményüket kérik saját helyzetükről, munkájukról is. Ez évben október 8-án tartották meg a fogadást. Sajnos a vártnál kevesebb: összesen öt gyakorló éves gyógyszerészt üdvözölhettek. Közülük ketten társadalmi ösztöndíjasok, hárman pedig pályázat útján kerültek Szabolcsba. Megyénkben jelenleg 136 diplomás patikus dolgozik. A betöltetlen állások száma: 20. Ekek egy része nyugdíjaztatások, illetve elköltözések miatt üresedett meg. Államvizsgázott gyógyszerészek elhelyezésére évenként 15 helyet tart fenn a megyei tanács — de az idén mégis csupán öt fiatal kerül hozzánk. Gondot jelent, hogy eleve kevés a gyógyszerész szakra jelentkezők száma. Jobb esetben évi 5—10 érettségizett jut be az egyetemre, de ők sem jönnek vissza valameny- nyien. Pedig a szabolcsi állásokra elsősorban szabolcsi fiatalokat várnak — akik ismerik megyénket és nem idegenkednek attól, hogy távol esik a fővárostól. Sajnos a végzettek közül sokan — főleg családalapítás miatt — más megyékben helyezkednek el. Ennek egyik oka, hogy kevés a lakás. Falun sok helyen szolgálati lakás is tartozik a patikához, de ezek már mind foglaltak. Igaz, Nyíregyházán szállás várja a szakembereket, viszont a községekben még ez sincs. (házi) Októberben adják át műszakilag a nyíregyházi Kiskörút építkezésén a második sávház 39 lakását. Makai Tibor kőműves brigádja — akik a Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja címet is elnyerték a SZAEV-nél — az utolsó simításokat végzik: a festők, a burkolok így mielőbb hozzáláthatnak munkájukhoz. (Jávor László fclv.) Kettős premier Miért várja Nyíregyháza közönsége fokozott érdeklődéssel a Csongor és Tünde bemutatóját? Nyilvánvalóan nemcsak azért, mert Vörösmarty tündérjátéka 1831-ben, tehát éppen 150 éve kapta meg — a pesti cenzor elutasítása után — Fehérváron az engedélyt a megjelenésre, s minket az évfordulók mindig inspirálnak. Bizonyára nemcsak azért, mert színpadon mindössze 102 éve látható a darab, mivel csak 1879-ben támadt olyan vakmerő rendező, Paulay Ede, aki a kortársak által fanyalogva fogadott színművet a Nemzeti Színházban bemutatta. Feltételezhetően nemcsak azért, mert az utóbbi évtizedben Orosz György miskolci, Valló Péter veszprémi és Sík Ferenc budapesti rendezési kísérletei után most Bo- zóky István nyíregyházi rendezői koncepciója következik, s a közönség szereti az új változatokat. Talán nem is azért, mert a sok sápadt, bóbiskoló és álmos Csongor megjelenítés után most — Vitai András személyében — egy célratörő, lelke vágyait felröppenteni is képes hőst szeretne látni, aki azért címszereplő, mert főszereplő. S még az is elképzelhető, hogy nemcsak azért, mert az eddigi „rokokó-tüllfátylas”, „népies- kedő modoros”, vagy éppen „modernizált farmeres” látvány helyett végre talán az igazi Vörösmartyt, s az eredeti boldogságkereső tündérjátékot szeretné látni és hallani. Az is csak részben ad magyarázatot, hogy a megyebelinek számító Kölcsey egykori — szinte egyedülálló — lelkes megjegyzése, hogy tudniillik a magyar irodalom valódi kincse ez a darab, fokozná az érdeklődést, jóllehet mi sokat adunk nemzeti nagyjaink véleményére. Az sem túl valószínű, hogy az első Tünde szerepét játszó bájos Márkus Emília ifjú utódját keresnénk a mai Tündében, Hartmann Terézben, hiszen az elsőről már csak írásos emlékeink vannak, a mait pedig még csak most fogjuk megismerni. Még az sem indokolja eléggé az eseményszámba menő pre- miervárást, hogy a tündérjáték sokak szívéhez közel áll, s most e bemutató során szeretnénk az érzelmi, a gondolati és a groteszk tündérjáték páratlan harmóniájában feloldódni. Vagy talán „sebzett nyelvi kultúránk” gyógyítgatását várjuk Vörösmarty páratlan szépségű lírai remekétől, amelynél „fényesebbet, gazdagabbat, zengőbbet magyar költő” még nem írt Ezek a feltételezések bizonyára színezik a készülődés hangulatát, nyilvánvalóan befolyásolják érzelmi és szellemi várakozásunk hőfokát, mégis csak részei lehetnek a fokozott érdeklődést előidéző alapvető, meghatározó oknak. S ez az ok mindössze ennyi: ez a társulat nem vendégjátékra érkezett: itthoni pályán, hazai közönségnek játszik. ÚT ISKOLA ÉPÜL TISZADOBON Így ez a premier nemcsak a társulat, de a közönség premierje is. Ezért válhat ez a bemutató a találkozáson túl Társadalmi munka a közművelődésért A közelmúltban jelentős fejlődés kezdődött el a nyíri Mezőség jellegzetes településén, Tiszadobon. A megyének ezen a nyugati peremén kevésbé voltak említésre méltó, a köz gyarapodását jelző események, mint másfelé. A Táncsics Tsz munkájáról, a műemlék kastélyban lévő gyermekotthon életéről, a sok új házat építő lakosság gyarapodásáról voltak ugyan híradások. De mostanában az egész község további fejlődését jelzik az új, vagy még épülő létesítmények. Az idei nyáron adták át az Áfész korszerű, új ABC-áru- házát, modern étterem és eszpresszó nyílt. Nemsokára avatják a gyGgyszeí^^i lakással együtt felépült újG gyógyszertárat. És a nemrég avatott áruház mellett már emelkednek az új iskola falai. Eddig öt kis iskola 12 tantermében — ezekből hat szükségtanterem — két műszakban tanultak a dobi és a környékbeli gyerekek. Az új, nyolctantermes iskolában a jövő év szeptemberében kezdődik meg a tanítás, a legkorszerűbb körülmények között. A tantermek mellett egy középméretű, 288 négyzetméteres tornaterem, négy politechnikai szoba és 400 adagos konyha is lesz a leendő napközi otthon számára. A komplexumot, amely 18 miilóból épül és a berendezéssel együtt mintegy 24 millió forintba kerül, egy szolgálati lakás is kiegészíti. Az új iskola megoldja majd a tanítás gondjait. A dobi kisdiákok csak délelőtt — végre „egy műszakban” — járnak majd tanulni. Mégpedig az alsó tagozatosok a megmaradó Táncsics és Hunyadi utcai, a felsősök pedig a most épülő új iskolába. A felszabaduló Bocskai utcai iskolával nagy tervei vannak a községnek. A köz művelődésének nem volt eddig megfelelő helye Tiszadobon. Most ebből a megszűnő iskolából szeretnének ifjúsági és művelődési házat csinálni. Az átalakítás egy félmillióból megoldható. A község lakói máris 200 ezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak új kultúrházukért. Tiszadob további gyarapodását jelenti, hogy célcsoportos beruházásból még az idén megkezdik és jövőre befejezik hat lakás építését, amely elsősorban a gyermekvárosi pedagógusok lakásgondjait oldja meg. A közeljövő újdonsága, hogy a község csodálatos szépségű természeti környezetét kihasználandó, szabadidő-központ kialakítását tervezik, amely az egész megye érdeklődését felkeltheti, (pri.) A nyíregyházi MEZÉP vállalat építi Tiszadob új iskoláját. A tárgyalóteremből Sztriptíz az árokparton Tavaly októberben szabadult a 23 éves gyuilaházi Varga Sándor súlyos börtön- büntetéséből, de március közepén ismét letartóztatásba került Az előző napon Varga nagyobb mennyiségű, 3—4 deci- liternyi pálinkát ivott meg Gyulaházán különböző helyeken. Este nyolc körül elhatározta, hogy átmegy Pet- neházára a bálba. A jó ittas állapotában még magával vitte a motoron Zámbó Istvánt (egyébként Vargának jogosítványa sem volt), s a bizonytalan vezetése következtében átengedte a motort az ugyancsak ittas Zámbó- nak. Varga egyedül indult útnak, miután egy petneházi lakoshoz betették a motort. Útközben találkozott a szellemi fogyatékos M. Miklóssal, akinek beszéde nehezen érthető, • fogyatékossága a laikus számára is könnyen felismerhető, ráadásul még .félős természetű is. Varga megszólította M. Miklóst és cigarettát kért tőle. Ezután együtt haladtak az utcán, és Varga pénzt kért M. Miklóstól. M. Miklós kivett a zsebéből egy húszast, és mutatta, hogy ennyi van nála. Ekkor Varga hirtelen állón vágta M. Miklóst, s ő a földre zuhant. A húszast ezután könnyűszerrel elvette tőle. M. Miklós felállt a földről, és Varga kiérti hogy mutassa meg, hol laknak Patafciék. Ismét egymás inellett haladtak, s most mi r Varga kérte M. Miklós ruháit is. Erre M. Miklós nem volt hajlandó, Varga azonban úgy álion vágta, hogy a közeli árokba zuhant. Ekkor Varga levette róla a kiskabátot, pulóverét, cipőjét, zokniját és a karóráját. Varga a ruhaneműt magával vitte, de a későbbi nyoaz egymásratalálás ünnepi pillanatává. Bánszki István főiskolai docens Tanácskozás a reklámról Hogyan lehet a reklámmal a fogyasztók javát szolgálni? — többek között erről tanácskozott kedden a Magyar Reklámszövetség megyei szervezete. A szervezet ülésén megalakították a reklámklubot, ahol a megye ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi szerveinek képviselői cserélik ki tapasztalataikat gazdasági kérdésekről, a marketing szerepéről, a kirakati munka megyei sajátosságairól. Elhatározás születeti arra, hogy az 1981-ben Szabolcs-Szatmár megyében megjelent valamennyi hirdetés és reklám zsűrizését elvégeztetik, amelynek az a célja, hogy megismerhessék : megfelelnek-e a hirdetések a reklámetikának. mozás során — a pénz kivételével — mindent megtalálták. Az eljárásban Varga tagadta — legalább részben — a bűnösségét, azt mondta, hogy olyan nagy mennyiségű italt fogyasztott, hogy a történtekre nem emlékszik, s ilyenkor — az előző két bűncselekménye a példa rá — „kikapcsol az agya”. Az azonban lehetetlen, hogy ő olyasmit követett volna el, mint amivel vádolják. Azt a tanúk és más bizonyítékok alaposan alátámasztották, ott volt azonban a különös részegség: az orvosszakértők szerint Varga a rablás elkövetésekor aborti patológiás részegség állapotában volt, s ez őt nagymértékben korlátozta a cselekmény társadalmi veszélyességének felismerésében. így a Nyíregyházi Megyei Bíróság a rablás és ittas vezetés miatt Vargát — mint többszörös visszaesőt — három év fegyházra büntette, három évre eltiltotta a közügyektől, és elrendelte kényszergyógyítását. Az ítélet jogerős. (k)
