Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-01 / 230. szám

A kótaji Egyesült Erő Termelőszövetkezet mellék­üzemágában havonta 240—250 személykocsi-méretű gumiabroncsot futóznak újra. Képünkön: Oláh György 25—40 percenként készít el egy-egy abroncsot. (Jávor László felvétele) _____________________ I Javítják a kórházi munkafeltételeket Több közérdekű témáról tanácskoztak szeptember 30- án Nyíregyházán az Egész­ségügyi Dolgozók Szakszer­vezete megyei bizottságának ülésén: a megyei kórház és a gyógyszertári központ szo­ciális tervéről, megvitatták a megyei középtávú munkavé­delmi tervet, és a tömegpoli­tikai oktatás tapasztalatait. A Jósa András Kórház és Rendelőintézet az elmúlt hó­napokban, években figyelem­re méltó szociális fejlesztést valósított meg. Ennek ellené­re még több osztályon nin­csenek megfelelő munkafel­tételek. A terv szerint 1985 végéig tovább javul az egész­ségügyi dolgozók szociális el­látása. A fizikai munka könnyítésére több gépet vá­sárolnak, így tíz betegemelő gépet is. Néhány osztályon szellőző berendezést szerel­nek fel. A lehetőségekhez ké­pest a tároló helyek bővíté­sére is sor kerül. A szülészet- nőgyógyászaton, a fül-orr-gé- ge osztályon és még néhány munkahelyen bővítik az öltö­zőket, fürdőket. A közelmúlt­ban fejezték be a kórház konyhájának felújítását. Az orvosszálló és a nővér­szálló megfelel a mai igé­nyeknek, de az igényeket fi­gyelembe véve mindkettő szűknek bizonyul. Ezért a tervidőszakban a Sóstói úti kórház területén tetőráépí­téssel nyolcvan személyes or­vos- illetve nővérszállót hoznak létre. Lehetőség lesz arra is, hogy a kórház dolgo­zói az eddigiektől több üdü­lőjegyet kapjanak. A megyei gyógyszertári központ műszaki részlege át­fogó felmérést készít vala­mennyi gyógyszertárról, s en­nek alapján — és az anyagi lehetőségeket is figyelembe véve — készítik el a korsze­rűsítések, felújítások tervét. Az ötéves terv során a köz­pontban új laboratóriumot építenek; átadása után több épületrész felszabadul, ami harmincöt dolgozónak teremt jobb munkafeltételeket. Szo­ciális intézkedésnek számít, hogy a-gyógyszertári központ a tervidőszakban 200 ezer forintot utal át a Nyíregyhá­zi Városi Tanácsnak gyer­mekintézmények fejlesztésé­re. Az üdülési formákat már az idei nyáron bővítették. A következő években (minden évben) a gyógyszertári köz­pontnak 160—170 dolgozója üdülhet. Szociálpolitikai és kulturális keretből még idén megkezdik a központban egy könyvtár kialakítását. A Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Válla­lat záhonyi üzemében két műszakban 120-an dolgoz­nak. Divatos női táskáikat a Budapesti Nemzetközi Vásáron is bemutatták. Munkájuk nagy részét szov­jet megrendelésre készítik. Ebben az évben 200 ezer táskát küldenek szomszéda­inknak. Védeni környezetünket a káros hatásoktól A kedden tartott dán—ma­gyar politikai tárgyalások után Lázár György, a kor­mány elnöke, aki kétna­pos hivatalos látogatáson tartózkodott Dániában, szer­dán az ország építőipará- nak büszkeségével: a dél­koppenhágai városrésszel is­merkedett. A nemrég még el­hanyagolt lapályos vidéken az eltelt mintegy másfél évtized alatt új városnegyed nőtt ki a földből. A házgyári építke­zés esztétikumáról Dániában is szenvedélyes viták dúlnak, azt azonban mindenki elisme­ri, hogy ez a dél-koppenhágai körzet Európa egyik ritka építkezési bravúrja a lakáshi­ány orvoslására. A rendkívül gyorsan épített, egyébként ké­nyelmes lakóházak a rászoru­lók ezreit juttatták otthonhoz, s külön nevezetessége a kerü­letnek, hogy igen nagy gond­dal szervezték meg közleke­désének biztonságát. A dél-koppenhágai lakó­telepektől a magyar kor­mányfő az Amalienborg-kas- télyba hajttatott. Itt Lázár Györgyöt rövid, szívélyes ki­hallgatáson fogadta 11. Mar­git királynő. Lázár György tolmácsolta Losonci Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének üdvözletét az uralkodónőnek és személyén át a dán nép­nek, amit a királynő jókíván­ságokkal viszonzott. Lázár Györgyöt a látogatására elkí­sérte Anker Jorgensen dán miniszterelnök. A kora délutáni órákban a miniszterelnöknek és kísére­tének gépkocsisora a Kop­penhága közelében fekvő Hil- lerőd városkában állt meg. Az N. Foss Electric A/S elektronikai eég, amelyet Lá­zár György meglátogatott, viszonylag kis szakmunkás- gárdájával és jól képzett mér­nöki karával az utóbbi idők­ben folyamatosan növelte ter­melését, tekintélyes forgal­mat bonyolít le elektronikai mérőműszerek eladásával. Gyártmányválasztékának oroszlánrészét exportálja, s hazánkkal is kapcsolatban áll. A Foss Elektric Vállalat­ról közismert, hogy bevételé­nek mintegy egynegyedét kutatásra és fejlesztésre for­dítja. A termelési folyamat az 5—8 emberből álló auto­nóm munkabrigádok rend­szerét alkalmazza — csopor­tokét, amelyek maguk felel­nek a gyártmányok minősé­géért. Erre a látogatásra el­kísérte a magyar miniszter- elnököt Erling Olsen dán la­kásügyi miniszter. (Folytatás a 4. oldalon) A tennivalók zöme a tele­pülések gazdáira, a tanácsok­ra hárul, ezért tűzte szerdai ülésének napirendjére a kör­nyezetvédelemért végzett ed­digi münka értékelését és a VI. ötéves tervi környezetvé­delmi koncepció kidolgozását a Nyírbátori Városi Tanács. A testület megállapíthatta, hogy bár kezdeti, de már számottevő eredmények mu­tatkoznak a városban és az üzemek területén a meglévő káros környezeti hatások fel­számolására, illetve csökken­tésére. Egyik legfontosabb feladat­nak a víz minőségének vé­delmét határozták meg, mert ebben van sok tennivalója még a városnak. Az utóbbi időben rendkívüli mértékben megemelkedett a vízfogyasz­tás, de ezt az ütemet nem követte a szennyvízcsatorna­hálózat fejlesztése, a felszíni vizek elvezetésére szolgáló csapadékcsatornák építése, a szennyvíztisztító kapacitás bővítése, s a közművesített- ség hiánya veszélyezteti a felszíni és a felszín alatti vizek minőségét. Pedig ez utóbbi már csak azért is na­gyon fontos feladat, mert a város ivóvízellátásában a fel­szín alatti víznek van jelen­tős szerepe. Megvédésének egyik legfontosabb eszköze a szennyvíz ásott kutakba ve­zetésének megakadályozása, zárt szennyvíztározók építése és a szennyvíztisztító telep befogadó képességének növe­lése. Az eredmények között említhették meg, hogy míg a Bóni 1977—78-ban összesen félmillió forint birságot fi­zetett olajszennyezés miatt, az azóta megépített ülepítő rendszerű olajleválasztó be­rendezés a szennyezést a megengedett határ alá csök­kentette. A levegőtisztaság-védelem terén az üzemi technológiák fokozott ellenőrzése, az üze­mek és a lakóterületek közé védő övezetek létesítése, a meglévő erdők, fák, parkok megóvása és ápolása a leg­fontosabb feladat. A környezetvédelem szem­pontjából kiemelkedő jelen­tőségű a hulladékok, a sze­mét megfelelő összegyűjtése, elhelyezése és kezelése. Bár az utóbbi években jelentős előrelépés történt a szemét- szállításban — a félpormentes szállításról a kukás és kon­téneres szállításra tértek át, s 2200 lakást vontak be a szemétszállításba — még min­dig sok szemetet helyeznek el tiltott helyen, s ezzel ve­szélyeztetik a környezetet. Jelentős eredményként ér­tékelte a tanács, hogy az üzemek vezetői felismerték: a környezetvédelmi feladato­kat csak a termelési és gaz­dasági folyamatok részeként lehet megoldani. De sok még a tennivaló a város parkosí­tásában, főleg az új lakótele­pek fásításában, a Széna réti és a múzeum előtti tó rende­zésénél, az illegális szemétle­rakó helyek megszüntetésé­nél, az üzemekben pedig a technológiai fegyelem meg­tartásában. Ebből pedig az következik, hogy a város környezetének védelméért a tanács csak az üzemekkel és a lakossággal, a társadalmi és tömegszervezetek közre­működésével együtt érhet el komoly sikereket a környe­zetvédelem terén. BEFEJEZŐDTEK A MAGYAR—DÁN TÁRGYALÁSOK Lázár György hazaérkezett Dániából Az alma sorsa N em volt olyan fó­rum, értekezlet az elmúlt hetekben, amelyen az almatermesz­tés őszi gondja, az el­szállítás ne lett volna té­ma. Reális érvként el­hangzott: az elmúlt évi­hez viszonyítva az expor­tálásban nincs elmaradás, sőt előbbre tartunk; de al­mából jó a termés és mindenki előtt csak egyetlen cél lebeg: gyor­san csomagolni és túladni az árun. Ilyen kívánság . teljesítése azonban szinte képtelenség és ezt koráb­ban már a szerződések­ben is megfogalmazták. Legyen példa a több mint 29 ezer kistermelő­vel kötött megállapodás: szerződés szerint a felvá­sárló szervek november 30-ig kötelesek az almát átvenni. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy a szep­temberben, októberben leszedett gyümölcs egy ré­szét tárolni kell. Vonat­kozik ez a nagyüzemekre Is. Azon a tanácskozáson, amelyen termelőszövet­kezeti elnökök voltak je­len, a javaslat így hang­zott: „Igazodni szükséges a körülményekhez, lehe­tőségekhez. Amíg jó az idő, szorgalmazzák a szü­retelést, tárolják be az al­mát.” Igen, a legfontosabb most, hogy a kedvező idő­járást kihasználva gyor­sítsuk meg a szüretet. Ez­zel nincs is baj. Jó mun­kát végeztek, végeznek az , állandó dolgozók, a diá- | kok, a társadalmi munká­sok. A fákról fogy az al­ma, a baj csak az, hogy helyenként a leszedett gyümölcsös ládák tartósan a fák között maradnak. A változékony időjárás miatt az árunak ez ma sem használ, de még nagyobb minőségromlásra lehet számítani az ősz előreha­ladtával, a hideg, esős na­pok beköszöntével. A téli alma nem az a j gyümölcs, amelynek fel­dolgozása, fogyasztása né- ; hány hétre korlátozódik. Az almát belföldön és j külföldön áprilisban és májusban is fogyasztják. A tárolásra tehát valahol j mindenképpen szükség : ; van és ha a kereskede- ; lem, az importőr képtelen S ősszel minden mennyisé- get saját tárolóiban elhe­lyezni, akkor az üzemi tá- j ; rolóhelyeken alma helyett ne legyen bútor, porcelán, . avagy más ipari termék. A téli tárolásra egyébként í az árak is ösztönöznek. Az alma helyben tartásá­nak anyagi részét példáz­za: szeptemberben a kü- , lönleges minőségért 7 fo- í rint 40 fillért fizetnek, ] ugyanez az áru 1982 ápri- j lisában már 10 forint 10 I fillért ér. E ssen még néhány szó a belföldi forgalma- I zásról. Rádióadások­| ban is elhangzott már; 1 idén, amikor a termelők I részéről bőséges a kíná- I lat, a kereskedelem — I enyhén szólva .furcsán i reagál. A nagyvárosi pia­I cokon magas áron, minő­ségileg nem mindig a leg- • jobb árut kínálják. Vál- I toztatni szükséges ezen, mert ha a piac elfogad­ható áron jó árut ad, a vásárlás, a fogyasztás nö­vekedése is enyhít vala­mit a termelői gondokon. Seres Ernő XXXVIII. évfolyam, 230. szám ARA: 1,40 FORINT 1981. október 1., csütörtök * Nyírbátorban megtárgyalták T 3*1*7 __

Next

/
Oldalképek
Tartalom