Kelet-Magyarország, 1981. szeptember (41. évfolyam, 203-229. szám)

1981-09-12 / 214. szám

2 \ KELET-MAGYARORSZÁG 1981. szeptember 12. Kkjrnc&ZMs 000030 Nyitódarab: a Csongor és tünde Hegkezdődtek a próbák a színházban Eszperantisták Rendszeresen értesíti lapunkat, illetve olvasó­inkat Búza Barna kis- várdai levelezőnk az esz­perantisták rendezvé­nyeiről. Ezúttal arról számolt be levelében, hogy a szlovákiai Zsol­nán nemzetközi eszpe­rantó konferencián vett részt több magyar tár­sával együtt. A világ minden tájáról összejött százötven eszperantista előadásokat hallgatott meg a számítógép és az eszperantó nyelv kapcso­latáról, az eszperantó al­kalmazásáról a találmá­nyok minősítésében, a környezetvédelemben, a különféle tudományok te­rületén és a technikában. A Móricz Zsigmond Szín­házban megkezdődött a nyitó darab próbája. A tervek sze­rint október 17-én gördül fel először a függöny, Vörös­marty: Csongor és Tünde cí­mű drámai költeményének bemutatóján, amelyet Bozóky István rendez. A főbb szere­pekben: Vitai András (Cson- gor), Hartmann Teréz (Tün­de), Szabó Tünde (Ilma), La­katos István (Balga), Holl István (Tudós), Tímár Zol­tán (Fejedelem). Fábián Jó­zsef (Kalmár), Petényi Ilona (Mirigy), Csorba Ilona (az Éj). E próbákkal egy időben ké­szül Tamási Áron: Búbos vi­téz című darabjának feldol­gozása, gyermekelőadásra. Já­vor László felvétele az utób­bi darab első színpadi pró­báját örökítette meg. Új műalkotások Közterekre kerül... Esztendőről esztendőre, új köztéri alkotásokkal gazdago­dik Nyíregyháza, de főleg az új lakóhelyeken a sok is ke­vés. Leghamarabb talán a Móricz Zsigmond Színház falai „népesednek be”, hiszen domborművű portrét kap itt a színház névadója, az építész tervező Alpár Ignác, a szín­házalapító Somogyi Gyula, és a színház egyik emlékezetes, nagy hatású művésze, Eszéki Emma is. A már majdnem kész megyei és városi műve­lődési központ épületébe Váró Márton szobrász készít újszerű térelválasztó acélfüg­gönyt. Szabó Mariann textil­kompozíciója és Szenes Zsu­zsa kötélmennyezete a textil- művészet legmodernebb tö­rekvéseit hozza el Nyíregy­házára. Régi tartozása a városnak Bessenyei György síremléke, amelyet Ráthonyi József szobrászművész készít el.' A nagykörút Városmajor utcai szakaszánál a napokban ad­ták át Fürtös György és Benkő Ilona kerámiaplaszti­káját. Az egyes számú jósavárosi gyakorló iskola homlokzatá­nál már az állvány is jelzi, hogy Gábor István festőmű­vész a napokban hozzáfog nagyméretű sgrafittójának el­készítéséhez. A lassan befeje­zéséhez közeledő Kálvin téri sávház nyugati homlokzatára kerül majd Bohus Zoltán szobrászművész fémplaszti­kája. A Kiskörút hetes jelű épületét egy tizenhárom da­rabból álló üvegmozaik dí­szíti majd, a Münnich Ferenc kollégium előtt pedig előre­láthatólag már a jövő eszten­dőben felállítják a névadó mellszobrát. AI. Magyar nyelven Vendégünk volt a tamperei kórus Nyolc napot töltött me­gyénkben a Nyíregyházi Ve­gyes Kar vendégeként szep­tember első napjaiban a tamperei Harjun Nuorten Ve­gyes Kar Finnországból. Két emlékezetes hangversenyü­kön nagy közönségsikert arattak. Nyíregyházán, majd Vásárosnaményban telt há­zak előtt mutatták be a kó­rusirodalom mintegy 5 év­századot felölelő gyöngysze­meiből összeállított színes műsorukat. Mindkét város kórusmuzsi­kát kedvelő közönsége nagy rokonszenvvel fogadta az együttest, melynek vezetője Olli Lehtipoo magyar nyel­veli üdvözölte a közönséget, méltatva a két nép közös tör­ténelmi múltjából fakadó ro­koni kapcsolatot. A kórus Heikki Liimola karnagy ve­zetésével különösen tiszta in­tonációjával, kulturált hang­zásával és széles dinamikai skálájával ért el megérde­melt sikert. Itt-tartózkodásuk alatt kirándultak Debrecen­be, Tokajba, Sárospatakra, Budapestre és szatmári kör­úton vettek részt. Igen pozi­tív élményekkel tértek haza azzal, hogy 1982-ben sok sze­retettel várják a Nyíregyházi Vegyes Kart. A filmművészet hőskorából Hozimúzeum A kaposvári Mozimúzeum nemcsak elnevezésében, ha­nem felépítését, működését tekintve is szokatlan, új je­lensége az ország kulturális életének. A Kossuth utca 37. sz. alatti volt egyházi épület emeletén kinotechnikai kiál­lítást láthat az érdeklődő. A hőskorból való vetítőgépek és felvevők sorakoznak a tárlók­ban : a Lumiére testvérek ve­títője, aztán Laterna Magica, vetítőlámpák és a hangosfilm első berendezései. A falakon tablók sora: az egyetemes filmezés történetéről ad szá­mot napjainkig. A földszinten 107 szemé­lyes vetítőterem várja az ide érkezőket, akiknek — csopor­tos látogatás esetén — mozi­történeti kisfilmeket vetíte­nek. Itt van a filmadattár közel 4 ezer filmcímet tar­talmazó gyűjteménye, a házi kiskönyvtár, plakátgyűjte­mény és filmzene-gyűjtemény együttese. Filmklubok, szocialista bri­gádok, iskolai csoportok, a Balatonra látogató kirán­dulók figyelmébe ajánljuk a gyűjteményt! Kiállítások A hét végén a megyei múzeu­mainak állandó és időszakos ki­állításai mellett az érdeklődők fi­gyelmébe ajánljuk az MVMK Le­nin téri kiállítótermében rende­zett két tárlatot. .Bak Imre a konstruktivista alapokra épített modern kísérletezések híve — az ő anyaga a nagy kiállítóteremben kapott helyet. Az előcsarnokban látható Inkey Tibornak, a film­gyári szakembernek számos is­mert portréja. Szabolcs-szatmóri születésű művészek tárlataiból javasoljuk az utazóknak: Qsiznriadia Zoltán (Mátészalkán született) önálló kiállításon mutatkozik be Szom­bathelyen a Derkovits-terertíben, Veszprémben pedig a Bakony— Balaton című gyűjteményes kiál­lításon szerepel a nyíregyházáról indult Óvári László. Felvételün­kön: részlet Csizmadia Zoltán szombathelyi tárlátáról. * A LEGNEHEZEBB ÉV Óvodák, iskolák Nyíregyházán Soha nem volt még ilyen nehéz tanév Nyíregyházán, mint ez a mostani, s a jelen­leg rendelkezésre álló adatok szerint egyhamar nem is lesz. Az egyik feszültséggóc a megyeszékhelyen az óvodai elhelyezés. Háromszáz gyer­mek szüleinek jelent plusz megterhelést, hogy nem a la­kóhelyéhez legközelebbi óvo­dába vették fel gyermekét. Ezekre az átirányításokra azonban, éppen a gyermekek érdekében szükség volt. Nem képzelhető el ugyanis jól megalapozott, színvonalas is­kolai előkészítő munka olyan közösségben, ahol a csoport­létszám a tűréshatárt is jóval meghaladja. Így vált szüksé­gessé a Ságvári telepi, a Vé- csey közi, a Szamuely lakó­telepi, az Árok utcai és a Krúdy Gyula utcai körzetek­ből a kicsinyek átirányítása olyan helyekre, ahol a cso­portok létszáma még lehető­vé teszi a .megfelelő színvo­nalú munkát. Azokban az óvodákban, ahol ennek elle­nére is magas maradt a lét­szám, igen nagy nehézségek­kel küzdenek majd — ilye­nek a Dugonics, a Búza, a Városmajor, az Árpád, a Tő­ke és a Krúdy Gyula utcai, illetve a Vécsey közi óvodák. Az illetékeseknek mindezeken túl számolniuk kell még az év közben jelentkező létszám­mal is. Nem túl rózsás a helyzet, mégis, nem árt, ha minden érdekelt tudja: Nyíregyháza példátlan akciót hajtott vég­re tavaly az óvodai helyek növelése érdekében, s ezer új helyet alakított ki a város területén. Ezzel megelőztük az országos átlagot: a mi gyermekeink 98 százaléka ré­szesül óvodai ellátásban, szemben az országos 87,6 szá­zalékkal, nem is említve a nagyobb városokat. Az óvodásokénál még nyug­talanítóbb az általános isko­lások elhelyezése. Általában minden iskola zsúfolt, kivé­ve a külterületieket. Az idei tanév indítását így érthető­en ezen a területen kíséri a legtöbb aggodalom, s még éveken át itt várható a leg­több szükségmegoldás. Idén szeptemberben több, mint ezeregyszázzal magasabb a lét­szám, összesen 14 és félezer gyermeket kell elhelyezni. A rendelkezésre álló 359 tante­remben még kettős váltással sincs helye az 521 iskolai és Szeptember 15-től: mindennap Uj látogatási rend a megyei kórházban Sokkal inkább hasonlítanak vasúti várótermekhez, mint kórtermekhez a nyíregyházi megyei kórház helyiségei egy- egy látogatási napon. Valósá­gos emberáradat veszi körül a betegeket. Volt olyan va­sárnap, mikor 70 idegen is megfordult egy kórteremben — rengeteg szennyeződést hozva magával. A Köjál la­borvizsgálatai elképesztő helyzetet tártak fel: egy-egy látogatás alkalmával hatal­masra nő a kitenyészthető baktériumok száma. Gondot jelent, hogy a hoz­zátartozók nem tartják tiszte­letben a látogatási időt. Tö­megével szöknek be a kór­házba, s valóságos átjáróház­zá teszik akkor is, amikor hi­vatalosan nincs látogatás. Sok vonatkozásban indo­kolttá vált a kórházi rend megváltoztatása. A beteg szempontjából nagyon fontos, hogy szoros kapcsolatban ma­radjon az intézeti kezelés alatt is hozzátartozóival. Rossz hatással van rá, hogy Dulakodás a temetőben II demecseri garázdák Demecserben a Balogh és a Varga család között régi keletű a harag. Az egymás ellen elkö­vetett cselekmények gyakran a hatóságok előtt, olykor a börtön­ben fejeződtek be. Tavaly július 3-án a temetőben akaszkodtak össze a két család tagjai. Baloghék temetéshez ástak sírt, és jelen volt haragosuk, a Varga családhoz tartozó Váradi Miklós is. Itt szóváltás keletke­zett, majd dulakodás, végül Vá- radit a 31 éves büntetett előéletű Balogh István megszúrta, köny- nyebb sebet ejtvén a mellén. Délután Váradi és rokonsága a helyi MÁV-állomáson tartózko­dott, elutazáshoz készülve. Meg­jelent a váróteremben a 23 éves Balogh Károly, a 36 éves Balogh József és Balogh István. Balogh Károly késsel fenyegette meg az ott lévő utasokat, felszólítva őket, hogy távozzanak onnan. Az aj­tót behajtotta, Váradit és hozzá­tartozóit pedig így fenyegette: — Most Itt haltok meg! Riadalom keletkezett és a rend­őrséget Is értesítették. A megje­lenő rendőrök akadályozták vé­gül meg a további botrányt, bár Baloghék a rendőrök jelenlétében is fenyegetőztek. A körzeti meg­bízott lecsendesítette, majd ha­zaküldte őket. Közben a Váradi rokonsága elutazott, s hazatér­tek a Varga család tagjai is. A körzeti megbízott viszont észrevette, hogy Balogh Károly és társai nem hazafelé mennek, hanem a Szabolcs vezér utcában szervezkednek. Ekkor már a többszörösen büntetett előéletű 28 éves Markovics Györgynél ka­sza is volt, melyet azonban a körzeti megbízott közeledtére be­dobott a Novák István kertjé­be. A rendőr felszólítására Ba­loghék megindultak a lakásuk fe­lé — hazatérést színlelve. Varga Péter és Varga Kálmán is hazafelé tartott, támadástól immár nem félve. Hamarosan mégis nekik ugrottak Baloghék, karókkal, s más ütőeszközökkel csépelve a két Vargát. Vargáék a Prámer Sándor udvarába me­nekültek be, de Baloghék oda is követték őket. A nagy ordítozásra az utcán jókora tömeg gyűlt össze, meg- botránkozva és felháborodva a Baloghék magatartásán. Ismét visszatértek a rendőrök. (Felte­hetően egész nap a Balogh csa­lád ápolása járhat az eszükben, mert immár harmadszor avat­koztak közbe.) Még látták a föl­dön fekvő két Vargát, Balogh József és István a rendőri fel­szólításra sem hagyták abba az ütlegelésüket. Gumibot használa­tával kellett megtisztítani az ud­vart. Legsúlyosabban Varga Péter sé­rült meg, sérülése három hét alatt gyógyult, de az egyik he­lyi orvos aligha kezelhetett más­nap beteget, annyi látleletet kel­lett kiállítania. Balogh Károlyt kórházba utalta (lehetetlen meg­állapítani, mitől és hogyan kapta a fejsérülését) — s ezenkívül volt dolga rendesen az igazság­ügyi orvosszakértőnek is, hogy megállapítsa az egyes sérülések gyógytartamát. A Nyíregyházi Megyei Bíróság tett végül pontot a hosszan el­húzódó ügyre: súlyos testi sér­tés és garázdaság miatt Balogh István nyolc, Markovicsot — mint többszörös visszaesőt — tíz, Ba­logh Károlyt nyolc, Balogh Jó­zsefet hat hónap börtönre bün­tette, Markovicsot két, a többie­ket pedig egy-egy évre eltiltva a közügyektől. A bíróság egy fia­talkorú társukat próbára bocsá­totta. Az ítélet jogerős. (k) kiszakad megszokott környe­zetéből. Telve van szorongás­sal, hiszen nem tudja milyen vizsgálatok, kezelések előtt áll. Ha közvetlen kapcsolatot tart régi környezetével, s tud az otthoni, munkahelyi ese­ményekről megnyugszik, ami elősegíti gyógyulását. Az intézet működési rend­jének zavartalansága érdeké­ben, s kórházhigiénés szem­pontból is szükség van az új látogatási rend bevezetésére. Jelenleg hetenként kétszer kereshetik fel a hozzátarto­zók a kórházat. A látogatók áradata rengeteg ételt, italt behord a kórtermekbe, nem szólva a bacilusok tömegéről. Ráadásul ilyen nagy forga­lom mellett ellenőrizhetetlen­né válik a látogatás. Renge­teg gyereket is magukkal visznek az emberek. Ez káros, hiszen a kicsiknek semmi szükségük nincs a kórház lát­ványára, valamint különböző fertőzéseknek is kiteszik őket. Mindezek arra ösztönözték a Jósa András megyei kórház vezetőit, hogy módosítsák a látogatási időt. Szeptember 15-től minden nap felkereshe­tik hozzátartozóik a betege­ket. Hétköznapokon délután fél öttől fél hatig, vasárnap délelőtt 10-től 12-ig. Remélhe­tő, hogy ezzel csökken az egy látogatási napra eső láto­gatók száma. Ettől várhatóan nyugodtabbá, rendezettebbé válik a látogatás. Az új rend bevezetése ter­mészetesen nem jelenti azt, hogy ezután mindenki ak­kor keresheti fel beteg roko­nát, mikor kedve tartja. A kórház munkahely. Dolgozói életet mentenek, gyógyítanak. Az összevissza lábatlankodó idegenek akadályozzák a lét- fontosságú munkát, zavarják az intézet szervezett életét, sőt a gyógyulást is. Jelenleg egy kórteremben több embert ápolnak. Keve­sen gondolnak rá, hogy a vá­ratlanul benyitó idegen fel­készületlenül. s esetleg olyan helyzetben éri a gondozotta­kat, ami kellemetlen számuk­ra. Nem említve a súlyos be­tegeket. Nekik nyugalomra van szükségük, amit zavar a folytonos jövés-menés. Az országban alighanem egyedülálló látogatási rend bevezetésekor várható, hogy kezdetben minden nap töme­gek ostromolják maid meg a kijelölt időben a kórházat. Idővel csillapul majd a zsú­foltság. A intézet vezetői szeretnék elérni, hogy egy­szerre kettőnél több hozzá­tartozó ne legyén a beteg kö­rül. H. Zs. 212 napközis csoportnak. Min­den olyan helyiséget igénybe vettek tehát tanításra, me­lyek eredetileg nem oktatási célokra épültek — úttörő­szobákat, szertárakat, könyv­tárt stb. Így sikerült 44 cso­portot elhelyezni, s akkor még mindig maradt 24. Ezért került sor a Vécsey közből 6 csoport áthelyezésére az MHSZ székházba. Az Árok utcai iskola 4 osztályának a városmajori párt- és művelő­dési ház adott helyet, a Krú­dy Gyula utcai iskolából négy­csoportot a Váci Mihály di­ákotthonban és a 2. gyakorló­ban helyeztek el, a 4-es is­kola 2 csoportját a Kossuth gimnázium fogadta be, a jó­savárosi 9-es iskola három csoportja az ipari szakközép- iskolában, a 15-ös öt csoport­ja az 1-es gyakorlóban kapott helyet. Érthető, hogy a gyermekek átirányítását a szülők aggó­dása kíséri, viszont színvona­las oktató-nevelő munka nem képzelhető el enélkül. Maga­sabb létszámú osztályok nem maradhattak az iskolában, mert az veszélyeztetné a ta­nulók személyiségfejlődését és az oktató-nevelő munka hatékonyságát. Tulajdonképpen örülnünk kell, hogy ennyi gyermek született a népesedéspolitikai intézkedések hatására, s hogy Szabolcs-Szatmár még mindig vezet az ország népesedési listáján. Megnyugtató, hogy családok százai találtak ott­honra a teljes komfortfokoza­tú lakótelepeken. Ám mind­ezek együtt olyan állapo­tokat idéztek elő, melyek sok-sok feszültséghez vezet­tek. Remélhetőleg ebből a legkevesebbet ők éreznek meg, a gyermekek. B. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom