Kelet-Magyarország, 1981. szeptember (41. évfolyam, 203-229. szám)
1981-09-12 / 214. szám
2 \ KELET-MAGYARORSZÁG 1981. szeptember 12. Kkjrnc&ZMs 000030 Nyitódarab: a Csongor és tünde Hegkezdődtek a próbák a színházban Eszperantisták Rendszeresen értesíti lapunkat, illetve olvasóinkat Búza Barna kis- várdai levelezőnk az eszperantisták rendezvényeiről. Ezúttal arról számolt be levelében, hogy a szlovákiai Zsolnán nemzetközi eszperantó konferencián vett részt több magyar társával együtt. A világ minden tájáról összejött százötven eszperantista előadásokat hallgatott meg a számítógép és az eszperantó nyelv kapcsolatáról, az eszperantó alkalmazásáról a találmányok minősítésében, a környezetvédelemben, a különféle tudományok területén és a technikában. A Móricz Zsigmond Színházban megkezdődött a nyitó darab próbája. A tervek szerint október 17-én gördül fel először a függöny, Vörösmarty: Csongor és Tünde című drámai költeményének bemutatóján, amelyet Bozóky István rendez. A főbb szerepekben: Vitai András (Cson- gor), Hartmann Teréz (Tünde), Szabó Tünde (Ilma), Lakatos István (Balga), Holl István (Tudós), Tímár Zoltán (Fejedelem). Fábián József (Kalmár), Petényi Ilona (Mirigy), Csorba Ilona (az Éj). E próbákkal egy időben készül Tamási Áron: Búbos vitéz című darabjának feldolgozása, gyermekelőadásra. Jávor László felvétele az utóbbi darab első színpadi próbáját örökítette meg. Új műalkotások Közterekre kerül... Esztendőről esztendőre, új köztéri alkotásokkal gazdagodik Nyíregyháza, de főleg az új lakóhelyeken a sok is kevés. Leghamarabb talán a Móricz Zsigmond Színház falai „népesednek be”, hiszen domborművű portrét kap itt a színház névadója, az építész tervező Alpár Ignác, a színházalapító Somogyi Gyula, és a színház egyik emlékezetes, nagy hatású művésze, Eszéki Emma is. A már majdnem kész megyei és városi művelődési központ épületébe Váró Márton szobrász készít újszerű térelválasztó acélfüggönyt. Szabó Mariann textilkompozíciója és Szenes Zsuzsa kötélmennyezete a textil- művészet legmodernebb törekvéseit hozza el Nyíregyházára. Régi tartozása a városnak Bessenyei György síremléke, amelyet Ráthonyi József szobrászművész készít el.' A nagykörút Városmajor utcai szakaszánál a napokban adták át Fürtös György és Benkő Ilona kerámiaplasztikáját. Az egyes számú jósavárosi gyakorló iskola homlokzatánál már az állvány is jelzi, hogy Gábor István festőművész a napokban hozzáfog nagyméretű sgrafittójának elkészítéséhez. A lassan befejezéséhez közeledő Kálvin téri sávház nyugati homlokzatára kerül majd Bohus Zoltán szobrászművész fémplasztikája. A Kiskörút hetes jelű épületét egy tizenhárom darabból álló üvegmozaik díszíti majd, a Münnich Ferenc kollégium előtt pedig előreláthatólag már a jövő esztendőben felállítják a névadó mellszobrát. AI. Magyar nyelven Vendégünk volt a tamperei kórus Nyolc napot töltött megyénkben a Nyíregyházi Vegyes Kar vendégeként szeptember első napjaiban a tamperei Harjun Nuorten Vegyes Kar Finnországból. Két emlékezetes hangversenyükön nagy közönségsikert arattak. Nyíregyházán, majd Vásárosnaményban telt házak előtt mutatták be a kórusirodalom mintegy 5 évszázadot felölelő gyöngyszemeiből összeállított színes műsorukat. Mindkét város kórusmuzsikát kedvelő közönsége nagy rokonszenvvel fogadta az együttest, melynek vezetője Olli Lehtipoo magyar nyelveli üdvözölte a közönséget, méltatva a két nép közös történelmi múltjából fakadó rokoni kapcsolatot. A kórus Heikki Liimola karnagy vezetésével különösen tiszta intonációjával, kulturált hangzásával és széles dinamikai skálájával ért el megérdemelt sikert. Itt-tartózkodásuk alatt kirándultak Debrecenbe, Tokajba, Sárospatakra, Budapestre és szatmári körúton vettek részt. Igen pozitív élményekkel tértek haza azzal, hogy 1982-ben sok szeretettel várják a Nyíregyházi Vegyes Kart. A filmművészet hőskorából Hozimúzeum A kaposvári Mozimúzeum nemcsak elnevezésében, hanem felépítését, működését tekintve is szokatlan, új jelensége az ország kulturális életének. A Kossuth utca 37. sz. alatti volt egyházi épület emeletén kinotechnikai kiállítást láthat az érdeklődő. A hőskorból való vetítőgépek és felvevők sorakoznak a tárlókban : a Lumiére testvérek vetítője, aztán Laterna Magica, vetítőlámpák és a hangosfilm első berendezései. A falakon tablók sora: az egyetemes filmezés történetéről ad számot napjainkig. A földszinten 107 személyes vetítőterem várja az ide érkezőket, akiknek — csoportos látogatás esetén — mozitörténeti kisfilmeket vetítenek. Itt van a filmadattár közel 4 ezer filmcímet tartalmazó gyűjteménye, a házi kiskönyvtár, plakátgyűjtemény és filmzene-gyűjtemény együttese. Filmklubok, szocialista brigádok, iskolai csoportok, a Balatonra látogató kirándulók figyelmébe ajánljuk a gyűjteményt! Kiállítások A hét végén a megyei múzeumainak állandó és időszakos kiállításai mellett az érdeklődők figyelmébe ajánljuk az MVMK Lenin téri kiállítótermében rendezett két tárlatot. .Bak Imre a konstruktivista alapokra épített modern kísérletezések híve — az ő anyaga a nagy kiállítóteremben kapott helyet. Az előcsarnokban látható Inkey Tibornak, a filmgyári szakembernek számos ismert portréja. Szabolcs-szatmóri születésű művészek tárlataiból javasoljuk az utazóknak: Qsiznriadia Zoltán (Mátészalkán született) önálló kiállításon mutatkozik be Szombathelyen a Derkovits-terertíben, Veszprémben pedig a Bakony— Balaton című gyűjteményes kiállításon szerepel a nyíregyházáról indult Óvári László. Felvételünkön: részlet Csizmadia Zoltán szombathelyi tárlátáról. * A LEGNEHEZEBB ÉV Óvodák, iskolák Nyíregyházán Soha nem volt még ilyen nehéz tanév Nyíregyházán, mint ez a mostani, s a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint egyhamar nem is lesz. Az egyik feszültséggóc a megyeszékhelyen az óvodai elhelyezés. Háromszáz gyermek szüleinek jelent plusz megterhelést, hogy nem a lakóhelyéhez legközelebbi óvodába vették fel gyermekét. Ezekre az átirányításokra azonban, éppen a gyermekek érdekében szükség volt. Nem képzelhető el ugyanis jól megalapozott, színvonalas iskolai előkészítő munka olyan közösségben, ahol a csoportlétszám a tűréshatárt is jóval meghaladja. Így vált szükségessé a Ságvári telepi, a Vé- csey közi, a Szamuely lakótelepi, az Árok utcai és a Krúdy Gyula utcai körzetekből a kicsinyek átirányítása olyan helyekre, ahol a csoportok létszáma még lehetővé teszi a .megfelelő színvonalú munkát. Azokban az óvodákban, ahol ennek ellenére is magas maradt a létszám, igen nagy nehézségekkel küzdenek majd — ilyenek a Dugonics, a Búza, a Városmajor, az Árpád, a Tőke és a Krúdy Gyula utcai, illetve a Vécsey közi óvodák. Az illetékeseknek mindezeken túl számolniuk kell még az év közben jelentkező létszámmal is. Nem túl rózsás a helyzet, mégis, nem árt, ha minden érdekelt tudja: Nyíregyháza példátlan akciót hajtott végre tavaly az óvodai helyek növelése érdekében, s ezer új helyet alakított ki a város területén. Ezzel megelőztük az országos átlagot: a mi gyermekeink 98 százaléka részesül óvodai ellátásban, szemben az országos 87,6 százalékkal, nem is említve a nagyobb városokat. Az óvodásokénál még nyugtalanítóbb az általános iskolások elhelyezése. Általában minden iskola zsúfolt, kivéve a külterületieket. Az idei tanév indítását így érthetően ezen a területen kíséri a legtöbb aggodalom, s még éveken át itt várható a legtöbb szükségmegoldás. Idén szeptemberben több, mint ezeregyszázzal magasabb a létszám, összesen 14 és félezer gyermeket kell elhelyezni. A rendelkezésre álló 359 tanteremben még kettős váltással sincs helye az 521 iskolai és Szeptember 15-től: mindennap Uj látogatási rend a megyei kórházban Sokkal inkább hasonlítanak vasúti várótermekhez, mint kórtermekhez a nyíregyházi megyei kórház helyiségei egy- egy látogatási napon. Valóságos emberáradat veszi körül a betegeket. Volt olyan vasárnap, mikor 70 idegen is megfordult egy kórteremben — rengeteg szennyeződést hozva magával. A Köjál laborvizsgálatai elképesztő helyzetet tártak fel: egy-egy látogatás alkalmával hatalmasra nő a kitenyészthető baktériumok száma. Gondot jelent, hogy a hozzátartozók nem tartják tiszteletben a látogatási időt. Tömegével szöknek be a kórházba, s valóságos átjáróházzá teszik akkor is, amikor hivatalosan nincs látogatás. Sok vonatkozásban indokolttá vált a kórházi rend megváltoztatása. A beteg szempontjából nagyon fontos, hogy szoros kapcsolatban maradjon az intézeti kezelés alatt is hozzátartozóival. Rossz hatással van rá, hogy Dulakodás a temetőben II demecseri garázdák Demecserben a Balogh és a Varga család között régi keletű a harag. Az egymás ellen elkövetett cselekmények gyakran a hatóságok előtt, olykor a börtönben fejeződtek be. Tavaly július 3-án a temetőben akaszkodtak össze a két család tagjai. Baloghék temetéshez ástak sírt, és jelen volt haragosuk, a Varga családhoz tartozó Váradi Miklós is. Itt szóváltás keletkezett, majd dulakodás, végül Vá- radit a 31 éves büntetett előéletű Balogh István megszúrta, köny- nyebb sebet ejtvén a mellén. Délután Váradi és rokonsága a helyi MÁV-állomáson tartózkodott, elutazáshoz készülve. Megjelent a váróteremben a 23 éves Balogh Károly, a 36 éves Balogh József és Balogh István. Balogh Károly késsel fenyegette meg az ott lévő utasokat, felszólítva őket, hogy távozzanak onnan. Az ajtót behajtotta, Váradit és hozzátartozóit pedig így fenyegette: — Most Itt haltok meg! Riadalom keletkezett és a rendőrséget Is értesítették. A megjelenő rendőrök akadályozták végül meg a további botrányt, bár Baloghék a rendőrök jelenlétében is fenyegetőztek. A körzeti megbízott lecsendesítette, majd hazaküldte őket. Közben a Váradi rokonsága elutazott, s hazatértek a Varga család tagjai is. A körzeti megbízott viszont észrevette, hogy Balogh Károly és társai nem hazafelé mennek, hanem a Szabolcs vezér utcában szervezkednek. Ekkor már a többszörösen büntetett előéletű 28 éves Markovics Györgynél kasza is volt, melyet azonban a körzeti megbízott közeledtére bedobott a Novák István kertjébe. A rendőr felszólítására Baloghék megindultak a lakásuk felé — hazatérést színlelve. Varga Péter és Varga Kálmán is hazafelé tartott, támadástól immár nem félve. Hamarosan mégis nekik ugrottak Baloghék, karókkal, s más ütőeszközökkel csépelve a két Vargát. Vargáék a Prámer Sándor udvarába menekültek be, de Baloghék oda is követték őket. A nagy ordítozásra az utcán jókora tömeg gyűlt össze, meg- botránkozva és felháborodva a Baloghék magatartásán. Ismét visszatértek a rendőrök. (Feltehetően egész nap a Balogh család ápolása járhat az eszükben, mert immár harmadszor avatkoztak közbe.) Még látták a földön fekvő két Vargát, Balogh József és István a rendőri felszólításra sem hagyták abba az ütlegelésüket. Gumibot használatával kellett megtisztítani az udvart. Legsúlyosabban Varga Péter sérült meg, sérülése három hét alatt gyógyult, de az egyik helyi orvos aligha kezelhetett másnap beteget, annyi látleletet kellett kiállítania. Balogh Károlyt kórházba utalta (lehetetlen megállapítani, mitől és hogyan kapta a fejsérülését) — s ezenkívül volt dolga rendesen az igazságügyi orvosszakértőnek is, hogy megállapítsa az egyes sérülések gyógytartamát. A Nyíregyházi Megyei Bíróság tett végül pontot a hosszan elhúzódó ügyre: súlyos testi sértés és garázdaság miatt Balogh István nyolc, Markovicsot — mint többszörös visszaesőt — tíz, Balogh Károlyt nyolc, Balogh Józsefet hat hónap börtönre büntette, Markovicsot két, a többieket pedig egy-egy évre eltiltva a közügyektől. A bíróság egy fiatalkorú társukat próbára bocsátotta. Az ítélet jogerős. (k) kiszakad megszokott környezetéből. Telve van szorongással, hiszen nem tudja milyen vizsgálatok, kezelések előtt áll. Ha közvetlen kapcsolatot tart régi környezetével, s tud az otthoni, munkahelyi eseményekről megnyugszik, ami elősegíti gyógyulását. Az intézet működési rendjének zavartalansága érdekében, s kórházhigiénés szempontból is szükség van az új látogatási rend bevezetésére. Jelenleg hetenként kétszer kereshetik fel a hozzátartozók a kórházat. A látogatók áradata rengeteg ételt, italt behord a kórtermekbe, nem szólva a bacilusok tömegéről. Ráadásul ilyen nagy forgalom mellett ellenőrizhetetlenné válik a látogatás. Rengeteg gyereket is magukkal visznek az emberek. Ez káros, hiszen a kicsiknek semmi szükségük nincs a kórház látványára, valamint különböző fertőzéseknek is kiteszik őket. Mindezek arra ösztönözték a Jósa András megyei kórház vezetőit, hogy módosítsák a látogatási időt. Szeptember 15-től minden nap felkereshetik hozzátartozóik a betegeket. Hétköznapokon délután fél öttől fél hatig, vasárnap délelőtt 10-től 12-ig. Remélhető, hogy ezzel csökken az egy látogatási napra eső látogatók száma. Ettől várhatóan nyugodtabbá, rendezettebbé válik a látogatás. Az új rend bevezetése természetesen nem jelenti azt, hogy ezután mindenki akkor keresheti fel beteg rokonát, mikor kedve tartja. A kórház munkahely. Dolgozói életet mentenek, gyógyítanak. Az összevissza lábatlankodó idegenek akadályozzák a lét- fontosságú munkát, zavarják az intézet szervezett életét, sőt a gyógyulást is. Jelenleg egy kórteremben több embert ápolnak. Kevesen gondolnak rá, hogy a váratlanul benyitó idegen felkészületlenül. s esetleg olyan helyzetben éri a gondozottakat, ami kellemetlen számukra. Nem említve a súlyos betegeket. Nekik nyugalomra van szükségük, amit zavar a folytonos jövés-menés. Az országban alighanem egyedülálló látogatási rend bevezetésekor várható, hogy kezdetben minden nap tömegek ostromolják maid meg a kijelölt időben a kórházat. Idővel csillapul majd a zsúfoltság. A intézet vezetői szeretnék elérni, hogy egyszerre kettőnél több hozzátartozó ne legyén a beteg körül. H. Zs. 212 napközis csoportnak. Minden olyan helyiséget igénybe vettek tehát tanításra, melyek eredetileg nem oktatási célokra épültek — úttörőszobákat, szertárakat, könyvtárt stb. Így sikerült 44 csoportot elhelyezni, s akkor még mindig maradt 24. Ezért került sor a Vécsey közből 6 csoport áthelyezésére az MHSZ székházba. Az Árok utcai iskola 4 osztályának a városmajori párt- és művelődési ház adott helyet, a Krúdy Gyula utcai iskolából négycsoportot a Váci Mihály diákotthonban és a 2. gyakorlóban helyeztek el, a 4-es iskola 2 csoportját a Kossuth gimnázium fogadta be, a jósavárosi 9-es iskola három csoportja az ipari szakközép- iskolában, a 15-ös öt csoportja az 1-es gyakorlóban kapott helyet. Érthető, hogy a gyermekek átirányítását a szülők aggódása kíséri, viszont színvonalas oktató-nevelő munka nem képzelhető el enélkül. Magasabb létszámú osztályok nem maradhattak az iskolában, mert az veszélyeztetné a tanulók személyiségfejlődését és az oktató-nevelő munka hatékonyságát. Tulajdonképpen örülnünk kell, hogy ennyi gyermek született a népesedéspolitikai intézkedések hatására, s hogy Szabolcs-Szatmár még mindig vezet az ország népesedési listáján. Megnyugtató, hogy családok százai találtak otthonra a teljes komfortfokozatú lakótelepeken. Ám mindezek együtt olyan állapotokat idéztek elő, melyek sok-sok feszültséghez vezettek. Remélhetőleg ebből a legkevesebbet ők éreznek meg, a gyermekek. B. E.
