Kelet-Magyarország, 1981. szeptember (41. évfolyam, 203-229. szám)
1981-09-12 / 214. szám
II K*tofInagyarország j: XXXVIII. évfolyam, 214. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1981. szeptember 12., szombat Kádár János fogadta Harry Tischt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB székházában fogadta a küldöttség élén hazánkban tartózkodó Harry Tischt, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagját, a Szabad Német Szakszervezetek Szövetsége (FDGB) elnökét. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón jelen volt GásKádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta Harry Tischt, a NSZEP PB tagját, a Szabad Német Szakszervezetek Szövetsége (FDGB) elnökét. (Kelet-Magyarország telefotó) pár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára és "Rudolf Rossmeisl, az NDK magyar- országi nagykövete. Tanácselnökök országos értekezlete Az államigazgatás korszerűsítésének folyamatos feladatai közül a tanácsi munka személyi feltételeinek javításáról, a vezetői és ügyintéző káderutánpótlásról, valamint a társközségek közös tanácsainak a lakossági ellátást jobbító munkájáról és közéleti-politikai szerepéről volt szó pénteken az Országházban, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalánál tartott országos értekezleten. A fővárosi, megyei és megyei városi tanácselnökök az első témát Popp Lajos államtitkár, a tanácsi hivatal elnöke, a másodikat Raft Miklós elnökhelyettes előterjesztésében vitatták meg. Erősödik, szélesedik a magyar—szovjet barátság Értékelték az MSZBT megyei tagcsoportok munkáját A barátsági munka ötéves tapasztalatait értékelték azon a megyei tanácskozáson, amelyet pénteken Nyíregyházán rendeztek. A Magyar— Szovjet Baráti Társaság VII. országos értekezletére készülve a megyénkben működő 63 tagcsoport feladatairól is szó volt a tanácskozáson, amelynek munkájában részt vett Karvalics László, az MSZMP KB alosztályvezetője és Brenner Péter, az MSZBT országos elnökségének osztályvezetője. A tanácskozáson ott voltak a társadalmi szervek és a tömegszervezetek képviselői is. Megyénk tagcsoportjainak ötéves munkájáról Ekler György, a megyei pártbizottság titkára tartott beszámolót. Egyebek között elmondta: a magyar—szovjet barátság és együttműködés eredményei kimutathatók minden megyében, de itt, az országhatár mentén talán a legkézzelfoghatóbban. A sza- bolcs-szatmári emberek közvetlenül érzékelik az országainkat összekötő vasutakat, energia- és távvezetékeket, a magyar és a szovjet gazdasági-műszaki együttműködés eredményeit. A barátsági munka egyenletes fejlődését jelzi, hogy az elmúlt öt esztendőben 15 új MSZBT-tag- csoport alakult megyénkben. Tevékenységük több tíz ezer emberre közvetlenül hat. A tagcsoportok közül üzemben működik 26, termelőszövetkezetben 11, iskolában 13, állami gazdaságban 8, intézményben pedig hat. A tagcsoportok jól segítették és jól segítik a párthatározatok megismertetését. Rendszeresen foglalkoznak a magyar— szovjet gazdasági kapcsolatok bemutatásával és a további lehetőségek ismertetésével. Megyénk tagcsoportjainak színes, gazdag programjai a két nép sorsfordulóihoz, legnagyobb nemzeti és közös ünnepeinkhez, kiemelkedő személyiségek születésének ju(Folytatás a 4. oldalon) Tartalékaink hasznosításával fokozhatjuk eredményeinket Megyénk mezőgazdasági szövetkezetei a IV. kongresszust előkészítő küldött- gyűlésüket pénteken tartották Nyíregyházán. Major József, a TESZÖV elnökhelyettese köszöntötte a megjelent küldötteket, vendégeket, közöttük Zsuffa Ervint, a KB osztályvezető-helyettesét, Soós Gábort MÉM • államtitkárt, Czimbalmos Bélát, a TOT főtitkárát, Hosszú Lászlót, a megyei pártbizottság titkárát, Tisza Lászlót, a megyei tanács elnökhelyettesét, Gulyás Emilnét, a HNF megyei titkárát. A tanácskozáson az írásban kiküldött elnökségi előterjesztéshez a termelőszövetkezeti közgyűlésen elhangzottak alapján, Makrai László, a TESZÖV titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Az elnökség jelentése sorra vette a két kongresszus között végzett munkát, a választott testületi szervek működését, az érdek- védelmi tevékenységet. A termelőszövetkezetek gazdálkodásáról az előterjesztés egyebek között megállapítja: a beszámolási időszakban a szántóföldi növénytermelés szerkezete alapjaiban kialakult. Növekedett a kalászosok és a napraforgó területe, a dohány és a burgonya részesedése továbbra is kiemelt jelentőségű. A kedvezőtlen időjárás „ellenére a terméshozamok jelentősen növekedtek, de az ütem elmaradt a tervezettől. A kertészeti ágazatban a téli almának továbbra is meghatározó szerepe van. Növekedett az állattenyésztés súlya, az alaptevékenység termelési értékének mintegy 40 százalékát adja ez az ágazat. Megyénkben közel kétszázezer kisgazdaság, a mezőgazdasági terület 16—17 százalékát *\víznosítja. A termelőszövetkezetek a kisgazdaságok termelését egyre hatékonyabban integrálják. A háztáji termékek többségét a termelőszövetkezeteken keresztül értékesítik. Az elmúlt öt évben dinamikusan nőtt a termelő- szövetkezetek alaptevékenysége. Tavaly az összbevételek 33 százaléka ebből az ágazatból származott. A III. kongresszus óta megyénkben tovább fejlődött a -szövetkezeti parasztság élet- és munkakörülménye, javult a tsz-ekben a munkaerő-gazdálkodás, korszerűsödött a munkadíjazás. Javult a szövetkezeti tagok és alkalmazottak. szociális ellátottsága, fejlődött a szövetkezetek törvényes működése, a szövetkezeti demokrácia. Szép eredményeket értek el megyénk szövetkezetei és társulásai a nő- és ifjúságpolitikai határozatok végrehajtásában, növekedett a tagok és alkalmazottak politikai, általános és szakmai műveltsége. Jelentőflz állattenyésztés gépesítése MEZÓGÉP-értekezlet Nyíregyházán Megtartották küldöttgyűlésüket a megyei mezőgazdasági szövetkezetek Az állattenyésztés gépesítése volt témája a MEZŐGÉP Tröszt Nyíregyházán megtartott kollégiumi ülésének. A tanácskozáson részt vett Gurbán György, a MEZŐGÉP Tröszt vezérigazgatója. Nagy Sándor, a Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat igazgatója tájékoztatót adott arról, hogy a vállalat ma már a szarvasmarha-tartás gépeivel minden igényt kielégít. A tröszt vezérigazgatója elismeréssel szólt a Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat munkájáról, hangsúlyozva, hogy a tervezett fejlesztéseket sikerrel hajtották végre. A jövő feladata az állat- tenyésztés gépeinek mennyiségi növelése, a minőség javítása, az exportgépgyártás fejlesztése. A hatodik ötéves terv éveiben a feladatok megvalósításához a tröszt harminc millió forintos fejlesztési alapot biztosít. A küldöttek a beszámolót hallgatják. A tanácskozás résztvevői sen fejlődött a mezőgazdasági szövetkezetek közművelődési és sporttevékenysége, a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom. A szövetkezeti mozgalom előtt álló feladatok ismertetése után Makrai László a következő szavakkal zárta kiegészítőjét: Az 1981-es esztendő jó termést mutat. Ka termékeinket időben, jó minőségben takarítjuk be és értékesítjük, úgy várható, hogy a szövetkezetek sikeres évet zárnak. A vitában felszólaló küldöttek az elért eredmények mellett szóvá tették azokat a gondokat, amelyek napjainkban foglalkoztatják a termelőszövetkezeteket. Nagy teret szenteltek a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek további feljesztésére, a speciális szabolcsi növények, mint a dohány, burgonya, alma termelési és értékesítési gondjaira, a szövetkezeti belső élet kérdéseire és a vállalatokkal való jobb kapcsolat kialakítására. Czimbalmos Béla, a TOT főtitkára egyebek között elismeréssel szólt arról a gazdasági és mozgalmi fejlődésről, a tagok életszínvonalában végbement változásról, amely a magyar szövetkezeti mozgalmat jellemzi. Hangsúlyozta az összefogásban rejlő erőt, a tudomány eredményeinek jobb alkalmazását, a vállalati kapcsolatok fejlesztését, különösen vonatkozik ez a külkereskedelmi partnerekre, akik legjobban ismerik a világpiac igényeit. Elemezte a tagokkal való vagyoni közösség előnyeit; ha a tag a szövetkezetének ad kölcsönt, kétszeresen jól jár, kamatot kap s egyben jobb gazdálkodási, szociális körülmények teremtődnek a közös gazdaságban. Ahhoz, hogy az életszínvonalat stabilizálni tudjuk — a jelenlegi gazdasági körülmény között — az eddiginél is nagyobb feladatok várnak az élelmiszer- gazdaságban dolgozókra. Zsuffa Ervin, a KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője szólt arról a nemzetközi érdeklődésről, ahogyan a magyar mezőgazdaságot elismerik a termés- eredményei és a szövetkezeti mozgalom sikere miatt. Az eredmény nem annyira az anyagi és technikai fejlődésnek, mint inkább az irányító, szervező munka javulásának tudható be. Ez nem jelenti, hogy ne lennének még további tartalékaink a szubjektív tényezőkben, és ezt a jövőben mind inkább hasznosítani kell, mert ebben vagyunk leggazdagabbak. Vonatkozik ez a veszteséges termelőszövetkezetekre is, mert példák bizonyítják: a kedvezőtlen adottság nem mindig esik egybe a gyenge gazdálkodással. A vezetés, a szervezés javításával jelentősen növelhető a hatékonyság. Itt, ahol a termőföld eltartóképessége alacsonyabb, még inkább szükséges növelni a kiegészítő ágazatot. Ezzel munkaalkalmat is teremtünk a nőknek, a felnövekvő fiataloknak. A zöldség-gyümölcs forgalmazás terén felvetett panaszokra legjobb módszernek a szövetkezetek és a forgalmazó vállalatok szervezettebb együttműködését ajánlotta. Soós Gábor államtitkár nagy jelentőségűnek nevezte a küldöttek javaslatait, amelyek az állami szervek részére kötelezettséget és a születendő jogszabályalkotáshoz irányelvet adtak. A szövetkezeti kongresszusok után kidolgozásra kerülő új jogszabályok fő célja: növelni a szövetkezeti demokráciát, csökkenteni a bürokráciát, segíteni a szövetkezetek és a tagok kapcsolatának új formáit. A gazdálkodás kérdéseiről egyebek között az államtitkár elmondta: ahhoz, hogy a szövetkezetek a jövő évre idejében fel tudjanak készülni, szeptember végén a minisztérium nyilvánosságra hozza az 1982-es év gazdálkodási szabályozóit. Kritikusan szólt az irányító munka javításáról, az abban rejlő tartalékokról. Egyes gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek nem jól hasznosítják az állami dotációkat. Évről évre a veszteségesek sorába kerülnek. Ezen sürgősen változtatnunk kell. A mezőgazdasági termelés jó gazdaságpolitikán alapszik, a tervek teljesítésének feltétele a jövőben is adott — fejezte be felszólalását Soós Gábor. A vita után a küldöttértekezlet megválasztotta a TOT- tagokat, a TESZÖV tisztség- viselőit és a kongresszusi küldötteket. Kilenc küldöttet választottak a TOT tagjává. A TESZÖV elnökévé Héri Lászlót, a rakamazi Győzelem Tsz elnökét, elnökhelyettessé Major Józsefet, a jármi tsz elnökét és Paszternák Józsefet a máriapócsi Rákóczi Tsz elnökét választották. A TESZÖV titkára ismét Makrai László lett. Ugyancsak megválasztották a szövetség bizottságait.
