Kelet-Magyarország, 1981. szeptember (41. évfolyam, 203-229. szám)

1981-09-10 / 212. szám

1981. szeptember 10. KELET-MAGYARORSZÁG 7 KÖZGAZDASÁG TUDOMÁNY TECHNIKA A gazdaságos termelés szolgálatában Számítástechnika a tanárképzőn Új technológia a dohánytermesztésben A holnap gépei már itt vannak Közgazdasági sorozatunkban folytatjuk a megyei oktatási igazgatóság gazdaságpolitikai speciális tanfolyamán készült szakdolgozatok rövid ismerteté­sét. Nagy Mihály tanársegéd a Bessenyi György Tanárképző Fő­iskola számítóközpontjában vég­zett munka- és üzemszervezéssel kapcsolatos tevékenységről, a to­vábbi tervekről és lehetőségekről készített összefoglalót. Nem árt tudni, hogy a tanár­képző főiskola számítóközpont­ja nemcsak az oktatás és neve­lés egyik bázisa. Nyilvánvaló, hogy legfontosabb feladata az oktatás, a szakdolgozatok számí­tási munkáinak elvégzése, a fő­iskola egyes tanszékein a tudo­mányos munka segítése. Azonban a megye több vállalatának a megbízásából a munka- és üzem- szervezésre, az optimális dönté­sek kialakítására számításokat végeznek. Hasznos kapcsolatok A számítóközpont kUlső kap­csolatai közül az Agrober megyei kirendeltségének a csatornák, mezőgazdasági és bekötőutak tervezésénél nyújtanak segítsé­get, de szerepel a programban meliorációs problémák megoldá­sa és földtömegszámítás is. A KPM Nyíregyházi Közúti Igazga­tóságának végzett munka, az op­timális aszfaltszőnyeg-borítás meghatározása ugyancsak a gaz­daságosság jegyében készült. Megemlíthetjük a megyei ter­vező irodát is, amelyik részére az épületek tartószerkezetének statikai tervezésénél nyújtott se­gítséget a számítástechnika. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igaz­gatóság megrendelésére a víz­szint előrejelzésére és a víztö­meg kiszámítására készültek szá­mítógépes programok. Az említett vállalatoknál a számítástechnika alkalmazása azt jelentette, hogy igen munkaigé­nyes, nem egyszer matematikai módszerek nélkül nehezen kiszá­mítható tervezési, gazdálkodási problémák megoldására kaptak feleletet. Am ugyanúgy említhet­jük az Országos Pedagógiai In­tézetnek végzett munkát, a kü­lönböző tesztek kiértékeléséné.1 a mérései módszerek alkalmazásá­nál. Gyártásprogramozás Az eddig legnagyobb visszhan­got kiváltó, legtöbb sikert elérő kapcsolat a számítóközpont és a Nyíregyházi Konzervgyár között alakult ki. A lineáris programo­zás segítségével éves terv elké­szítését vállalták, ennek megva­lósították a havi és heti bontá­sát, számításokat végeztek az op­timális termékszerkezet kialakí­tására. A legfontosabb számítás pedig a zöldborsó iparszerű ter­mesztésének és feldolgozásának megoldása volt a számítástech­nika segítségével. Itt a feladat az volt, hogy a konzervgyár által megadott borsófeldolgozási idő­szak alapján határozzák meg az egyes gazdaságok számára az optimális vetési időpontokat és a megfelelő fajtákat. A számítás­nál többek között figyelembe, kellett venni az időjárási körze­tek adatait tíz éves átlagban, a különböző borsófajták érési ide­jét, a gazdaságok által bevetett területet, s annak távolságát a konzervgyártól, az egyes borsó- fajták vízigényét. A valószínű­ségszámítás elemeit kellett figye­lembe venni ahhoz, hogy a sok változó ellenére megfelelő idő­pontokat adjanak. Konzerv és matematika A konzervgyári borsófeldolgo­zás számítástechnikai modellje olyan jól sikerült, hogy erről az irányító szervek is elismeréssel nyilatkoztak. Ennek hatására az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság a Nyíregyházi Konzerv­gyárat bízta meg a zöldborsó, a zöldbab, uborka, paradicsom, sza­móca és alma iparszerű termesz­tésének kidolgozásával. A tanár­képző számítóközpontja így egy négyéves kutatási programba kapcsolódott be. A program fő célja a növényélettani alapkuta­tások megtervezése és végrehaj­tása, valamint a tapasztalatok felhasználása konzervipari növé­nyek iparszerű termesztésénél, így többek között a tervezésnél, a betakarításnál, szállításnál és a feldolgozásnál, illetve ezek szervezésénél lehet felhasználni a kutatási eredményeket. A számítástechnika alkalmazá­sánál külön feladat a célok le­fordítása a számítógép, a mate­matika nyelvére. A matematika apparátusából a valószínűségszá­mítás, a matematikai statisztika, a játékelmélet, az optimum- és szélsőérték-számítás eszközeit használják fel a főiskolán. Tervez a gép Elég megemlíteni, hogy a faj­tákra vonatkozó kutatásoknál például a tenyészidő meghatáro­zását, a hőigényt és eloszlását, a csapadékszükségletet, a napfény­igényt, a fertőzésekre való érzé­kenységet, a növényi test jel­lemzőit, a termés jellemzőit kell számításba venni, s a matemati­ka alapján ezeknél az optimális tulajdonságokat kiválasztani az egyes jellemzők különböző vál­tozása esetén. Mellette ugyan­ilyen fontos a talaj jellemzőinek vizsgálata, a meteorológiai viszo­nyok ismerete is. Az előző alapkutatások után le­het prognózist készíteni a vetési terv elkészítésére, a termelési tervek kidolgozására. A vállalati terv készítésénél ugyancsak több előre ismeretlen változó hatását szükséges figye­lembe venni. A kiinduló feltéte­lek, hogy hosszú távon javuljon a nyersanyagellátás, megfelelő árakat biztosítson, javítsa az ér­tékesítés tervezését, vegye figye­lembe a gyártmány- és gyár­tásfejlesztés lehetőségét, a mun- kaerő-felhasznaiast — nogy ne­hány fontosabb ismérvet említ­sünk. (L. B.) Újra bizonyított a nyíregyházi MEZŐGÉP Gépesített trágyaszórás Az állattartó telepeken felgyü­lemlett szerves trágya ésszerű hasznosítása és a vele történő gazdálkodás ma elengedhetetle­nül szükséges. Fel kell ismerni végre, hogy az istállótrágya nem értéktelen és csak gondot oko­zó melléktermék. Az érett szerves trágya haszna szinte felbecsülhe­tetlen. Az összes jó tulajdonsá­gait felsorolni is szinte lehetetlen. Most is csak a legfontosabbakra hívjuk fel a figyelmet. A szerves trágya jelentős szere­pet játszik például: a talajerő­utánpótlás, az ideális talajszer­kezet, az eredményesebb vízgaz­dálkodás, a hasznos mikroorga­nizmusok elszaporítása tekinte­tében. A szakszerű gazdálkodást sür­getően megköveteli még az az évente összegyűlő 15—20 millió tonna szerves trágya is .amely­nek felhasználása népgazdasági érdek. Ezzel a mennyiséggel ugyanis már kiváltható a drága es igen energiaigényes műtrágyá­zás nem kis hányada. Azt is jó tudni, hogy a szer­ves trágyával való gazdálkodást rém az alapoktól kell elkezdeni. A korábbi évek pozitív szemlélet- változásai, valamint a Mezőgép­fejlesztő Intézet tervei alapján megvalósított <a Mezőgép Tröszt vállalatai közül a hódmezővásár­helyi, a nyíregyházi szakembe­reket illeti dicséret e szakterüle­ten) vontatott és önjáró, szer­ves- és hígtrágyaszórók jelzik azt, hogy jó úton jár a szerves- trágya-gazdálkodás gépesítése. Ezt igazolta a Siófokon rende­zett: „Hazai kialakítású szerves- trágyaszóró gépre alapozott új szállítási és szórási technológia” címen tartott jól sikerült gépbe­mutató is. A téma időszerűségét és fontos­ságát az is jelzi, hogy a kikül­dött meghívókra meglepően so­kan jelentek meg a siófoki „No­vember 7.” Termelőszövetkezet­ben, ahol előbb szóban mutatták be az előadók az úgynevezett kétfázisú technológiát és bizonyí­tott előnyeit. A bevezetőben a technológia gépi feltételeinek is­mertetésére is sor került, így megismerhették a meghívottak a szentendreiek TG—10 jelű gépét, valamint a Mezőgépfejlesztő Inté­zet tervei alapján, a Nyíregyházi Mezőgép által megvalósított SZTG—6,5 típusú trágyaszórót. Az új technológia bevezetése indokolt és előnyös. Ezt a házi­gazdák is bebizonyították, akik az állattartó telepeikről össze­gyűlő 20—24 ezer tonna szerves trágyájukat csakis ezzel a köve­tendő új módszerrel tudják leggazdaságosabban és leghaté­konyabban hasznosítani. És hogy mennyire jó és gaz­daságos az új módszer, arról a szántóföldön, a gyakorlati bemu­tató színhelyén sokadmagunkkal meggyőződhettünk. öröm volt nézni, ahogy az SZTG—6,5 típusú szervestrágyaszóró dolgozott. Az új gép szépen, egyenletesen terí­tette be a szántót az értékes, ta­lajerőt pótló érett trágyával. Láthatóan elégedettek voltak a MEFI konstruktőrei, de ugyanez látszott a Nyíregyházi Mezőgép szakembereinek arcán is, amint a gép sikeres bemutatkozása be­fejeződött. Kérésünkre Uzoni Ödön, a fej­lesztés témafelelőse pár szóval bemutatta az igen rövid idő alatt kialakított konstrukciót. — Az SZTG—6,5 típusú gépet kifejezetten az IKR termesztési rendszer sürgető igényére tervez­tük. Fejlesztési célkitűzésünk az volt, hogy a magyar mezőgazda­ságnak egy olyan nagy teljesít­ményű, kétfázisú oldalszóró be­rendezést fejlesszünk ki, amely alkalmas a mezőgazdasági üze­mekben alkalmazott oldalrabii'.e- nős tehergépkocsikkal, illetve pótkocsikkal kiszállított szerves trágya befogadására, majd a szántóüöldön való szétterítésére. A vontatott szervestrágyaszóró a szovjet T 150—K jelű traktorral üzemeltethető átlagosan 60 ton­nás óránkénti munkateljesít­ménnyel. A gép szórásszélessége 10 méter. Hasznos terhelése 6500 kilogramm. Mint megtudtuk, a kísérleti üze­melés folyamán az SZTG—6,5 jelű gép jó és megbízható munkát végzett. Ezt azért szükséges hang­súlyozni, mert a kedvezőtlen kí­sérleti körülmények, az ideigle­nes munkaszervezés nem a leg­ideálisabb feltételek elé állítot­ták a gépet, de mindezek ellené­re is bizonyítani tudta a terve­zők és a gyártók elképzelésének helyességét. A gépet fogadó gaz­daság szakemberei is elégedet­tek voltak az új trágyaszóró mi­nőségi és mennyiségi munkájá­val, de ezt egyértelműen igazol­ták a siófoki bemutatón látottak. A Martonvásárhelyről érkezett Király Gyula a tények ismereté­ben például ennyire tömören fo­galmazott: — Mikor és mennyiért vásá­rolható ez az új, hasznos konst­rukció? A Nyíregyházi Mezőgép válla­lat jelenlévő szakembereinek megnyugtató válaszát most mi is megismételjük: — Még ez évben 10 darab „0“’ széria gyártását tervezzük, ez azt is jelenti, hogy 1982 első felében kerülnek ki a sorozatgyártású SZTG trágyaszóróink. Előzetes számításaink szerint 280—300 ezer forintos áron juthatnak majd gyártmányunkhoz a felhaszná­lók. Az új gép ára természetesen még teljes mértékben nem tisz­tázott. A lényeg a fontos és ez az, hogy egy jó konstrukció, a felkészült gyártás, valamint a sürgető felhasználói igény, e hár­mas találkozásból: újra elisme­résre méltó jó született és ez nemcsak az állattenyésztőknek, hanem végsősoron az egész nép­gazdaságnak hasznos. Gál Imre A két héttel ezelőtti Tudo­mány—Technika—Közgazdaság rovatunkban ismertettük azoknak a Powell gépeknek egy részét, amelyekkel az új termesztési technológiát oldják meg. Mint ir­tuk, a kísérletek három gazda­ságban más-más technológiával folynak. A hajdúhadházi Bocskai Tsz az ültetés, tetejezés, kacs­gátlás és permetezés munkáit a négykerék-meghajtású hidas traktorral végzi. A betakarítás­ban a nagykonténeres törőkom­bájnt használják, amelynek kon- ténerjeiből kapcsolható össze a Big-Bin rendszerű szárító. (Első képünkön látható a szárító össze­állítása.) A törőgéppel négy-öt­szöri törést végeznek, egyszer­re három négy levelet takaríta­nak be tövenként. A kombájn­ra helyezett konténereket szállí­tó kocsival továbbítják a szárító telepre, ahol traktorra • szerelt villás emelővel a konténereket szárítóval kapcsolják össze. Egy- egy szárítóba 8—10 konténert le­het összekapcsolni. Ez a techno­lógiai változat igényli a legkeve­sebb munkaerőt: jó szervezés esetén három fővel 35—40 hektár dohány termését lehet egy idény­ben betakarítani, megszárítani. A nyíregyházi Béke Termelő- szövetkezetben a szántóföldi munkák gépesítését a Balthes hi­das traktorral és munkagépeivel végzik. A betakarítás itt is a Po­well rendszerű gyűjtőkocsis tö­rőgéppel történik. A gyűjtőko­csiba letört leveleket konténer- töltő segítségével rakják át a szárító elemeibe. Itt a szárító egy önálló létesítmény (Maxi—Maiser kiskonténeres szárító). Egy ilyen szárítóba húsz kiskonténer rak­ható be, egy konténerbe négy és fél, öt mázsa zöld dohány fér. Hasonlóan a Big-Bin szárítóhoz, ezzel is energiatakarékos a szá­rítás. A harmadik technológiai vál­tozatot a kállósemjéni Üj Élet Termelőszövetkezetben próbálják ki. A szántóföldi termelés, vala­mint a dohány törése megegye­zik a nyíregyházi módszerrel. Különbség: a törőgéppel letört le­veleket a gyűjtőkocsiból kézi erő­vel rakják át a tűsorkeretbe, a szárítást pedig a hazai gyártmá­nyú TDO típusú mesterséges szá­rítókban végzik. E technológiai változat a legolcsóbb: hasznosít­hatják a hazai szárítókat is. Az ismertetett technológiai változatok alapvetően abban kü­lönbözőek az eddigi termesztési módoktól, hogy itt a dohányter­mesztés 30—35 centiméter magas­Bemutatkozik az SZTG—6,5 jelű szervestrágyaszóró (A szerző felv.) A hajdúhadházi technológiában ismertetett összerakható konténe­rekből a Big-Bin rendszerű szárító kialakítása látható a képen. ságú bakhátakban történik. A bakhátak sortávolsága a betaka­rító gépek munkaszélességének megfelelően 117 centiméter. A bakhát meghúzása előtt a kísér­leti területek altalaj lazításban, talaj fertőtlenítésben és megfele­lő tápanyagfeltöltésben részesül­tek. A palántát a bakhátban 40 centiméter tőtávolságra ültették. A gépi betakarításnak elen­komplexen képesek megteremte­ni. A három gazdaságban elért eredmények és vélemények nagy­jából hasonlóak a főagronómus következtetéseihez. Ma még senki sem gondol arra, hogy máróL holnapra ez a technológia ural­kodóvá váljon a dohánytermesz­tésben. Az elmúlt évtizedek ta­pasztalatai azonban arra figyel­A nyíregyházi Béke Tsz-ben a kiskonténert könnyűszerrel sínen egy ember tolja be a Maiser szárítóba. (Gaál Béla felvételei) gedhetetlen feltétele a gyom- és kacsmentes, tetejezett, egészséges ültetvény. A gyom és pero- noszpóra ellen, valamint a kacs- gátlásra megfelelő vegyszerek állnak rendelkezésre. Az ültet­vények virágzatát a Powell rend­szerű tetejező géppel lehet elvé­gezni. Az eddigi tapasztalatokat Gu­lyás János vállalati főagronómus a következőkben összegezi: — Az új termesztési technológi­ákkal lényegesen lehet növelni a hozamokat, a mi viszonyaink kö­zött is el lehet érni a hektáron­ként 15—18 mázsás termésátlagot. — Ez a technológia jelentősen kevesebb élőmunkát igényel. Egy hektár dohány kézi munkaerő­szükséglete a különböző techno­lógiáknak megfelelően Kállósem- jénben 68, a nyíregyházi Békében 56, a hajdúhadházi tsz-ben 39 nap. — Az ismertetett technológia valamennyi eddig alkalmazott termesztési eljárásnál lényegesen szorosabb fegyelmet igényel. Ezért csak ott alkalmazható eredményesen, ahol az ilyen rendszerszerű termesztés vala­mennyi feltételét a gazdaságok meztetnek, hogy rohamosan csökken azoknak a száma, akik a dohány hagyományos kézi munkáját vállalják. Az ismerte­tett kísérletek arra jók, hogy ta­pasztalatot szerezzünk azokra az évekre, amikor majd tömegesen a gép veszi át a dohánytermesz­tés legtöbb munkáját. Mint min­den újat, ezt is meg kell tanulni, el kell fogadni és fogadtatni. Hosszú évek kellettek ahhoz, hogy a gabonakombájnok is tel­jes polgárjogot nyerjenek. Nél­külük ma már nehéz volna el­képzelni a gabonatermesztést. Amiről eddig nem szóltunk: ezeknek a berendezéseknek, gé­peknek az ára is elég magas. A tömeges elterjedését jelenleg ez is akadályozná. Reméljük, a kí­sérletek mindinkább nagyüzemi gyakorlattá válnak, és a terme­lőszövetkezetek rendelkeznek majd olyan beruházási eszközök­kel, hogy mire ezeknek a gépek­nek a tömeges alkalmazási ide­je eljön, az anyagi eszközök sem lesznek gátjai az elterjedésnek. Egy bizonyos: nem a távoli jö­vőben lesz szükség ezekre a gé­pekre. (Cs. B.) Korlátlan élettartamú gyújtáselosztók Az eddigieknél korszerűbb gyújtáSelosztő kísérleti gyártását kezdték meg a Bakony Művek keszthelyi gyárában. A Lada típu­sú gépkocsik részére készülő új gyújtáselosztóban a megszakító szerkezetet nyomtatott áramkörös jeladó egység helyettesíti. Az új fajta berendezés korlátlan élettartamú, s a gyári beállítás után sem­miféle kezelést nem igényel. A Lada autógyárnak évenként négy- százezer gyújtáselosztót számítanak Keszthelyről. Az 1983-ban gyár­tásra kerülő 2108-as típusú személygépkocsikba már az új, megsza­kító nélkül működő gyújtáselosztót építik be. A keszthelyi gyár­iban addig-folyamatosan megteremtik a sorozatgyártás feltételeit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom