Kelet-Magyarország, 1981. szeptember (41. évfolyam, 203-229. szám)
1981-09-09 / 211. szám
1981. szeptember 9. KELET-MAGYARORSZÁG 7 BE 05 ÜLDÖZIK? P. J.-né személyesen mondta el munkahelyi sérelmét. Amikor elgyötört arccal belépett szerkesztőségi szobánkba, igazságérzetünk fellázadt: ugyan miért bántják ezt az asz- szonyt lépten-nyomon? . Igazat adtunk szavainak és elindultunk megkeresni az igazságot, természetesen az ő igazságát szerettük volna megtalálni. Az elénk tárt papírok azonban már az elején megingattak bennünket, éreztük, hogy az elmondottak nagyon egyoldalúak. Ugyanis egyetlen munkahelyi jogorvoslati fórumon nem adtak igazat P. J.-nének. -A jegyzőkönyvekben rögzített vélemények is arra utaltak: valószínű, hogy ő sem tptt meg mindent azért, hogy elfogadják és az intrikákat elkerülje. Persze ez elég sokba került panaszosunknak, hiszen a közelmúltban elfoglalt új beosztásában kevesebbet keres, és hiába reklamált az új munkakört el kellett fogadnia, nem volt más választás. Az igazság feltárása érdekében véleményt kértünk mindazoktól, akik P. J.-nét ismerték, együtt dolgoztak vele korábban, de elsősorban a művezetőjétől érdeklődtünk. Mindenki elmondta véleményét: a kétszínűség a legnagyob hibája panaszosunknak. Említették, az volt a módszere, hogy szemben mindenkivel kedves volt, főnökeiről mindig csak szépen nyilatkozott, de amikor azok nem voltak jelen, a legocsmá- nyabb megjegyzésektől sem riadt vissza. Volt, aki állította: P. J.- né idegbeteg. Idegei felmondták a szolgálatot, olykor érthetetlenül kiabál. Összeférhetetlennek minősítették. Ö pedig csak '■azt hajtogatta továbbra is, hogy összesküdtek ellene, ki akarják közösíteni.- A kollégák véleménye alapján gyanúnk támadt: P. J.-né súlyos hibái, magatartása nem ok nélkül ingerelték a kollégákat és a főnököket. P. J.-né pedig továbbra is állította és mintegy rögeszméjévé vált, hogy őt üldözik, mindenkiben ellenséget látott. Érezte, hogy környezete meg akar tőle szabadulni, mi tagadás, már ő is ettől a nyomasztó légkörtől. Az ügy nem fejeződött be, annak ellenére, hogy a fegyelmi tárgyalások sorozata befejeződött, a munkaügyi döntőbizottság is meghozta az elmarasztaló határozatot, de panaszosunk nem nyugszik. Nem ártana pedig egy kis önvizsgálódás, ezzel megelőzhetné' az ügy további elmérgesedését. Sajnos, emberi tulajdonság, hogy szókimondásunkat nem mindig a bátorság, hanem a kötekedő ' szándék táplálja. Ilyen esetben pedig helyes, ha nem hordjuk sérelmünkéi különböző fórumok elé. Próbáljunk meg előbb magunk igazában kételkedni, mert nem vagyunk tévedhetetlenek. Ennyi önkritika kell! Soltész Ágnes AKADÁLYOZZA A KÖZLEKEDÉST Nyíregyházán az / Északi kőrútról a Városmajor utcára lefordulva a gyalogosok útját állja az elburjánzott íama- riska. A járdán csak egy nyomvonalon lehet közlekedni, itt lelépni a járdáról, bizony balesetveszélyes, tehát nem tanácsos. Jó lenne, ha az illetékesek „kordában” tartanák ezt az egyébként szép és kezelhető növényt. P. J.-né nyíregyházi lakos „JÓ TÁPTALAJ” Nyíregyházán a Szarvas utca 59. számú ház előtti szeméttároló-konténer teteje leesett. Immár jó ideje vízzel tele áll és bűzlik, hemzsegnek a legyek benne és körülötte. Közben a tárolóban gyűlő szemét is rontja a környék levegőjét. Jó néhány lakó szenved emiatt az egészségtelen körülmény miatt, melyre ezúton is szeretnénk az illetékesek figyelmét felhívni és intézkedésüket kérni. J. Z. Nyíregyháza, Szarvas utca 59. szám alatti lakos ÁRVA GÓLYA Körülbelül három hete valaki brutális módon meglőtte, vagy megütötte az általam most ápolt gólyát. Tört szárnya, sajnos, nem gyógyul és a közeli időben sincs erre remény. A többi gólya már elment, ő sajnos maradt. Itt az ősz, a hideg, hűvös idő, és én sem tudom vállalni a gólya további tartását. Azt sem tudom mivel etethetném télen ? Hamarosan lakóhelyét változtatunk, új helyünkre nem vihetem magammal a gólyát. Sajnálom pedig, ezért szeretném ha jó helyre kerülne, esetleg a vadaskertbe, vagy gyógyulásáig az állatkórházba. Molnárné, Bagdi Ibolya Tiszatelek, Petőfi út 9. szám BESZAKADT ÚTTEST Nyíregyházán a Városmajor és a Kórház utcát összekötő útszakasz egyik oldalán az úttest beszakadt több helyen. A SZAVICSAV óvintézkedése megtörtént: a hibás részeket körülkerítették — de azóta sem javítanak. A kerítéshez használt oszlopokkal azonban a gyerekek játszottak, volt rá eset, hogy lezárták vele a teljes útszakaszt, s ezzel a forgalom elől elzárták. Meddig kell még várni, hogy szabadon lehessen közlekedni az utca mindkét Oldalán? '- A" Hímesben lakók ELAVULT JÄRDA Régóta sürgetjük a Kígyó utca járdájának rendbetételét. Sokszor elmondtuk már, hogy olyan itt a közlekedés — különösen esős, csúszós időben — mintha akadálypályán kellene ezt az utat megtennünk. Gyerekkocsit nem is lehet rajta tolni, viszont az úttest nagyon veszélyes, mert forgalmas. Rendezetlen és elhanyagolt a víztorony mögötti ABC környéke. Leg-' újabb bosszúságunk pedig 'az, hogy a Dimitrov utcai szemét- tárolót elvitték, a legközelebbi az ABC előtt van, ahol eddig is rendetlenség volt, de mi lesz ezután? Szatmári Lászlón“ Nyíregyháza, Kígyó utca 6. szám alatti lakos NINCS TÁP — Elszállítjuk mi is a tápot.. .!!! (Kiss Ernő rajzai Nyíregyháza külterületén a Kisteleki szőlőben lakunk, s többnyire állattartók vagyunk. Mostanában sok szó esik arról, hogy milyen fontos a háztáji állattartás. Ehhez takarmány kell, s ezt a nyíregyházi Béke Tsz takar - mányboltjából szerezzük be. Nagyon jó, hogy van ez a lehetőség,' de az utóbbi időben az üzlet ellátása rossz. Hol baromfi-, hol hízónak való táp nincs. Többször is el kel), menni, várni a szállítmányt, hogy az ember megkapja azt, ■amire szüksége van. Tudomásunk szerint van táp, csak a termelőszövetkezet nem ad szállítási eszközt, amivel a tápot elhozhatnák. Emiatt akadozik az üzlet ellátása, s ez nem jó, hiszen a tsz-nek is érdeke volna, hogy tagjai rövid úton, —j akkor amikor arra szükség van —, hozzájussanak táphoz, hiszen a legtöbb állattartó a környéken tsz-tag is. Többek nevében: Sugzía Györgyné Nyíregyháza Tövis út 6. szám alatti lakos Szerkesztői üzenetei Veres Lajosné győrtele- ki, Vincze Jánosné roho- di, és Nagy Mihályné sóstóhegyi olvasóinknak levélben válaszoltunk. Horváth Miklós tiszará- di, Krizsanovszlti Béla nyíregyházi, Molnár János napkori, özv. Szegő József- né nyíregyházi, Jaczkovics Csaba nyíregyházi, Kónya Ferencné kisvárdai, Csizmás Antalné máriapőcsi, Németh Bertalan tíszaka- nyári, Kovács Jánosné nyíregyházi, Dutka Mihály nyíregyházi, Kulcsár Gyulám ibrányi, Szoboszlai Imréné újdombrádi, Bálint Mihályné nyíregyházi, ifj. Csernyik Pál nyíregyházi, Erdei Gézáné ófehértói, Nagy Mihályné sóstóhegyi, és László Mária nyíregyházi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Kiss Mihályné bakta- lórántházi, Hajagos Tóth Andrásné tiszadobi olvasóink kedves köszönő soraikat megkaptuk örülünk, hogy segíthettünk. Pusztai Attila nagyecse- di lakost az illetékesek tájékoztatták, hogy a levelében jelzett lakásbérleti jogviszony megszűnése címén lor esre nem jogosult, S ó bérlőként te ténő i: lésekor laké: használatbavételi díj fizetés, nem kötelezi“ azzal, lakásbérlő jogviszo; megszűnő kor nem tart! t igényt. Pofi László né mátésza: kai olvasónkat a társadalombiztosítási igazgatóság családi pótlék osztálya értesítette, hogy ha a gyermek »az együttélő házastársi k háztartásában van, és a családi pótlékra mindketten jogosultak, a családi pótlék a férj jogán jár. A feleség jogán jár a családi pótlék ha arra a férj nem jogosult vagy gyeimen ről már legalább két hónapja nem gondoskodik. Laczkó István lőnyai levélírónk részére a társadalombiztosítási igazgatóság rokkantsági nyugdíjat állapított meg. VÁRÓTERMI KELLEMETLENSÉGEK Tudjuk, hogy takarékoskodni kell az energiával, de talán mégsem úgy, ahogy ezt a rakamazi állomáson teszik. A váróterem nincs kellőképpen kivilágítva, nem lehet ott se olvasni, se kézimunkázni. A pénztár ablakánál van egy neoncső, amely ugyan még reggel félkilenckor is ég, de mellette nem lehet hasznosan tölteni a várakozás idejét. Pedig előfordul, hogy a buszok késve érkeznek, és nincs vonatcsatlakozás, a következő viszont csak két óra múlva megy. Van még egy érthetet-, len dolog: miért tartják zárva a nem dohányzók részére kijelölt várótermet? Eddig kiültünk a friss levegőre, ha már nem bírtuk a füstöt, de most már hűvösek az esték és 'a reggelek, fedett, sőt később fűtött helyre vágyunk majd. Z. I.-né az utastársai nevében is A HATÁRIDŐ MARAD Az augusztus 5. Fórum rovatban „Javaslat a Patyolathoz” címmel megjelent észrevételre közöljük, hogy vállalatunk töb rfiint 10 ezer garnitúra ágyneműt kölcsönöz a lakosságnak. Az ágynemű pipere minőségben, maximált áron kerül megrendelőinkhez kedvezményes feltételek mellett. Szerződéskötéskor betéti díjat (a garnitúra ára) nem számítunk fel.. (Más megyékben 3—400 forint betéti díj befizetése mellett kölcsönzik az ágyneműt.) Nálunk az ágynemű kedvezményes áron kerül forgalomba. A mosási díjon felül az amortizációnak csak a felet tartalmazza a kölcsönzési díj. A kölcsönzési idő meghosáfcabbítása mintegy 30 százalékos díjemelkedést vonna maga után. Megjegyezzük, hogy a pipere mosási tevékenység jelenleg még ár- kiegészítéses, a bevétel a ráfordításokat nem fedezi. Több éves tapasztalatunk az olvasó véleményével — -a szennyezettséggel kapcsolatban — ellentétes, mely inkább azt támasztja alá, hogy a kölcsönzési idő meghosszabbítása nem járna előnnyel, a szolgáltatás színvonalát csökkentené. Nyírségi Patyolat Vállala. Nyíregyháza ß szabadság kiszámítása Az üresen futott tehergépjárművek utáni bírságról — A korpótlékról Tisza József mátészalkai olvasónkat betegsége miatt más munkakörben foglalkoztatja a munkáltató. Az eredeti munkakörében mint szobafestő-mázoló órabére 17,60 Ft volt, ami az új munkakörében 2,10-zel csökkent. Üj munkakörében műszakpótlékkal együtt a jelenlegi átlagkeresete eléri a korábbit. Arra kér választ, hogy a munkáltató helyesen jár-e‘el akkor, amikor a műszakpótlékot az átlagr keresetbe beszámítja, mert mint írja, á vállalatnál betegedett meg,-ezért ezt az eljárást nem tartja jogszerűnek. Olvasónk leveléből nem állapítható meg, hogy az egészségi állapota üzemi baleset, vagy-foglalkozási megbetegedés következtében romlott-e meg? Amennyiben munkaképesség-csökkenése ilyen eredetű és a vállalat kárfelelőssége megállapítható^^ úgy a korábbi átlagkeresetére joggal tarthat igényt. Ennek hiányában azonban a munkáltató a jelenlegi keresetét a korábbi átlagig kiegészíteni nem köteles. Mindezektől függetlenül a. műszakpótlék az átlag- keresetbe beszámít, így a korábbi átlagkeresete nem csökkent, tehát további kiegészítésre nem tarthat igényt. Tóth Sándorné nagyecsedl levélírónk 1978. március 23- tól 1981. február 28-ig gyermekgondozási szabadságon volt. Ekkor a korábbi munkaviszonyát felmondással megszüntette, mert lakóhelyén helyezkedett el egyműszakos munkakörben. A volt munkáltatójától kérte a részére járó szabadsagot, amit megtagadtak. Kérdése az, hogy mennyi szabadság illeti meg? Olvasónk részére egy évre 12 nap alap- és három nap pótszabadság jár, mert a tanulóideje — miután 1950. január 1. után volt tanuló — a munkaviszonyba nem számítható be. Ennek megfelelően 1978. január 1.— március 23-ig négy, illetve a gyermekgondozás egyévi időtartamára tizenöt, összesen tizenkilenc nap szabadság illeti meg. Amennyiben olvasónk a fenti időre szabadságban nem részesült, úgy azt megalapozottan követelheti. Ezt a szabadságot, a munkaviszony megszűnése miatt a volt munkáltató pénzben köteles megváltani. Elutasítás esetén kérelmével forduljon a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. Teremi Miklós nyíregyházi lakos gépkocsivezető kérdezi, hogy mikor köteles a-munkáltató az üresen futtatott tehergépjármű után bírságot fizetni, mert mint írja. a rendeletét eltérően magyarázzák. Bírságot csak az öt tonnánál nagyobb teherbírású gépjármű után kell fizetni, ha a kiindulás és a legtávolabbi hely között 100 kilométert meghaladó távolság van és az üresen megtett út hosszabb, mint a rakottan megtett út 30 százaléka. Üresen megtett útnak kell tekinteni a tíz százalékot el nem érő rakománnyal megtett utat is. A térítés összege a megtett kilométer számának 30 százalékát meghaladó üresen futott kilométer. Az autóközlekedési/vállalatok menetirányító irodái bejelentés esetén segítséget nyújtanak az üres kocsifutások csökkentéséhez. Debrői István mátészalkai olvasónk kilenc évig dolgozott az egyik megyei építőipari vállalatnál, ahonnan 1980. február hónapban nyugdíjba vonult. Ezt megelőzően hallott arról, hogy a nyugdíjba vonulást megelőző három évben korpótlék illette volna meg,- amit kérésére a munkáltató megtagadott. Szeretné tudni, hegy a korpótlék folyósításának megtagadása mennyiben volt megalapozott? Az alapbér-j-korpótlék olyan bérforma, ami a nyugdíjkorhatártól független. Ilyen bérformát jelenleg egyes intézményeknél és meghatározott munkakörökben alkalmaznak. A gazdálkodó vállalatokra érvényes bértarifa értelmében fizikai és nem fizikai munkakörben ilyen bérformát alkalmazni nem lehet. Ennek megfelelően a munkáltató joggal tagadta meg a korpótlék kifizetését. Bánfi Bálint gávavencsellöi lakos ez év júliusában harmincnyolc éves szolgálati idővel nyugdíjba ■ vonult. Kérte a munkáltatótól* negyven éves jubileumi jutalom kifizetését, amit az elutasított. Olvasónk tudomása szerint a negyvenéves jubileumi jutalmat nyugdíjazáskor akkor is ki kell fizetni, ha a dolgozó harmincöt éves munkaviszonynyal rendelkezik. Olvasónk ismerete helytálló, abban az esetben, ha a harmincöt éves munkaviszonyát hitelt érdemlően bizonyítani tudja (nem mindig azonos a szolgálati idővel), annak folyósítása érdekében kérelemmel forduljon a munkaügyi döntőbizottsághoz. Nagy Mihály, SZMT politikai főmunkatárs Xí'Xí'X’MvX Xív .vX’XwX’XwX’XwX'XW'XwX’X'X’X'X’X'i'X’X'X’X'X'XwXwX'Xv JEna BjH ...... X; B X; Kp* iiiliii H ■ jij: Bé j:j: Hí ijilii: 'X,X*X'X*X,X\\v.\v.*.vX,X'X,.,X,/?X‘X'X,XvX,X,XwXvX'X'X'XwX,X,X'X,X,X*X,X'X'X,X,XvX'X,X,X,X,XV' í,X‘X,Xű!,!«'V>ViVAVAVAW«\VA^V<V.VAV.W.WMMAVMS,.,.,.,AttOA,MVA,A,.W.V.W.t -