Kelet-Magyarország, 1981. szeptember (41. évfolyam, 203-229. szám)

1981-09-09 / 211. szám

Kádár János fogadta llthos Favát Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden a KB székházában fogadta a hazánkban tartóz­kodó Athos Favát, az Argen­tin Kommunista Párt főtit­kárát. A szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszélésen tájékoztat­ták egymást pártjaik tevé­kenységéről és véleményt cse­réltek a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Áttekintették a pártközi kapcsolatokat és ki­fejezték készségüket az együttműködés erősítésére. A találkozón jelen volt Julio Laborde, az Argentin Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja és Gye- nes András, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára. Honvédelmi miniszterek a Nyugat—81 hadgyakorlaton Dmitrij Vsztyinov marsall­nak, a Szovjetunió honvédel­mi miniszterének meghívásá­ra a Nyugat—81 hadgyakor­latot megtekinti Czinege La­jos hadseregtábornok, a Ma­gyar Népköztársaság honvé­delmi minisztere, Van Tien Dung hadseregtábornok, a Vietnami Szocialista Köztár­saság nemzetvédelmi minisz­tere, Karl-Heinz Hoffman hadseregtábornok, az NDK nemzetvédelmi minisztere, Raul Castro Ruz hadseregtá­bornok, a Kubai Köztársaság államtanácsa és miniszterta­nácsa elnökének első helyet­tese, a kubai forradalmi fegy­veres erők minisztere, Dzsa- rantajn Avhia vezérezredes, a Mongol Népköztársaság hon­védelmi minisztere, Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a lengyel minisztertanács el­nöke, nemzetvédelmi minisz­ter, Constantin Olteanu altá­bornagy, a Román Szocialis­ta Köztársaság nemzetvédel­mi minisztere, Martin Dzur hadseregtábornok, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi minisztere és Atanasz Szemerdzsiev vezér- ezredes, a Bolgár Népköztár­saság nemzetvédelmi minisz­terének első helyettese, a bol­gár néphadsereg vezérkari főnöke. Losenczi Pál látogatása Borsod megyében Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke, aki hétfőn az esti órákban hivatalos látogatásra Borsod megyébe érkezett, kedden Miskolcon, a megyei pártbi­zottság székházában meghall- ( gáttá Grósz Károly első titkár tájékoztatóját a megye gaz­dasági, politikai helyzetéről. Jelen volt Ladányi József, a Borsod megyei Tanács elnöke is. Losonczi Pál ezután ven­déglátóinak kíséretében a Diósgyőri Gépgyárat kereste fel. Ott Drótos László, a mis­kolci városi pártbizottság el­ső titkára és Rózsa Kálmán a Miskolci Városi Tanács elnö­ke üdvözölte. Énekes Sándor, a Diósgyőri Gépgyár vezér- igazgatója számolt be azok­ról az erőfeszítésekről, ame­lyeknek a gyártmányszerke­zet korszerűsítése, a termelé­kenység javítása és a mun­kafegyelem megszilárdítása a fő célja. Mint hangsúlyoz­ta, az e téren elért eredmé­nyek hatására stabilizálódott a gyár helyzete. A tájékoztató után Losonczi Pál és kísérete megtekintette a gyár több üzemét. A látogatás következő állo­mása a Hernádnémeti Her- nádvölgye Tsz volt, ahol Bi- alis József, a miskolci járási pártbizotság első titkára és Hazánkba érkezett Valid Dzsumblatt A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának meghívá­sára küldöttség élén kedden hazánkba érkezett Valid Dzsumblatt, a Libanoni Ha­ladó Nemzeti Mozgalom köz­ponti politikai tanácsának el­nöke és a Libanoni Haladó Szocialista Párt elnöke. A delegációt az országos tanács székházában fogadta Sarlós István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront főtitkára. Megbeszéléseket folytattak a két felet érintő kérdésekről Vezető propagandisták tanácskozása Vezető propagandisták két­napos megyei tanácskozása kezdődött kedden Nyíregy­házán, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán. Ekler György, a megyei pártbizottság titkára nyitot­ta meg a tanfolyamot, majd Radios Ferenc, a Központi Bi­zottság agitációs és propa­gandaosztályának munkatár­sa tartott tájékoztatót a párt­oktatás 1981—82. évi felada­tairól. Délután időszerű kultúrpo­litikai kérdésekről hangzott el tájékoztató, amelyet Své- da Pál, a Központi Bizottság tudományos, kulturális, köz­oktatási osztályának alosz­tályvezetője tartott. Ma nemzetközi kérdések­ről és a pártoktatással kap­csolatos megyei feladatokról, szervezeti tennivalókról lesz szó a vezető propagandisták felkészítő tanfolyamán. Mikita Ferenc, a miskolci já­rási hivatal elnöke fogadta az Elnöki Tanács elnökét, majd pedig Nyeső István, a tsz el­nöke számolt be a nyolc köz­ség határában együttesen több mint hétezer hektáron gazdálkodó nagyüzem mun­kájáról. A jövedelem qagy többségét hat féle növény tel­jesen gépesített termelése, va­lamint a szarvasmarha-te­nyésztés adja. A tájékoztatót követően Losonczi Pál megte­kintette a tsz korszerű szarvasmarhatelepét, majd határszemlére indult. Az Elnöki Tanács elnöké­nek Borsod megyei látogatá­sa a Bocs község határában lévő Borsodi Sörgyárban feje­ződött be. Ott Hosszú István, a gyár igazgatója tájékoztat­ta az 1973 óta működő sör­gyár és üdítőital-készítő üzem termeléséről. Elmondot­ta, hogy az 1976-ban meg­valósított bővítéssel az évi sörgyártókapacitást ötszáz­ezer hektoliterrel növelték, s így az idén már 1,9 millió hektolitert termelnek. Meg­épült az új malátaüzem is, amely az idén a korábbinak csaknem kétszeresét, har­mincezer tonna malátát ké­szít, részben már exportra is. Losonczi Pál kíséretével együtt megtekintette a sör-, az üdítőital- és a malátakészítő részleget, majd visszautazott Budapestre. Gabonatermesztési tájkör­zeti tanácskozásokat rendez­nek megyénkben. Tegnap a szabolcsi terület mezőgazda- sági üzemeinek vezetői Nap­koron, a beregi terület szak­emberei Vásárosnaményban kaptak tájékoztatót. Ma a szatmári térség üzemeinek vezetői Fehérgyarmaton ta­lálkoznak. A napkori tanácskozáson Tisza László, a megyei ta­nács elnökhelyettese mon­dott bevezetőt; Bacsu József értékelte a gabonatermesztés ez évi tapasztalatait, szólt a feladatokról. A vitában felszólalt Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára is, A vitaindítóban elhang­zott: a megyei pártértekezlet ágazatfejlesztési határozata előírja a gabonafélék termés­átlagának növelését. A terv- előirányzat a bázishoz viszo­nyított 13—14 százalék. Eh­hez minden feltétel adott. Szabolcs-Szatmár megye 1981-ben kalászosoknál — az ismert időjárási viszonyok miatt is — csak részben tel­jesítette feladatát. Elhangzott, hogy hosszú távon az országos átlagter­mésekhez viszonyítva a me­gyei hozamoknál nagy a kü­lönbség. Ezt adottságaink nem indokolják. Különösen akkor, ha figyelembe vesz- szük, hogy nem csak tizen­öt termelőszövetkezetünk ké­pes búzából az országos át­lag fölött termelni. Gond, • hogy nem sikerült az üze­mek közötti differenciát meg­Ezer hektár búza vetése alá szántanak az ököritófülpösi Egyetértés Termelőszövetkezetben. (— jávor I. —) szüntetni. Előfordult, hogy két szomszédos termelőszö­vetkezet búzatermés-átlagá­nál 25 mázsa volt az eltérés, holott a feltételek egyfor­mák). A lassúbb termelésfejlesz­tés okait kutatva, első he­lyen kíván említést az elég­telen termesztéstechnológia, ezen belül is a tápanyag­visszapótlás. A műtrágya-fel­használás például hatóanyag­ban 20 ezer tonnával volt kevesebb, mint 1978-ban. Volt olyan termelőszövetke­zet, ahol takarékosságra hi­vatkozva csak nitrogén mű­trágyát alkalmaztak, azt is keveset. Terméscsökkentő hatású az a módszer is, hogy a talajerő-visszapótlást nem táblánként, differenciáltan, de üzemi méretekben, átlag­ban végzik. A talajerő-gazdálkodáshoz hasonlóan nem megfelelő a termesztés egyéb folyamata sem. A gondos talaj-előké­szítést nem mindenütt tart­ják fontosnak,, a gyomirtás szakszerűtlen, A szakemberek nem figyelnek eléggé oda a ve­tőmag megválasztására. Már az is túlzás, hogy a megyében 17 fajta búzát termesztenek, az viszont hiba, hogy a vető­mag felfrissítése nem á kí­vánt mértékű. A megyében a kalászoso­kat a terület 69 százalékán rendszerben termesztik. Kér­dés: lehet-e ipari termelési módról beszélni akkor, ha a termésátlagok az üzemekben alig haladják meg a megyei átlagokat. A termelési rend­szereknek is cselekedniük kell annak érdekében, hogy a termesztéstechnológia jobb, a technológiai fegyelem szi­lárdabb legyen. A gabonatermesztés ösz­tönzője lesz a kidolgozás alatt levő új érdekeltségi rendszer. Javulnak az értékesítési fel­tételek, változik a jövedelme­zőségi szint. Ez Szabolcs- Szatmárban kedvezően hasz­nosítható. De mint azt Hosz- szu László felszólalásában is hangsúlyozta, önmagában az ösztönzők nem elégségesek. A megyében közel kétszázezer hektár a gabonatermő-terü- let. Ha ezen a területen me­zőgazdasági üzemeink a je­lenleginél nem tudnak jobb eredményeket elérni, nem számíthatnak nyereségre. Nem arra van szükség — er­re senki sem gondol —, hogy az országos átlagot megha­ladó eredményeket érjünk el. Az a fontos, hogy a jelenle­ginél magasabb szinten ter­meljünk gabonát. Ehhez a le­hetőségek bőséggel adottak. Szó volt a tanácskozáson a jelenleg aktuális egyéb ter­melési kérdésekről is. A me­zőgazdaság a biológiai érést te­kintve, most mintegy kéthe­tes előnyben van. Hasznosí­tani kell ezt mind az alma, mind pedig az egyéb növé­nyek veszteségmentes, jó mi­nőségű betakarításánál. Előny ei ahaaszállíiÉsban Szombat-vasárnapi rakodás — Még egymillió tonna vár őszi szállításra Naponta több, mint két- ron és Mándokon. A kedve- száz szovjet vasúti kocsit ző időjárás, az időben meg­raknak meg almával Tuzsé- indult almaszedés és szállí­tás eredményezte, hogy a múlt évhez képest nyolc nap előnyt szereztek az export­ban, állapították meg a me­gyei szállítási bizottság keddi ülésén, amelyet László And­rás, a bizottság elnöke, a me­gyei tanács általános elnök- helyettese vezetett. Az első szállítmányok augusztus 22- én indultak útnak, Mándo­kon szeptember elején kezd­ték a rakodást, míg közúton, Som—Koszinó állomásra hét­főn indultak az első teher­autók. A MÁV és a fuvaroztatók részéről a szállítás szervezet­ten és ütemezetten folyik, azonban a magas almatermés és exportarány miatt fokozó­dik a feszültség a szállítás és az almaszedés üteme között. Ugyanis a záhonyi- körzet­ben kevés az almaszállításra alkalmas fedett kocsi, bár minden rendelkezésre álló le­hetőséget felhasználnak. A szállítási bizottság ülé­sén a Hungarofruct, a ZÖL­DÉRT, a konzervgyár, a fo­gyasztási szövetkezetek és az állami gazdaságok számoltak be az őszi mezőgazdasági szállításokról. Mindenütt igénybe vettek más teher­autókat is, így több mint 350 gépkocsi vesz részt a szállí­tásban. A legnagyobb hang­súlyt az alma szállítására helyezték. Egyrészt további feladat, hogy a rendelkezésre álló szovjet vagonok kapaci­tását teljesen kihasználják, másrészt a gazdaságok és a felvásárló szervek kocsi hi­ány esetén a hűtőházakba szállítják az almát. A Hun­garofruct egyelőre kevesebb almát tud exportálni, mint amennyi eléri az export­minőséget a megyében. Ezért további tárgyalások folynak a szállításokra, illetve a hűtő­házi tárolás esetén a jövő év eleji exportra. Az őszi szállítások másik feladata a rakodási készség további javítása. Vannak üze­mek, mint a gabonaforgalmi vállalat, a kisvárdai öntöde, az Érdért vásárosnaményi üzeme, ahol rendszeresen sok a késetten kirakott kocsi. Ezeknél változtatni kell a meglévő munkamódszereken, s példát vehetnek olyan üze­mektől, mint az építőipari vállalatok, az Érdért máté­szalkai telepe, ahol időben ki­rakják a kocsikat, hogy azo­kat más szállítók megkap­ják. A hátralévő hónapokban több, mint egymillió tonna mezőgazdasági áru szállításá­ról kell gondoskodni. A fu­varozás további szervezése, a szombat, vasárnapi Eakodá- sok lehetővé teszik, hogy na­gyobb zökkenők nélkül telje­sítsék a feladatokat. Képün­kön: telnek a tartályládák a Balkányi Állami Gazdaság Ordas almáskertjében. A nagykállói Korányi gimná­zium tanulói segítik az alma­szedést. Tájkörzeti megbeszélések megyénkben Magasabb szintű gabonatermesztést! || Kelet­Magyarország If XXXVIII. évfolyam, 211. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1981. szeptember 9., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom