Kelet-Magyarország, 1981. szeptember (41. évfolyam, 203-229. szám)
1981-09-06 / 209. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. szeptember 8. I •mW LISZT GYERMEKÉTKEZTETÉS 81 a palacsintába Ha az iskolai étkezés szóba kerül, a szülők rendszerint betudják a sztereotip kérdéssel: mit ettél a menzán? A választ rendszerint saját ízléséhez és a családi szokásokhoz hasonlítja az anya — általában ő érdeklődik a koszt iránt —, s ha ez megegyezik az elképzelésével, a témát lezárja. 0 Etelbemutató, szaktanács lyásolták a konyhavezetőket a korszerű táplálkozásnak megfelelő ételek főzésében, addig az idén nem fogadhatnak el ilyen véleményt. Most átlagosan harminc százalékkal olcsóbbak a zöldség- és gyümölcsfélék, mint tavaly. Az új ízek megismertetését, megkedveltetését szolgálták azok az ételbemutatók, amit több iskolában is szerveztek. Itt szaktanácsadással is ellátták az érdeklődőket. előfordulása'. Négyévesnél idősebb gyerekeknek naponta 2—3 kávéskanál, felnőtteknek ugyanilyen arányban evőkanálnyi búzacsírát keverhetünk az ételekbe. Értékes kiegészítő táplálék. A fehér lisztek,- a fehér kenyér és a tésztafélék nem tartalmazzák azokat a fontos anyagokat, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezet számára. Viszont a búzacsírában nagyon sok nyomelem Huszonkétezer óvodás, általános iskolás és szakmunkástanuló ebédjéről gondoskodik a gyermekétkeztetés kiemelt gazdája, az Alföldi Vendéglátó Vállalat. Nyíregyházán 49 főző, befejező és tálaló konyhát, Nyírbátorban nyolcat, Kisvárdán 17-et és Tiszavasváriban egyet üzemeltetnek. Szeptember 2-án kezdték meg a főzést az ajaki új, 600 adagos általános iskolai konyhán. Az elmúlt tanévhez viszonyítva 3860- nal nőtt az étkezésben részt vevők száma. Két-három éve pedig megteremtették a lehetőséget arra, hogy a tanulók egy része csak menzát kérjen és így közvetlenül a vállalatnak fizesse be a szülő a térítési díjat. Jelenleg mintegy ezer gyereknek készítenek ebédet ebben a formában. Az 1981/82-es tanév gyermekélelmezési feladatait vitatták meg a napokban tartott tanácskozáson, amelyen a 30 főző konyha vezetője és az érdekelt tanácsok művelődési osztályainak képviselői vettek részt. Az értekezleten elhangzott: míg korábban a magas nyersanyagárak befoÚj ízek a konyhán Erre igen nagy szükség van — állapították meg a szakácsok, hiszen olyan új termékek jelentek meg az élelmiszeriparban, amelyeket eddig csak hallomásból ismerhettek. A szója, a búzacsíra, a rizsliszt kiválóan alkalmas a modern táplálkozási követelmények kielégítésére. Egész receptgyűjteményt nyújtottak át ezekről az ételekről. Szó- jaliszt hozzáadásával tehetik eredeti ízűvé a töltött káposztát és a töltött kelkáposztát, brióst és a töltött padlizsánt. Rizslisztet használhatnak a palacsinta, a kapros túrótöltelék, a töltött burgonya, a töltött paprika, a zöldborsópuding, a mandulás csirke elkészítéséhez. Kellemes dióízt kap az étel, ha egy evőkanál búzacsírát keverünk bele. Többek közt a tejet, joghurtot, kefirt, vajas és zsíros kenyeret, levest és főzeléket, tejes ételeket, gyümölcsízeket, pudingokat, süteményeket varázsolhatunk újszerűvé a búzacsírával, amely könnyen emészthető fehérjét, zsírt és vitaminokat tartalmaz. Különösen magas a B- és E-vitamin és ásványi sók is találhatók. Rostos italok sikere Az étlapok összeállítása nemcsak komoly szakmai fel- készültséget igényel, hanem ismernie kell az illetőnek a gyermekek igényeit, a kialakult szokásokat. Éppen ezért az étlaptervezetet minden intézményben átnézi egy bizottság, amelynek a diákok képviselője is tagja. A szak- szervezeti bizalmi és az üzemorvos is szót kap a döntés előtt. De szerepe lesz a tanácsok által erre a célra kijelölt alkalmazottnak is, aki a vállalati szakfelelőssel együtt ellenőrzi az étkeztetés. minden fázisát: az anyag- beszerzéstől kezdve az étlap összeállításáig, a higiéniai követelményektől a tálalásig. Változatlanul nagyon megkedvelték a gyerekek a rostos gyümölcsitalokat, amelyeket a múlt évi drága zöldségárak helyett tápanyagpótlásra is felhasználtak. A konzervgyár sárga- és őszibarack-, meggy-, alma-* körte-, szilva-, sárgarépa- és sütőtökalapú gyümölcs- és zöldségleveket ad. T. K. Ottfelejtette a zakóját Kifosztotta az özvegyet Egy idős, 87 éves nyíregyházi asszony a háztartási munkák végzésére szeretett volna segítséget találni magának. El is mondta gondját egy ismerősének, aki megígérte, hogy segíteni fog. Ö ugyanis a nyíregyházi 4-es számú italboltban ismert egy asszonyt, aki ott takarított, s úgy gondolta: olyan lelkiismeretes és megbízható, hogy nyugodtan ajánlhatja az idős asszonynak. Szólt is mindkettőjüknek, s a takarítást vállaló asszonnyal megbeszélte, hogy néhány nap múlva felkeresheti az idős asz- szonyt. Az első találkozás a vártnál is hamarabb létrejött, mert az idős asszonynak meghalt a férje. Meg is egyeztek, hogy a takarítónő naponta két órát tölt a lakásán, s az egyezség után együtt indultak el a paphoz a temetést intézni és egy fekete kendőt vásárolni a gyászszertartásra. A bevásárlás után az idős asszonynak az volt a kérése, hogy kísérjék el a Nyíri Fészekbe, mert amióta férje meghalt, nem evett meleg ételt. Az útra elkísérte őket a takarítónő élettársa, Poczók István 40 éves nyíregyházi lakos, s amikor a Nyíri Fészekben az idős asszony táskájából kiejtette a lakáskulcsot, Poczók gyorsan felvette és elrejtette azt. Néhány perc múlva szólt élettársának, hogy neki ki kell menni, de útja nem a W. C. felé vezetett, hanem az idős asszony lakásához ment. A kulccsal könnyen bejutott a lakásba, s pénz után kutatott. A keresés eredménnyel járt, mert a konyhaszekrényben megtalálta a temetkezésből megmaradt 6 ezer forintot. A szobát is átkutatta, kinyitó-, gáttá a szekrényeket, kihúz- gálta a fiókokat is, de több pénzt nem talált, csak egy szürke zakót vágott a hóna alá. Az idős asszony épp akkor érkezett haza, amikor Poczók befejezte a kutatást, s ijedten vette észre, hogy nincs meg a kulcsa. Poczók élettársának ekkor gyanúja támadt, s be is kiabált az ablakon Poczóknak, hogy nyissa ki az ajtót. Poczók beengedte a lakás gazdáját, aki mielőtt szétnézett volna, elkergette a hívatlan vendéget a házból. A tolvaj nem is kérette magát, örült, hogy szabadon eltávozhat a lopott 6 ezer forinttal a zsebében. Útközben a Búza téri áruházban egy Sokol rádiót és egy zsebrádiót vettek, s amikor hazaértek, Poczók 4800 forintot adott át élettársának. Később megA JELE: XVII-ES LAKÓKÖRZET Sóstói úti tervek Valamikor a hatvanas években készült egy rendezési terv Nyíregyházának az úgynevezett' XVII-es lakókörzetére, aztán amikor megszületett az elhatározás, hogy felépül Jósaváros, az új városnegyednek új tervet készítettek, a város régebbi részeit is magában foglaló terv pedig azóta elavult. Nem azért, mert a város északi részének adottságai nem mozgatták meg a tervezők fantáziáját, ám más igényeket támaszt egy területtel szemben égy városnyi lakónegyed szomszédsága és mást támasztott annak idején a beépítetlen terület. Megőrzése városi érdele Hol is van hát és milyen is lesz majdan az a bizonyos XVII-es jelű lakókörzet? Észak felől a Csaló köz, kelet felől az Ószőlő utca, dél felől a Garibaldi út, nyugat felől pedig a Sóstói út határolja, vagyis tulajdonképpen egy beépített területről van szó, ahol 219 jó, 9 megfelelő, s mindössze 3 avult állapotú lakóház, összesen 447 lakás áll, ahol 1600 ember lakik. Minek hát akkor az új rendezési terv? Hogy a lakókörzetben eddig kialakított városképet megóvja, hiszen Nyíregyházának ez a része alkalmas arra, hogy távlatokban is ilyen legyen. A Sóstói útnak a Garibaldi és a Krúdy utca közötti szakaszától eltérően itt néhány szép villa, s még több villaszerű épület található, s ezek megőrzése a város érdeke is. Ezt kívánja többek között garantálni a rendezési terv, de ugyanakkor azt is, hogy a beépítetlen területekre a mostani környezetbe jól illeszkedő házak épülhessenek. Mert új lakások ezután is épülnek például az Ószőlő utca 166—188, és a 134. számú telkekre, a Sóstói úton az 57., a 45., a 43., a 37., a 32. számú, valamint a 2189 helyrajzi számú telkekre, a Csaló köz 5., 3., valamint az Etel köz 3. számú telkekre. 27 lakás épülhet összesen a felsorolt helyekre, mert például a Sóstói úton nemrég felépített magastetős ház mindkét oldalán hasonló formájú négy lakásos társasház építhető, hogy a három házból álló együttes harmonikusan illeszkedjék be a környezetbe. Csak magastetővel Első alkalommal készítettek a tervezők a rendezési tervhez szabályozási előírágondolta a dolgot, vissza akarta kérni a pénzt, de élettársa elrejtette előle. Poczók nem akarta annyiban hagyni a dolgot, de hiába verte meg élettársát, a pénzt akkor sem kapta visz- sza. A verekedés után az idős asszonyhoz indult, mert amikor a halott férj zakóját elvette, a sajátját ottfelejtette. Az özvegy nem engedte be a lakásba, a zakóját sem adta vissza, s amikor felfedezte, hogy a pénze is eltűnt, a szomszéd segítségével értesítette a rendőrséget. A nyomozás során a rendőrség Poczók élettársánál megtalálta a 6000 forintból megmaradt 4800 forintot, s visszaadta a károsultnak. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa a többszörösen büntetett előéletű Poczók Istvánt egyévi szabadságvesztésre ítélte, két évre eltiltotta a közügyektől és kötelezte az okozott kár megtérítésére. Élettársát orgazdaság vétsége miatt kétezer forint pénzbüntetésre ítélték, (b. j_.) sokat, amelyek — mivel a tanács végrehajtó bizottsága elfogadta — minden építte- tőre kötelezőek. A Sóstói útra épülő házak például csak magas tetővel épülhetnek és az utcával párhuzamos gerinccel, ez alól csak az 57. számú, illetve a 2189-es helyrajzi számú ingatlanok kivételek, az új épületek pedig kétszintesek, vagy földszint, plusz tetőtér-beépítésűek lehetnek. Azt is rögzíti a szabályozás, hogy az új épületek építésénél, vagy a meglévők átépítésénél a tájba illeszkedő és lehetőleg villaszerű megjelenési lakásokat kell építeni. Az már ezek után természetes, hogy az egész lakókörzetben úgy szabályozták az építkezéseket, hogy hozzájáruljanak az utcaképek egységes megjelenéséhez, hogy a zöldterületeket csak rendeltetésüknek megfelelően lehet hasznosítani, s tovább kell folytatni a területen a fásítást is. Akik a távlataiban megszüntetendő épületekben laknak, nyilván érdekli őket: mi lesz ezek után lakásuk sorsa. A szabályozás szerint csak az egészségügyi és biztonsági szempontból szükséges és gazdaságos állagmegóvási munkákat végezhetik el lakásaikon, s ha újat akarnak építeni, akkor a rendezési terv szerint valósíthatják meg elképzeléseiket. Középületek nélkül Középületeket már nem terveznek a lakókörzetben, egyrészt, mert van két óvoda, másrészt a Jósaváros közelsége fölöslegessé teszi. Az Ószőlő utcán viszont a korábbi két nádfedeles ház egyikének helyére négy kisipari szolgáltató tevékenység ellátására alkalmas létesítmény — a Tas utcai hurkakolbász sütödéhez hasonló — létesítmény felépítésére adnak majd engedélyt. A másik — már lebontott — nádtetős ház helyén az Ószőlő utca nyugati oldalán épített házakhoz hasonló, három lakásból álló sorház épül. B. X. Lakótelep— Falun élő ismerősöm cseréptetős családi ház, szép kis udvar tulajdonosa. ö mondta: — Hiába, a kényelemnek is ára van. Szabolcs-Szatmár az utóbbi években nagy lépésekkel, sokat behozott urbanizációs lemaradásából. Városok születtek, új házsorok nőttek ki a földből. A lakótelepek úgy élnek a köztudatban, mint alvó városok. Kettős értelemben is: mint nappal kihalt, estére emberekkel megtelő lakások sokasága, és mint az egymás mellett élés, az emberi elszigetelődés színterei. Mit tesznek a közművelődés mátészalkai gazdái, hogy a lakásajtók „kinyíljanak?” — Nem találjuk elegen- dőeknek, és kielégítőknek azokat a formáké, melyeket a lakótelepeken szerveztünk — kezdte a Zalka Máté Művelődési Központ igazgatója. — Pedig az eddigieket is örömmel fogadták az ott lakók, hálásak voltak. A további részletekről az ifjúsági ház vezetőjétől érdeklődtünk. Bár ennek az intézménynek elsősorban a fiatalabb korosztályok szórakoztatása a fő feladata, a modern lakóházak közelsége miatt nem mondhatnak le a felnőttek bevonásáról sem. — Nyaranta háromnégy alkalommal utcamozit szervezünk a Keleti lakótelepen. Az ottani óvodából vetítünk a szemben alvó város ? levő ház tűzfalára. A nézők széket hoznak magukkal. Hagyományos immár az utcabál május elsején és augusztus 20-án. Az idén is jól sikerültek. Ugyancsak az utca a színtere a térzenének. Minden hétfőn este a helyi munkás-fúvószenekar ad koncertet sorolta az ifjúsági ház vezetője. A Felszabadulás téren és környékén lakók köz- művelődési igényeit a klubkönyvtár igyekszik kielégíteni. Mint kiderült, a rendezvények nagy része elsősorban a gyerekeknek, a fiataloknak szól. A családra, mint legkisebb közösségre szabott időtöltés nincs közöttük. — S hogy még mindig az utcáknál maradjunk, régóta terveink között szerepel az utcaszínház is. A város három pontján felállított szabadtéri színpadon rendezhetnénk a tanyaszínházi előadásokhoz hasonlót. A költségvetési üzemtől azt a választ kaptuk, hogy csak egy színpad felállításához van elegendő fa. — Feltérképezzük a lakótelepeken az összes olyan, használaton kívüli közös helyiségeket, pincéket, amik klubokká alakíthatók. Mindenkor ösz- szejöhetnének ott a lakóházakból az éppen otthon levők, a fiataloknak sem kellene az utcán lézengeni. Reszler Gábor A Böcsi Sörgyárban egy-egy nyári napon 9008 hektoliter sört állítanak elő. Borsod-Abaúj-Zemplént, Szaboicsot és Hajdú megyét látják el innen sörrel. A képen: töltik a söröshordókat. (MTI fotó: Tulok András felvétele) Nyíregyháza — belső udvar. (V. P. felv.)
