Kelet-Magyarország, 1981. szeptember (41. évfolyam, 203-229. szám)

1981-09-04 / 207. szám

A nyírtassi Dózsa Termelőszövetkezetben a kisvárdai Csá- szy Gimnázium 120 tanulója szedi az almát. (Jávor L. felv.) A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. , Meg­tárgyalta és elfogadta az Or­szágos Tervhivatal elnöké­nek beszámolóját a népgaz­daság ez évi fejlődéséről, va­lamint a pénzügyminiszter előterjesztését a pénzügyi helyzet alakulásáról. Megál­lapította, hogy az 1981. évi tervet nehezedő körülmények és feltételek között kell vég­rehajtani, ezért a vállalatok Kétnapos bemutató kezdő­dött csütörtökön Gyöngyö­sön,, a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem mezőgazdasági főiskolai karának aulájában a Munkásőrség országos és He­ves megyei parancsnoksága, valamint a Minisztertanács Szeptember 3-án az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dol­gozók Szakszervezetének me­gyei bizottsága a-mátészalkai Szatmár Bútorgyárban kihe- j lyezett ülést tartott. Napirendre került a bú­torgyár üzem-egészség- ügyi és táppénzhelyzete, majd az öt építőipari válla­lat munkásszállításának ta- \ pasztalatairól tanácskoztak a ; megyei bizottság tagjai. Különböző rendeletek írják ' elő a munkásszállítás korsze­rűsítését. A szakmai szak- • szervezet igyekezett és igyek- j szik elősegíteni e rendeletek megtartását. A szakszervezet i intézkedéseinek is köszönhe- í tő, hogy az építővállalatok hu­szonkét új autóbuszt vá­sároltak dolgozóik kultu­ráltabb szállításához, a SZAÉV 11 saját és 13 bé­relt autóbusszal 1089 dol­gozót, a KEMÉV 16 sa­ját és 11 bérelt autóbusz- szal 1250 dolgozót szállít a lakástól a munkahelyig és vissza. Az ÉPSZER a 19 saját buszán ötszáz dolgozó szállítását bizto­sítja. A TAÉV három sa­ját autóbuszán 38 dol­gozó utazik, a KÉV hét saját és 20 bérelt autó­buszon 237 dolgozó szál­lításáról gondoskodik. A vállalatok a lakóhelyet, | illetve a munkahelyet fi- \ gyelembe véve létszám-át- i csoportosításokat hajtottak végre, több dolgozó kérésre tömegközlekedési eszközön változó piaci feltételekhez való alkalmazkodókészsé­gének növelésére, a termelé­si szerkezet korszerűsítésé­nek meggyorsítására, a ha­tékonyság és az egyensúly javításának előmozdítására további intézkedések szüksé­gesek. A Minisztertanács egyidejűleg áttekintette az 1982-es népgazdasági terv és költségvetés előkészítésének helyzetét és meghatározta a tervezőmunka további fel­adatait. Tájékoztatási Hivatalának rendezésében. Az ezt megelő­ző sajtókonferencián Vaskó Mihály, a Heves megyei párt- bizottság első titkára köszön­tötte a részvevőket, majd utazik, így az öt vállalat munkásszállításában nincse­nek alapvető gondok. Ciroktermesztési bemu­tatót tartottak csütörtö­kön a Balkányi Állami Gazdaságban. A mexikói eredetű N—326-os fajta A naptár szerinti ősz első napján, szeptember 1-én megérkező eső lehetetlenné tette ugyan egy rövid időre a földeken folyó munkát, a kiesés azonban jelentéktelen. Az aktuális mezőgazdasági munkák jó ütemben halad­nak, majd mindegyik terüle­ten előbbre tartunk, mint ta­valy ilyenkor — hangzott el csütörtök délelőtt Nyíregyhá­zán, a megyei szervezési bi­zottság ülésén. A legfontosabb munka most az almaszedés. Szabolcs megye almáskertjeiben már javában folyik a szüret, nem kis feladatot vállaltak ebben az ország különböző főisko­láiról, egyetemeiről érkezett fiatalok. Az áruszállítás, az átvétel eddig zökkenők nél­kül ment, bár a faforgács, a drót, a ládafedél hiánya igen sok fejtörést okozott a gaz­daságoknak. Már korábban megkezdő­dött a szovjet export, a HUN- GAROFRTJCT eddig 25 ezer tonnát szállított a Szovjet­uniónak. Mint megszoktuk, most is a szabolcs-szatmári mezőgazdasági üzemek áll­nak az élen, hiszen legfonto­cirok szemtermesztésre és zöldtakarmány-ter- mesztésre egyaránt alkal­mas, a homoki gazdasá­gokban pedig az sem el­Gépesített cirokbetakarítás. sabb kereskedelmi partne­rünk megyénkből csaknem 18 ezer tonna almát impor­tált. A HUNGAROFRUCT szakemberei szerint hama­rosan bővül a külföldi ve­vők köre, szeptember máso­dik felében kezdik szállítani az almát az NDK-ba és Cseh­szlovákiába. Megkezdődött az ipari al­ma exportálása is, máig 510 tonnát szállítottak el a tőkés piacokra. A mezőgazdasági nagyüzemekben jól halad a szedés, a háztáji gazdaságok­ban azonban némi elmara­dás tapasztalható. Az ÁFÉSZ.- ek eddig kétezer tonna almát vásároltak fel, ami elmarad a tervezettől, pedig a gyü­mölcs érettségi foka már in­dokolja a szedést. Sürgető feladat a megyében található hűtőtárolók feltöltése is, nem beszélve a hulló alma öszegyűjtéséről, a léüzemek kapacitásának kihasználásá­ról. Néhány fogyasztási szö­vetkezetnél göngyöleghiány is akadályozza a munkát. Igaz, ezért elsősorban az érintett ÁFÉSZ-ek a felelő­hanyagolható körülmény, hogy gyenge termőképes­ségű talajon is elfogad­ható — hektáronként 24— 28 mázsa — mennyiségű zöldtakarmányt ad. sek, mert nem gondoskodtak időben a ládák beszerzéséről. A gond azonban itt is megol­dódni látszik, hiszen a ZÖL­DÉRT megígérte, hogy segít. Ök egyébként 13 ezer tonna almát vettek át eddig, s mint­egy négyszáz tonnányi tőkés piacokra ment. A szervezési bizottság fel­hívta a gazdaságok figyel­mét, hogy a korábbiaknál nagyobb figyelmet kell for­dítani a diákmunka feltéte­leinek megteremtésére, javí­tására, hiszen nem mindegy, milyen minőségű munkát vé­geznek a főiskolások, s mi­lyen tapasztalatokkal távoz­nak a gazdaságokból. Szó esett a tanácskozáson a vetőmagellátásról is. A vállalat szabolcsi központjá­nak vezetője elmondta, a lu­cerna kivételével minden igényt ki tudnak elégíteni. Őszi búzából például 17 faj­ta között válogathatnak a megrendelők, de van bőven a raktárakban az árpából, a rozsból is. A cirok homokterüle­ten alkalmasnak ígérke­zik a rozsvetésváltás egyik növényeként, mert korán betakarítható. A Balká­nyi Állami Gazdaságban két év tapasztalata azt bi­zonyítja, hogy a cirokter- J mesztéssel sikerül meg­tartani a homok termő- képességét. Szabolcs-Szatmárban is­mert probléma, hogy a rozs vetésváltásában ko­rábban alkalmazott csil- lagfürt zöldtrágyázás a keserű csillagfürt vető­magjának hiánya miatt egyre inkább háttérbe szorul és a monokultúrás rozstermelés nagy meny- nyiségű csökkenését ered­ményezi. Ezért keresték a gazdaság szakemberei az utat: mi lenne, ami a csillagfürt mellett számí­tásba jöhet, mint a rozs előveteménye. Az eddigi vizsgálati eredmények bizonyítják, hogy a cirok beltartalmi értéke meghaladja a siló- kukoricából készült érté­ket emészthetőségben és keményítőértékben is, ter­melési költsége f>edig lé­nyegesen alacsonyabb. Tehát az egy kiló kemé­nyítőértékre, vagy az 1 kiló emészthető fehérjére vetített költsége lényege­sen jobb, mint a silóku­koricáé. Előnye még, hogy rendkívül szárazságtűrő és olyan homokon is eredményesen termeszt­hető, ahol a silókukorica számításba sem jöhet. Negyedszázados jubileumra készülnek Munkásőr-bemutató Heves megyében (Folytatás a 4. oldalon) Munkásszállítás az építők napirendjén Új buszokat vásároltak (bg) Zöldtakarmány a homokon Ciroktermesztési bemutató Balkányban BŐVÜL A KÜLFÖLDI VEVŐK KÖRE Javában tart az almaszüret Vetőmagnak 17 fajta őszi búzát kínálnak Napirenden: a népgazdaság ez évi fejlődése Az 1982-es népgazdasági terv és költségvetés előkészítése Ülést tartott a Minisztertanács Üdülőben A m.-i termelőszövet­kezet tehenésze, K. F., ötvenéves, kere­ken húsz esztendeje tagja a közös gazdaságnak. So­sem üdült még életében, hát most az idén megpró­bálta, Aztán az ötödik nap összepakolt, felült a vonatra és hazajött. Pe­dig minden nagyon jó volt, mégsem bírta to­vább. A balul sikerült üdülés után beszélgettünk, én sem nagyon értettem, miért hagyta ott Szobosz- lót. K. F. aztán megma­gyarázta: „Nem nekünk való az a hely, naphosz- szat csak a vízben áztat­juk a lábunkat. A pénz meg csak ment, mert ha már üdül az ember, meg­iszik egy, kis sört, pálin­kát. Volt velem valahon­nan Biharból is egy em­ber, szintén tehenész, har­madnap már csak a bor­jakról beszéltünk. Addig- addig ment a szó, míg egyszer csak azt mondta a komám: haza kéne menni.” S hazamentek. Ismerő­söm azóta vígan dolgozik, s lépten-nyomon hangoz­tatja, őt sem küldik el többé az életben üdülni. Jó neki a Kraszna-part is. Tudom, nem általános K. F. esete, azért is me­séltem csak el, hogy érzé­keltessem, mennyi min­denre kell gondolniuk azoknak, akik kiosztják a beutalókat, s megszerve­zik az üdültetést. Szeren­csére szövetkezeteink tag­jai közül is mind többen vesznek részt a szervezett üdültetésben, megyénk csaknem 130 termelőszö­vetkezetéből több mint száz biztosítja rendszere­sen a pihenéshez a lehe­tőséget. Hogy az üdülőj egyek mégsem aratnak mindig osztatlan sikert, én azt hiszem, azért ebből még nem lehet, nem is szabad messzemenő következte­téseket levonni. Még most ízlelgeti a falusi ember a teljes kikapcsolódás örö­mét, de mások mind több gazdaságban terem­tik meg a pihenés . felté­teleit, s mind több tsz-tag ismerheti meg Hévíz, vagy Hajdúszoboszló vi­zének áldásos hatását. A megyében jelenleg 28 termelőszövetkezet ren­delkezik úgynevezett rész­jeggyel. Egy részjegyhez 21 darab, két hétre szóló beutaló tartozik, a pihen­ni vágyók egy sereg, or­szágszerte ismert üdülő között válogathatnak. A szabolcsi mezőgazdasági nagyüzemekből évente mintegy 3100-an kapnak beutalót. Ezeknek az üdü­léseknek felét' a központi szervek bonyolítják, a má­sik fele egyedi szervezé­sű: azaz, a termelőszö­vetkezetek igyekeznek házon belül is felkutatni az üdülés lehetőségeit. Szükség is van erre, mert aki ebédkor évek óta szá­raz kosztot eszik, hajnal­tól napnyugtáig rázkódik a traktoron, arra nagyon ráfér a pihenés, az a né­hány gondtalan nap. Rá­fér, s megérdemli. B. G. II Kelet­Magyarország

Next

/
Oldalképek
Tartalom