Kelet-Magyarország, 1981. szeptember (41. évfolyam, 203-229. szám)
1981-09-22 / 222. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. szeptember 22. Kulöndíj Dijonból n „Szab öles-Volán“ — a bor ünnepén Franciaországban, Burgundia történelmi borvidékének központjában, Dijonban 1949 óta rendezik meg az új bor ünneplésével egybekötött néptáncversenyt és fesztivált. Az egy héten át tartó programra, mely ma már a világ egyik legrangosabb nemzetközi seregszemléjének számít, évről-évre általában negyven-ötven együttes több, mint kétezer tagját hívják meg. Idén szeptember 10—17. között tartották meg a versenyt és a bemutatókat. A Szabolcs-Volán táncegyüttes a hét végén érkezett haza Franciaországból. Szereplésükről Kézy Béla, az SZMT politikai munkatársa adott összefoglalót. — Bár az utóbbi években számos jelentős nemzetközi fesztiválon vett részt a Szabolcs-Volán táncegyüttes — megemlíteném a négy évvel ezelőtti spanyol, vagy a tavalyelőtti belga meghívásunkat — mégis ez volt az első olyan igazán rangos nemzetközi szereplés, amelyen az együttesnek igen komoly versenyszabályok mellett, nagyon erős mezőnyben bizonyítania kellett felkészültségét. — Több, mint ötven együttes lépett fel a programban, ebből 42 versenyzett, köztük 22 külföldi csoport A közönségnek és nekünk is igen érdekes volt végignézni például a nigériai, az algériai, a bolíviai, a venezuelai, vagy a Fülöp-szigetekről érkezett táncosok hagyomány- őrző, illetve stilizált műsorát A szocialista országokból Csehszlovákiából, Bulgáriából és Jugoszláviából hívtak meg egy-egy csoportot, rajtunk kívül. — Tizenkét perces programot mutattunk be szűkebb hazánk Szabolcs-Szatmár táncaiból. A dijoni sportpalotában és a hat kilométeres utcai menettánc alkalmával több, mint 50 ezren látták műsorunkat. Ezen kívül három városban szerepeltünk, mindenütt nagy sikerrel — •egyik fellépésünket a tévé is közvetítette. Részt vettünk több fogadáson, s a fellépések után elutaztunk Párizsba, , ahol a leghíresebb látnivalókat, a Notre Dame-ot, a Louvre-ot is megnéztük. — Arany, ezüst és bronz díjakat adtak ki, az aranyat Írország nyerte a hagyomány- őrző, illetve Törökország a stilizált táncok kategóriájában. Ügy érezzük, igen jelentősnek számít, hogy a Szabolcs-Volán táncegyüttest a fesztivál különdíjával jutalmazták, a hortobágyi pásztortáncokból, a Hajlikázóból és a szatmári táncokból álló műsorért. Ezt a díjat egyébként négy éve nem adták ki — mert nem volt arra érdemes együttes — így az ezüst- serleg, amit elhoztunk, ha lehet még fényesebb. (be) Meteorológiai állomás Meteorológiai radarmegfigyelő állomást épít a Mátészalkai Építőipari Szövetkezet a Napkor határán lévő Naphegy csúcsán. (Gaál Béla felvétele) A SZÁÉV építői jó ütemben haladnak a háromszintes családi házak kivitelezésével Nyíregyházán a Korányi úton. Az első hat lakást hamarosan átadják. (Jávor L. (elv.) Lakásszerviz Jósavárosban „Hívásra házhoz megyünk...“ Gyorsjavítás — nőm csak Nyíregyházán nyi teljesen kitöltené az idejüket. Pedig nem csak Nyíregyházán, de vidéken is dolgoznak. — Legnagyobb gondunk az, hogy nincs telefonunk — panaszolja a csoportvezető. — Ezért ügyfeleink kénytelenek személyesen megkeresni bennünket. A Szamuely térről persze aligha jönnek ki hozzánk egy falfúrás, vagy egy kulcsmásolás miatt. Pedig a munkaidőt úgy alakítottuk ki, hogy az valamelyest igazodjék a lakosság szabad idejéhez. Reggel 7-től délután 5-ig dolgozunk. Ha záráskor kér tőlünk segítséget valaki, nem halászijuk a munkát másnapra. Az időt nem vesztegetik el a gyorsjavító részleg dolgozói. Ha lakossági megrendelésük nincs, akkor óvodák, iskolák részére végeznek különböző javításokat. (házi) Alvási panaszokkal jár... Melegszik az idő A hét időjárására az a legjellemzőbb, hogy átmenetileg melegszik, az idő: ugyanis a magasban szinte egész héten melegebb levegő érkezik majd. Mivel várhatóan az átlagosnál nagyobb lesz a nedvességtartalma, az átlaghőmérséklet emelkedése erősen felhős idővel, sőt olykor rövid ideig tartó esővel társul. Élettani szempontból az ilyen jellegű időjárás a melegedésre érzékeny embereknél feszült, nyugtalan lelkiállapotot okoz. Gyakoriak az alvási panaszok. Kedvezőtlen az ilyen időjárás a szívbetegeknek. Megnyugtatásul: az a beteg, aki megtartja az orvosa utasításait, rendszeresen szedi a gyógyszereit, mindebből alig vesz észre valamit. Az egészséges embereknél valamivel gyorsabbak olykor a reflexek és kissé érzékenyebbé, ingerlékenyebbé válnak, valamint a szokásosnál hamarabb elfáradnak. Közeleg a téli időszámítás Vasárnaptól változások a vasúti menetrendben A Nyíregyházi Építőipari Szövetkezet gyorsszolgálati részlege ötödik éve működik a Jósavárosban. Kilenc dolgozója a lakásokban előforduló bármilyen hiba javításával foglalkozik. Van köztük villanyszerelő, asztalos, lakatos, víz-fűtésszerelő. Megrendelésre — új szolgáltatásként — kulcsmásolást is vállalnak. Hozzájuk tartozik a szövetkezet Jég utcai üveges-, valamint festő-mázoló- és burkolórészlege is. — Egy nap átlagosan 3—5 bejelentés érkezik hozzánk — tájékoztat Sipos Sándorné, aki a gyorsszolgálat adminisztrációját vezeti. — Megbeszélünk egy időpontot, s házhoz küldjük a szerelőt. A megrendelőnaplót forgatva úgy tűnik, hogy sok olyan apróságot is szakemberrel csináltat meg a lakosság, ami — kis kézügyességgel — a laikusnak is gyerekjáték. Ilyen például a tömegével kért kép- vagy fürdőszoba- polc-felszerelés. Megrendelésektől függően szinte egész nap úton vannak a lakásszerviz dolgozói. Ki gyalog, ki kerékpárral, vagy kismotorral siet a címekre. Sajnos nem járnak mindig sikerrel. Előfordul, hogy a megbeszélt időpontban nincs otthon a tulajdonos, vagy egy hiányzó alkatrész hátráltatja a javítást. Ezen a délelőttön így járt Papp Sándor asztalos és Ferencz László lakatos. — Egy lépcsőt kellett volna elkészítenünk — kezdi a beszélgetést az asztalos — de hozzá sem tudtunk kezdeni. Hiába vártuk, a megrendelő nem hozta el az anyagot a Jég utcai műhelybe, ahol a nagyobb gépeink vannak. A lakásszerviz elsősorban lakossági szolgáltatásokkal foglalkozik. Sajnos, nincs annyi megrendelésük, amenySzeptember 27-én, vasárnap nulla órától megszűnik a nyári időszámítás. Mit jelent az átállás a MÁV menetrendjében? — kérdeztük Csik Sándor főfelügyelőtől a MÁV Vezérigazgatóságán. — Ügynevezetf belső átállásunk kevéssé érinti az utasokat — mondotta —, éjjel egy órakor igazítjuk vissza az órákat. Ez azt jelenti, hogy éjszaka közlekedő vonatok valamennyien megállnak néhány percre, egységesen órát igazítunk és egyeztetünk. — Menetrendi változások? — A nemzetközi vasúti öszszeköttetéseket új füzet tartalmazza a belföldi menetrendhez pedig pótfüzetet adunk ki, amely csak a változásokat tünteti fel. Ezen könnyen el lehet igazodni, úgynevezett fedvényeket mellékeltünk hozzá, melyeket a régi meghatározott mezőjére rá kell ragasztani. A menetrend megkülönböztetett sárga lapjain szereplő balatoni és velencei tavi nyári forgalmi adatok érvényüket veszítik, a következő hónapokban e viszonylatokra is a téli menetrend nyújt felvilágosítást. A tárgyalóteremből „Erős emberek“ a vádlottak padján Fenemód erős embernek érezhette magát február 25-én Balogh József 22 éves nyírlugosi lakos, aki két asszonyt és egy férfit támadott meg, s mindhármukat megverte. Szerencsére valamennyien könnyű sérülésekkel megúszták a verést, de magánvádlóként beperelték Balogh Józsefet. A Nyírbátori Járásbíróság három rendbeli könnyű testi sértés miatt 6 hónapi szabadság- vesztésre ítélte Baloghot, de a büntetés végrehajtását két évre felfüggesztették. Nagyobb verekedést provokált július 27-én Nyírbátorban Molnár Sándor 36 éves helybeli lakos. ö az utcán keveredett szóváltásba G. Ferenccel, aki meg akarta ütni, majd kövekkel is dobálta Molnárt, aki a közelben lévő szőlőből húzott ki egy karót, s azzal verte meg G. Ferencet. A bíróság súlyos testi sértés miatt 6 hónap szabadságvesztést szabott ki Molnárra, de a büntetés végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztette. Nem függesztették viszont fel Béri Károly 29 éves nyírlugosi lakos büntetését. Béri — akit 1974-ben emberölés kísérlete miatt ítéltek el — tavaly december 14-én délután a Nyírlugosról induló munkásbuszon minden indok nélkül úgy megverte C. Mihályt, hogy eltört a járomcsontja. Ben Károlyra a Nyírbátori Járásbíróság — mint különös visszaesőre — 8 hónap szabadságvesztést szabott ki és két évre eltiltotta a közügyektől. Varga Kálmán 25 éves nyírbátori lakos nem verekedett, mégis az erős emberek közé került. Varga február 15-én este a Kakukk étteremben összeveszett élettársával, s mérgében betörte az étterem bejárati ajtajának üvegezett részét. A közel ezer forintos kár miatt a többszörösen büntetett előéletű Varga Kálmánt a bíróság 6 hónap börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte és kötelezte a kár megtérítésére. Részegen ment el tavaly augusztus 31-én este a penészleki presszóba Nótin László 20 éves penészleki lakos. A presszó egyik asztalánál egy részeg ember aludt. Hogy miért, miért nem, ez úgy felbosszantotta Nótint, hogy odament hozzá, belemarkolt a hajába és néhányszor az asztalhoz verte a fejét. A sértett felébredt, védekezni próbált, de Nótin felkapott egy sörösüveget, s azzal verte K. Józsefet. Amikor úgy gondolta, hogy Ismerőse eleget kapott, székekkel, asztalokkal, korsókkal és poharakkal kezdett dobálózni, míg a presszó vezetője zárórát nem rendelt el. A Nyírbátori Járásbíróság a garázda Nótin Lászlót 6 hónap szabadságvesztésre ítélte és kötelezte a rongálással okozott 3700 Ft kár megtérítésére. Valamennyi ítélet jogerős. Egy órára ismét a múlt költözött szombaton este a képernyőre, ha vígjáték formájában is. Lengyel Menyhértnek egy csaknem hetven évvel ezelőtt, 1913- ban írott Róza néni című színművéből készített televíziós vígjátékot Ágoston György (forgatókönyvíró) és Kalmár András (rendező). Az első tíz-tizenkét percben bizony eléggé ásatag- nak, idejétmúltnak tűnt a darab, nemcsak tartalmilag, hanem szövegének stílusát, játékbeli kifejezésmódjait nézve is. Ha önként vállalt feladatom nem köt, kikapcsoltam volna a készüléket. Ám ekkor megjelent Róza néni (Tolnai Klári), aki mindent elintéz, s megtelt igazi mozgással, élettel, színészi ötletekkel a képernyő. Pedig a Róza néni szövege önmagában nem teszi különösebben érdekessé a figurát. Az író által neki szánt feladat már inkább. Azonban kulcsfigurává is csak olyan kiváló színész által való megjelenítéssel válik, mint Tolnay Klári. Az ő Róza nénije az, akiről már az első percben tudjuk, hogy itt általa valami történni fog, az ő segítségével elrendeződnek az összekuszált helyzetek. Amint ő megjelent, nemcsak a szöveg szerinti kilátástalan hangulat vált bizakodóvá, hanem színészpartnereinek játéka is fényt kapott. A saját fényük erősödött fel tőle. A Szacsvay Lászlóé, akinek arca másnál ritkán látható bávatag bámulattal fejezte ki Aladár rajongását Giza kisasz- szony iránt, vagy tétovasá- ga az apjával szembeni alárendeltségét. Tolnay Klári megjelenésével Papp Vera is szinte életre kelt, akiről úgy tűnt az első percekben, hogy idegen tőle ez a szerep, a Gizáé. Kalocsay Miklós a tőle megszokott jó színvonalon, de rutinból „csinálta meg” a Gábor szerepét jelentő nem túl igényes feladatot. Sinkovits Imre (Aladár apja) eredeti vaskalapos, környezetén uralkodó, megkövült nézeteket valló apát állított elénk, aki csak akkor válik emberivé néhány pillanatra, ha saját testi bajait panaszolhatja. Miért írtam ilyen szokatlanul sokat a színészekről? (Pedig nem is szóltam még Ruttkay Éva ideges, köny- nyen pánikba eső, nem túl okos nagyságos asszonyáról, akit — itt-ott karikí- rozva — úgy formált meg, mintha kissé kívülről, kritikával nézné ezt a nőt, ezzel mintegy külön éreztetve Lengyel Menyhért véleményét a férjvadász anyákról és egyáltalán az ilyen helyzetekről. Ruttkay Éva mintha mindvégig mosolygott volna ezen a figurán. Ezzel viszont szerep- és játékfelfogása elütött a többiekétől, akik nem tartottak ilyen távolságot a szerep és önmaguk közt. Ez azonban már más kérdés. Nem egy ilyen recenzió feladata erről értekezni.) Tehát: hogy miért írtam ilyen hosszan a színészekről? Azért, mert ez a darab ilyen kiváló színészek nélkül nemigen kerülhetett volna a képernyőre, de még színpadra sem, szűkebb közönség elé. Nem állt volna meg. Az ő játékuk adott életet és igazolást ennek az avitt, bár kétségtelenül jól szerkesztett darabnak. Seregi István Ü]rÁDIÓ MELLETT Érthetetlenül késői időpontban, szombaton éjjel sugározták a Kossuthon az OIRT hangjátékfesztiválra „nevezett’ rádiószínházi bemutatót, Pavel Hanus cseh szerző Csatornaballada című hangjátékát. Pedig a témája és feldolgozásmódja egyáltalán nem volt sem periférikus jellegű, sem szűkebb közönségréteghez szólón elvontabb vagy egyenesen abszurd. Egy mély tartalmú, hiteles lélektani megfigyelésekben gazdag munkásmozgalmi történet a két háború közötti Csehszlovákiából. Május 1-én egy munkásfiú — a Szeplős — a városi csatornába menekült a tüntetések miatt raz- ziázó rendőrök elől. Egy rendőrt utána küldtek, hogy fogja el. A munkásfiatalt nem hatotta meg a fegyveres „rábeszélés”, és nem adta meg magát, tudván, hogy ő van nyeregben, mert a rendőr sohasem kerülhet ki a vaksötét földalatti labirintusból. A fiúnak egyáltalán nem voltak illúziói az elnyomó hatalmat szolgáló zsarukról, azonban mikor a rendőr más húrokat kezdett pengetni megszánta őt. Ugyanis a rendőr elmondta, hogy a szíve mélyén ő is gyűlöli a hatalmon lévő kizsákmányolókat, utálja munkáját, de mit is tehetne: asszony, gyerekek, megélhetési kényszer... A fiú hitt neki, s annak az ígéretének is, hogy ha élve kikerülnek, a csatornából, futni hagyja. Hősünk ebben bizony tévedett. A vállán cipelte ki a félelemtől félholt rendőrt a csatornából, ám a napvilágra kerülésükkor a rendőr gyáva megalkuvása a rémületbeli őszinteségénél erősebbnek bizonyult, mert mégis lefogatta a fiút. Eny- nyi a történet, melynek az volt a sugallt tanúlsága, hogy az elnyomó hatalom nemcsak akkoriban egyedül biztos egzisztencia nyújtásával, hanem* lélekvásárlás- sal is magához tudta fűzni sok esetben a maga embereit. Amivel szemben nem árthatott volna nagyobb óvatosság. A hangjáték tehát egy lebukási „ballada” volt Meg kell vallanom, hogy nagyon is realistán, minden balla- disztikus hangnem nélkül, — ami éppenséggel előnyére vált. A kifejező dialógusok árnyalatos magyar fordítása Bába Istvánt, a viszonylag kevés cselekmény jól ütemezett görgetése Szűcs János rendezőt dicséri. A rendőr szerepében Csapó János, az ifjúmunkás szeplősében pedig Fazekas István pontos karakteralakítását emelhetem ki. Merkovszky Pál 3 KÉPERNYŐ pTíííl
