Kelet-Magyarország, 1981. szeptember (41. évfolyam, 203-229. szám)

1981-09-13 / 215. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. szeptember 13. Események címszavakban VASÁRNAP: A dél-afrikai légierő ismét bombázta az angolai településeket. HÉTFŐ: Leonyid Brezsnyev és Le Duan megbeszélései Moszk­vában. KEDD: Ellenforradalmi összeesküvést lepleztek le Nicaraugában. SZERDA: Gustáv Husák tárgyalásai Tripoliban Kadhafi líbiai elnökkel. CSÜTÖRTÖK: Gdanskban befejeződött a Szolidaritás kong­resszusának első szakasza. PÉNTEK: Begin izraeli miniszterelnök washingtoni tárgyalásai. SZOMBAT: Alexander Haig amerikai külügyminiszter európai körúton. A hét három kérdése O Milyen hatással lehet az ázsiai biztonság kér­désére Leonyid Brezsnyev találkozása Le Duan Vietna­mi Kommunista Párt és Pen Sovannal, a Kambodzsai Né­pi Forradalmi Párt főtitkárá­val? A legtöbb világlap „ázsiai nagyhét”-ként aposzt­rofálja az elmúlt hetet, s mindenekelőtt azokra a talál­kozókra gondol, amelyeknek Moszkva volt a színhelye. Két indokínai ország vezető ál­lamférfija vendégeskedett a szovjet fővárosban. Nos, ami a nemzetközi helyzetet illeti, arról a szov­jet vezető ismét aggodalom­mal szólt, s ezúttal is hang­súlyozta, hogy a szilárd nem­zetközi béke megteremtése tényleges cselekedeteket kö­vetel az államoktól, s ami ta­lari énnél' is fontosabb, "azt, hogy készek? legyenek siárhoU 1 ni más országok érdekeivel is. Brezsnyev ezúttal sem hagyta magát befolyásolni az Egyesült Államok vezetőinek immár sorozatban elhangzó fenyegetéseitől, ehelyett le­szögezte. hogy az államoknak türelmes munkával, a tár­gyalóasztalnál kell megoldást találniuk a vitás kérdésekre. Nem hagyta viszont szó nél­kül azokat az amerikai kö­veteléseket, hogy a Szovjet­unió tanúsítson „mérsékletet” a nemzetközi életben. Erre reagálva hangsúlyozta: csu­pán a bizalmatlanság szítá­sát, a nemzetközi béke alap­jainak megbontását idézheti elő az olyan politika, amely a „mérsékletről és a kölcsö­nösségről” szónokol, miköz­ben kihívó, provokatív irány­vonalat követ, egyebek közt katonai téren is. sére fordítják. Üdvözölte ugyanakkor Indiának, a tér­ség másik hatalmas állama nemzetközi befolyásának nö­vekedését, valamint Vietnam­nak, Laosznak és Kambod­zsának Délkelet-Ázsia béké- övezetté nyilvánítását célzó törekvéseit. Ez utóbbiról, Ázsia békéjé­ről és biztonságáról volt szó Brezsnyev és Pen Sovan tár­gyalásain is. A két vezető újólag elutasította az úgyne­vezett nemzetközi Kambod­zsa-konferencia határozatait, amelyek beavatkozást jelen­tenek egy szuverén állam belügyeibe. Magasra értékel­ték viszont Vietnam, Laosz és Kambodzsa békekezdemé­nyezéseit, köztük az ASEAN és az indokínai országok köz­ti regionális értekezletre vo­natkozó javaslatot. O Hogyan értékeljük a lengyel Szolidaritás kongresszusának első szaka­szát, amelyet a tengermelléki Gdanskban tartottak a héten? Még a nyugati újságírók sem titkolják, hogy a Szolidaritás kongresszusát a szervezet A nagy világlapok sorra idézik Brezsnyev azon megál­lapításait is, amelyet az ázsiai helyzet alakulásáról mondott. Az SZKP főtitkára tragikus­nak minősítette, hogy a föld­rész egyik leghatalmasabb államának, Kínának a veze­tői az ország erőforrásait a nemzetközi légkör mérgezé­szélsőséges körei szocialista- és szovjetellenes rendezvény- nyé változtatták. A felszólalá­sok és a kongresszus által el­fogadott dokumentumok nem hagytak kétséget a gdanski gyülekezet szervezőinek és ih­letűinek valódi céljait illető­en. Már a Szolidaritás kong­Arkagyij Sztrugackij Borisz Sztrugackij: Nehéz istennek «hIHM 36. — Tudja... Én ' valahogy... — Aba testvér szórakozottan elmosolyodott, és széttárta kurta karját. — Nekem, tud­ja, valahogy mindegy. De talán mégse kössük fel... ves­sük máglyára. Mi a vélemé­nye, dón Reba? — Igen, talán — felelte elgondolkodva dón Reba. — Tudja — folytatta Aba testvér, és rámosolygott Ru- matára —, a söpredéket szo­kás felkötni... Nekünk vi­gyáznunk kell arra, hogy a nép körében megmaradjon a tisztelet a rendek iránt. Még­is ősi nemzetiség sarja, jeles irukani kém... — Felkapott az asztalról egy lapot, és szemügyre vette. — Ó, még szoani is... Annál inkább! — Akkor vessük máglyára — bólintott Cupik atya. — Jól van — mondta dón Reba. — Megegyeztünk. Mág­lyára vetjük. — Különben, úgy gondo­lom, dón Rumata könnyíthet a sorsán — jegyezte meg Aba testvér. — Ért engem, dón Reba? — Megvallom, nem egé­szen ... — A vagyon! Nemes do- dom, a vagyon! A Rumata család mesésen gazdag!... — Igaza van, mint mindig — mondta dón Reba. Cupik atya ásított, és az asztaltól jobbra levő lila füg­gönyökre sandított. — Nos, kezdjük el annak rendje-módja szerint — je­lentette ki dón Reba sóhajt­va. — Cupik atya egyre a füg­gönyökre sandított. Nyilván­valóan várt valamit, s nem érdekelte a kihallgatás. Mi­féle komédia ez? — tűnődött Rumata. — így hát, nemes donom — fordult dón Reba Ruma- tához —, rendkívül kellemes volna, ha válaszolna néhány bennünket érdeklő kérdésre. — Oldozzák ki a kezemet — mondta Rumata. Cupik atya kétkedőn moz­gatta az ajkát. Aba testvér bőszen csóválta a fejét. — Vagy úgy? — mondta dón Reba. — Megértem önö­ket, barátaim. De tekintettel azokra a körülményekre, amelyeket dón Rumata való­színűleg sejt... — Sokat- mondóan végigtekintett a mennyezet alatti szellőzőnyí­lás-sorokon. — Oldjátok ki a kezét — jelentette ki. Valaki nesztelenül Rumata mögé állt. Rumata érezte, amint a furcsán puha, ügyes ujjak megérintik a kezét, hallotta, hogy nyikorog a kötél a kés alatt. Aba test­vér előhúzott az asztal alól egy hatalmas harci íjat, és letette maga elé. * — Akkor hát kezdjük — mondta frissen dón Reba. — Neve, családja, rangja? — Rumata, az Esztori Ru- maták nemzetségéből. Hu- szonkettedíziglen nemes. Rumata leült a pamlagra, és masszírozni kezdte a keze fejét. Aba testvér izgatottan szuszogva nekiszegezte a kérdéseit. — Apja? — Nemes atyám birodalmi tanácsos, az uralkodó hűsé­ges szolgája. — Él? — Meghalt. — Régen? — Tizenegy éve. — ön hány éves? Rumata nem válaszolha­tott, mert a lila függöny mö­gül zaj hallatszott. Aba test­vér elégedetlenül hátrané­zett; Cupik atya pedig vész­jósló mosollyal felemelkedett — Nos, hát vége, ura­im!... — kezdte káröröm­mel. (Folytatjuk) resszusi beszámolója is bizo­nyította, hogy szó sincs a so­kat hangoztatott partneri együttműködés szándékáról. A dokumentum ehelyett a vá­daskodások sorát tartalmaz­ta a LEMP és a Lengyel Nép- köztársaság kormánya ellen. Azt állította, hogy a hatósá­gok nem is akarják leküzdeni az ország mély gazdasági és társadalmi válságát, és olyan igényeket fogalmazott meg, amelyeknek semmi közük a szakszervezeti feladatokhoz. Szemléltetésül csak egyet kö­zülük: „Elhatároztuk, hogy átvesszük a felelősséget az or­szág megújhodásáért, az or­szágnak a válságból való ki­vezetéséért.” A legmesszebbre a Szoli­daritás azon provokatív fel­hívása ment, amely „harcra szólítja Kelet-Európa népeit a szocialista rendszer ellen”: A TASZSZ állásfoglalása ez­zel kapcsolatban leszögezi: „a Szolidaritás főkolomposai, azok, akik szűknek találták a szocializmus elleni harchoz a lengyel terület adta kereteket, ezzel az akcióval idegen ügyekbe avatkoztak be. Ezek a kisstílű politikusok arra tet­tek kísérletet, hogy hatást gyakoroljanak a Lengyelor­szággal szomszédos országok szocialista struktúrájára, s ilymódon szolgálatot tegyenek az imperialisták diverzáns központjainak”. A Szolidaritás kongresszusi határozatai éles elutásitásra találtak az országhatáron be­lül is. A LEMP varsói pártbi­zottságának állásfoglalása szerint a Szolidaritás olyan mozgalomként fejlődik, amely a lengyelországi társadalmi­politikai rendszer ellenforra­dalmi úton való megváltozta­tására törekszik. A szervezet még el sem fogadott törvé­nyek ügyében már előre zsa­rolja a lengyel parlamentet. O Milyen eredményekkel zárult Begin izraeli mi­niszterelnök washingtoni tár­gyalássorozata, a megbeszélé­sek kihatással lehetnek-e a közel-keleti-helyzetre? Az a tény, hogy az izraeli minisz­terelnök néhány héttel Szadat után érkezett Washingtonba, önmagában is arra vall, hogy ha földcsuszamlás nem is, ár­nyalati eltolódás mégis fel­fedezhető az amerikai—izrae­li kapcsolatokban. Ennek számos oka van, köztük nem kevés a szubjektív elem. Az izraeli kormányfő alig volt képes leplezni sértődöttségét amiatt, hogy Reagan beikta­tása előtt nem volt hajlandó találkozni vele, mivel arra számított, hogy Begin veresé­get szenved az izraeli válasz­tásokon. Mivel Washington rosszul számított, a találkozót nem lehetett tovább halogat­ni. Mindkét fővárosban ud­varias és békülékeny nyilat­kozatok igyekeztek előkészí­teni a talajt a tárgyalásokhoz. Begin kijelentette: konstruk­tív és gyümölcsöző megbeszé­lésekre számít, ugyanakkor viszont hangoztatta ellenve­téseit az amerikai Awacs- gépek Szaúd-Arábiába szállí­tása ellen. Bebizonyosodott azonban, hogy a tárgyalások közép­pontjában nem ezek a felde­rítő gépek álltak, hanem a li­banoni tűzszünetből adódó lehetőségek kihasználása és az autonómia-tárgyalások folytatásának kérdése. Ez ön­magában is azt jelzi, hogy a csúcstalálkozón a házigazda osztotta a lapokat, az ameri­kai érdekeknek előbbre való kérdések álltak a figyelem előterében. Begin megpróbált ugyan * előhozakodni az Awacs-repülőgépek ügyével, tárgyaló partnerei azonban elnémították: Washington­nak — úgymond — szélesebb szempontokból kell kiindul­nia a Közel-Keleten, s hogy ez mit jelent? Az Egyesült Államok szeretné nagyon éle­sen meghúzni a kelet-nyuga­ti konfrontáció vonalát a tér­ségben, a lehetőség szerint el­mosni az arab—izraeli kon­fliktus határvonalait. Köztudott, hogy ezen a kö­télen már jónéhány ameri­kai elnök megpróbált egyen­súlyozni, s az is, hogy idáig valamennyi lepottyant róla. Seres Attila Lézer, lüktető mágneses-terek Új tudományos módszerek a szovjet termelésben A Szovjetunióban 1980-ban az ipari termelésből szárma­zó jövedelem éves növekedé­se mintegy háromnegyed részben új technológiák be­vezetéséből származott. A műszaki fejlesztés kiadásai jelenleg 2 év és 9 hónap alatt térülnek meg. A tudomány­ra és technikára fordított pénzösszeg a legelőnyösebb eszköz a hatékonyság növe­lésére. Gyors ütemben fejlődtek a műszaki-tudományos hala­dást meghatározó iparágak, mint a vegyipar, a kőolaj-, az elektronikai, a műszer-, az autóipari és más ágazatok. Egy év alatt átlagosan 3,5 ezer újfajta berendezés, mű­szer és felszerelés, illetve anyag sorozatgyártását kezd­ték meg. Jelentősen bővült a korszerű technológiai folya­matok felhasználási köre. Az iparban az elmúlt öt évben mintegy 60 ezer gépesített és automatizált gyártósort he­lyeztek üzembe. Természetesen mindez javí­totta a gyártás műszaki szín­vonalát. A vaskohászatban például sikerült az eddiginél kevesebb energiafelhaszná­lással előállítani az elektro­technikai célokra használt hőálló, villamosszigetelő be­vonatos acéllemezeket. A gépiparban megkezdték az óránként 5 köbméter talaj ki­termelésére képes forgólapá­tos exkavátor sorozatgyártá­sát, amellyel mintegy 1,5—2- szeresére növelhető a munka termelékenysége. A 80-as években jelentősen bővítik a tudományos kutatá­sok körét. Ez elsősorban a molekuláris biológiára és ge­netikára, az immunológiára, a robottechnikára, a termo­nukleáris energetikára, a lé­zer- és kriogénfejlesztésekre vonatkozik. Az alkalmazott ágazatokban kulcsszerep jut az új, korszerűbb berendezé­sek, anyagok és technológiai folyamatok kidolgozásának. Ezek gazdaságosabb termelést tesznek lehetővé, növelik a gépek, berendezések, műsze­rek megbízhatóságát és a fel­használható gépi kapacitást. A gazdasági növekedést a A Dubnái Atomkutató Intézet egyik laboratóriumában. tölt»majd be az ipar fejlődé­sében. Mindinkább előtérbe kerül a gépgyártás. A legfontosabb probléma ezen a területen a műszaki berendezések meg­bízhatóságának és időtállósá­gának növelése. Ez új ötvö­zetek, rozsdamentes bevona­tok, porkohászati eljárások és még számtalan módszer al­kalmazásával érhető el. Üj- fajta, korrózióálló acélleme­zeket, bimetálokat fejleszte­nek ki. Minden tonna, por­kohászati úton nyert termék például éves szinten mintegy 1,5 ezer rubel megtakarítást jelent, a rozsdamentes bevo­natokkal pedig csaknem 3—4- szeresére növelhető a beren­dezések élettartama. A gép­iparban javítják a fémmeg­munkáló szerszámgépek gyár­tási struktúráját. Ez az auto­mata és félautomata beren­dezések, a digitális program- vezérlésű szerszámgépek, a sajtoló-, kovácsológépek rész­arányának emelését jelenti. A szénbányászatban komp­lex fejtőberendezések kidol­gozását tervezik, amelyek se­gítségével emberi beavatko­zás nélkül hozhatják felszín­re a szenet. A kőolajiparban fejlődnek a mind tökélete­sebb kiaknázásra irányuló módszerek. A vaskohászatban fokozott szerep jut a nagytel­jesítményű, számítógép ve­zérlésű automatáknak. A korszerű automatizáció alapja a számítástechnika. Ez az ágazat ma két_ irányban fejlődik gyors ütemben: a mikroprocesszorok megjelen­nek az olcsó ék kisméretű számítógépekben. Kialakul­nak a nagyteljesítményű, kol­lektív használatú számítóköz­pontok. A tudomány és a technika előtt álló fontos feladat — új berendezések és technológiai folyamatok kidolgozása a rob­bantásos módszerek, á lézer- sugárzás, a lüktető elektro­mágneses terek és más fizi­kai folyamatok energiájának munkások létszámának növe­lése nélkül kell erérni. Ebből a szempontból a 80-as évek gazdaságának három sajátos­ságát kell figyelembe venni. Az országban lassul a mun­kaképes lakosság létszámá­nak növekedése. Jelentős mértékben kiaknázzák a könnyebben hozzáférhető ter­mészeti kincseket. S végül az energia meghatározó szerepet Rotoros exkavátor az ekibász- tázi szénfejtésen. felhasználásával. A robbantá­sos technológiával például szintetikus gyémánt és más, nagy keménységű anyagok nyerhetők, vagy olyan bime- tálok és több rétegű anyagok állíthatók elő, amelyek a ha­gyományos módszerekkel nem egyesíthetők. ri fifAH1 rí •/Ál B fl I f A V lill k T A 1 A A Lisszabonban pénteken tömegtüntetés volt a Dél-afrikai Köztár­saság angolai inváziója ellen. (Kelet-Magyarország teiefotó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom