Kelet-Magyarország, 1981. augusztus (41. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-27 / 200. szám
U Kelet-^^pS Inagyarorszáa XXXVIII. évfolyam, 200. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1981. augusztus 37., csütörtök £ Megkezdődött a téli alma átvétele Dohány Á z idei dohánytermésről az a szakemberek véleménye, hogy az évtized egyik legjobb termésére számíthatunk. Számokkal is pontosítva megyei szinten elérhető a 13 mázsán felüli átlagtermés. Üzemi méretekben gondolkodva most nem ritka az olyan gazdaság, ahol 15—18 mázsa száraz dohányt értékesíthetnek hektáronként. ■ A számok azonban zárójelben, feltételes módon értendők. Sem a tizenhárom, sem pedig a 18 mázsa még nincs a szárítókamrákban, a dohánylevelek egy része zölden még a törésre várnak. Ez augusztus végén egy kissé aggasztó. Különösen azért, mert hűvösre váltott az idő és bármelyik hajnalon dér lepheti a határt. A dér a dohány legnagyobb ellensége. Régi kukás mondás: „Szeptember nem ember. Amit a gazda nem takarított be, azt elviszi a hideg, a köd.” Meddig tart még a nyár, a jó idő, azt most ne latolgassuk. Ha biztos ígéretünk lenne arra, hogy egy hónap múlva is hétágról süt majd a nap, akkor is a betakarítás gyorsítására, a tempó fokozására kellene sarkallni az embereket. Ígéret azonban nincs. Legyen hát mérvadó a józan megfon- 1 tolás: a dohánytermesztés-' nek ez az év kedvezett, a \ jó termésből egy gramm ; sem veszhet el. Sok érdek fűződik ehhez, olyan is,. hogy a fogyasztás kielégí-j tésére dohányt importálunk, ugyanakkor dohányból exportálhatunk is. A hazai dohány nagy része Szabolcsban terem. Tavaly veszteséges volt a növényter-! mesztésnek ez az ága, most nyereséges lehet.. Van olyan törekvés me- gyeszerte, hogy a termést mennyiségben is, minőségben is maradéktalanul betakarítsák. Van ilyen tö-: rekvés, de az idő sürget és a munkából sok van még hátra. Ezért, ha van is ezeregy más gond, a dohánytörés gondja most elsődleges. Seres Ernő Óvodapedagógiai tanácskozás Óvodapedagógiai tanácskozást rendezett a megyei tanács művelődési osztálya és a Pedagógus Továbbképző Kabinet augusztus 26-án Nyíregyházán százkilencven óvodai vezető és óvodai szak- felügyelő részvételével. A tanácskozás témája az óvodai nevelés programja volt. Tapasztalatok és következtetések az óvodások nevelt- ségéről és érzelmeiről címmel dr. Bakonyiné Vincze Ágnes, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa tartott előadást. A nevelési program végrehajtásának megyei eredményeiről Kund- rák Jánosné megyei óvodai szakfelügyelő számolt be. Délután korreferátumok hangzottak el. Megkezdődött a téli alma átvétele az áfész-telephelyeken. Idén tovább bővítették a hálózatot, így ebben a szezonban 150 átvevőhelyen vásárolják fel a kistermelők gyümölcsét. Az áfész-ek 19 ezer kistermelővel kötöttek szerződést és 4—5 ezer azoknak a száma, akik nem szerződtek ugyan, de valószínű, hogy a szövetkezeteknél értékesítenek. A felvásárlás és a forgalmazás rendjéről egy, a napokban megtartott tanácskozáson elhangzott: az áfész-ek mintegy 90 ezer tonna gyümölcs átvételére számítanak. Annak érdekében, hogy e nagy tömegű áru feldolgozása, exportálása folyamatos és gyors legyen, minden kistermelőt az almaátadás napjáról írásban értesítik. így megszűnik a torlódás, senkinek sem kell majd napokat eltölteni felesleges várakozással. Az áfész-ek a nem szerződött, de felkínált almát is átveszik, Nyíregyházán tegnap, augusztus 26-án, a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán megnyílt a Magyar Fogorvos Egyesület fogpótlástani szakosztályának háromnapos, külföldi résztvevők révén nemzetközi tanácskozása. A megnyitón részt vett Varga Gyula, a megyei párt-végrehaj tóbizottság tagja, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára, dr. Gyuricsku Kálmán, a Nyíregyháza Városi Tanács elnöke, professzor dr. Orsós Sándor, az MFE elnöke, valamint a párt, társadalmi és egészségügyi közélet számos képviselője. A több mint kétszáz, az ország minden részéből érkezett vendéget dr. Bakó Attila főorvos köszöntötte, majd Gyúró Imre, a Szabolcs-Szat- már megyei Tanács elnök- helyettese mondott beszédet. Jó házigazdaként bemutatta a megyét, ismertette a társadalmi és egészségügyi életben végbement változásokat és gondokat. Ezt követően dr. Fábián Tibor, az MFE fogpótebben az esetben viszont az kistermelőnek előre jelezni kell szándékát. Az első és másodosztályú alma átvételi ára mint tudott, központilag meghatározott. A körszedett alma szabadáras, ezért az áfész-ek 8, illetve 9 forintot fizetnek. A szerződött alma átvétele november 30-ig történik. Ettől függetlenül a kistermelők és a kereskedelmi szervek közös érdeke, hogy a megtermelt gyümölcs mielőbb feldolgozásra, elszállításra kerüljön. Vannak kistermelői körzetek, mint Kisvárda, Mándok, Mátészalka, Vásárosnamény, ahol 10 ezer tonnánál is több alma terem. A szervezett és gyors felvásárlásnak az időbeni exportálásnak ezeken a helyeken különösen nagy a jelentőségük. A kistermelők érdeke is, hogy elsősorban az első osztályú, exportra alkalmas alma átadását szorgalmazzák. lástani szakosztálya elnöke méltatta a III. vándorgyűlés jelentőségét, a tudományos és gyakorlati életben betöltött szerepét. A megnyitó eseménye volt, hogy dr. Orsós Sándor professzor átadta a Körmöczi- díjakat az arra érdemes orvosoknak. Díjat kapott: Rück András, Fejérdy Pál, Orosz Mihály, Tarján Ildikó, Zimmermann Péter és munkatársai, Szöllősi Katalin és Gábris Katalin, valamint munkatársai. A vándorgyűlés ma egy nemzetközi kiállítással folytatódik, melyen neves cégek mutatják be műszereiket, gyártmányaikat, majd kezdetét veszi a tudományos előadások sora. Magyar és külföldi — NDK-beli, angol, román, jugoszláv, szlovák, lengyel — orvosok számolnak be gyakorlati eredményeikről és elméleti kutatásaikról. A tudományos tanácskozás programján szerepel a megyével és Nyíregyházával való ismerkedés is. A nyíregyházi főiskolai tangazdaság Ilona-tanyai almáskertjében szedik a fehér almát. Az asszonyok közvetlen a fa alatt csomagolják exportládákba a termést. (E. E.) Megnyílt a fogászati tanácskozás Jelentős kultúrtörténeti esemény Megalakult a nyíregyházi színház társulata Az alakuló társulati ülés résztvevőinek egy csoportja. Fent: Bozóky István igazgató meg- alakultnak nyilvánítja az önálló társulatot. (Elek Emil felvétele) Nyíregyháza, Szabolcs-Szat- már megye, de az egész ország életében kiemelkedő jelentőségű kultúrtörténeti esemény színhelye volt augusztus 26-án a nyíregyházi kő- színház felújított épülete, ahol az ünnepi társulati ülésen megalakult a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház első önálló társulata. Az ünnepségen' részt vett Pénzes János, a megyei tanács elnöke, Ekler György, a megyei pártbizottság titkára, a Művelődési MinisztériumT'' a Színházművészek Szövetsége, a művészeti, illetve a. színházi dolgozók szakszervezetébe* több vezetője és munkatársa, megyénk párt-, állami és társadalmi szerveinek és szervezeteinek számos képviselője. A Himnusz hangjai után a megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében Kuknyó János, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője köszöntötte az ünnepség résztvevőit, a vendégeket és a színház százharminc dolgozóját. Ezután Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Elöljáróban áttekintette a nyíregyházi színjátszás több mint százéves múltra visz- szatekintő történetét, az 1873- as kezdettől napjainkig. Felidézte a város tanácsának 1869-ben megfogalmazott óhaját egy önálló, magyar nyelvű társulat létrehozására. Megyeszékhelyünkön 1894-ben készült el a kőszím- ház, a Színházépítő Társaság felkérésére, a kor legnevesebb építésze, Alpár Ignác tervei alapján. Attól kezdve folyamatos Nyíregyházán a színjátszás, e falak között olyan művészeknek tapsolt a közönség, mint például Rózsahegyi Kálmán, Blaha Lujza, Berky Lili és Gázon Gyula, Csortos, Fedák Sári, Latabár, de emlékezetes esemény, hogy Móricz maga rendezte itt a Sári bírót. Jelentősebb újjáépítés volt itt az ötvenes években, attól kezdve állandó vendége volt a városnak a miskolci, a debreceni társulat, az Állami DéA Nemzetközi Földrajzi Unió iparföldrajzi rendszerének komissziója augusztus 26- tól Nyíregyházán tartotta tudományos ülését. A találkozón tizennégy ország tudósai vettek részt, s huszonöt előadás keretében vitatták meg az iparföldrajz időszerű kérdéseit. Szóba került az energiahelyzet, a fejlett és fejlődő országok közötti különbségek áthidalásának lehetősége, a geográfia, az ipartelepítés ryné Színház, az Országos Filharmónia koncertjei is rendszeressé váltak. A legutóbbi években 10 ezres bérletes közönség és összesen átlagosan 120 ezer néző látogatta egy-egy évadban az előadásokat. A mostani felújításról Gyúró Imre kiemelte, hogy a rekonstruciós munkálatokat rekordidő alatt végezték el. Másfél év alatt kívül-belül teljesen megújult és megszépült az épület, a százmilliós költséggel megteremtették a korszerű technikai feltételeket is. Szólt ezek után a személyi feltételekről. A társulat személyi állományáról elmondta: biztosítottnak látszik, hogy minden garancia adott a színvonalas alkotómunkához. Ezek után az ünnepség szónoka így folytatta: — Kevesebb anyagi és erkölcsi áldozatba került volna, ha növeljük a vett előadások számát, de nekünk nem csak ez kell. Alkotó szellemi műhely kell, melynek kisugárzó hatása formálja naponta szellemi életünket. Közös feladatra vállalkoztak. Ez a közös célért való munkálkodás az alkotó közösség alapvető feltételét biztosítja. Ez az alkotó légkör elősegíti majd a tehetségek kibontakozását és lehetőséget, feltételt teremt a színészi munka sokrétű és színes megvalósításához. — A jó színház tükrözi korát és környezetét. Ezért feltétlenül szükséges, hogy az önálló társulat gyorsan beépüljön a megye szellemi életébe. Szellemi gyűrűvel kell körülvennie önmagát. Az előadást igénylő, értő és élvezni tudó közönséget kell kialakítania. Ebben a munkában — ígérhetem — nem marad egyedül a társulat. Napjaink lehetősége szerint törekszünk arra, hogy biztosítani tudjuk azt az anyagi és szellemi feltételt, és körülményt, ami lehetővé teszi a nyugodt alkotó munka kialakulását. A feladat könnyű megvalósítását azonban nem ígérhetem. Türelmet és a cél megvalósítása érdekében kitartást kérek önöktől — mondotta Gyűrő Imre. Ezután Simó Tibor, a Műés a területi földrajz számos összefüggése. A konferencia résztvevői meglátogatták a Nyírséget, ezenkívül Mátészalkán tanulmányozták, hogyan ment végbe hazánkban az iparilag fejletlen területeken az ipari park telepítése. A tudományos konferencia szerdán összefoglaló és értékelő vitával zárult. A küldöttek a délutáni órákban tértek vissza a fővárosba. vészeti Szakszervezetek Szövetségének főtitkára kért szót és köszönetét fejezte ki a megye és a város vezetőinek, amiért a színház önálló társulatának megalakulásához a feltételeket megteremtették, létrejöttéért fáradoztak. — Igen jelentős eseménynek vagyunk most részesei — mondotta. — Történelmi pillanatról van szó, hiszen ritkán adódik ilyen nem csak a megye, de az ország életében is. Gazdagabbak lettünk a mai napon, gazdagodott az ország szellemi élete. Legyen ez a színház olyan ismert és olyan megbecsült, mint amilyen a névadója. A Művelődési Minisztérium képviseletében Bőgel József, á színházi osztály főmunkatársa köszöntötte a társulat tagjait, vezetőit. Utalt arra, hogy hazánkban az utóbbi két évtizedben vidéken nem létesült önálló színházi társulat, így ez a mostani esemény rendkívüli művelődéspolitikai tett. A színház kollektívájának sikeres teremtő, alkotó munkát kívánt. Kedves színfoltja volt az ünnepi eseménynek, amikor felolvasták az új társulatot köszöntő táviratokat. így fejezték ki jókívánságaikat a mátészalkai, a vásárosnamé'- nyi és a kisvárdai művelődési központ, a Mátészalkai Városi Tanács, a Nyírbátori Városi Tanács művelődésügyi osztálya, valamint a Nyíregyházi Konzervgyár dolgozói. A kedves, gratuláló, sikereket kívánó táviratokat a társulat tagjai köszönték meg, az újjávarázsolt falak között először felcsattanó lelkes tapssal. Ezután Bozóky Istvánnak, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház igazgatójának a ritka történelmi pillanattól ihletett megható szavai következtek. — Általában az évadnyitó társulati ülések mindig ünnepélyesek és-általában a Himnusszal kezdődnek. Itt azonban sokkal nagyobb a szerepe ennek. Itt a Himnusz elhangzása azt is jelenti, hogy« olyan földre léptünk, ott kell elkezdenünk a munkát, ahol a Himnusz született. Ezek történelmi pillanatok: velünk itt valami új születik. — Minden színháznak nemes, s nagyszerű feladata van. Alkot, hat, gyarapít. A mi színházunknak az a különleges feladata, hogy egy olyan országrészen jön létre, ahol nagy szellemi elődök jártak, Bessenyei, aztán a Himnusz költője, de sorolhatnám Váci Mihályig, vagy alig egy lépéssel odaát Ady Endréig. — A ma embere világszerte válságban él, elfordul a figyelme az emberről. Éppen ezért nagyon szép feladata a (Folytatás a í, oldalon)