Kelet-Magyarország, 1981. augusztus (41. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-27 / 200. szám

U Kelet-^^pS Inagyarorszáa XXXVIII. évfolyam, 200. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1981. augusztus 37., csütörtök £ Megkezdődött a téli alma átvétele Dohány Á z idei dohányter­mésről az a szak­emberek vélemé­nye, hogy az évtized egyik legjobb termésére számít­hatunk. Számokkal is pon­tosítva megyei szinten el­érhető a 13 mázsán felü­li átlagtermés. Üzemi mé­retekben gondolkodva most nem ritka az olyan gazda­ság, ahol 15—18 mázsa száraz dohányt értékesít­hetnek hektáronként. ■ A számok azonban záró­jelben, feltételes módon értendők. Sem a tizenhá­rom, sem pedig a 18 má­zsa még nincs a szárító­kamrákban, a dohányle­velek egy része zölden még a törésre várnak. Ez augusztus végén egy kis­sé aggasztó. Különösen azért, mert hűvösre vál­tott az idő és bármelyik hajnalon dér lepheti a ha­tárt. A dér a dohány leg­nagyobb ellensége. Régi kukás mondás: „Szeptem­ber nem ember. Amit a gazda nem takarított be, azt elviszi a hideg, a köd.” Meddig tart még a nyár, a jó idő, azt most ne la­tolgassuk. Ha biztos ígé­retünk lenne arra, hogy egy hónap múlva is hét­ágról süt majd a nap, ak­kor is a betakarítás gyor­sítására, a tempó fokozá­sára kellene sarkallni az embereket. Ígéret azon­ban nincs. Legyen hát mérvadó a józan megfon- 1 tolás: a dohánytermesztés-' nek ez az év kedvezett, a \ jó termésből egy gramm ; sem veszhet el. Sok érdek fűződik ehhez, olyan is,. hogy a fogyasztás kielégí-j tésére dohányt importá­lunk, ugyanakkor dohány­ból exportálhatunk is. A hazai dohány nagy része Szabolcsban terem. Tavaly vesz­teséges volt a növényter-! mesztésnek ez az ága, most nyereséges lehet.. Van olyan törekvés me- gyeszerte, hogy a termést mennyiségben is, minőség­ben is maradéktalanul be­takarítsák. Van ilyen tö-: rekvés, de az idő sürget és a munkából sok van még hátra. Ezért, ha van is ezeregy más gond, a do­hánytörés gondja most el­sődleges. Seres Ernő Óvodapedagógiai tanácskozás Óvodapedagógiai tanács­kozást rendezett a megyei ta­nács művelődési osztálya és a Pedagógus Továbbképző Ka­binet augusztus 26-án Nyír­egyházán százkilencven óvo­dai vezető és óvodai szak- felügyelő részvételével. A ta­nácskozás témája az óvodai nevelés programja volt. Tapasztalatok és következ­tetések az óvodások nevelt- ségéről és érzelmeiről cím­mel dr. Bakonyiné Vincze Ágnes, az Országos Pedagó­giai Intézet munkatársa tar­tott előadást. A nevelési program végrehajtásának megyei eredményeiről Kund- rák Jánosné megyei óvodai szakfelügyelő számolt be. Délután korreferátumok hangzottak el. Megkezdődött a téli alma átvétele az áfész-telephelye­ken. Idén tovább bővítették a hálózatot, így ebben a sze­zonban 150 átvevőhelyen vá­sárolják fel a kistermelők gyü­mölcsét. Az áfész-ek 19 ezer kistermelővel kötöttek szerző­dést és 4—5 ezer azoknak a száma, akik nem szerződtek ugyan, de valószínű, hogy a szövetkezeteknél értékesíte­nek. A felvásárlás és a forgal­mazás rendjéről egy, a na­pokban megtartott tanácsko­záson elhangzott: az áfész-ek mintegy 90 ezer tonna gyü­mölcs átvételére számítanak. Annak érdekében, hogy e nagy tömegű áru feldolgozá­sa, exportálása folyamatos és gyors legyen, minden kister­melőt az almaátadás napjáról írásban értesítik. így megszű­nik a torlódás, senkinek sem kell majd napokat eltölteni felesleges várakozással. Az áfész-ek a nem szerződött, de felkínált almát is átveszik, Nyíregyházán tegnap, au­gusztus 26-án, a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán megnyílt a Magyar Fogorvos Egyesület fogpótlástani szak­osztályának háromnapos, kül­földi résztvevők révén nem­zetközi tanácskozása. A meg­nyitón részt vett Varga Gyu­la, a megyei párt-végrehaj tó­bizottság tagja, a nyíregyhá­zi városi pártbizottság első titkára, dr. Gyuricsku Kál­mán, a Nyíregyháza Városi Tanács elnöke, professzor dr. Orsós Sándor, az MFE elnö­ke, valamint a párt, társadal­mi és egészségügyi közélet számos képviselője. A több mint kétszáz, az ország minden részéből érke­zett vendéget dr. Bakó Attila főorvos köszöntötte, majd Gyúró Imre, a Szabolcs-Szat- már megyei Tanács elnök- helyettese mondott beszédet. Jó házigazdaként bemutatta a megyét, ismertette a társa­dalmi és egészségügyi életben végbement változásokat és gondokat. Ezt követően dr. Fá­bián Tibor, az MFE fogpót­ebben az esetben viszont az kistermelőnek előre jelezni kell szándékát. Az első és másodosztályú alma átvételi ára mint tudott, központilag meghatározott. A körszedett alma szabadáras, ezért az áfész-ek 8, illetve 9 forintot fizetnek. A szerződött alma átvétele november 30-ig történik. Ettől függetlenül a kistermelők és a kereskedel­mi szervek közös érdeke, hogy a megtermelt gyümölcs mi­előbb feldolgozásra, elszállí­tásra kerüljön. Vannak kistermelői körze­tek, mint Kisvárda, Mándok, Mátészalka, Vásárosnamény, ahol 10 ezer tonnánál is több alma terem. A szervezett és gyors felvásárlásnak az idő­beni exportálásnak ezeken a helyeken különösen nagy a jelentőségük. A kistermelők érdeke is, hogy elsősorban az első osztályú, exportra alkal­mas alma átadását szorgal­mazzák. lástani szakosztálya elnöke méltatta a III. vándorgyűlés jelentőségét, a tudományos és gyakorlati életben betöltött szerepét. A megnyitó eseménye volt, hogy dr. Orsós Sándor pro­fesszor átadta a Körmöczi- díjakat az arra érdemes or­vosoknak. Díjat kapott: Rück András, Fejérdy Pál, Orosz Mihály, Tarján Ildikó, Zim­mermann Péter és munka­társai, Szöllősi Katalin és Gábris Katalin, valamint munkatársai. A vándorgyűlés ma egy nemzetközi kiállítással foly­tatódik, melyen neves cégek mutatják be műszereiket, gyártmányaikat, majd kezde­tét veszi a tudományos elő­adások sora. Magyar és kül­földi — NDK-beli, angol, ro­mán, jugoszláv, szlovák, len­gyel — orvosok számolnak be gyakorlati eredményeik­ről és elméleti kutatásaikról. A tudományos tanácskozás programján szerepel a me­gyével és Nyíregyházával való ismerkedés is. A nyíregyházi főiskolai tangazdaság Ilona-tanyai almáskert­jében szedik a fehér almát. Az asszonyok közvetlen a fa alatt csomagolják exportládákba a termést. (E. E.) Megnyílt a fogászati tanácskozás Jelentős kultúrtörténeti esemény Megalakult a nyíregyházi színház társulata Az alakuló társulati ülés résztvevőinek egy csoportja. Fent: Bozóky István igazgató meg- alakultnak nyilvánítja az önálló társulatot. (Elek Emil felvétele) Nyíregyháza, Szabolcs-Szat- már megye, de az egész or­szág életében kiemelkedő je­lentőségű kultúrtörténeti ese­mény színhelye volt augusz­tus 26-án a nyíregyházi kő- színház felújított épülete, ahol az ünnepi társulati ülé­sen megalakult a nyíregy­házi Móricz Zsigmond Szín­ház első önálló társulata. Az ünnepségen' részt vett Pénzes János, a megyei tanács elnö­ke, Ekler György, a megyei pártbizottság titkára, a Mű­velődési MinisztériumT'' a Színházművészek Szövetsége, a művészeti, illetve a. színhá­zi dolgozók szakszervezeté­be* több vezetője és munka­társa, megyénk párt-, állami és társadalmi szerveinek és szervezeteinek számos képvi­selője. A Himnusz hangjai után a megyei pártbizottság és a me­gyei tanács nevében Kuknyó János, a megyei tanács mű­velődésügyi osztályvezetője köszöntötte az ünnepség résztvevőit, a vendégeket és a színház százharminc dol­gozóját. Ezután Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyet­tese mondott ünnepi beszé­det. Elöljáróban áttekintette a nyíregyházi színjátszás több mint százéves múltra visz- szatekintő történetét, az 1873- as kezdettől napjainkig. Fel­idézte a város tanácsának 1869-ben megfogalmazott óhaját egy önálló, magyar nyelvű társulat létrehozásá­ra. Megyeszékhelyünkön 1894-ben készült el a kőszím- ház, a Színházépítő Társaság felkérésére, a kor legnevesebb építésze, Alpár Ignác tervei alapján. Attól kezdve folya­matos Nyíregyházán a szín­játszás, e falak között olyan művészeknek tapsolt a kö­zönség, mint például Rózsa­hegyi Kálmán, Blaha Lujza, Berky Lili és Gázon Gyula, Csortos, Fedák Sári, Latabár, de emlékezetes esemény, hogy Móricz maga rendezte itt a Sári bírót. Jelentősebb újjáépítés volt itt az ötvenes években, attól kezdve állandó vendége volt a városnak a miskolci, a deb­receni társulat, az Állami Dé­A Nemzetközi Földrajzi Unió iparföldrajzi rendszeré­nek komissziója augusztus 26- tól Nyíregyházán tartotta tu­dományos ülését. A találko­zón tizennégy ország tudósai vettek részt, s huszonöt elő­adás keretében vitatták meg az iparföldrajz időszerű kér­déseit. Szóba került az ener­giahelyzet, a fejlett és fejlő­dő országok közötti különbsé­gek áthidalásának lehetősége, a geográfia, az ipartelepítés ryné Színház, az Országos Filharmónia koncertjei is rendszeressé váltak. A leg­utóbbi években 10 ezres bér­letes közönség és összesen átlagosan 120 ezer néző lá­togatta egy-egy évadban az előadásokat. A mostani felújításról Gyúró Imre kiemelte, hogy a rekonstruciós munkálatokat rekordidő alatt végezték el. Másfél év alatt kívül-belül teljesen megújult és megszé­pült az épület, a százmilliós költséggel megteremtették a korszerű technikai feltétele­ket is. Szólt ezek után a sze­mélyi feltételekről. A társu­lat személyi állományáról el­mondta: biztosítottnak lát­szik, hogy minden garancia adott a színvonalas alkotó­munkához. Ezek után az ün­nepség szónoka így folytatta: — Kevesebb anyagi és er­kölcsi áldozatba került volna, ha növeljük a vett előadá­sok számát, de nekünk nem csak ez kell. Alkotó szellemi műhely kell, melynek kisu­gárzó hatása formálja napon­ta szellemi életünket. Közös feladatra vállalkoztak. Ez a közös célért való munkálko­dás az alkotó közösség alap­vető feltételét biztosítja. Ez az alkotó légkör elősegíti majd a tehetségek kibonta­kozását és lehetőséget, felté­telt teremt a színészi munka sokrétű és színes megvalósí­tásához. — A jó színház tükrözi ko­rát és környezetét. Ezért fel­tétlenül szükséges, hogy az önálló társulat gyorsan be­épüljön a megye szellemi éle­tébe. Szellemi gyűrűvel kell körülvennie önmagát. Az elő­adást igénylő, értő és élvezni tudó közönséget kell kialakí­tania. Ebben a munkában — ígérhetem — nem marad egyedül a társulat. Napjaink lehetősége szerint törekszünk arra, hogy biztosítani tudjuk azt az anyagi és szellemi fel­tételt, és körülményt, ami le­hetővé teszi a nyugodt alko­tó munka kialakulását. A fela­dat könnyű megvalósítását azonban nem ígérhetem. Tü­relmet és a cél megvalósítása érdekében kitartást kérek önöktől — mondotta Gyűrő Imre. Ezután Simó Tibor, a Mű­és a területi földrajz számos összefüggése. A konferencia résztvevői meglátogatták a Nyírséget, ezenkívül Máté­szalkán tanulmányozták, ho­gyan ment végbe hazánkban az iparilag fejletlen területe­ken az ipari park telepítése. A tudományos konferencia szerdán összefoglaló és érté­kelő vitával zárult. A küldöt­tek a délutáni órákban tértek vissza a fővárosba. vészeti Szakszervezetek Szö­vetségének főtitkára kért szót és köszönetét fejezte ki a megye és a város vezetőinek, amiért a színház önálló tár­sulatának megalakulásához a feltételeket megteremtették, létrejöttéért fáradoztak. — Igen jelentős esemény­nek vagyunk most részesei — mondotta. — Történelmi pil­lanatról van szó, hiszen rit­kán adódik ilyen nem csak a megye, de az ország életé­ben is. Gazdagabbak lettünk a mai napon, gazdagodott az ország szellemi élete. Legyen ez a színház olyan ismert és olyan megbecsült, mint ami­lyen a névadója. A Művelődési Minisztéri­um képviseletében Bőgel Jó­zsef, á színházi osztály fő­munkatársa köszöntötte a tár­sulat tagjait, vezetőit. Utalt arra, hogy hazánkban az utóbbi két évtizedben vidé­ken nem létesült önálló szín­házi társulat, így ez a mos­tani esemény rendkívüli mű­velődéspolitikai tett. A szín­ház kollektívájának sikeres teremtő, alkotó munkát kí­vánt. Kedves színfoltja volt az ünnepi eseménynek, amikor felolvasták az új társulatot köszöntő táviratokat. így fe­jezték ki jókívánságaikat a mátészalkai, a vásárosnamé'- nyi és a kisvárdai művelődé­si központ, a Mátészalkai Városi Tanács, a Nyírbátori Városi Tanács művelődésügyi osztálya, valamint a Nyíregy­házi Konzervgyár dolgozói. A kedves, gratuláló, sikere­ket kívánó táviratokat a tár­sulat tagjai köszönték meg, az újjávarázsolt falak között először felcsattanó lelkes tapssal. Ezután Bozóky Ist­vánnak, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház igazgató­jának a ritka történelmi pil­lanattól ihletett megható sza­vai következtek. — Általában az évadnyitó társulati ülések mindig ünne­pélyesek és-általában a Him­nusszal kezdődnek. Itt azon­ban sokkal nagyobb a szere­pe ennek. Itt a Himnusz el­hangzása azt is jelenti, hogy« olyan földre léptünk, ott kell elkezdenünk a munkát, ahol a Himnusz született. Ezek történelmi pillanatok: velünk itt valami új születik. — Minden színháznak ne­mes, s nagyszerű feladata van. Alkot, hat, gyarapít. A mi színházunknak az a kü­lönleges feladata, hogy egy olyan országrészen jön létre, ahol nagy szellemi elődök jártak, Bessenyei, aztán a Himnusz költője, de sorolhat­nám Váci Mihályig, vagy alig egy lépéssel odaát Ady End­réig. — A ma embere világszer­te válságban él, elfordul a fi­gyelme az emberről. Éppen ezért nagyon szép feladata a (Folytatás a í, oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom