Kelet-Magyarország, 1981. augusztus (41. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-12 / 188. szám

2 KELET-MAGYARORSZÄG 1981. augusztus 12. Autószerviz, Patyolat, Gelka... Szolgáltatásfejlesztés városi igények szerint A városiasodás mértéke, színvonala a szolgáltatások helyzetével is mérhető. És megfordítva, a szolgáltatások korszerűsödése, fejlesztése elősegíti a városias életmód alakulását. — Hogyan alakultak a szol­gáltatások az utóbbi négy-öt évben? Elsőként ezt kérdez­tük Úri Dezső tanácselnök- helyettestől. — Lényegében megvalósult a városban az ötödik ötéves tervben tervezett szolgáltatás­fejlesztés. Üj szolgáltatóház épült a Gyár úti lakótelepen, ahol Gelka-szerviz, Patyolat­szalon és fodrászüzlet kapott helyet. A közeli napokban kezdi meg működését a Már­tírok útján és a November 7. téren két új szolgáltatóház, ahol az Elekterfém szövetke­zet, a cipőipari, a fodrász, a ruházati szövetkezet és a VA- GÉP vállalat nyit új szolgál­tatóegységeket. Az új szolgál­tató helyiségek alapterülete eléri az ezer négyzetmétert. — Városunkban öt állami vállalat, hét ipari szövetkezet és 180 kisiparos foglalkozik ipari szolgáltatással. Az ipari szolgáltatások értéke öt év alatt, változó áron számolva, több mint 60 százalékkal nö­vekedett ... — Milyen alapvető szolgál­tatásokat sikerült megoldani és melyeket nem? — Az alapvető lakossági szolgáltatási igények kielégí­tését az állami, szövetkezeti szervekre alapozzuk, de je­lentős kiegészítő szerepe van a kisiparosságnak is. Több szakmában csak a kisipar közreműködésével tudjuk a lakossági igé­nyeket kielégíteni, mint a bognár, kádár, kárpitos, bőr­díszműves, kalapos stb. — Az elektromos és háztar­tási kisgépek javítása, a tex­tiltisztítás, a lakáskarbantar­tás lényegében megoldott. Sajnos, csak az igények ötven százalékát tudja kielégíteni a gépjárműjavítást végző vas- és gépipari szövetkezet, így elég nagy a kontárkodók, há­zilag javítók száma. Olyan alapvető szolgáltatás sincs megoldva még, mint a gépko­csik szervizellátása, műszaki vizsgáztatása. De nem megol­dott az apróságnak tűnő, de fontos esernyő-, töltőtolljaví­tás. — Milyen fejlesztések való­sulnak meg a közeli években? — A város és a vonzáskör­zet lakossága az utóbbi öt évben tovább emelkedett. A jelenlegi állandó lakosság kö­zel 18 ezer, a nappali — a környékről bejáró, vásárló — népességgel együtt már 25 ezerre tehető. Ennek alapján igyekeztünk kialakítani a VI. ötéves terv szolgáltatásfej­lesztési tervét. — Terveink szerint — me­lyeket összehangoltunk a kü­lönböző vállalatokkal, szövet­kezetekkel — több mint fél­ezerrel növekedne 5 év alatt a szolgáltatásban dolgozók szá­ma. Jelenleg 337-en tevékeny­kednek a szolgáltatás külön­böző ágazataiban. E létszám- fejlesztés azonban jelenleg Anya- és gyermekvédelem Az anya- és gyermekvéde­lem helyzetét vizsgálták meg nemrég a város egészségügyi szervei. Megállapították, hogy ezeket a feladatokat a város­ban szülész-nőgyógyász szak­orvos és három körzeti gyer­mekszakorvos látja el. A munkát nyolc körzeti védőnő segíti. Kékese város környé­ki község védőnői státusát is betöltötték. A védőnők napi munkájuk mellett folyamato­san végzik az egészségügyi fő­iskolát. Eddig heten szerez­tek felsőfokú képesítést. A szakmai munka irányí­tását a kórházi osztályok ve­zető főorvosai látják el. Kon­zultatív jelleggel a Mozgó Szakorvosi Szolgálat keretein belül a helyszínen nyújtanak segítséget a rászorulóknak. A szülész-nőgyógyász szakorvos havonta, a gyermekgyógyász szakorvos hathetenként láto­gatja a területet. A megyei összehasonlító adatok alap­ján tavaly a harmadik helyet foglalta el a város, illetve a járás az anya- és csecsemő- védelmi munka eredményes­ségét legjobban kifejező cse­csemőhalálozásban. Az egészségügyi szakembe­rek azonban a minőségi mu­tatók ellenére mégsem telje­sen elégedettek, főként a vé­dőnői szolgálattal, mely nem mindig éri el a kívánt szin­tet. Az is előfordult, hogy a védőnő nem készítette elő megfelelően a tanácsadást, elhanyagolta a csecsemők, a terhes nők látogatását. A mu­lasztókkal szemben fegyelmi felelősségre vonást alkalmaz­tak a felettes egészségügyi szervek. Szorosan összefügg azanya- és csecsemővédelemmel a böl­csődei ellátás alakulása is. A városban az elmúlt év vé­gén újabb 60 hellyel bővítet­ték a bölcsődéket. Jelenleg 174 csecsemő befogadását te­szik lehetővé. A Tofdai úti bölcsőde megnyitásával az elhelyezési gondok megszűn­tek, csupán a városközpont­tól távolabbi 3. sz. bölcsőde kihasználtsága nem megfele­lő még. A bölcsődékben az orvosi ellátást a gyermek­szakorvosok, míg a járásban a körzeti orvosok végzik na­pi 2 órás mellékfoglalkozás­ban. még nincs mindenütt biztosít­va. A létszámhiány főként a méretes ruházati szakmában, az órajavításnál, a lábbelinél, az arany és nemesfémek megmunkálásánál, optikai és fényképezőgépek javításánál jelentős. Néhány megvalósuló fejlesztést említenék: a VA- GÉP vállalat, megyei szolgál­tatásfejlesztési támogatással, 70 ezer normaórás autószerviz megépítését vállalta váro­sunkban. Ehhez kapcsolódóan a megyei tanács végrehajtó bizottságának határozata ér­telmében sor került városunk­ban egy önkiszolgáló gépko­csimosó területének kijelölé­sére is, melyet meg kívánunk valósítani. — Említhetnénk a továb­biakban az igen fontos lakás­karbantartási szolgáltatás fej­lődését. A tanács költségvetési üzeme a lakásfelújítási és kislakásépítési szolgáltatási ágazatot húsz dolgozóval kí­vánják növelni. Tervezik a lakosság részére a szállítási tevékenység bővítését, építő­ipari munkagépek kölcsönzé­sét, bányahomok, kevertbeton, oltott mész értékesítését is. — Tovább fejlődik az elek­tromos és háztartási gépja­vítás — különös tekintettel a színes tv javítására is — a textiltisztítás, a férfi-női ru­házati szolgáltatás, a lábbeli, az órajavítás. A vállalati, szö­vetkezeti létszámnövelés mel­lett a hiányszakmákban a kis­ipari tevékenységet is előse­gítjük. — Hol kapnak helyet az új szolgáltatóegységek? — Kiemelkedő létesítmé­nyünk várhatóan az autószer­viz lesz, melyet a terveink szerint a dögéi út bal oldalán, a 4-es műút mellett építenénk meg. A VI. ötéves tervben a Gelka vállalat is tervez egy 250—260 négyzetméteres alap- területű, új szolgáltatóegység megépítését, valamint a Pa­tyolat vállalat egy 60 négy­zetméteres alapterületű felve­vőhely megvalósítását. Ez utóbbiakat lakásokhoz kap­csolódó beruházásként ter­vezzük megvalósítani. A Pa­tyolat felvevőhely az autó­szervizhez hasonlóan tanácsi támogatással valósul meg. A Gelka is igényli a tanácsi tá­mogatást a szolgáltatóegység megépítéséhez. — Szolgáltatásfejlesztési tervünk megvalósulása jelen­tős mértékű fejlődést ered­ményezne városunkban. Ter­vünk elsősorban azokon a területeken tartalma^ na­gyobb előrelépést, ahol a je­lenlegi szint nem kielégítő és feszültség van a lakossági igény és a szolgáltatási kapa­citás között. Tervünk, termé­szetesen része a megyei szol­gáltatásfejlesztési program­nak és csak jelentős megyei segítséggel és a vállalatoknak, szövetkezeteknek nyújtott pénzeszközökkel valósítható meg. ^ u rr ■ Jovore is: várszínházi Ez évben második alkalom­mal rendezték meg a vár­színházi estéket. Az idén mu­tatkozott be sikerrel a vár­színházi társulat. A közön­ségsiker mellett a szakmai értékelés is pozitív. Az elmúlt évben kilenc előadás volt s öt darab került bemutatásra, az előadásokat több mint két­ezren tekintették meg. Ez év­ben az öt előadásnak öt da­rabbal — 1800 nézője volt. A Csapodár madárka c. zenés komédiát az önálló társulat háromszor mutatta be, mely­hez sok segítséget kaptunk a debreceni és a miskolci szín­házaktól. A segítségük nélkül nem tudtuk volna megvaló­sítani tervünket. A jövő évben a meglévő kis társulat 10—12 főre bővül s egy új zenés darabot mutat­nak be a Csapodár madárka mellett, amely a III. várszín­házi esték nyitó előadása lesz. Ezenkívül a debreceni Cso­konai Színház egy operettel és egy színművel, a Miskol­ci Nemzeti Színház Shakes­peare: Lear király című drá­májával, a szolnoki Szigligeti Színház a Lamanchae lovag­ja című darabbal szerepel a várszínházi esték jövő évi programjában. Ekkor mutat­kozik be a nyíregyházi szín­ház is egy előadással. Ez évben a közművelődési társulás útján a városi ta­nács 100 ezer forinttal támo­gatta a vállalkozást. A jövő­ben a teryek szerint, önálló költségvetéssel támogatják a várszínházi esték megrende­zését. V. P. Pillanat­képek Pihenő vendégek a Strand fogadó faházai között. Benépesült a Fő téri harminc lakás is. (V. P.) Felújítják a könyvtárat Mint ismeretes, az elmúlt évi belvíz alaposan megron­gálta, életveszélyessé tette a városi-járási könyvtár épüle­tét. Az idén 800 ezer forintos költséggel hozzáláttak az épü­let felújításához, melyet vár­hatóan az év végére fejeznek be. Sajnos, az átépítés miatt a könyvkölcsönzés — a könyvtári szolgáltatás — szü­netel. Ennek pótlására a Tor- dai utcai és a Szabad Nép úti fiókkönyvtárban kölcsönöz­hetnek könyveket — korlá tozott számban — az érdek­lődők. Megújuló óvodák és iskolák Az alsó fokú oktatási in­tézmények gazdasági-műsza­ki ellátó szervezete húsz in­tézmény üzemeltetéséről gon­doskodik. Az intézmények ál­lagának megóvására s a kü­lönböző felújításokra ez év­ben rpintegy három és fél millió forintot fordítanak. A Kodály Zoltán általános is­kolában 300 ezer forintos költséggel műanyag burkolat­tal látják el a tantermeket. A fiókiskola külső tatarozása 160 ezer forintba kerül. A 4. sz. általános iskolában fel- újtíják a központi fűtést, ami egymillió-háromszázezer fo­rintba kerül. Az óvodák szükséges fel­újítására, korszerűsítésére egyrrriilíá forintót fordítanak. Segítenek az üzemek, válla­latok, intézmények dolgozói is társadalmi munkában. A legnagyobb segítséget a VSZM, az Öntödei Vállalat és az Egyesült Izzó adja az alsó fokú oktatási intézmények­nek. A középfokú oktatási in­tézmények közül a „Besse­nyei György” Gimnázium leánykollégiumának szüksé­ges felújítása 620 ezer forint­ba, a „Császy László” Gim­názium és Szakközépiskolá­ban a villamos hálózat fel­újítása egymillió forintba ke­rül. Felújítják a kollégium tetőszerkezetét s korszerűsítik a szolgálati lakást is. A munkálatokkal a tervek szerint augusztus 20-ra vé­geznek. Meddig száll a „liha”? Sokan talán nem tudják, mi az a liha? A kukorica szárításánál keletkezik a népiesen „lihának” neve­zett és a levegőt olykor sű­rűn betöltő, könnyű mel­léktermék, amelyről a szak­emberek azt mondják: nem káros porszennyeződés, ha­nem esztétikai... Valószínű így igaz, bár azokat a malom környéki lakókat, akiknek a kiterí­tett ruháját, az ételt és min­dent beterít — mintha hó esne —, aligha nyugtatja meg, hogy nem káros a szer­vezetre a levegőből érkező, nem éppen örvendetes „ajándék”. Valójában több száz em­ber bosszankodik miatta, amikor a malomipari vál­lalat hozzálát . a kukorica­szárításhoz. Nemrég foglal­koztak a tanácsi szervek a gabonaforgalmi és malom­ipari vállalat munkájával, megállapítva, hogy a város­ban és a járásban végzett ellátási tevékenységük első­sorban az állattartók takar­mány- és tápigényének ki­elégítésében játszik szere­pet. A vállalat kisvárdai ki- rendeltségének ipari terme­lésre, felvásárlásra és ke­reskedelmi tevékenységre terjed ki. A munka jellegé­ből ered, hogy a malom­üzem, a keverő- és a' szá­rítóüzem szennyezi a kör­nyezet levegőjét. 1979-ben a szennyezés csökkentésére porleválasztó ciklonokat he­lyeztek üzembe, mintegy 200 ezer forint értékben. Ebben az évben újabb két elszívóberendezés állt mun­kába, de az értékelés sze­rint nem megfelelő a be­rendezések porleválasztó ha­tása, így a légszennyezés ér­téke a megengedettnél ma­gasabb. Sürgős tennivalók várnak továbbra is a szakemberek­re, hogy eredményesebb lé­péseket tegyenek a környe­zeti szennyeződés megállí­tására. A kirendeltség veze­tői úgy fogalmaztak: prob­lémát jelent még ez évben is a kukoricaszárításnál ke­letkező „liha” lekötése és összegyűjtése. Majd így folytatták: ennek a végleges megoldása az 1981—82-es év feladata lesz. Lehet, de ebből áz évből alig több mint négy hónap van hátra? w Elet a Rigó Jancsi utcában Felmérés a kisvárdai cigánylakosságról Rigó Jancsi, a híres cigány- prímás nevét viseli a cigá­nyok utcája. A városban élő cigánylakosság életkörülmé­nyeiről, egészségügyi és szo­ciális helyzetéről, művelődé­séről készült felmérés a kö­zelmúltban. Ebből megtudjuk, hogy a városban hat évvel ezelőtt 1268, jelenleg 1220 ci­gány él, amely nem csekély a város 17 600-as lakossági számához viszonyítva. A vá­ros lakóinak csaknem 7 szá­zaléka cigány, a családok át­lagosan öttagúak. Indokolt tehát, hogy a vá­ros tanácsi, állami, társadal­mi szervei külön is foglalkoz­zanak a cigánylakosság élet- és munkakörülményeinek ja­vításával, kutassák a gyor­sabb fejlődés gátoló tényező­it. Több mint tíz éve határoz­ták el a cigánytelep fokozatos megszüntetését. Sajnos, ez mind ez ideig nem sikerült. A telepről harmincán ugyan beköltöztek a kedvez­ményes- kölcsönnel épült új lakásokba, s ez biztató ered­mény, de a telepet nem sike­rült megszüntetni. Az okok között ilyenek szerepelnek: a nagymértékű építőanyag­áremelkedés többletköltsé­geit nem tudták előteremteni az építkezni szándékozó csa­ládok, az építési kapacitás sem volt megfelelő és elegen­dő. Ezenkívül a telepen sok idős, szociális segélyre szoruló cigány él, akiknek a jövedel­me nem éri el a havi 1100 fo­rintot, s így OTP-kölcsönt nem kaphatnak. Az is tény, hogy a telepen élők közül ke­rül ki a legtöbb vándorló, akinek nincs egyéves állandó munkaviszonya, amely szin­tén feltétele az építkezésben való részvételnek. A tanácsi szervek értékelé­se szerint a városi cigányte­lepen ugyan ma már putri jellegű épület nincs, de to­vábbra sem megfelelő a Rigó Jancsi utcában lakók életkö­rülményei, s indokolt mintegy húsz csökkentértékű cigány­lakás felújítása, a zsúfoltság csökkentése. Jelenleg 90 ci­gánycsalád él tanácsi bérla­kásban, amelyek között, ke­vés számban ugyan, de kom­fortos és összkomfortos is van. A cigánylakosság többsége a Rigó Jancsi és a Tordai ut­cában lakik. A két utcára kü­lönös gondot fordítanak a ta­nácsi, egészségügyi szervek. A Tordai utcában a lakások közegészségügyi szempontból elfogadhatók, megoldották a szeméttárolást, de több ízben kell hatóságilag intézkedni a tárolók rendeltetésszerű hasz­nálatáról. Az előző évekhez viszonyítva javult a helyzet a Rigó Jancsi utcában a sze­mélyi tulajdonban lévő há­zaknál, az udvarok rendezet­tek, a környezet tisztántartá­sára, fásítására is gondot for­dítanak. Továbbra is nagy figyelmet érdemel a cigánytelep köz­egészségügyi helyzete, ugyan­is az értékelés így fogalmaz: a telep közegészségügyi hely­zete az elmúlt évekhez ké­pest rosszabbodott. A tömb­lakások egészségügyi szem­pontból kifogásolhatóak, fel­újításra szorulnak. A kémé­nyek, különösen szeles idő­ben használhatatlanok, a W. C.-k folyamatos karbantartást igényelnek, nincs megoldva a szemét rendszeres elszállí­tása. Mindezek ellenére szeren­csésnek is mondható, hogy tömeg- és járványos beteg­ség nem fordult elő. A városi KÖJÁL ugyanis rendszeresen ellenőrzi és vizsgálataival se­gíti a járványok, betegsé­gek megelőzését. Ez azonban- természetesen nem oldja meg önmagában az imént említett sürgős gondokat. Az oldalt összeállította: Páll Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom